Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-10-17 / 42. szám
1970. október 17. SZABAD FÖLDMŰVES ф Nem mindenáron újat ф Átépítéssel — korszerű sertéshizlalda ф A SUPRA-B adagológéppel játék a munka ф Évente hármas állományforgó: 15—20 vagon hús Ф A galántai járáshoz tartozó vízkeleti szövetkezet kormányosai — a jó ügy pártfogásától vezérelve — még az ötvenes évek táján két mélyalmos szabadistállót építettek. Üggyel-bajjal. no meg tetemes költségráfordítással el is készült mindkét istálló. Csakhogy az eredeti küldetését nem töltötte be... Az ámuló-bámuló teheneknek „nem fült a foguk“ a korlátlan szabadsághoz, kötetlenséghez — és a nagyvonalú önkiszolgáláshoz. Merthát az utóbbin volt főleg a hangsúly. Ez az új metódus tehát semmiképp sem honosodott meg, nem vert gyökeret. Hogy kinek-kiknek a jóvoltából? Ez most nem lényeges. Esztendő, esztendő sarkára hágott, jónéhányszor. A két új épület jórészt kihasználatlanul állt. Hébe-hóba műtrágyát raktároztak egyíkbe-másikba. Majdmeg a legeltetési idényben a növendékszarvasmarhák szálláshelyéül szolgált. Tejházát pedig tejhűtésre használták. Múltak az évek, egyre múltak. Az állatféröhely hiánya meg egyre jobban szorított. Mit tehettek mást? Gondoltak egyet: a növendék-állatoknak úgy sincsen kielégítő helyük. Az egyik szabadistállót átépítik. . Átépítették. De a másikkal hamarjában nem tudtak mit kezdeni. Megint elröppent néhány esztendő. Fordult a kocka. Előtérbe került a hústermelés, az állattenyésztésre orientálódás. A vízkeletiek végül is úgy döntöttek: a húshiányt csakis úgy lehet megszüntetni, ha termelésének gyorsabb ütemet diktálnak. Ez pedig csak korszerűbb termelési lehetőségek megteremtésével érhető el. — Hát mi a fenének áll jóformán kihasználatlanul a másik szabadistálló? — morfondíroztak. — Korszerű sertéshizlaldát kell-belőle csinál tatni. Nos a határozat, a jó ötlet azóta tettekké ötvöződött. Villa, seprű helyett — vízsugár Olasz Aqdrás mérnökkel, a szövetkezet fiatal zootechnikusáva! szém'élgettük az átalakítás alatt álló épületet. Sorra elmagyarázta, hogy néz majd ki, ha teljesen elkészül. Határidő: 1971. január 1. — Amint láthatja, kétoldalt a bélsárcsatornék húzódnak, középütt egy összekötő csatornával. A fekvőhely tisztántartásáról majd az Itatást végző dolgozó gondoskodik Munkaeszköze nem a hajdani villa, hanem a gumicső lesz, amelyből erős vizsugár tör utat magának, s tisztára „sepr!“ majd a padlózatot. 'Természetesen, a hagyományos almozás elmarad. A hígtrágyagyűjtő aknába keveröszerkezetet építenek be, hogy a leülepedést ezáltal megakadályozzák. A gvorshizlalda közepén lesz a takarmányelőkészítő. Ha már a takarmányozás került szóba, megérdeklödtem, milyen technológiát alkalmaznak. Milyen is a SUPRA-B takarmányozógép? A szövetkezet vezetői semmiképp sem akarnak visszatérni a i .,i módszerekhez. S ez így helyes! — ötszáz férőhelyes lesz ez a sertéshizlalda —• adja tudtomra a zootechnikus. — Úgy terveztük: az üzemeléséhez két dolgozó elegendő lesz. Az egyik a SUPRA-B etetógőppel. naponta háromszor takarmányoz, a másik kétszer itat, s a napos-szolgálatot ..latjáéi. Majd hozzáfűzte még,, hogy a vlllanyenergtával működő etetögép keze-' lése nagyon egyszerű. A pépes takarmányt végtelen szállítószalag juttatja a vályúkba. — Egyetlen hátránya ennek a Dobruškán gyártott étetőgépnek — jegyezte meg a fiatal mérnök —, hogy üzemelése egyoldalú. Míg az állomány egyik fele a pépes eledelt habzsolja, a másik oldalon levők féktelenül visítoznak, nyugtalankodnak Mindenképpen előnye: az etetőkocsi mindkét oldalába villanyégők szerelhetők. s ilymódon teljes sötétségben is használható. Űrtartalma 20110 liter. Magajáró. Kapcsolótáblája az irányító szerkezet fölött foglal helyet. * Külön említésre méltó: ilymódon a sertéshústermelés üteme felgyorsul. Az évi hármas állományforgó lehetővé teszi 1500 sertés felhizlalását, ami testvérek között is 15 —20 vagon húst jelent. Ami a hústermelést illeti, 7,00 korona önköltséggel számolnak. 4 kg erőtakarmány fél használásával. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az önköltség ennyi marad, lehet a tervezettnél kevesebb is. Mindenesetre, a hármas állományforgó, a munkaerőmegtakarítás, a szokottnál jobb munkafeltételek kialakítása stb. olyan tényező — a gépesítést is beleértve —, amely meggyorsítja, s jövedelmezőbbé teszi a hústermelést. Már annál is inkább mert az erőtakarmányból önellátó ez a~ közös gazdaság. Remélhető, az átépítésre és gépesítésre fordított több mint félmillió korona rövidesen visszatérül. (nki) gyorsabb ütem, jövedelmezőbb hústermelés A lukaletcsituu SUI’KA-B etetögép Az erotakarmány-gyár, amely éjjel-nappal üzemel A. tarackbúza vegyszeres pusztítása A gabonával bevetett területek megnövekedésé folytán az utóbbi időben fokozódik a vetésterületek elgyomosudása. Különösen a tarackbúza burjánzott el. Ez valószínűleg annak tudható be. hogy csökkent az olyan növények vetésterületének aránya, ahol a tarackbúzát mechanikus módszerekkel irtották. Egyes esetekben a tarackbúza elterjedése olyan méretű, hogy e gyomnövény meggátolja a gabona növekedését. Oe még a kisebb mértékű elgyomnsndás esetében is nagyon megnehezül a betakarítási munkák elvégzése. Ilyenkor ősszel kedvezőek a feltételek a tarackbúza hatásos irtására Tárcsás boronával széf lehet vágni, aprítani a tarackbúza gyökértörzsét és előhántós ekével könnyebben beszántható a talaj mélyebb rétegeibe illetve a könnyebb tálainkon а а гас к búzát fogasboronával kitéphetjük és gyökértörzsét összegyűjtve a mezőröl elszállíthatjuk. A gyomirtó vegyszerek közül jelen leg több hatásos készítményt használhatunk a tarackbúza kipuszíítására. E készítmények felhasználásának módja különböző aszerint, milyen növényt szándékozunk a tarackbúzától elgyomosodott földterületen a gyomnövény kipusztítása után termeszteni. Ha az ilyen területre ismét gabonát szándékozunk vetni, úgy célszerű a Sys 87 Omnidel készítményt használni, amelynek hatóanyaga 90 százalékban Delapon. A betakarítás után a területen el kell végezni a tarlóhántást. Amikor a tarackbúza kezd kikelni, a földterületet hektáronként 10—15 kg 400—600 liter vízben feloldott vegyszerrel permetezzük meg. E készítményt igelitzsákokban, 15 kilogrammos csomagolásban hozzák forgalomba és kilója 22,70 koronás árban kapható. E készítmény hatása kellő mennyiségű csapadékot igényel. Az Omnidellel történt őszi kezelés után e területen tavaszi gabonát és más növényt is vethetünk a károsodás veszélye nélkül. Ha a gabona után kukorica lesz a következő növény, úgy azonnal a tarlóhántás után leghelyesebb a földterületet Zeaztn készítménnyel bepermetezni, amelynek hatóanyaga 50 százalékban Atrazin. A Zeazin adagja hektáronként 6—10 kg legyen 400 liter vízben feloldva. Esetleg az Aktikon nevű készítményt is használhatjuk, amelynek hatóanyag 90 százalékban Atrazin. Az Aktlkon adagja 3,5— 5,5 kg hektáronként, 400 liter vízben oldva. Az ilyen előkészületek után a következő vetési folyamat szükséges: Az első évben kukoricát vetünk, a második évben kukoricát, vagy burgonyát, esetleg hüvelyeseket, a harmadik évben pedig már bármilyen növényt vethetünk. Abban az esetben, ha a gabona után cukorrépa, takarmányrépa, burgonya, kukorica-napraforgó keverék következne, úgy TCA készítményt használhatunk, melynek hatóanyaga 88 százalék triklőrnátronacetát, esetleg a Tosyl nevű készítményt használhatjuk, melynek hatót anyaga 60 százalék klorálhldrát. A TCA készítményt legcélszerűbben a következő módon használhatjuk: azonnal a gabonafélék betakarítása után a tarlót hektáronként 30 kg 600—900 liter vízben oldott TCA készítménnyel permetezzük meg. Az így szétpérmétezett vegyszert rotavátorral dolgozzuk be a talajba, amelyet előzőleg középszántással, illetve tarlőhántással már megműveltünk. Ezután a területet hektáronként 40—50 kg vegyszerrel ismételten bepermetezzük. Ha a Tosyl vegyszert használjuk, úgy azonnal a gabonafélék betakarítása után a tarlót hektáronként 45—55 liter készítménynek 600 liter vízben feloldott adagéval permetezzük és ezután elvégezzük a tarlóhántást. Ha a földterületen már korábban elvégeztük a tarlóhántást vagy a középszántást, úgy e területet hektáronként 600 liter vízben feloldott 45—60 liternyi készítménnyel permetezzük. A TCA és a Tosyl készítmények hatásának feltétele az, hogy érintkezésbe kerülnek a tarackbúza gyökértörzsével. Ügyeljünk azonban arra, hogy a TCA, Illetve a Tosyl készítménnyel kezelt földterületekre azonnal következő növényként ne kerüljön gabona. Ha a TCA készítményt hektáronként 35 kg-os mennyiségben használjuk, akkor a következő növény len Is lehet. Dr. Jaroslav B e na d a, a Kroméfíži Gabonatermesztő Kutatóintézet dolgozója APRÓHIRDETÉS ELADÓ egy jól karbantartott Mercedes 190 Db-diesel gépkocsi. Ajánlatokat „Malá spotreba“ jeligével a kiadóhivatal, Bratislava, Suvorovova 16 továbbít. Nyugatnémet szakemberek arra a megállapításra jutottak, hogy a sertések elhelyezése rácspadlózatú istállókban nem felel meg a sertések fiziológiai követelményeinek és anatómiai felépítésének. Ezért a rácspadlózat alkalmazását nem ajánlják a kismalacok és a kocák számára. Ezen túlmenően a sertések ilyen rendszerű elhelyezésekor nagyobb a takarmányveszteség is. A hízóba állított sertések az ilyen istállókban kisebb súlygyarapodást mutatnak fel a szilárd padozatú almos istállókban hizlalt sertésekkel összehasonlítva. mp A HIDROPÖNIÁS ÜVEGHÁZAK A SZOVJETUNIÓBAN Az emeletes, hidropóniás üvegházak felszerelésére a Szovjetunióban úszós rendszerű elosztótartályokat fejlesztettek ki a tápfolyadék tárolására. Az elosztókat bukóakna-rendszerűen képezték ki. Előterükben tányéros be- és kifolyó szelepek vannak, amelyeket két, egymástól független úszó nyit, illetve zár. Az egyes bukókamráknak tápoldattal történő feltöltése után az úszó kikapcsolja a szivattyút és a felesleges tápoldat a kieresztő szelepen keresztül a túltelített felső kamrából az alsókba ömlik át. A EGYSZERRE TÖBB MŰVELETET A Howard Rotawaton Co Ltd. cég egy új típusú gépet, a Rotawator SE 180 felü talajművelő gépet hozta forgalomba, amely egyúttal a trágyaoldat bedolgozására, a kukorica vetésére és a herbicidek alkalmazására használható egyetlen munkaművelet során. Folyadéktartályának űrtartalma 1140 liter, a herbicidek tárolására alkalmas tartály 273 literes. Az egész berendezés üzemeltetését a traktorvezető végzi. mp A KAMERA VÍZ ALATTI HASZNÁLATRA Egy moszkuat mérnök kamerát készített, amellyel még 2000 m vízmélységben is lehet fényképezni. A kamerával ellenőrizhetők a víz alatti berendezések korróziója és a tengerfenék változásai. Az egy méter távolságból felvett képen felismerhetők a 2—3 milliméteres tárgyak is. Készülőben van a kamera továbbfejlesztett változata is, amely 8000 méteres tengermélységben használható.
