Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-10-17 / 42. szám

1970. október 17. SZABAD FÖLDMŰVES, SZÖVETSÉGI SZEMLE Parasztszövetség fóruma A iii'tíZögazckíSíigi“termelés szerves része a szállítás. A mezőgazdasági üzemen belül takarmányféléket, .szal­mát és szemeseket, burgonyát, répát, szilázsanyagot. és még sok minden mást kell szállítani. Ezenkívül például a mezőre kell hordani az istállótrá­­gyát, az ipari trágyát. Továbbá szállí­tóeszközökkel Juttatjuk a szövetke­zetekbe az épületanyagot, pótalkat­részeket, javításhoz szükséges anya­gokat stb. Szlovákiai méretben egy év alatt összesen 68 millió tonna anyagot kell megmozgatni a mezőgazdaságban, és ha hozzászámítjuk azt a tényt, hogy mindezt főleg a második félévben, csak akkor látjuk, Hogy milyen nagy teljesítőképességű szájlítóparkra van szükség. Az említett mennyiség meg­mozgatására bizony a mostani szállí­tóeszközök^kevésnek bizonyulnak. Ha erányös'án elosztana á szállítási mun­ka, akkor még jobb lenne a helyzet. Azonban amíg az első félévben a szállítóeszközök csak 30—40 százalék­ra vannak, kihasználva, a nyár végén, és az őszi hónapokban mindig kevés a szállítóeszköz. A tervek szerint a mezőgazdasági termelés 1980-ban olyan magas szintre emelkedik, hogy mintegy 25 százalékkal több szállító­­eszközre legz szükség. A mezőgazdasági szállítás érdeke­sen oszlik meg. Az első csoportba tartozik a földre és a földről való szállítás, ami a szál­lítási feladatok mintegy 71 százalékát képezi. Erre a célra főleg traktorokat és pótkocsikat használunk. Második csoportba tartozik az üze­men belüli különböző anyagok szállí­tása, ez 17 százalék. Erre a célra használunk traktorokat és teherautó­kat Is. A harmadik csoportba tartozik az üzemen kívüli szállítás, megközelítő­leg 12 százalék. Különböző anyagok szállítása a mezőgazdasági üzembe, a szolgáltató üzemek által juttatott keverékek és más áruk szállítása. A szállítást ezen a szakaszon főleg teherautókkal végzik. Az említett mérleg azt mutatja, hogy teherautókkal a jövőben mint­egy 19 millió tonna árut mozgatha­tunk meg. Az új ötéves tervben tehát arra kell törekedni, hogy a mező­­gazdaság minél több teherautót kap­jon. Jelenleg az efsz-ekben 3999, az említettük, hogy az év elején a szállí­tó eszközök a mezőgazdaságban nin­csenek kellően kihasználva. Ezért a mezőgazdasági üzemeknek, ha a járá­si nemzeti bizottság megengedi, joguk van nem mezőgazdasági árukat is szállítani. Tehát a járási nemzeti bi­zottságokhoz kell fordulna engedé­lyért. Egy-egy engedély kiadása 200— 1000 koronába kerül. Azonban a tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a mezőgazdasági üzemek, tekintet nélkül a szállítás idényjelle­gére, általában 1000 koronát fizetnek az engedélyekért. Több járásban különböző Intézke­dések történtek arra vonatkozólag, hogy a mezőgazdasági üzemek minél A mezőgazdaságnak több szállítóeszközre van szüksége Az a legfontosabb, hogy minél előbb a borfeldolgozó üzemekbe szállítsák a szőlőt. állami gazdaságokban pedig 609 te­herautó dolgozik, tehát összesen 4608 darab. Ezeknek a szállítóeszközöknek teherbíró képessége általában 5 tonna körül mozog. A helyzet annál is rosz­­szabb, hogy a mezőgazdaságban üze­meltetett teherautók többnyire öre­gek, mert más üzemektől vásárolták. Ha figyelembe vesszük a nem meg­felelő szállítóképességet, az elörege­dett gépparkot, megközelítőleg mint­egy 5600 teherautóra lenne szüksége a mezőgazdaságnak. Ez azt jelenti, hogy a legrövidebb időn belül leg­alább 1000 teherautót kellene szerez­ni a mezőgazdaságba. Az elemzések azt mutatják, hogy ha a mezőgazda­ság a szállítás terén lépést akarna tartani a nemzetgazdaság más ágai­val, évente mintegy 900 teherautót kellene kapnia, legalább átlagos öt tonnág teherbíróképességgel. Amíg az egyik oldalon újabb teher­autókra van szükség, másik oldalon felmerül a szállítóeszközök rendsze­res felhasználásának kérdése is. Már kevesebb engedélyt kaphassanak nem mezőgazdasági termékek szállítására. Több esetben például az efsz-ek csak a CSAD neve alatt végezhetnek szállí­tási tevékenységet és az elért szállí­tási díjnak 15 százalékát a ČSAD-nak kell adni. Viszont a pénzügyminiszté­rium érvényes előírása szerint a me­zőgazdasági üzemek, ha más szerve­zetek részére szállítanak, 10 százalé­kos adót fizetnek. Ogy gondoljuk, a 10 százalékos adó elég' kiadás, te­hát nincs szükség még arra, hogy további 15 százalékot adjanak át más vállalatoknak. A mezőgazdasági áruszállítópark a jelenlegi időszakban, sem tud teljes mértékben eleget tenni feladatának, ezért arra kell törekedni, hogy a me­zőgazdaság minél több teherautót kapjon és a szállítóeszközök jobb kihasználásának érdekében lehetővé kell tenni, hogy előnyösebb körülmé­nyek között szállíthassanak nem me­zőgazdasági jellegű árukat is. M. MAREK mérnök CSUPÁN NÉHÁNY SZÁMMAL Országszerte jelentős kötelezettség­vállalásuk láttak napvilágot a népgaz­daság kunszolidálása érdekében, vala­mint hazánk felszabadításának 25. és V. 1. Lenin születésének 100. évfor­dulója tiszteletére. A mezőgazdasági üzemekben számos ólyan felajánlás született, amely főleg a piaci áru­termelés növelését, és a zavartalan élelmiszerellátást segítette elő. Az ed­digi eredmények azt bizonyítják, hogy a mezőgazdaság dolgozói a sok-sok probléma ellenére, adott szavukat igyekeztek betartani. A piaci áruter­melés szakaszán különösen az állat­­tenyésztési termékek előállítása terén olyan eredmények születtek, amelyek a földművesek szorgalmas munkájáról és mindenkori helytállásáról tanús­kodnak. Az érsekújvári járás mezőgazdasági dolgozóira is vonatkuzik a fent emlí­tett megállapítás. A járás földművesei szorgos munkával olyan eredménye­ket értek el az állattenyésztési ter­melésben, amelyekről valóban az el­ismerés hangján kell szólni. A nagy évfordulók tiszteletére tett felajánlá­sukat maradéktalanul teljesítik, sőt számos esetben túlteljesítésről is be­szélhetünk. Talán néhány számadattal érzékeltethetjük azt a munkát, amelyt a mezőgazdasági dolgozók a kitűzött feladatok teljesítése érdekében ki­fejtettek. A sertéshústermelés szakaszán a. járás mezőgazdasági üzemeinek dol­gozói vállalták, hogy az idén 4344 mázsa vágósertéssel adnak el többet, mint amennyit a terv előirányoz. Eb­ből a mennyiségből az év első felében már 3404 mázsát teljesítettek. Ez arra enged következtetni, hogy sertéshús­ból a kötelezettségvállalást jóval túl­szárnyalják. A vágómarha és a baromfi eladása terén is jelentősek a felajánlások. Marhahúsból az egész évi vállalás 1040 mázsa, s ebből az első félévben ^77 mázsát adtak el a felvásárló üzemnek. A tejtermelés szakaszán is kiváló eredményekről tehetünk említést. A járás mezőgazdasági dolgozói vállal­ták, hogy az 1970-cs évben 174 ezer literrel termelnek több tejet, de az első félévben már 264 ezer liter tejet adtak el a feldolgozó üzemeknek. Ezek a számok valóban mindennél ékesebben bizonyítják a földművesek szorgalmas munkájának eredményeit, a kötelezettségvállalások teljesítése iránti felelősségüket. Amit vállaltak az érsekújvári járás mezőgazdasági dolgozói, maradékta­lanul teljesíteni is akarják. Hogy ez mennyire sikerül? Ezt igyekeztük be­mutatni csupán néhány számmal. —kp— (Folytatás az 1. oldalról.) évenként 400 mázsa szervestrágyát adagolunk, a szőlő által elvont táp­anyagot kellő mennyiségű ipari trá­gyával pótoljuk. —Mit jelent ez számokban? — Az Idén például hektáronként 440 kilót adagoltunk tiszta tápanyag­ban, amely ebben a keverési arány­ban oszlik meg: kálisóból 200 kg-ot, nitrogénből 130-at és foszforból 110-et adagoltunk. A talajvizsgálat alapján nálunk ez felel meg legjobban. — S mivel permeteznek? — Talán azzal kezdhetnénk, hogy nálurik Csehszlovákiában a növény­védelem irányításának szervezése gyerekcipőben jár. Ezért, aki külföld­re megy, járjon nyitott szemmel és hozzon valamit haza a tarsolyában. Két évvel ezelőtt Ausztriában voltunk, és ott azt tapasztaltuk, hogy az Or­­thopholton jól bevált permetezőszer. Persze, amikor itthon tanácsoltuk a használatát, a mi .részlegvezetőink is idegenkedtek a használatától. De azért az egyik fiatallal megpróbáltuk húsz hektáron. Kitűnően bevált, és idén már az összes telepítésünket azzal pérmetezzük. Méghozzá hatszor, — augusztus végén és szeptember utol­jára, 'mivel szerintünk ez a rothadást is akadályozza. Azt hiszem, mindenütt tudomásul kellene venni, hogy a bor­dódé használata már nem időszerű. A köbölkúti szőlészet különben négy részlegre van felosztva. Mi a Tóth Zoltán vincellér 34 hektáros bi­rodalmában tekintettük meg a.szüre­­telőket. A munka serényen folyt, és a sorok között kis traktor futkáro­­zott, s fiatalok rakták pótkocsira a kádakat s szállították rendeltetési helyére. Dékány Zsuzsika és a többiek keze úgy járt, mint a cséphadaró és a nagy fürtökkel pillanatok alatt megteltek a vödrök. Csakis az ilyen ügyeskezű lányok, asszonyok tudnak naponta öt-hat mázsa szőlőt leszedni. Persze érdemes igyekezni, hiszen 100 korona körül keresnek naponta. Arról nem is beszélve, hogy főleg a kitűnő szőlő­termés következtében busás prémium­ra is számíthatnak az év végén. Ж bratislavai szőlőtermelő efsz ” (JRD Vinohrady) Gesztenyeli­getben székel. Nemcsak városszerte, de országszerte is 'ismert. Mostanában felkerestük František Drobnýt, ak efsz -elnökét, hogy elbeszélgessünk vele a közös gazdaság különleges problémáiról, arra való tekintettel, hogy lényegében csak szőlőtermelés­sel foglalkoznak. Első kérdésünk így hangzott: — Milyenek az efsz termelési fel­tételei? — Jók Minden szempontból meg­felelnek a szőlőtermesztésre. Össze­sen 248 hektáron gazdálkodunk, de ebből csak 30 hektáron foglalkozunk máfij. növények termesztésével, pl. gyü­­mörest°rmesztéssel Foglalkozunk olt­ványszaporítással is. Mostanában mint­egy félszáz hektár szőlőt újítunk fel. — Van elég munkaerő? — Szövetkezetünknek 336 tagja van, de ezek közül csak 234-en teljesen munkaképesek. Ez az adat azt leien­­tené, hogy minden hektárra jut egy tag. Azonban ez nincs így, mert so­kan dolgoznak a gépesített brigád­ban, az oltóanyagkészítésnél, a bor­eladás területén. Borkimérésünk van az Obchodná, a Žilinská és a Kutuzov utcán — Az összes szőlőt kipréselik? — Nem. A szőlőtermésnek csak megközelítőleg a felét dolgozzuk fel bornak, a többit átadjuk a borfeldol­gozó üzemnek. A múlt évben például 38 vagon szőlőt adtunk át feldolgo­zásra, és idén sem számítunk keve­sebbet eladni. — Hogyan törődnek az öreg efsz­­tagokkal? — Az idős tagok a szövetkezeti tag­ság egybarmadát képezik. Azonban olyan tagok ezek, akik résztvettek a közös gazdaság megalakításában, még megtermett szőlőmennyiséget kapja meg-- Aki nem tart igényt háztáji sző­lőre, havonta 150 koronát kaphat a természetbeni helyett. Ezen kívül le­hetővé tesszük a nyugdíjasok üdülését és gyógykezelését is. . — Milyen módon szereznek fiatal munkaerőt? — Kár, hogy a tapasztalt idős szö­vetkezeti tagok lassan munkaképtele­nekké válnak. Viszont a szövetkezet VÁROSI EFSZ, VÁROSI GONDOK az 1949-es évben. Törődünk azokkal, akik megvetették a közös gazdaság alapját A kis nyugdíjakat legalább havi 500 koronára egészítettük ki. De arra törekszünk, hogy idén a nyug­díjak havonta átlagosan legalább a 600 koronát érjék el. — Mit tesznek még -a nyugdíjasok érdekében? — Minden nyugdíjasnak joga van öt ár háztáji, szőlőre. Hogyha nem tudja megművelni, akkor a területen ben nincs elég fiatal munkaerő. Har­minc éves korig például összesen csak 33 tagunk van. Hatvan éven fe­lül pedig 49. Ez a helyzet arra kény­szerít, hogy fiatalokat nyerjünk meg a szövetkezeti munkára. Főleg olymó­don, hogy a szövetkezetekben dolgozó apák, anyák meggyőzik fiaika't, hogy maradjanak a szövetkezetben. Jó pél­dát mutat ezen a téren Nagy Károly, kovács, aki szakképzett fiát megsze­rezte a szövetkezet számára. Jozef Steloviő, aki hosszú éveken át veze­tője volt a szocialista munkabrigád­nak, és szintén fia a szövetkezetben dolgozik. De van sok olyan család, akik igazán szövetkezeti családnak számítanak, mert mindannyian a szö­vetkezetben dolgoznák. Ilyenek Drob­­nýék, az apa, két fiú és a lány férjé­vel együtt a szövetkezetben dolgozik. Vagy Kummerovék, az apa három fiá­val és azok feleségeivel együtt dol­goznak az efsz-ben. A fiatalok többsége a gépesített köz­pontban dolgozik. A fiatalok, ha a szövetkezetbe jönnek dolgozni, egy­szeri jutalmat kapnak, ezenfelül nyári és téli munkaruhát. Néhány fiatalt sikerült elhelyeznünk a mezőgazda­­sági szaktanintézetbe is, és így is megfelelő képesítéssel rendelkező szakkáderekhez jutunk. — Befejezésül mit mondana még a szövetkezet jelenlegi helyzetével kap­csolatban? — Előnynek tartom, hogy nemcsak szőlőt adhatunk el, hanem bort is. Természetesen ez nem elítélendő mel­léktermelés, mert saját feldolgozott mezőgazdasági termékünket értékesít­jük. Így biztosítjuk a tagok állandó szilárd fizetését, megközelítőleg 2500 koronát havonta. Aggaszt minket, hogy szőlőtermő területeinket egyre jobban fogyasztja a bővülő Bratislava. m. 0. A szőlőtenger egyik részében ha­talmas gépek túrják, vájják a földet. Mi a csodát keresnek ezek a szőlő­ben? — Nálunk építenek egy 600 vago­­nos borfeldolgoző és tároló üzemet — adta meg a választ a főkertész. — Bár a Párkányban (Štúrovo) lévőt ki­bővítették, de a jövőben még így sem tudnák feldolgozni a gyarapodó ter­mést. Pedig a feldolgozás gyorsaságán nagyon sok múlik. Ha esős, ködös az időjárás, s rothadni kezd a szőlő, akkor sok kárt okozhat az átvétel lassú üteme. Nemzetgazdasági szem­pontból a szállításon is sokat meg lehet takarítani. Negyven-ötven kilo­méterre szállítani a szőlőt nem leány­álom. Mi központon vagyunk és még a komáromi járás szőlőtermesztő szö­vetkezeteinek is előnyös lesz, ha az itt felépített borfeldolgozó üzembe szállítják a szőlőt. A borfeldolgozóban Amióta megnagyobbították és kor­szerű présgépekkel, ciszternákkal lát­ták el a párkányi borfeldolgozó üze­met, nem kell annyit éjjelezni a dol­gozóknak, mint hajdanában. Persze, pzt elősegíti a tervszerűség is. Verný František, az üzem vezetője, még szeptemberben meghívta értekezletre a dolgozókat és megbeszélte velük az ütemtervet. Mivel szót értettek, az esti vagy az éjszakai műszakra csak akkor lesz szükség, ha rendkívül el­romlana az időjárás, és rothadni kez­dene a szőlő. — Mennyi bort készítenek az idén? — érdeklődtem a vezetőtől. — A tervünk 350 vagon. De amint látom, ezt legalább ötvennel túllép­jük. Nagyok a hozamok az egyes szö­vetkezetekben. — A cukorfokkal elégedettek? — Az első szállítmányoknál eléggé alacsony volt. Most azonban 18—20 cukorfok az átlag, s ez már jő minő­séget jelent. Molnár Sándor, Hajtman Michal irá­nyítják a hatalmas présgépeket, és a must a katonásan sorakozó ciszter­nákba kerül, hogy ott kiforrjon és gyöngyöző, kitűnő zamatú borocská­val koccinthassanak majd a nedű ked­velői. Mi is azzal koccintottunk, köszön­töttük a szőlőtermesztőket, akik el­látják a jókedv gyümölcsével bor­feldolgozó üzemeinket. Tóth Dezső A köbülkúti szőve i. :z ii ;«es­kezű lányok, asszonyok 133—120 ko­ronát is megkeresnek naponként a nemes gyümölcs szüretelésénél.

Next

/
Thumbnails
Contents