Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-10-10 / 41. szám
Segíteni emberi kötelesség Kochmann György elvtársat Hontmarőtiban becsületes mé hésznek tartják. Egyike azon méhészeknek aki több mint negyven éve szabad idejének majdcsak minden percét a méhészkedéssel tölti. A gyűgyi helyi szervezet agilis vezetőségi tagja és szakelőadója. Szakelőadásokat hallgatott Budapesten, majd Csatán iskolázáson vett részt a két világháború között. Azóta szakismereteit állandóan bővíti különféle iskolázásokon és a szaklapokból. Tágas gyümölcsösében jelenleg 50 méhcsalád gondozásán fáradozik. A mézen kívül mérget és méhpempöt is termelt a Hlohoveci Slovakofarma számára. Portáján a felszabadulás óta nem egy alkalommal tartottak iskolázásokat, most pedig az általános kilencéves alapiskola fiatal méhészeinek előadója. Hontmarőtiban közkedvelt egyéniség, s ahol a méhészek körében megjelenik, mindenütt szeretettel fogadják. A szövetkezetben az állattenyésztési szakaszon dolgozik, így délelőtt és délután is akad ideje, hogy a méhek körül szorgoskodjon. Emellett különféle szaktanfolyamokat, előadásokat és tanulmányi kirándulásokat szervez. Meggyőződésből vallja, hogy a kezdő méhészek segítése emberi kötelesség. Akáchordás után vándorkocsijával fenyőre vándorol. A szövetkezet vezetősége támogatja öt, hiszen vándorkocsija számtalanszor látható a közös pillangós virágú növényei közelében. Ezáltal a szövetkezet többlet bevételhez jut s talán éveken keresztül ez is hozzásegítette ahhoz, hogy a környék egyik legjobban működő gazdasága Hontmarőtiban van. A 50 éves Kochman Gyuri bácsinak további sikeres méhészkedést kívánunk!' Belányi János Jó hordás alkalmával mozgalmas az élet a röpnyílás kijáródeszkáján. A Magyarországon megjelenő „MÉHÉSZET“ 1969 szeptemberi számában Wissky Zoltán perui méhész „A méhszúrás különös hatása“ című cikkét közli. A cikkel úgy érzem nem felesleges kissé részletesebben foglalkozni, mivel a méhészt munkája közben gyakran éri méhszúrás. Sokan virtuskodásból sem viselnek arcvédő sisakot. Mások nem ismerik eléggé a méhszúrás hatását, reumás, ishiászos fájdalmaik gyógyítására a beteg testrészeken tömeges szúrást alkalmaznak. Jó tudni, hogy méhszúráskor az emberi szervezetbe alábbi anyagok juthatnak: hisztamin, hangyasav, fehérje, vírus, baktérium, gomba stb. Ezek közül a hisztamin hatása a domináló. A szúrások körüli hajszálerek kitágulnak, majd éles piros határú képlet alakul ki. Rövid idő alatt középen fehér duzzanat keletkezik a piros vonal elmosódik. Az ilyenkor fellépő vérbőség a mélyebb szövetekre is kiterjed s így a vér mintegy „átmossa“ azokat. Rövidesen szűnik a fájdalom, csillapodik a gyulladás. A középnagy (hipotalamusz) és az agyalapi mirigy [hipofízis) között fennálló szoros anatómiai és funkcionális viszonyt az idegi — hormonális (neurő-endokrin) viszonyt szokták hipotalamusz-hipofizis rendszer szerves részeként nevezni. A hisztamin vérnyomásesést idéz elő, ugyanakkor fokozza a mellékvesék adrenalin termelsét is. Az adrenalin visszahat a hipotalamuszhipofizis rendszerre, többek között úgy, hogy a testhőmérséklet előbb hirtelen zuhan, majd igen lassan újra emelkedik. A hipofízis a belsőelváltozású, vagy hormonális rendszer „vezérigazgatója“ minden életfolyamatban jeleri van, mindenről tud, mindent irányít. Ha ezen rendkívül szerteágazó munkájában zavart szenved, a tünetek elképesztően sokféle variációja jelentkezhet. Ezt a zavart egyetlen méhecske szúrása is előidézheti! A méhszúrások általában veszélytelenek, de az alábbi veszélyeket magukban hordozhatják: 1. helyi gennyedő gyulladások, melyek éppen a hisztamin szövetkárosító hatására, igen kellemetlenek is lehetnek. 2. Fontos tudni, hogy a méhszúrás sohasem. steril. 3. Egyes emberek hisztamin érzékenysége jelenthet közvetlen veszélyt. Egyetlen szúrás ájuláshoz és orvosi beavatkozáshoz vezethet. 4. A szúrást követően ún. „allergiás“ túlérzékenységi reakciók jelentkezhetnek. Kiütések, nehéz légzés, szédülés, vizenyős duzzanatok azonnal, vagy 1—2 héten belifl is. 5. Anifilaxiás shock, a szúrást követően azonnal igen súlyos tünetekkel, esetleg végzetes kimenetellel. Fenti tanulságok elegendők ahhoz, hogy a méhekkel történő érintkezésnél legyünk óvatosabbak. Viseljünk lehetőleg kezes-lábast, de arcvédő álarcot okvetlenül. Az erős ecettel bedörzsölt kezünk némileg riasztja a méheket, és mérsékelten fertőtlenít. A testünket ért fullánkot körömmel kaparjuk ki és ne nyomással távolítsuk el, mert ezzel a méregzacskó tartalmának teljes behatolását megelőzzük. Szerencsénk, hogy a méhszúrás csak 2—3 ezrelék esetben okoz kellemetlenséget. Szervezetünk, ha az első méhszúrást következmény nélkül viseli, azonnal ellenmérget termel, miáltal relatív védelemre teszünk szert. Németh László Ьсямвп1вшвмшшшимямшнмшмиапиншшааиаптшшм1й 8 8. SZÁM KERTÉSZET-MÉHÉSZET A Szabad Földműves szak melléklete lapíthatjuk. Ha a hetenkénti próbaszüret alkalmával az előző heti eredményhez mérten a cukortartalom lényeges növekedését már nem tapasztaljuk, és a termőhelyre, valamint a Egy fajtából álló telepítésekben a szüreti munka nem okoz különösebb gondot, mert ha egészségesek a fürtök — teljes érettségi állapotban leszedjük, és a feldolgozás helyére szálSzüret, szőlőfeldolgozás, mustkezelés A szüret idejének mégállapításakor elsősorban a szőlő érettségi állapotát veszszük figyelembe. Fajtáink,nagyrésze a teljes érésben adja a legjobb minőséget és a legnagyobb mennyiséget. Az érettség külső jelei: a bogyók (a szőlőfajtának megfelelő színeződésűek, megpuhulnak, héjuk vékonyodik, áttetszővé válnak. A kocsány barnul [fásodik), a bogyók könnyen leválnak a bogyónyélről. Ilyenkor már a cukortartalom elérte a maximumot, és ez csak akkor növekszik, ha a bogyó párolgássá! vizet veszít (például töppedés, nemesrothadás következtében). A cukortartalom növekedésének folyamatos figyelése alapján állapítható meg a szüret helyes időpontja. Ezért szükségesek a próbaszüretek. Próbaszüretkor területünk különböző részéről — néhány tőkéről — leszedjük a termést (5—6 kg-ot), és kézzel kisajtoljuk. Az így nyert mustból egy litert sűrű szitaszöveten vagy vászonkendőn átszűrünk, és a cukortartalmat mustfokolóval megálfajtára .jellező cukortartalmat már elértük, megkezdjük a szüretet. Ha nagyobb mértékű zöldvagy szürkerothadás lép fel szőlőnkben, már a teljes érés előtt leszedjük, vagyis kényszerszüretet végzünk. lítjuk a termést. Gyakoribb eset, hogy a kisüzemi telepítések több fajtából állnak. Ilyenkor a szüretet a korai fajtákkal (Rizling, szilvánival, Ezerjóval, Kadarkával stb.) kezdjük meg. A korábban előkészített eszA nyitrai városi kertészet dolgozói 84 hektáron termelnek különböző zöldségféléket. Képünkön a kertészet dolgozói. Pirosává Helena és Mifková Helena szüretelik a káposztát. Fotó: P. Matis 1970. OKTOBER 10. • 0 Szüret, szőlőfeldolgozás, mustkezelés 0 A szőlő tápanyagellátásának kérdései 0 Almamoly és ellene történő védekezés 0 Védjük a fákat a nyulak ellen 0 A vöröshagyma-termesztés gépesítésének lehetőségei 0 Októberi figyelmeztető 0 Három anya egy családban 0 Anyásítás és tartalékcsaládok 0' Miért nagy családokat? 0 A méhszúrásról közöket és edényeket szüret előtt vízzel öblítsük ki. Ügyeljünk, hogy szedéskor külön válogassuk a zöld, az éretlen, az erősen rothadó és a direkttermő fajták fürtjeit. Ezek ugyanis rontják a minőséget. Külön szedjük le és dolgozzuk fel a fehér fajták közé keveredett kékbogyójú tőkék fürtjeit is. A válogatás a házikertbeh, háztáji szőlőben a legcélszerűbben többmenetes szürettel oldható meg. Lényeges, hogy a leszedett szőlőt gyorsan szállítsuk a feldolgozás helyére és haladéktalanul kezdjük meg a feldolgozást. Ennek első munkaművelete a zúzás, amellyel a bogyók húsát, héját roncsoljuk szét, hogy a sajtolást könnyebben végezhessük el. A zúzáskor ép bogyó ne maradjon, de a mag és a kocsány ne sérüljön meg. Szép, zöldfehér színű és kellemes ízű bort gsak akkor kaphatunk, ha a feldolgozás gyorsan történik! Állás közben ugyanis a must a bogyók héjából nem kívánatos színanyagokat, a kocsányból és magból (főleg, ha ezek megsérülnek a zúzás során) sok r.serzőanyagot oldhat ki, amelytől a bor fanyar és kesernyés ízűvé válik. A levegő hatására káros oxidáció keletkezik, s ez a törköly bámulásához, a must és a bor sötét színéhez vezet. Az oxidáció, a káros élesztők és az ecetbaktériumok fékentartására a cefrét kénezni kell. Ilyenkor egy hl zúzott szőlőcefréhez 15—20 g káliummetabiszulfitot adagolunk (porrá törünk 1,5—2 tabletta „bor-ként“ és elkeverjük a cefrével). Ezután a szőlőcefrét közönséges fehérbor készítése esetén azonnal kisajtoljuk. Egyes illatos fajtáknál (például Öltőnél muskotály. Tramini) az illatanyagok jobb kinyerése érdekében 6—12 óráig a törkölyt a mustban áztatjuk, és csak ez(Folytatás a 2. oldalon.)
