Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-10-17 / 42. szám
A HALPUSZTULÁS LENGYELORSZÁGBAN A „Gospodarka Wodna" című lengyel folyóirat érdekes módszert ismertet a természetes vizek szennyeződésének halpusztulást okozó hatása becslésére. Az évi veszteséget a vízfelületből, a fajlagos halállományból, a Szennyeződések károsító hatását kifejező tényezőből és a káros hatások utóhatásait kifejező reprodukciós időből számítja. E számítások szerint az évi veszteség az 1959—1968 közötti időszakban Lengyelország területén 2500 r-ről 17 900 t-ra növekedett (a veszteség pénzbeli értéke 37,5 millió zlotyről 269,5 millió zlotyra nőtt). A PONTYNEVELÉS TEMPERÁLT VÍZBEN Korai pontyok felnevelese címen Bogatova I. В. és társai részletes tanulmányt írtak (Rybovodsztvo v teplých vodách SZSZSZR i za rubezsom, Moszkva) a temperált vizű tógazdaságokban szaporított „korai“ pontyokkal kapcsolatban. A szerzők a többi közt leírják, hogy a temperált vízben a korai pontyok súlya 57 és 93 gramm közötti, a természetes hőfokú vízben kelt ivadéké csak 36—53 g közötti a tenyészidöszak végén. A ZQOPLANKTONSZAPORÍTÄS LJandskanova Z. (Izvestijana Stanica po sladkovodné ribarstvo, Plovdiv) szerint, ha hektáronként és évenként 600 kg ammóniumnitrátot és 60 kg szuperfoszfátot helyeznek a halastavakba, akkor számottevően szaporodik a zooplankton-állomány, olyannyira, hogy a víz minden m3-ében 4,9 g súlyban lesz jelen, ami messzemenően eutróf (haltáplálékban, szerves anyagban gazdag értéknek) jellegnek tekinthető. A TÖBBSZÖR ÍVD LAZACOK Eddig úgy tudtuk, hogy a tengerből a patakokba feivánjiorló lazacok az ívás után anypyira legyengülnek, hogy nagy íészük elpusztul. Ducharme L. J. (J. Fischerles Res, Board — Canada) jelzett lazacokkal végzett kísérletében megállapította, hogy ezen halak nemcsak egyszer, hanem több alkalommal 4—5 éven keresztül is lervnak. Rendszerint ugyanazon a helyen, mint az előző évben. Helyes-e, sportszerű-e ? A sporthorgászok közgyűlésein számtalanszor esik szó arról, hogy egyes horgászok helytelen magatartása zavarja a többiek békés szórakozását, pihenését. A sportszerűtlen viselkedés gyakran veszekedéshez vezet, és sehogy sem egyeztethető össze a horgászat idegmegnyugtató, felüdítő céljaival. Egyes horgászok — kihasználva az ellenőrzés hiányát — törvénybe ütköző módon igyekezí nek halat zsákmányolni. Nem I valami nagy bűnökről van szó, inkább olyan helytelen viselkedésről, mely elmérgesítheti a jó baráti viszonyt, a sporttársi együttműködést. Ezért írunk hát róluk. ELŐKÉSZÍTÉS Legtöbb sporthorgásznak megvan á kedvelt horgászhelye, melyet alaposan megismert már — gyakran nem sajnálva a horgokat és ólmokat —, és pontosan tudja, hol van egy tuskó vagy gyökér mélyen a víz alatt. Az alapos horgász gondozza is horgászhelyét, és a víz alatti akadókat nem távolítja él, hisz azok a halak számára jó búvóhelyet biztosítanak. Ilyen helyeken mindig van hal. Ha még etetéssel is hozzájárul a halak állandó helybentartásához, akkor szinte biztosra mehet, mert 'a beetetett táplálék, a hely megismerésekor beszaggatott horgok kamatosad vissziafizetik az áldozatot. Ilyen helyről talán sohasem megy hal nélkül haza a gondos horgász. Ám most jön az, amiért ezt a kérdést fel vetjük. JÖN AZ IDEGEN A horgászok tábora szaporodik, évről-évre sok az új tag, akad köztük olyan is, aki még az íratlan szabályokat nem ismeri, aki könnyen túlteszi magát egy kis szabálysértésen is, azért, hogy halat fogjon, vagy horgásztekintélyt harcoljon ki magának. Jön egy ilyen „pasas“, és beül egy gondozott horgászhelyre. Mivel hallotta, látta, hogy ott szép halakat fogott a horgászhely gondozója, biztos, hogy ő sem megy haza hal nélkül. Ám alig dobja be horgait, máris csalódás éri. Egyik horog szakad a másik után. Az atyafi dühös, vastag zsinórral, nagy horoggal, kis vasmacskával elkezdi „tisztítani“ a terepet. Kitépi a gyökereket, ágakat, ha kell, le is bukik a víz alá, igyekszik mindent elmozdítani; közben mégfeledkezik róla, hogy ezzel nemcsak elriasztja a halakat, hanem tönkreteszi a gondozott horgászhelyet is. Íratlan törvény Ha pedig jön az a sporthorgász, aki ezen a helyen etetett, ápolta a • horgászhelyet, rendszerint csúnya veszekedés veszi kezdetét: „Magának nem elég nagy a víz, pont ide kellett jönni?“ Persze a másik visszakontrážik: „Apuskám, maga még néni tudja» hogy a szocializmusban nincsenek kiváltságok?“ így fejlődik aztán a dolog néha a legdurvább módon, egész a tettlegességig. Ne értsük félre a helyzetet. Nem arról van szó, hogy bárkinek is joga van egy vagy több horgászhely kizárólagos birtoklására, hanem arról van sző, hogy még mindig nem vagyunk annyian, hogy egymás nyakára másszunk. Igaz, hogy nincs olyan törvény, mely meghatározza, hogy a más által gondozott és beetetett horgászheiyre nem ülhet le bárki, de nemcsak írott törvények vannak, hanem baráti tisztelet, illendőség, kölcsönös megbecsülés is létezik. A horgászok tehát joggal vetik fel azt a kérdést, hogy azoknak az ingyenélőknek, akik mindig a más által már kiépített, beetetett, rendben tartott horgászhelyekre telepszenek be, meg kell magyarázni, hogy a legenyhébben szólva: ez nem illik. Magyarázzuk meg nekik legalább az évi közgyűlésen, ha ugyan eljönnek oda. —A— Százhalombatta' székhelylyel (Magyarország) létrehozzák az első temperálható vizű tógazdaságot. A létesítmény még tervezés alatt áll, várhatóan 1973-ban kezdi az alapító határozatban megszabott termelő munkáját. A tervezést és kivitelezést a Vízügyi Tervező Iroda végzi. A létesítendő tógazdaság a százhalombattai hőerőmű közvetlen szomszédságában, a Benta patak jobb partján óta vajúdó ivadékellátását kívánják új alapokra helyezni, illetve az első lépést megtenni ennek érdekében. A tógazdaság beruházási forrása az ENSZ Világélelmezési Programja által biztosított 750 ezer dollár értékű támogatás, melyhez azonos arányban járul hozzá a magyar népgazdaság. Az újonnan megalakult vállalat állami gazdasági modell és állami előírások szerint működik. Felügyeleti mányuk növelésének majd szinten tartásának elősegítése; ф az egyéb halakból jelentkező belföldi ivadékigények egy részének kielégítése; # közreműködés a honosínemesítésben és elit pontytörzsek fenntartásában; ф a szaporítás, illetőleg az intenzív halnevelés félüzemi és üzemi kísérleteinek Temperáltvizű halszaporító gazdaságot alakítanak épül. Az erőmű látja el meleg vízzel és az épületek fűtését szolgáló gőzzel, összterülete mindössze 40 ha-ra tervezett, melyből kb. 28 ha lesz a víztükör. A területhez képest a termelési érték nagyon magasra tervezett, mely csak a korszerű technológiával és a koncentrált, magas fokon automatizált termeléssel érhető el. A gazdaság alapfeladata a haszonhalak szaporítása. Ezzel a céllal a halászat évek szerve — tekintettel nemzetközi jellegére — a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. Irányításának nemzetközi elveit a FAO Magyar Nemzeti Bizottság Titkársága adja meg. A vállalat tevékenységi köre: haszonhalak szaporítása, ivadék- és növendékhalak nevelése, forgalmazása, s ennek keretében: ф a délkelet-ázsiai származású növényevő halak szaporítása és országos“ álloelvégzése a temperáltvizű halastavak sajátságos viszonyai között: # a halszaporítási és halgazdálkodási módszerek fejlesztése és az eljárások megismertetése hazai, és külföldi szakemberekkel. A miniszter a vállalat vezetői mellé igazgatótanács, létesítését rendelte el, a vállalat igazgatójaként pedig Tölgy Istvánt bízta meg.-sz-8 VADÁSZAT HALÁSZAT ä világpiacon a galambhús iránti érdeklődés : ” években rendkívüli módo i megnövekedett, ezer az utóbbi megnövekedett, ezért e kiváló dietetikai értékű húsból bármilyen mennyiség könnyen eladható. Ezzel függ össze a gala nbienyésztö nagyüzemek alakulása is egyes tőkés országokban. Magyarország igen élénken működő külkereskedelmi, piackutató szervei idejében jelezték a nagyarányú keresletbál fakadó termelési és értékesítési lehetőségeket. Az Enyingi Állami Gazdaság rugalmas vezetői, élükön igázgatájukkal Závodní László okleveles közgazdával, felfigyeltek az eddig teljesen járatlan utakon kínálkozó, de ökonómiai szempontból igen kecsegtető alkalomra. Ennek gyakorlati kihasználása felől érdeklődtem Füle Ferenc okleveles maeőgazdasági mérnöktől, közgazdasági osztályvezetőtől, akinek a szaktanácsadás, az üzemfejlesztés, valamint az üzemellenőrzés a fő feladata állami gazdaságukban. tásnak. Mi a galambtápot, a kutatóintézeti szabványok szerint saját takarmánykeverő üzemünkben állítjuk elő. Amióta ezzel á táppal etetjük galambjainkat, az egészségügyi helyzet javult. — Milyen elhelyezési módszer vált be legjobban a nagyüzemi galambtartás során? — Legjobban az a módszer vált be, amely szerint harminchat pár galambot tartunk egy rekeszben, s egy-egy házban hetvenkét költőpárt helyezünk el. A galambok itt egyedi, fló-Haszongalamb-tenyésztés nagyüzemi módon 8. SZÁM 1970. OKTOBER 17.-ф- Haszongalambtenyésztés nagyüzemi módon-ф- Gyöngyőstenyésztés Franciaországban -ф- Jó tudni ■ф- Veszélyes betegség a baromfikolera -ф- A házinyúl kertes tenyésztése 0 Céllövő vadászaink versenyeredményei © Látóhatár 0 A palotai farkasvadász © A-Tátrai Nemzeti Park vadállománya A A lótetű mint csalétek A Rákpástétom és hússaláta A Akvaristák egy szóra A Külföldi vizeken A Helyes-e, sportszerű-e? A Temperáltvizű halszaporító gazdaságot alakítanak — Bevezetőül talán néhány szót általános vonatkozásban gazdaságukról. — Az Enyingi Állami Gazdaság huszonháromezer katasztrális hold területen gazdálkodik. Fő profilunk a növénytermesztés, emellett az állattenyésztést is fejleszteni kívánjuk, ezen belül pedig a nagyüzemi galambtartást is szeretnénk megvalósítani. Ehhez franciaországi im portból texan és king galambokat vásároltunk. Jelenleg szeretnénk az E 71 húshibrid galambot előállítani és ezzel 1971- ben a piacra kikerülni. — Milyenek nézete szerint s lehetőségek a külföldi piacon a galamb elhelyezésére vonatkozóan? — Ma az állati termékek legjobb piaca a nyugati piac, és ezen legjobban a galambhús1 lehet értékesíteni. Mi is azért szántuk el magunkat a nagyüzemi galambtartás megvalósítására, mivel a galamb az a cikk, amelyet könnyen, jól és gyorsan el tudunk helyezni a külföldi piacokon. — Mi okoz különösebb gondot a nagyüzemi galambtartás bevezetésekor? — Egyenlőre legnagyobb probléma a tartási viszonyok rendezése, ezen belül pedig az állategészségügyi helyzet biztonságossá tetele. A galamb legnagyobb ellensége a paratífuszos megbetegedés. Ezt állatorvosaink a legkorszerűbb gyógyszerekkel igyekeznek lokalizálni. Nekünk, mint gazdának az-a kötelességünk, hogy a tartási viszonyokat és ezen belül a takarmányozási viszonyokat rendezzük. A régi, hagyományos nézetnek, miszerint a galamb a szemestakarmányt, a kukoricát, a borsót, a búzát' tartja a legjobbnak, a gyakorlat ellentmond, mert a vitaminokkal, ásványi anyagokkal kiegészített takarmánytáp az alapja a biztonságos galambíarkos tojófészkekben költenek. Ez a módszer az alapja a galambfiókák jó nevelésének. Ugyanis négyhetes korban válnak legkritikusabbá a fiókák etetési körülményei, mert ilyenkor a tojókban nagy a hajlam a fiókák fészekből történő kidobására. — Ez a rendszer mennyiben akadályozza meg a fiókák kivetését a fészekből? — A fiókos rendszer a fészekből való kidobást azáltal akadályozza meg, hogy a gondozó, aki szinte egyedenként ismeri a fiókákat, észreveszi mikor" nem etet a galamb, ami egyben a veszélyes időszak elérkezését jelenti, lezárja a fé.szek bejáratát s a költőpár a fiókáknál marad. Ezzel a gon(Folytatás a 2. oldalon.) A hetvenkét szülőpárt befogadó, volleres elrendezésű galambháztípus I /
