Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-10-17 / 42. szám

Szabad Ага 1,— Kčs XXI. évfolyam, 42. szám. Bratislava, 1970. október 17. Szakmelléklet i Kisállattenyésztés Vadászat - Halászat Az agrokomplexum feladatai az ötéves tervben A vállalatokat irányító szervek előtt nagyon komoly és felelősségteljes feladat áll: ki kell dolgozniuk az 1971—1975-ös évekre szóló ötéves terv javaslatát. Ha be akarjuk tartani azt az elvet, hogy az állami terv az irányítás fö eszköze, akkor jó tervet kell kidolgoznunk, jobbat az előző ötéves tervektől. Az ötéves terv kidolgozásának irányelvét a vállalatok még augusztus­ban megkapták. Alulról, a vállalatoktól és az irányítás összekötő szervei­től megérkeztek már a jövő évre, az új ötéves terv első évére vonatkozó tervjavaslatok. Az egész ötéves terv előkészítési munkái a soron követ­kező hetekben csúcsosodnak ki. Az SZSZK kormányának irányelve feltételezi, hogy a mezőgazdaság eddigi, általában kedvező fejlődése a következő években is folytatódik. A bruttó mezőgazdasági termelést öt év alatt további 15 százalékkal akar­juk növelni, az állami, alapok javára történő piaci termelést pedig 25 százalékkal, ami megfelel az utóbbi öt évben tapasztalt fejlődési ütemnek. Ez lehetővé tenné, hogy az élelmiszeriparban is negyedrésznyivel több terméket állítsunk elő, és a kiskereskedelembe negyedrésznyivel több áru kerüljön. Nem számolunk azonban a fogyasztó által elfogyasztott élelmi­szerek kalória-értékének további növekedésével, a hangsúly inkább a minőségi növekedésen van. Az egy személyre eső húsfogyasztás például 12 kilogrammal nagyobb lesz, mint az idén. Lényegesen magasabb lesz a sajt és egyéb tejtermékek, a tojás, a zöldség, az alkoholmentes italok, a bor és további termékek fogyasztása. A mezőgazdasági termelés olyan Irányt vesz fel, ami megfelel a racio­nális, egészséges táplálkozás követelményeinek, tehát előtérbe helyezi a tej, a hús, a tojás, az olajmagvak, zöldségfélék, hüvelyesek, és a gyü­mölcs termesztését. A növénytermesztés elsődleges feladata az egyre gya­rapodó állattenyésztés ellátása takarmányféleségekkel. A takarmányalap növekedését a gabonatermesztés, különösen a kukoricatermesztés fejlesz­­téséveL kívánjuk elérni. Gyors tempóval kell növelni a herefélék és a réti széna hektárhozamait is. A műtrágya-felhasználást öt év alatt körülbelül harmadával fogjuk növelni, vagyis évente 10 kg tiszta tápanyaggal több jut egy hektár termő­talajra. Ez viszonylag gyengébb növekedés, mint az utóbbi öt évben volt, és szövetkezeteink, valamint állami gazdaságaink ettől több műtrágyát' is fel tudnának hatékonyan használni. E kérdésben azonban vegyiparunk lehetőségeiből kell kiindulni. Javulnak azonban a műtrágyák minőségi mutatói. A takarmánykeverékek előállítása szintén harmadrészével növekszik. A lényeg itt sem a mennyiségi növekedésben van, hanem a minőségi növe­kedésben és a nagyobb választékban. Távlatilag ugyanis az állattenyész­tési termékegységre eső takarmányszükséglet csökkenésével számolunk, a sertéshizlalásban például fél kilóval egy kilogramm élősúlyra számítva. A takarmányipar ellátása elegendő mennyiségű komponenssel egyike azok­nak a döntő fontosságú feladatoknak, melyeket az ötéves terv előkészítése folyamán meg kell oldanunk. A beruházási építkezések értéke az új ötéves tervben 13 százalékkal nagyobb lesz, mint az 1986—1970-es években volt. A beruházások értéke az egyes években megfelel az 1969-es év beruházási építkezésének, amikor a mezőgazdasági beruházások értéke az eddigi legmagasabb szintet érte el. A beruházási terv az ötéves tervek legfontosabb részét képezi, előké­szítése tehát különleges figyelmet igényel. A beruházási terv meghatározza az új termelési struktúrát, az anyagi-technikai alap új elrendezését és döntő mértékben kihat a technikai haladásra. Mindezt elsősorban a távlati és a középtávú tervekben kell megoldani. Ebben az őszi időszakban dönt­jük el, hogy a mezőgazdasági termelés, a mezőgazdasági szolgáltatások és az élelmiszeripar területén milyen fontos létesítményeket valósítunk meg, amelyek jelentős mértékben kihatnak a további fejlődésre és a ter­melés •széthelyezésére. Az ötéves terv Irányelveinek értelmében az építkezési beruházások leg­nagyobb része az állattenyésztésben realizálódik, új közös hizlaldák és baromfitelepek kiépítéséről lesz szó, továbbá új tehénistállókról és a meg­lévők modernizálásáról. Viszonylag nagy a talajjavításokra, öntöző-beren­dezések építésére, gyümölcsösök és szőlők telepítésére előirányzott összeg is. Nem kis összeg szükséges növénytermesztési berendezések (raktárak, szárítók, utakl létesítéséhez, valamint szociális és higiéniai berendezések kiépítéséhez Az átvett mezőgazdasági gépek száma is nagyobb lesz, mint az előző években. A gépesítés fejlesztésével elsősorban a cukorrépa, a burgonya, a kuko­rica és a takarmányféiék teljes gépesített betakarítását akarjuk megoldani. Meg kell oldani az új és a modernizált istállók technológiai feltételeit is. Tekintve, hogy,az utóbbi években lelassult a mezőgazdasági gépek szállí­tása, a gépparkok felújítása sem lesz könnyű feladat. A mezőgazdasági termelés gyors komplex gépesítése tehát a gépipar és a mezőgazdaság fontos programja a soron következő években. Csak ezen az úton oldható meg gyakorlatilag a mezőgazdasági munkaerő problémája is. Az ötéves terv irányelve kihangsúlyozza, hogy főleg a beruházásilag és anyagilag kevésbbé igényes fejlesztési lehetőségeket kell kihasználnunk. Ez elsősorban népgazdaságunk jelenlegi helyzetéből, a gazdasági konszoli­dáció követelményeiből adódik. A gazdaságfejlesztésnek ezt az irányát azonban nemcsak az ötéves terv első éveiben, hanem a további években is követni kell, mert csak így biztosítható a vállalati jövedelem és a dol­gozók jövedelmének gyorsabb növekedése A mezőgazdasági termelés gazdaságosabbá tételében jó eredményeket értünk el az előző években. Nem merítettünk ki azonban minden lehető­séget. Ezért a termékegységre eső takarmányfogyasztás további csökke­nésével, a műtrágyák jobb és hatékonyabb kihasználásával számolunk. Jobb eredményeket várunk a tenyészmunkában és a vetőmagtermesztésben és lényegesen csökkenteni akarjuk az élőmunka-szükségletet. A racionali­záció programja és a gazdaságosság növelése elválaszthatatlanul hozzá­tartozik az ötéves tervhez, és szükséges, hogy maga a terv adja meg a feltételeket ё folyamatok kibontakozásához. Javában szüretelik a jókedv gyü­mölcsét. Dél-Szlovákiában a szor­goskezű lányok, asszonyok már szep­tember utolsó napjaiban hozzáláttak a szőlő szedéséhez. Ez szükségessé vált, mert jónéhány mezőgazdasági üzemben a termőre fordult szőlőterü­let jelentős. rint elégedettek, mert két és fél mun­kaegység körül minden nap megvan, ami ötven koronát jelent és a hozzá­járó természetbenit, esetleg prémiu­mot. Mi is koccintottunk a szüretelők egészségére és megállapítottuk, hogy az idei „rámpás“ kitűnő zamatú. A mustcukorfokot dicsérik Ahol a legrangosabb bor terem Alsópéteren (Dolný Peter, komáromi járás) a szövetk°z°t ökonómusával komáromi feldolgozó üzembe. A must­cukorfok elérte a 18-at. Másfajtáknál a 20, sőt az Olasz rlzlingnél, amelyből legtöbb van a gazdaságban, 22—23 fokos mustot yárnak. Az ökonómust természetesen a jö­vedelem érdekli a legjobban. A terv 48 vagon volt, és az előzetes számí­tások szerint 60-on is felül szüretel­nek. Ez jelentős többletbevételt jelent a gazdaságnak, és örömet a bőrfel­dolgozó üzemnek, mert a péteri bor­nak jó neve van. Százharminc mázsa átlaghozam A köbölkúti (Gbelce) szövetkezet Dél-Szlovákia legnagyobb szőlőter­mesztő gazdaságai közé tartozik. A szerződéses eladásuk 100 vagon, és ezt az előzetes vizsgálatok alapján alaposan túllépik. Érthető, hiszen a Müller Thurgau hektárhozama meg­közelítette a' 200 mázsát és az össz­terület átlaghozama is túllépi a száz­harmincat. Kissé hihetetlennek hang­zik, de a hektáronkénti tiszta jövede­lem az idén megközelíti a 80 ezer koronát. A nagy hozamokról beszélgettünk Varga József fökertésszel, Vpjon mi­ben látja ő a sikeres szőlőtermesz­­'ést. — Az elért eredményeknek több ika van. A talaj előkészítése, a szőlő­fajták megválasztása, a karok kiala­kítása stb. Ez az alap. De ,ez még nem biztosítéka ' a . nagy hozamnak. A folyamatos tápanyagellátás és a jó permetezőanyag időbeni használata azonban igen. Mi amellett, hogy öt­fEoiytPtás a 3. oldalon.) A kisújfalusi (Nová Vieska, érsek­­újvári járás) szövetkezetben az idén 22 hektárról szüretelnek. Ebben a gazdaságban még találunk bakmód­szerrel telepített szőlőültetvényt. A legrégibb hagyományos telepítésen kezdték meg a szüretet. — Alaposan megfájdult a derekunk -r hajtogatták az asszonyok. — Okos ember volt, aki kitalálta a kordonos művelést, amelyről „urasan“ lehet szüretelni, — tették hozzá. — Aztán hány tőkéről telt meg egy puttony? — kérdem Udvardy Fe­­renctől. — Puttony? — néz rám csodálkoz­va a vincellér helyettese. — Mutató­nak is nehezen találnánk belőle. Vöd­rökbe szüretelünk, aztán a sorok kö­zött elhelyezett műanyagkádakba önt­jük a fürtöket. Valóban a sötétzöld színű új kádak katonásan sorakoztak a szőlőben. Tá­volabb traktorberregés hívta magára a figyelmet. A férfinép szedte össze a kádakat, s hordta egy helyre, ahon­nan a teherautó viszi a „szőlőtemető­be“, a párkányi feldolgozó üzembe. — Milyen volt az első öt hektáron a termés? — kérdem a vincellértől. — Elégedett voltam a Müller Thur­­gau-val — jelentette ki határozottan ifj. Varga János. — Kilencven mázsát adott hektáronként és a mustcukorfok 19-en felül volt. — Lesz ettől nagyobb hektárhozam is? — Fehér Burgundiból hozzávetőle­gesen 110 mázsát várunk. Azt hiszem 100 mázsa körül lesz az átlaghozam, s mintegy két vagonnal adunk el töb­bet a tervezettnél. — Az összes szőlőt értékesítik? — Körülbelül 100 hektolitert prése­lünk a csárda szükségletére, illetve a különböző szövetkezeti ünnepségek­re. Egyelőre talán érdemesebb a sző­lőt eladnít A csárda alatti pincében két hor­dóban már forr a bor. Szükség van a sárgás színű nedűre a szüretnél. A napi munkában elfáradt asszonyok szívesen fogyasztanak egy-két pohár­kával, s közben a vincellér elmeséli, mit keresnek azon a napon. Rendsze-A kisújfalusi szövetkezetben jókedélyű lányok, asszonyok szedik a jókedv gyümölcsét. 4 váltottunk szót u szüretről. A neves szőlőtermő faluban a közös 70-hektá­ron szüretelt ebben az évben. Az Ezerjó fajtát szállították először a

Next

/
Thumbnails
Contents