Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-10-10 / 41. szám
1970. október 10. SZABAD FÖLDMŰVES 9 Az ifjúság szocialista neveléséért A Szlovák Szocialista Ifjúsági Szövetség (SZISZ) Központi Bizottságának szeptember 15-i plénuma elfogadta az ifjúság nevelésének, a szövetség továbbfejlődésének programját és a párt 50. évfordulójára szervezett sokoldalú kezdeményezési, tevékenységi mozgalmat. „A tettrekész fiatalok stafétája a CSKP 50. évfordulójához“ mozgalom magába öleli a félévszázados évforduló tiszteletére indított összes akciókat, rendezvényeket. A programból három főrészt emelhetünk ki: A párt szerepe a szocialista társadalom építésében. Az ifjúságot előadások keretében Ismertetik meg pártunk múltjával, amikor szervezte az egész nép harcát, a kizsákmányolók ellen, majd az előadók konkrét példákon keresztül mutatják be a párt eredményes munkáját a szocializmus építésében. Szó lesz a párt és a társadalom viszonyáról, a párt és az ifjúság kapcsolatáról, a régi hagyományokról, amelyeknek egy részét újra felelevenítik. Az ifjúság nevelésének igen fontos része lesz az internacionalizmus hangoztatása. Az előadás-sorozatokban népszerűsítik a Csehszlovák—Szovjet Barátsági Szerződés harci hagyományokon alapuló megkötésének politikai és gazdasági jelentőségét. Megmagyarázzák a fiataloknak, hogy ez a barátság olyankor született, amikor igazi barátunk, a Szovjetunió, katonáinak millióit áldozta fel azért, hogy Csehszlovákia újra visszanyerhesse függetlenségét. A harmadik témakörben belső szervezeti dolgokról, a szövetség erősítéséről lesz szó. A szövetség kiépítésének első szakasza már ugyanis befejeződött, mert a széttagolt ifjúsági mozgalom végre egységesebbé vált a SZISZ megalakításával, most arra kell törekedni, hogy a meglévő alapszervezetek aktivizálásával, újak alakításával, új tagok szerzésével, fokozódjon a szövetség aktivitása. Nagyarányú megmozdulásról van szó. „A tettrekész fiatalok stafétája“, a „Mindenki szocialista módon“, a „Zenit“, a „Fiatalok Fényszórója“ mozgalmak mind hozzájárulnak az ifjúság aktivizálásához. A „Mindenki szocialista módon“ akció keretében Nemeckán a pionírok és a SZISZ-tagok például alapfokú kilencéves iskolát építenek. A „Zenit“ akció keretében a fiatal mezőgazdasági szakemberek, technikusok és mérnökök felmérik az efsz-ekben és állami gazdaságokban a technika fejlődésének, illetve az új technológia alkalmazásának lehetőségeit. A „Fiatalok Fényszórója“ hozzájárul a tartalékok feltárásához és ennek keretében bírálják a technikai előírások be nem tartását és a munkafegyelem megszegőit. Az ifjúság jelentős segítséget nyújt a mezőgazdaságnak minden szakaszon, törődnek azzal is például, hogy az ifjúság megkedvelje a mezőgazdaságot. Az őszi és tavaszi időszakban 200 ezer fát ültetnek ki. A Z-akció keretében az ifjúság belekapcsolódik az üzemek, munkahelyek szépítésébe, a falvak és lakóhelyek parkosításába. A programból kitűnik, hogy az ifjúság nevelése nem elvontan történik majd. Staféta indul például Duklától a bratislavai Slavínig. A duklei talál-! kozón a vérrel pecsételt csehszlovák—szovjet barátságról beszélgetnek, a „Harcban szerzett barátság jegyében“. De sor kerül Lubochftán • egy találkozóra a párt alapító tagjaival, Banská Bystricán pedig a felkelésben résztvett partizánokkal. Ezek a találkozók közelebb hozzák az ifjúságot a régi munkásmozgalmi hagyományokhoz, a felszabadulási harcosokhoz, és érlelődik bennük a proletár nemzetköziség szemlélete, mert konkrét példákon keresztül látják, hogy a szocializmus építésének mostani szakaszában csakis úgy érhettünk el, hogy a párt veterán harcosai a nemzetközi munkásmozgalmi szolidaritás lehetővé tette független szocialista hazánk építését. A program magába öleli az ifjúsági alapszervezetek munkamódszereinek | tökéletesítését is. A jövőben a pionírszervezetek kádereinek nevelésével teljes mértékben a SZISZ törődik. A SZISZ, valamint a pionírszervezetek vezetői főleg iskolákon az igazgatók nem kinevezett politikai helyettesei. Ez azt jelenti, hogy beleszólnak a tanulók politikai nevelésébe. Az ifjúsági szövetség aktivizálásának egyik előfeltétele a tekintély megszerzése. Ez viszont csakis megfelelő politikai-társadalmi és gazdasági munkával érhető el. Olyan munkával, amely hozzájárul a termelési feladatok teljesítéséhez is. Az ifjúsági mozgalom széthullásának időszakában ugyanis előfordultak olyan esetek is, hogy a különböző klubok egyes egyének pénzszerzési lehetőségeit szolgálták. Természetes, hogy ilyen kluboknak vagy esetleg ilyen célokat szem előtt tartó szervezeteknek nincs tekintélye a gazdasági vezetők előtt. A SZISZ szeptemberi plénuma olyan programot fogadott el, amivel biztosítja az ifjúság marxista-leninista szellemben történő nevelését, épít a régi haladó hagyományokra és fölelevenít olyan mozgalmakat, amelyek hozzájárulnak az ifjúság szocialista neveléséhez. Újra megindítják a szocialista munkabrigád mozgalmat, amelynek keretében szocialista típusú ifjúságot akarnak nevelni. A program olyan gazdag, hogyha sikerül megvalósítani, biztosítja az ifjúság magasfokú aktivitását és pártunk megalakulásának 50. évfordulóján komoly munkaeredményekről számolhatnak be majd lelkes szocialista fiataljaink. Balia József DR. BUGA LÁSZLÓ: Az ekcéma és a rák Csehszlovákiai előadássorozatom alatt megígértem, hogy a feladott kérdésekre felelni fogok. Nos, az elhangzott kérdések között, három igen érdekes témát találtam: Mi az ekcéma? Mi a rák? Okozhat-e az ekcéma rákot? Megpróbálok e kérdésekre rövid, tárgyilagos, érthető választ adni. MI AZ EKCÉMA? Tulajdonképpen bőrgyulladás. A bőr különleges túlérzékenységére — allergiás állapotára — épülő bőrelváltozás, amit olyan csekély külső, vagy belső inger okoz, amelyet egészséges körülmények között észre sem vesz a szervezet. Az egészséges ember ép bőrén a rákerülő vegyi anyagok — például: terpentin, króm, illóolajok, benzin, műanyag — a szervezetbe a táplálkozással bejutó fajidegen fehérjék — tojás, tej, sajt, eper — vagy a bőrre kerülő izgatószerek — csalán, méh, primula virág mérge — a bevett gyógyszerek — szalicil, penicillin készítmények, vagy az anyagcsere kapcsán keletkezett anyagok nem okoznak elváltozást, de ha az egyén allergiás — kórosan érzékeny — a bőrön furcsa változatos jellegű betegség keletkezik, amit az orvosi szaknyelv ekcéma néven ismer. Az ekcéma megjelenési formája nem egységes. Rendszerint viszketéssel kezdődik, amit a beteg kivakar. A köröm, a bőr elszarusodó lapját felsérti, és a kaparások helyén apró, gyulladt hólyagok, nedvező foltok, vörös, megvastagodott felületű foltok, keletkeznek. Az ilyen beteg bőr feszül, viszket, hámlik, húzódik, kellemetlen, fájdalmas. Bőrnyugtató gyógyszerekre, bizonyos étrend! megszorításokra — diétára — és életrendi előírásokra a folyamat gyakran simán meggyógyul. Így állíthatjuk, hogy a heveny ekcéma gyógyítható betegség, de gyógyítását még a szakember is komoly feladatnak tartja, amihez a beteg fegyelme és türelme is elengedhetetlen. Sajnos, néha a folyamat elhúződóvá, idültté, krónikussá válhat. Oka még ilyenkor is gyakran allergiás. A szervezetben valahol meglapuló baktériumos vagy gombás gócfertőzés okozza. Máskor valamilyen állandóan ismétlődő sorozatos ártalom, ami izgalomban tartja a bőrt. A lúgos mosóvíz, a szappan vagy annak illatszere, az olajos ruha, a műanyag fehérnemű és sok egyéb szerepelhet az idült ekcémát kiváltó okok között. A csecsemőkorban jelentkező ekcémákat a kutatók a tehéntej fehérjére ártalmas hatására vezetik vissza. Az idült ekcémák gyógyítása még nehezebb feladat, de nem reménytelen. Ha sikerül a betegséget kiváltó, vagy fenntartó inger felderítése és megszüntetése — pl.: a kórokozó góc felszámolása — a bőr megnyugszik és a beteg hosszabb, rövidebb idő alatt tökéletesen meggyógyul. És most nézzük MI A RÁK? Rosszindulatú daganat, ami minden esetben a hámszövetből indul ki. Daganat, tehát szövetszaporulat, és rosszindulatú, mert sejtjei gátlástalanul burjánzanak, összekapaszkodnak környezetükkel, gyorsan növekednek, a véráram, vagy a nyirok útján áttételeket képeznek, és mérgező anyagot termelve a szervezetet károsítják. A rákképződés okát ma még nem ismeri a tudomány, és egyelőre, csak azt magyarázza, hogy kialakulásának mi lehet az oka. Bizonyos kémiai anyagok és hormonok, amelyeket rákkeltő anyagoknak is nevezünk. Ilyenek a sugarak — például a Röntgen és Rádium sugárzása —, hosszudalmas sejtpusztulást és újraképződést fenntartó elhúzódó ingerek, a fejlődés során visszamaradt hámfészkek és egyes vírusok is. Félreértés ne essék! Nem ezek a rákképződés okai, de feltételezhető, hogy kialakulását elősegítik. Sőt, nemcsak ezek. Még nemcsak ezek. Még jóval több olyan körülménnyel számolnak a kutatók, amelyeknek együtthatása, összejátszása indítja meg a rák kialakulását. Ezért mondjuk, hogy a rák olyan komplex, olyan együttes hatás, amelyhez több káros tényező, több egyidőben jelentkező ártalom szükséges. Csak egyetlen példát említek: Egy kazal leégéséhez egyetlen eldobott cigaretta nem elégséges, bár az is kell hozzá. Attól is függ, hogy a kazal anyaga milyen, hogy az idő nedves-e, vagy száraz, hogy a szél kedvező, vagy nem az. Sőt még attól is, hogy a környék elhagyatott-e vagy sem, mert a kezdődő tüzet el is olthatják. Ha minden összevág, csak akkor ég le a kazal. Az biztos, hogy embernél a vírusos, a bakteriális rákfertőzés kizárható, tehát a rákot betegről egészségesre átoltani nem lehet. Egyszerűen mondva: a rák nem ragályos, nem fertőző betegség. A rák is gyógyítható. Gyógymódja a műtét és a sugárkezelés. Sajnos, gyógyítása csak addig jár sikerrel, amíg töbszörös áttételt nem képezett. A vakbélgyulladás, a gyomorátfúródás, a bélcsavarodás, a méhenkívüli terhesség és sok egyéb betegség is csak műtéttel, csak sebészi beavatkozással gyógyítható. Nem mondhatjuk hát a rákra, hogy nem gyógyítható, amikor időben operált és besugárzott betegek ezrei élnek ma gyógyultan, panaszmentesen. Ezek után feltehetjük a harmadik kérdést: OKOZHAT-E AZ EKCÉMA RÁKOT? Elfajulhat-e rákosán az ekcéma, tehát nevezhetjük-e az ekcémát prekancerozus — rákmegelőző állapotnak. A rákmegelőző állapotokról tudni kell, hogy azok olyan elváltozások, amelyek gyakran — értsük meg egymást1: gyakran, de még azok sem mindig — rákká alakulnak. Ilyenek például a méhszáj idült sebei, a száj-, a nyelv- és garat-, nyálkahártyája, különleges foltjai, az öregkorban gyakori festékes szemölcsök. Egyes tudósok ilyennek tartják az. elhúzódó gyomorfekélyeket, a kifekélyesedett aranyeres csomókat, és a. hosszantartó egyéb gennyesedéseket. Okoskodjunk csak! Az ekcéma a bőr betegedése. Elhúzódó bőrártalom. A felhám tönkremenésével és gyors fejlődésével jár. Elvileg tehát nem lehetne kizárni, hogy ez a bőr hámrétegére szorítkozó betegség állandó izgalmával nem vezethet rákképződéshez, de azt állíthatjuk, hogy az ekcéma nem rákmegelőző, nem prekancerozus állapot. Még az idült, a krónikus ekcéma sem az. A másik megnyugtató szempont az, hogy az idült bőrbetegség rákos elfajulása is csak a testet borító felszínen, a bőrön jelentkezhet. A bőr viszont szemmeltartható, ellenőrizhető. A bőrét rendszeresen gyógykezeltető, ekcémás beteg vagy a rákszűrésen jelentkező egészséges tehát ne izgassa magát feleslegesen a rákos elfajulás lehetőségével, mert még ha észlelnének is valami gyanúsat a vizsgáló orvosok, az orvostudomány mai lehetőségei mellett az időben beavatkozott alkalmazkodás feltétlenül biztosítja a gyógyulást. Ezeket tudtam a szomszéd országbéli magyar anyanyelvű hallgatóim J kérdéseire válaszképpen elmondani. fajta menyasszonyi ruhában válogathatnak a férjhez menendők. Lehet, az itt bemutatottakból valakinek elnyeri a tetszését és hasonló ruhában mond .holtomiglan-holtodiglant“. Menyasszonyok. Az anyák, lányok életében legjelentősebb pillanat, amikor valakinek igent mond a hajadon. Valaha Zobor alatt népviseletben, pártában kísérték esküvőre a lányokat. Manapság ugyanazon a tájon sok-Az étvágytalan . gyermek A gyermekgyógyász a megmondhatója. hányszor keresik fel a rendelőt aggódó mamák azzal a panasszal, hogy gyermekük étvágytalan. Hiába a szép szó, a könyörgés, a büntetés. A kis „delikvens“ csakugyan vékony, betegesen sápadt. A vizsgálat legtöbbször megállapítja, hogy a gyermek egészséges, de sovány és rosszultáplált. Kérdezgetés közben majd minden esetben kiderül, hogy a gyermek napközben sok cukorkát, csokoládét vagy egyéb édességet kap. A cukor tömör táplálék, a csokoládé pedig — amenynyiben kakaó, vaj is van benne — a cukor kalóriaértékének majdnem a kétszerese. De egyikben sincs fehérje, se só, se mész, se foszfor, a vitaminokról nem is beszélve. Téves az a felfogás, hogy a cukor vagy a csokoládé a csontot erősiti. A csont növekedéséhez mész és foszfor kell, s mindkét fontos anyag hiányzik a cukorból is, a csokoládéból is. Az étvágytalan, neuropáthiás gyermekek általában intelligensek, és étvágytalanságukkal kis jutalmakat, előnyöket, apró ajándékokat igyekeznek a szülőktől kizsarolni. Vannak olyan gyermekek is, akik akkor hánynak, amikor akarnak. így szabadulnak meg az általuk nem kedvelt ételektől, ugyanakkor kedvenc ételükből bármilyen mennyiséget is megesznek. Az ilyen gyermekek kihányják a reggelijüket is, csak ne kelljen iskolába menniük. Szünidőben és vasárnap ez a „produkció“ elmarad. Ajánlatos egyszer-kétszer reggeli nélkül is elküldeni a gyermeket az iskolába, a következő napokon biztos, hogy enni kér és már hányni sem fog. Érdekes megfigyelés, hogy abban a pillanatban, amikor az étvágytalan gyermek idegen környezetbe, pionírtáborba, kórházba, vagy más családhoz kerül, egyszerre enni kezd. A nagyszülői ház nem alkalmas erre a kísérletre, mert a nagyszülők, ha lehet, még jobban kényeztetik a gyereket, mint a szülök. Hogyan segítsünk tehát? Nyugodt, következetes nevelés. A szülők a gyermek előtt ne tárgyalják étvágytalanságát, főleg ne kérdezgessék, mit szeretne enni. Az ötszöri étkezést egyelőre háromra redukáljuk. Reggel nyolckor, délben egykor és este hét órakor kapjon enni a gyermek. A reggeli egy csésze kávé és egy darab száraz kenyér. Az étkezésnek 15 perc alatt kell befejeződnie. Annyival, amennyit ezen idő alatt elfogyasztott, azzal megelégszünk és a meghagyottat szó nélkül elvisszük. Délben két deciliter leves, 1 deciliter főzelék, hozzá 10 deka hús és egy darab kenyér. Ebédidő 30 perc. Este 10 deka sonka vagy egyéb hús kompóttal. Étkezési idő 20 perc. A meghagyottat ismét megjegyzés nélkül kivisszük. Az étvágytalan gyermek rendszerint 3—4 nap alatt megváltozik, az ételt igyekszik gyorsan elfogyasztani, még egyszer kér, hálás, ha kilátásba helyezzük az uzsonnát. De ez csak akkor következik be, ha mindezt nyugodtan és céltudatosan végezzük. Ha azonban ebéd után, amelynek felét otthagyta, 1—2 óra múlva csokoládét adunk neki, mert azt mondja, nagyon éhes, a gyermek „kisiklik“ befolyásunk alól. Ha a gyermek étvágya megjött, akkor fokozatosan megyünk tovább. Előbb egy negyedik étkezést állítsunk be, mégpedig a délutánit, ami lehet két deciliter tej vagy kávé. Ezután bőségesebbé tesszük a déli étkezést, esetleg tésztát adunk hozzá, vagy több főzeléket, és legutoljára állítjuk vissza a tízórait. Ha a gyermek egyik vagy másik ételtől kifejezetten idegenkedik, például utálja a spenótot vagy a sárgarépát, akkor ezt az egy vagy két ételt ne főzzük neki, de ne említsük meg, hogy miatta nem kerül ez az étel az asztalra. Iskolaszakorvosok megállapítása szerint a gyermekek 25 százaléka nem reggelizik és nem visz uzsonnát magával. Pedig azok a gyermekek, akik reggel nem ettek semmit, levertek, figyelmetlenek, és képtelenek figyelni. Egyetlen gyermek se menjen az iskolába reggeli nélkül — kivétel az a gyerek, akit visszaszoktatunk az evésre! Ez az első étkezés minden sietség nélkül, tehát időben történjék. a reggeliző gyermeknek ne kelljen félnie, hogy elkésik az iskolából. Legjobb, ha a család valamelyik tagja odaül a reggelizőasztal mellé és együtt reggelizik vele. Ha a nap lázas sietséggel és idegeskedéssel kezdődik, ez áttevődik a gyermek délelőtti tanulására is. Dr. M. A.
