Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-07-11 / 28. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1970. július 11. 9 Tudják, miért szorgoskodnak Még manapság is sokhelyütt össze­fognak a barátok, rokonok, ismerő­sök, ha valaki rászánja magát családi fészek építésére. Huszan-harmincan is szorgoskodnak egyszerre, hihetet­len gyorsasággal nőnek a falak, s né­hány napon belül az összefogás ered­ményeként „kalap alá“ kerül az épü­let. Főleg a szocializmust építő orszá­gokban nemcsak a magánépítkezések meggyorsítása terén fogott össze a lakosság. Először a háborús romok eltakarításában végeztek gigászi munkát. Később vasutak, utak, víz­tárolók, járdák, művelődési otthonok, sportpályák egész sora épült fel tár­sadalmi munka eredményeként. Ezekből a brigádmunkákból első­sorban az ifjúságunk vette ki a ré­szét, ők álltak az első csatasorokba. A falusi fiatalok parkok egész sorát létesítették, de a nehéz időkben a sürgős nyári munkák, betakarítás idején, szombat délután, vasárnapon­ként, ingyenesen dolgoztak a szövet­kezetben. Ha hívta őket a „pléhem­­ber“ avagy valamelyik szervezet ve­zetője, a fiúk, leányok hada indult a megjelölt munkahelyre. Az utóbbi években egyre többet hallani különféle véleményeket a tár­sadalmi munkáról. Sokan azt han­goztatják, hogy idejemúlt, manapság már nincs rá szükség. Mások viszont napjainkban is nagy jelentőséget tu­lajdonítanak neki. Vajon mi a valóság? Ennek a • felkutatása céljából láto­gattunk el két ipolymenti faluba. MAGUNKNAK CSINÁLJUK Deák Ferenc régi nemzeti bizott­sági funkcionárius, Szécsénkén (Se­­őianka — nagykürtös! járás). Ő tud­ja legjobban, mi épült, mit létesítet­tek társadalmi munkával az utolsó évtizedben. Vele és Bodzsár Józseffel, a szövetkezet fiatal agilis dolgozójá­val beszélgettünk arról, hogy a tár­sadalmi összefogás eredményeként hogyan változott meg a falu képe, és miként néznek a fiatalok a brigád­munkára. — Nálunk, ha szükséges, mindig készenlétben állunk — jelentette ki határozottan a szimpatikus szőke fia­talember. Legutóbb a múlt vasárnap volt ránk szükség. Takarmányt gyűj­töttünk a szövetkezetben. Igaz, az utóbbi években a közös már ritkán szorul a fiatalokra, de ebben az esős időben mindent el kell követni, hogy szárazra kerüljön a takarmány. — Milyen faluszépítési munkát vé­geztek az utóbbi időben? — Az iskolások szemnek tetszőén rendbehozták az iskola környékét. Csak most látjuk, mennyivel szebbet mutat a falu közepe. A lányok és fiúk sokat dolgoztak a park rendbe­hozatalánál. Aki résztvesz az augusz­tus 2-án megrendezendő nagyszabású aratást befejező ünnepségen, bizonyá­ra kellemesen érzi majd magát a még szebbé varázsolt parkunkban. Az utóbbi években a labdarúgó-pályán is sok társadalmi munkát végeztünk. — Mit terveznek még társadalmi munkával létesíteni? — kérdem az elnököt. — Oj hangszóróoszlopokat szeret­nénk beállítani és bevezetni a neon­fényt. A legnagyobb összefogást a társadalmi munkával épülő üzlet és vendéglátó követeli majd meg. — Hogyan szervezik a brigádmun­kát? — Erre a célra felhasználjuk a helyi hangszórót is. De elsősorban összehívjuk a legaktívabb szerveze­tek vezetőit, s velük beszéljük meg a tennivalókat. — S mi a szorgalmas fiatalok ju­talma? — Legtöbbször „köszönöm szépen“ a helyi hangszórón keresztül. Ha ke­vesen voltak, a brigádon résztvevők neveit is beolvassuk. Emellett jutal­mul szépen berendezett klubot létesí­tettünk a fiatalok számára. A szövet­Magunknak csináltuk — jelenti ki öntudatosan Bodzsár József kezet segíti a labdarúgókat, autó­buszt bocsát a rendelkezésükre. Szó­val kéz kezet mos alapon. — Mi nem azért dolgozunk, mert várunk valamit érte, — szólt közbe határozottan a fiatalember. — El­végre magunknak csináljuk. KI TUDJA, HÄNY ŰRAT DOLGOZTAM Az Ipoly-mente legnagyobb falujá­ban Ipolynyáken (Vinica) sok minden létesült az elmúlt években. Kissé „lucaszékként“ elkészült a rangos művelődési otthon, a korszerű sta­dion, járdák, tér a község közepén, és megépítették a rég óhajtott fürdő­­medencét is. Homolya Károllyal, a szövetkezet fiatal zootechnikusával váltok szót az ifjúság aktivitásáról. — Az elmúlt évek során hány órát dolgozhatott le brigádban? — kér­dem a fiatalembert. — Ki tudná azt számon tartani?! — nézett rám csodálkozva. Ez különben sem érdekes. Az a fontos, hogy sok minden elkészült. Amíg a stadiont építettük, majdnem minden szombat délutánunkat ott töltöttük el. A me­dencénél szintén sokat dolgoztunk. A szövetkezet gépjavítói napi mun­kájuk után készítették el a vízfel­nyomó pumpát. Most a fürdőhely be­kerítése lesz soron. Szóval az utóbbi években a középületek létesítésére helyeződött át a fősúly. Diákkorom­ban arattunk, takartunk, gabonát tisztítottunk. Akkor az volt a legfon­tosabb tennivaló. Szerencsére ma már erős a közös, és a tagság mindent megold a saját erejéből. — Ün szerint minek köszönhető, hogy a fiatalság nem húzódozik a társadalmi munkától? — Elsősorban annak, hogy a helyi nemzeti bizottság és a tömegszerve­zetek vezetői közt jő a kapcsolat és nem fukarkodnak az elismerő szóval. Másodsorban mi is természetesnek vesszük, hogy ha hívnak, menjünk. Hiszen örömünket leljük benne, ha valami rendben van a faluban. Középületek, különböző létesítmé­nyek százai épültek fel falvainkban a társadalmi összefogás eredménye­ként. Az úgynevezett brigádmunkából elsősorban az ifjúság vette ki és ve­szi ki a részét. Ez érthető és azt bi­zonyítja, hogy a fiatalok mindjobban tudatosítják, hogy saját érdekükben építik, szépítik falvaikat. —tt— A kastélyból átépített iskola környékét rendbehozták a fiatalok DIVAT Itt a kánikula, s szebbnél szebb nyári ruhákban járnak lányaink és asszonyaink. A hat közül válasszon ki-ki magának megfelelőt. Levélmintás empriméből készüli' ruha, cslpővonaltól lefelé rakott DR. BUGA LÁSZLÓ: Szembetegség Már régebben elhatároztuk, hogy« majd egy alkalommal elmondjuk a szürkehályoggal kapcsolatos legfon­tosabb tudnivalókat, mert egyes olva­sóink érdeklődnek ez iránt a nem is olyan ritka szembetegség iránt. De most soron kívül elővesszük, mert egy olyan levelet kaptunk, amelynek a félreértését feltétlenül helyre kell igazítani. Levélírónk azt hiszi, hogy a szürke hályog — talán a nevéből ítélve — valami olyan káros hártya a szem­­golyón, mint a forralt tej tetején a bőr, vagy a nyitott befőzött ősziba­rackon a penész és ügy kell a szaru­hártyáról lehámozni, ahogyan a bur­gonyáról vagy még kifejezettebben a narancsról a héjat. Hiedelmében meg­erősítette a „Hályogkovács“ c. ked­ves, szemléletes, de szakszerűtlen irodalmi történetet is, és nem is döb­bentett meg túlságosan, hogy „édes­anyámnál szürke hályogot állapított meg a szakorvosi vizsgálat, pedig én a szemgolyón semmiféle szövedéket, hályogot vagy effélét nem látok.“ Hát persze, hogy nem! Hiszen a szürke hályog nem a szemteke lát­ható részén az átlátszó szaruhártyán vagy a fehér inhártyán van, hanem a szembogár útjában lévő szemlencsé­ben. Folytassam az előbbi hasonlatot: tehát a szürke hályogot nem lehet a szemgolyóról lehámozni, leemelni, le­­ügyeskední (no, itt a novella téve­dése!), hanem be kell hatolni magába a szemgolyóba. Mi hát a szürke hályog? A szem­lencse elhomályosodása, elszürkülése, ami a szemben lévő fizikokémiai vi­szonyok megváltozásának a következ­ménye. A szemlencse a szervezet egyik fehérjékben leggazdagabb szerve. Ha a lencse állandó fehérje anyagcseréje valamilyen ok miatt akadályozott, az oldhatatlan fehérjék felszaporodnak a vízfelvétel egyensúlya megváltozik, a lencserostok megduzzadnak és a lencse elhomályosodik. Ez a szürke hályog. Nem téveszthetők össze a szürke hályoggal a veleszületett lencsehomá­lyok, amelyeknek a terhesség alatt kiállott vírusfertőzés, valamilyen csí­raártalom lehet az oka. Fiatal korban belső elválasztású mirigyek zavara okozhatja a szemlencse eíszürkülésőt, felnőtt korban — állítólag — az erős hőhatás vagy a sérülések okozhatnak szürke hályogot. Az idősebb kori szürke hályogok az 50—60 évesek között gyakoriak. Ebben a korban már majdnem min­den ember szemlencséjében keletkez­nek apró homályok, de ezek nem okoznak különösebb látási zavarokat. Egyeseknél azonban ez a homálykép­ződés annyira kifejezett, hogy a lá­tást erősen befolyásolja, esetleg tel­jesen lehetetlenné teszi. Ilyenkor mondják, hogy a szürke hályog meg­érett. A folyamat rendszerint nem egyszerre jelentkezik mind a két sze­men. Az egyik látása gyorsabban rom­lik, mint a másiké, úgy hogy a két szem nem egyszerre kerül operálható állapotba. No, itt vagyunk a szürke hályog operációjánál, szemsebészeti megoldá­sánál: az elszürkült, átlátszatlanná vált szemlencsét el kell távolítani és a szemet szemüveggel kell újra látó­­képessé tenni. „A szürke hályog gyógyítása a tu­domány mai állása szerint kizárólag műtéti“ — mondja a népszerű orvosi könyv. ... és mi a tanács? Ha valakinek a látása romlik, je­lentkezzék szemszakorvosi vizsgálat­ra, és ne essék kétségbe, ha azt mondják: kezdődő szürke hályogja van. A szemsebészet igen fejlett, gya­korlati tudományág. Ne aggódjék fe­leslegesen a beteg. Bízza magát szem­orvosára, aki meg fogja választani a beavatkozás legmegfelelőbb módját és idejét, amit sem sürgetni, sem odázni nem lehet és nem szabad. A műtéten türelmesen át kell esni. Majd iparkodni kell, hogy a megoperált szem a két — közel és távollátó — szem­üveg használatát megszokja, mert az újralátás kimondottan a gyakorlat dolga. Sokkal több ember él és lát szemlencse nélkül, mint gondolná a kérdést nem ismerő ember. ...és mindent elmondtam, mert az okos ember még a kellemetlenséget is könnyebben tűri, ha tudja, hogy mi történik vele. Röviden a A fejfájás a leggyakoribb kórtüne­­tek közé tartozik, és nagyon sok bosszúságot okoz. E tünettel találkoz­hatunk a csecsemőkortól egészen az aggastyánkorig. A csecsemők és a kisgyermekek e tünetet azonban nem tudják még lokalizálni, és csak má­sodlagosan következtethetünk a fej­fájás jelenlétére, a kicsinyek ide­gessége, sfrása és nyugtalansága alapján. A fejfájás valójában a szervezet jelzőberendezése, amelynek segítsé­gével a szervezet jelzi erőinek közeli kimerülését és ezért nagy figyelmet kell szentelnünk a fejfájás jelenlété­nek. A fájdalom jelentkezhetik szú­rás, nyilalás, tompa nyomás és lükte­tés formájában. Úgyszólván minden lázas megbete­gedés fejfájással jár, mint például az influenza, torokgyulladás, tüdőgyul­ladás, és a gyulladások minden for­mája. Nagyon kellemetlen és erős fejfájással járnak a középfültőgyul­­ladások és az agyhártyagyulladások. E tünet nem hiányzik a fogfájásnál és a különféle idegbetegségeknél sem. A migrénnél tipikus az egy oldali fej­fájás, amely nagyon nehezen kezel­hető, és sajnos a modern ember gya­kori betegsége. Széngázmérgezésnél és a mérgezések nagy csoportjánál általában e fájdalom sohasem hiány­zik. Az emésztési zavaroknál, szék­rekedésnél, gyomor- és bélhurutnál és hasmenésnél szintén vérszegény­fejfájással. Nagyobbfokú vérszegény­ségnél, teljes legyengülésnél, az ala­csony és a magas vérnyomásnál egy­aránt találkozunk e kórtünettel. Az álmatlanságnál, idegkimerülésnél, sok feketekávé elfogyasztása után, vagy nagymértékű szeszfogyasztás után természetes a fejfájás jelenléte. A mai rohanó élet nagyon gyakran egybe van kötve az úgynevezett ide­ges (neurotikus) fejfájásokkal, amely egyúttal a kezek izzadásával, álmát-MUDr. JUHÄSZ ISTVÄN fejfájásról lansággal és étvágytalansággal, eset­leg hányingerrel vagy hányással jár. A meghűléses megbetegedésnél, például az egyszerű náthánál, nagy nehézséget okoz a légzés, mely szin­tén kellemetlen fejfájás okozója, s erősebbé válik, ha az orrmelléki üregek begyulladnak (pl. a homlok­üreg). Ezeknél a fejfájás olyan erős lehet, hogy a beteg alig tudja ezt el­viselni, és sokszor napokon át kínló­dik. A különféle mirigymegbetegedé­seknél is tipikusak a fejfájások, mint például a pajzsmirigytúltengésnél, vagy a hormonális zavaroknál a nők­nél, például a menstruáció ideje alatt. Hasonló hormonális zavarok okozhat­nak fejfájást a cukorbetegeknél is. A vércukor túl magas, vagy ellenke­zőleg túl alacsony szintje nagyon sokszor lehet a cephaela (fejfájás) okozója. E helyen rá kell mutatnom arra, hogy a nyaki izmok megbete­gedése, a fejbőr gyulladása, agyráz­kódás, koponyatörés és agyvérzés ugyanúgy vezethet e tünethez, mint a különféle agydaganatok is. A reu­­matizmusnái és a csigolyák megbe­tegedésénél egyaránt számítanunk kell a fejfájásra. Végezetül csak annyit, hogy a fej­fájást nem nézhetjük egy külön be­tegségnek, hanem csakis kórtünetnek, amely nagyon sok betegségnél jelen van. Kezelése tüneti, vagyis fájdalom­csillapítók használata, például na­ponta 3—4 tabletta Acylpirin, vagy Acylkoffin, vagy Alnagon, esetleg más fájdalomcsillapító. Valódi eredményt azonban csak úgy érünk el, ha a fej­fájást kiváltó okot kezeljük, mint pél­dául a lázas megbetegedéseket, emésztési zavarokat stb. Sosem sza­bad azonban a fejfájást lebecsülni, különösen a nagyobb és hosszantartó fejfájásnál ajánlatos az orvosi segít­ség igénybevétele. E helyen köteles­ségemnek tartom óvni mindenkit a paušál fájdalomcsillapító-használat­tól, mivel e szerek huzamosabb hasz­nálata maga is fejfájáshoz vezethet!

Next

/
Thumbnails
Contents