Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-10-17 / 42. szám
4 .SZABAD FÖLDMŰVES, 1970. október 17, A kukoricatermesztés sikeres fejlesztésének feltételei Az előzd fejezeteket tanulmányozva, meggyőződhettünk arról, hogy a kukoricatermesztésben nagy feladatok várnak mezőgazdaságunk dolgozóira. Azonban ahhoz, hogy ezeket a feladatokat valóban teljesíteni tudják, meg kell számukra teremteni az optimális feltételeket. A többéves kísérleti eredményeinkéből és a mezőgazdasági gyakorlat tapasztalataiból kiindulva nyilvánvalóvá vált, hogy a magra, zöldtakarmányozásra és silózási célokra termesztett kukorica hektárhozamainak növelésére irányuló igyekezetünkben figyelembe kell vennünk az alábbi hatékonysági tényezőket: a) A nagyhozamú fajták alkalmazását, b) Az öntözéses gazdálkodással egybekötött modern agrotechnikát, c) A komplex gépesítést, d) A termés betakarítás utáni megfelelő kezelését. A VETOMAGKUKORICA BIZTOSÍTÁSA Szlovákiában az 1971-es évben 14 150 tonna vetőmagra lesz. szükség kukoricából, míg az 1975-ös évben már csak 13 875 tonnára, holott a vetésterületek jóval megnövekednek. A kisebb szükséglet abból ered, hogy ekkor már teljesen áttérünk az SPC-6 vetőgéppel történő egymagos vetésre. így 1975-ben az eddig használt 20,5 kg vetőmag helyett csupán 15 kg-ot vetünk el 'a magra termesztett kukorica esetében, míg a silókukoricánál — ahol ugyancsak az egymagos vetést alkalmazzuk majd — 30,5 kg helyett csupán 25 kg vetőmagra lesz szükségünk hektáronként. Az említett vetőmagszükséglet jelentős részét saját termelésből, — a hiányzó részt pedig behozatal útján fedezzük. Ehhez azonban természetesen szükséges, hogy nagy figyelmet szenteljünk a vetőmag termesztésének, és nem utolsó, sorban a betakarítás utáni kezelésnek és megfelelő tárolásnak is. Gondot kell fordítanunk az új fajták meghonosítására és elterjesztésére, valamint a kitermelt vetőmag minőségére is. A vetőmag minőségi elbírálásában is némi változtatást kell eszközölni, mert például az eddigi 80 százalékos csírázőképességgel rendelkező vetőmag az egymagos vetési módszernek nem felel meg. Ezt a mutatót legalább 93 százalékra kell növelni, mint ahogy az más országokban is van. Végül még annyit szeretnék hozzáfűzni az elmondottakhoz, hogy ha a felsorolt intézkedéseket maradéktalanul betartjuk és a kitűzött tervfeladatokat fulyamatusan teljesítjük, akkor ezen a termelési szakaszon sem ütközünk lényegesebb akadályokba a fejlesztési terv gyakorlati megvalósításakor. (kádek) A cukorrépa betakarítása a sürgős őszi munkálatok egyike. Ezért minden kedvező percet a lehető legjobban kell kihasználni annak érdekében, hogy csekély veszteséggel minél előbb a cukorgyárakba kerüljön a termés. Szlovákia mezőgazdasági üzemeiben az idén több mint 47 ezer hektáron termesztettek cukorrépát. A termés jónak mondható, hiszen szlovákiai mér reiben 400 mázsa körüli átlagos hektárhozamra számítunk, jónéhány járásban, illetve mezőgazdasági üzemben a vártnál lényegesen nagyobb termés mutatkozik. A tavasz késése miatt bizony kevesen gondolták volna, hogy az idén ilyen bőséges cukorrépatermést takarítunk be. Az évi terv a cukorgyárak számára 165 ezer vagon cukorrépa feldolgn-Hogy a felsorolt hatékonysági tényezők érvényesülhessenek, ahhoz az 1971—75-ös időszakban a kukoricatermesztés szakaszán több alapvető feladatot kell megoldanunk. A kukoricával történő kísérletezésben teljes mértékben fel kell használni a hazai és külföldi fajták széles skáláját, meggyorsítani a munkálatokat a rosszabb természeti feltételeket jól tűrő fajták megismerésénél és azok révén új fajtákat létrehozni, átdolgozni az agrotechnikát és a növényvédelmet a legújabb hazai és külföldi tapasztalatok alapján, továbbá tökéletesíteni kell a gépesítést és keresni az utat a kukoricatermesztés hatékonyságának növelése felé. A kukoricafajták nemesítése szakaszán elsősorban meg kell teremteni a szoros együttműködést a kísérleti és nemesítő állomások között és minden erőnkkel, tudásunkkal az új hibridek előállításának szolgálatába kell szegődnünk. Nagy figyelmet kell szentelni az új fajták minőségének javítására is. Az agrotechnika szakaszán főleg abból az elvből indulunk ki, hogy a kukoricatermesztés módját az egyéb gabonafélék termesztésének színvonalára kell emelni. Ennek révén megteremthetnénk a feltételeket a kukoricatermesztés effektívebbé tételéhez. Ehhez azonban feltétlenül szükséges a különböző művelési munkafolyamatok számbeli csökkentése, amit az alábbiak révén érhetünk el: 1. A vetésterületnek legalább 70—80 százalékán be kell vezetnünk a gyomnövények és kártevők elleni vegyszeres védekezést. A herbicideket akkor tudjuk kihasználni a legjobban, ha több éven keresztül egy helyen termesztjük a szóbanforgó kultúrát. 2. Át kell térnünk a kukorica 2—3 éven keresztüli egy parcellán történő termesztésére, s ahol a feltételek megengedik, bevezetni a monokultúraként! termesztést. 3. Az elkövetkező években fokozatosan rá kell térni a pneumatikus vetőgépekkel történő puntos, egymagos vetésre, s betartani a talajfeltételeknek és a növény fajtájának megfelelő optimális egyed-sűrűséget. 4. A lehető legnagyobb mértékben ki kell használni az öntözéses gazdálkodás nyújtotta előnyöket mind a silókukoricánál, mind pedig a magra termesztett kukoricánál, továbbá 20— 30 százalékkal növelni az egyedek számát egy hektáron, s ezzel párhuzamosan növelni a trágya mennyiségét is. 5. A vetésforgóba a kukoricát az istállótrágyával és műtrágyával történő kombinált trágyázás esetén a gabonafélék után soroljuk be, viszont a trágyázott kapásnövények (cukor- és takarmányrépa) és herefélék után csak abban az esetben ültetünk kukoricát, ha elegendő nedvességet tartalmaz a talaj, vagy már bevezettük az öntözéses gazdálkodást. Ebben az esetben azonban a többéves takarmányokat már augusztus végén—szeptember elején le kell szántanunk és a talajt le kell hengereznünk. 6. A tápanyagok utánpótlásában úgy kell eljárnunk, hogy minden tíz mázsa terméshozamra 25—30 kg N, 12—15 kg P2O5 és 20—25 kg K2O tiszta tápanyagot juttassunk a talajba. 7. A silókukoricát midenütt föterméoyként kellene termesztenünk. Ennél a terménynél, 28—30 százalékos szárazanyag tartalom mellett, 100 mázsa szárazanyagot kellene betakarítani egy hektárról. zását irányozta elő, de a gazdag termés következtében előreláthatólag asssis A kukoricabetakarítás gépesítése terén az utóbbi «vekben jelentős fejlődés tapasztalható. A gabonabetakarító kombájnra szerelt Broud-adaptér segítségével kitünően megvalósítható a kukorica gépesített betakarítása. Felvéte lünk4n a s~nv’et f?vár*mányú NIVA kombájn a Broud adaptérrel látható. A silókukorica betakarítását is korszerű gépekkel végezhetjük el, hiszen erre a célra kitűnően megfelel a szovjet gyártmányú KS—2,6-os típusú silókombájn. A nagy teljesítmény mellett jó munkát is végez. Burgonya fóiiaprizmákbsn A hagyományos kezelése során sok munkát igényel a földtakaró és a szalma többszöri megbontása, illetve helyreigazítása. Sok idő takarítható meg ehhez képest a fóliatakarásos prizmával. Erre a célra különösen alkalmas a 0,10— 0,15 mm vastag poliészter fólia. A tapasztalatok szerint a fólia-szalma takarással a téli hónapokban is el lehet érni a tárolt burgonya számára lcgburgonyaprizma kedvezőbb hőmérsékletet. Idomérésekkel kimutatták, hogy a hagyományos tárolással 200 q burgonya prizmázása 49 munkaórát vett igénybe, az egysoros fóliás prizmához csupán 3,5 órára, sót 2 vagy 3 soros prizmához 1,7 órára volt szükség. A kísérletek alapján a táblázatba foglalt négyféle .fóüatakarssi módot ajánlják: Elrendezés 1- soros 2- soros 3- soros Halom szélesség magasság cm cm 1X150 70—80 2X150 70—80 3X150 70 zárt Szalmaréteg cm 40—50 40—50 40—50 Fóliaszélesség cm 350—400 450—500 600 Ugyanilyenek az elrendezések térségben. Az eljárás további előnyei: szilárd alapzaton is lehet prizmázni, mert szükségtelen a fältfmozgatás. д prizmálás könnyebb: a burgonya nem szennyeződik és a kiszedés egyszerűen gépesíthető. Ezenkívül a burgonyaveszteség lényegesen csökken (a hagyományos prizmázás 10 %-ával szemben a súlycsökkenés csak 3,8— 4 °/o). Jobban Is hajt a fóliával prizmázott ültetőgumó. Az egyenletes hőmérséklet előmozdítja a burgonya száradását és a sérülések hegedősét. A prizmatakaró első rétegét szorosan egymás mellé helyezett, bontatlan szalmabálák képezik, ugyanígy takarják a prizma két végét. Erre került a laza szalmaréteg és végül a fólia. Két C foknál alacsonyabb hőmérsékleten pótszalmaréteges takarás szükséges, 6 C foknál nagyobb hőmérsékleten pedig a prizma végeket nyitva kell tartani. Rendkívül hideg időjárás esetére készenlétben kell tartani a második fóliát s ezzel a takarást megerősíteni. Az időjárás enyhülésével a takarást csökkenteni és a prizmát szellőztetni kell. R. Heintze Az időben elvégzett középmély-szántás a jövő évi gazdag termés egyik A bőséges termés érdekében szükséges, hogy agrotechnikai határidőn alapfeltétele. belül végezzük el az őszi kalászosuk vetését. -kminlegy 177 ezer vagon répát dolgoznak fel Szlovákia kilenc cukorgyárban. Már Szlovákia valamennyi cukorgyárában folyik a répa feldolgozása. Az eddigi tapasztalatok és eredmények alapján a cukortartalom és minőség megfelelő szinten mozog. Reméljük, hogy ezt a későbbiek folyamán is clmondatjuk. jelenleg tehát a legfontosabb feladat, hogy jó munkaszervezéssel idejében biztonságba helyezzük a gazdag cukorrépatermést. A betakarítás időtervének betartásával a rendelkezésre álló gépek és szállítóeszközök maximális kihasználásával és nem utolsósorban a földművesek szorgos munkája állal sikeresen megbirkózhatunk a cukorrépabetakarítás igényes feladataival.
