Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-07-11 / 28. szám
8 SZABAD FÖLDMŰVES 1970. július 11. imsiflos tUthviťulŕk Ez év július 1-én lépett hatályba az anyasági hozzájárulásról szóló Tt 154/1969 számú törvény. Habár lapunk hasábjain már korábban ismertettük, íőbb pontjaihoz az alábbi magyarázatot közöljük. A TÖRVÉNY CÉLKITŰZÉSE A törvény a népszaporulat növekedését igyekszik elősegíteni. A hozzájárulás megítélése feltételezi azt, hogy az anya kellőképpen gondoskodik gyermekéről. A gazdasági feltételeken kívül (270 napos megelőző munkaviszony — munkatevékenység) az anyasági hozzájárulás elismerését csak azok igényelhetik, akik ki tudják mutatni, hogy gyermekeikről kellőképpen gondoskodnak, mert egyébként e hozzájárulásra még akkor sem tarthatnak igényt, ha az összes többi feltételt teljesítik is. Ezzel az intézkedéssel államunk társadalmi érdekeket támogat: a gyermekekről következetesen gondoskodó családok és anyák támogatását. Az anyasági hozzájárulás nem képezi a betegbiztosítás részét, mivel nemcsak a betegbiztosítást élvező nőkre vonatkozik. Az anyák felőli állami gondoskodás és fokozott védelem elvén alapul és lehetővé teszi, hogy a gyermekéről gondoskodó anya választhasson: munkába lép-e szülési szabadsága után vagy személyesen gondoskodik-e gyermekeinek neveléséről a család keretén belül. Tehát összefoglalva e hozzájárulásra igényt tarthat az olyan anya, aki: 0 a szülést megelőző két esztendőben legalább 270 napot dolgozott, % legalább egy egyévesnél fiatalabb gyermekről gondoskodik, feltéve, hogy további gyermeke van, aki még iskolába jár (rokkant gyermek esetében a korhatár 26 év), • ez alatt az időszak alatt nem kap bért és nincs más saját munkájából eredő bevétele, 0 az anya gondozásában levő gyerekek csehszlovák állampolgárok és a Csehszlovák Köztársaság területén élnek. A TÖRVÉNY HATÁSKÖRE A munkaviszonyban álló nőkön kívül e törvény vonatkozik a termelőszövetkezetek nőtagjaira, a katonai alakulatok és a biztonsági testület, a tényleges szolgálatot teljesítő nőtagjaira, a betegbiztosítást nem élvező nőkre, a közép- és felső fokú iskolákat látogató diáklányokra, tanulólányokra, valamint a katonai iskolákon tanulmányokat folytató nőkre. A törvény hatásköre kiterjed a nőknek azon csoportjára is, akiknek igénye felől a járási nemzeti bizottsá-Mi LESZ A BAL LÁBUNKKAL I Világszerte megállapították már, hogy a gépesedés rohamos térhódítása miatt egyre satnyább az ember lába, hiszen mindenhová kocsin jár. A korábban járásra használt vágtagjaink tétlenségét tovább növeli az automata sebességváltó bevezetése. Eddig legalább a kuplungot nyomogattuk a bal lábunkkal, most már arra sincs szükség. Az autóvezető már azt sem tudja, hogy mit csináljon a bal lábával. Egy találékony és emberszerető angol látszerész, a manchesteri Charles Austin most érdekes tanulmánnyal lepte meg az automata kapcsolású autók tulajdonosait. A korábbi kuplung pedál helyére egy másikat szerelt, amely szakasztott olyan, mint az elődje, csak éppen semmi feladata nincs, már ami az autó üzemét illeti. Ä1- kuplung ez, amelynek az egyetlen rendeltetése, hogy a járművezető egy kis munkát adjon unatkozó bal lábának. Nyomkodhatja, ameddig csak akarja, amíg bele nem fárad, tehát becsapja a bal lábát, megnyugtatja, hogy nincs „Bélistára“ helyezve. Dolgozhat, amennyit csak akar ... Az anyasági hozzájárulásról szóló 1541/969 számú törvény magyarázata gok, vagy az egységes földművesszövetkezetek döntenek. Ide tartoznak az EFSZ-ek nőtagjai és azok a nők is, akik állandóan az EFSZ-ben dolgoznak, de nem tagjai a szövetkezetnek és nincsenek a szövetkezettel munkaviszonyban. Az anyasági hozzájárulást igényelhetik az egyénileg gazdálkodó nők, valamint az egyénileg gazdálkodók női családtagjai. Egyénileg gazdálkodó földművesnek tartható az olyan nő, aki a mezőgazdasági üzemben személyes keresettel rendelkezik és keresete az egyetlen, illetve legfőbb bevételi forrása, amennyiben nem áll munkaviszonyban és nem kap aggkori vagy rokkantási járadékot. Az egyénileg gazdálkodó földművessel dolgozó családtagnak számít ennek felesége, édesanyja, anyósa, megözvegyült menye, élettársa, testvére és lánya, ez utóbbi tanköleles korának betöltése után, ha az egyénileg gazdálkodó földművessel közös háztartásban élnek, folyamatosan részt vesznek munkatevékenységében, munkájuk nélkülözhetetlen és hetente a szokásos munkaidőnek legalább felét tölti ki, s végül ha maguk egyébként más keresettel nem rendelkeznek. A törvény vonatkozik azokra a nőkre is, akik nincsenek munkaviszonyban, állást keresnek és őket a HNB a munkakeresők nyilvántartásában vezeti. Az anyasági hozzájárulásra igényt tarthat az olyan hajadon, elvált, megözvegyült vagy más komoly okból egyedül élő anya, aki legalább egy saját gyermekről gondoskodik, ha a gyermek egy évnél fiatalabb. Ugyanez vonatkozik az olyan egy évnél fiatalabb gyermekről állandóan gondoskodó asszonyra is, aki a többi törvényszabta feltételt teljesíti, ha a gyermeket állandó gondozásába vette és anyját helyettesíti. Ez esetben azonban már nem követelik meg, hogy egyedülálló nő legyen. r A többi esetben a törvény megköveteli, hogy az anyasági hozzájárulást igénylő anya legalább két gyermekről gondoskodjon, emellett e feltétel teljesíthetőnek tekinthető, ha ikrekről, illetve hármas ikrekről van szó. AZ ANYA KERESETE Az anyasági hozzájárulás igénye akkor keletkezik, ha az igénylő anya a gyermek felőli gondoskodás idején nem kap bért (fizetést, munkajutalmat vagy tevékenysége utáni jövedelmet). Ezt a feltételt nem teljsíti az olyan nő, aki a gyermek felőli gonkoskodás idejéi foglalkozásán kívüli egyéb munka után van jövedelme. A hozzájárulást azonban nem zárja ki, ha az igénylő természetbeni juttatást, pl. lakást, fűtőanyagot stb. kap. (Folytatjuk) TÖRVÉNYEK ■ mшт t^jvcí Prémium a cukorrépatermesztőknek A cukorrépa vetésterülete az utóbbi években állandóan csökkent. Ez kedvezőtlenül befolyásolta népgazdaságunk eredményének mérlegét. Az egyre érezhetőbb hiány kiküszöbölése érdekében nemcsak a cukorrépa vetésterületét, hanem a kitermelt cukorrépa mennyiséget is növelni kell. E fontos feladat teljesítésére igyekszik ösztönözni mezőgazdasági üzemeinket a termesztőknek adott rendkívüli prémium. A cukorrépa-termesztőknek a vetésterület, valamint a terméshozam növelése után adott rendkívüli prémiumra az a szocialista mezőgazdasági szervezet tarthat igényt, amely 1970-ben (az 1969-es évvel összehasonlítva) megnövelte a cukorrépa vetésterületét. Minden cukorrépával bevetett hektár-többletért 2000 korona prémiumot kaphat. E prémium igénylése alapján az 1970. május 31-i vetésterület-összeírás adata képezi. A tényleges helyzetet az 1969-ben megállapított és felvett vetésterület összeírással hasonlítják össze. Természetesen nem csupán a cukorrépa vetésterületének növeléséről van sző. Az a mezőgazdasági üzem, amely e fontos ipari növény vetésterületét bővíti, bizonyára gondoskodik arról is, hogy necsak ezen a földterületen, hanem a cukorrépával bevetett egész területén a lehető legnagyobb terméshozamot érje el. Ezáltal nemcsak saját bevételeit növeli, hanem ugyanakkor fehér aranyunk nagyobb mennyiségű előállításához, népgazdaságunk bevételeinek növeléséhez is hozzájárul. dk.) Kényelmes, divatos -de megéri-e? A lakókocsik divatja nálunk is tért hódít és újdonsült gazdája függetlennek érzi magát az időjárás viszontagságaitól, a szállodások kénye-kedvétől és a vállalati szabadságolási listától Is. Abban a pillanatban, amikor megkapja a szabadságát, befogja kocsiját az utánfutó elé és máris mehet, ahová akar. De vajon mennyibe kerül ez neki? Sokan abban a tévhitben ringatják magukat, hogy a lakókocsi megvétele után olcsóbban fognak nyaralni, mert mentesülnek az elszállásolás költségeitől. Rövidesen rájönnek azonban, hogy számításuk tévedésen alapult. Először is egy jó csomó pénzt kell kiadni az új hobby-ért. eLhetséges ugyan, hogy később talán megtérül, de attól függ, hogy milyen arányban használja ki. A vontatott lakóház divatja Nyugaton elképesztő méreteket öltött. Elegendő, ha megemlítjük, hogy Nyugat- Németországban az idén kereken 550 modellt ajánlanak a gyárak, mert igyekeznek kielégíteni minden vevő egyéni kívánságait. Ehhez mérten az árak is nagy különbséget mutatnak. Egy közepes hosszúságú (3,80—4,50 méter) lakókocsiban két fekvőhely van, de ha valakinek nagyobbak az igényei, vagy nagyobb a családja, s több a pénze, akkor fényűzőbb kivitelben veszi meg, konyhával, fürdőszobával, esetleg külön WC-vel, nappalival és hálószobával. Ma már a legolcsóbb lakókocsinak is egy- vagy kétlángos gáztűzhelye, kis ruhaszekrénye, belső világítása, állítható ablakai, mennyezet- és padlószellőztetése van. Vannak fűthető kocsik is, hűtőszekrénnyel, szőnyegekkel két- és többfülkes kivitelben. Hogy melyik mellett kötünk ki, azt kocsink ereje, családunk létszáma és anyagi lehetőségeink határozzák meg. Két felnőttnek elegendő egy háromméteres utánfutó, Egy vagy két gyermekkel is megfelel a három ős fél méteres, mert a gyermekek fekvőhelye rendszerint emeletes, egymás fölött van. Sokgyermekes családnál a határt az anyagi lehetőségek szabják meg. Az ár — mint már említettük — rendkívül változó, 1955-ben Nyugat- Németországban még nem lehetett 4000 fkb. 40 000 korona) márkánál olcsóbb lakókocsit kapni, ma már viszont egy háromméteres, egészen egyszerű Caravan ára alig haladja meg a 2000 márkát. A választék meglehetősen nagy nálunk is. Ember legyen a talpán, aki eligazodik az árakban. A szakértők szerint a lakókocsi élettartama meghaladja a tíz évet. Ez alatt persze fizetni kell a biztosítást, a karbantartást, az adót és nyaraláskor a campinghelyet is. Ha tehát a költségeket elosztjuk tíz évre, láthatjuk, hogy semmivel sem nyaralhatunk olcsóbban, mintha szállodába mentünk volna. Szocialista mezőgazdaságunk fejlődése nagyban elősegíti, hogy falvainkon szemlátomást nőnek, gombamódjára sokasodnak a szebbnél szebb családi házak. Ez életszínvonalunk emelkedését, falvaink városiasodását, a város és a falu közötti különbségek csökkenését igazolja. Ezzel kapcsolatban ugyan E problémakörből ilyen jellegű tőségünkbe, ezért V. J. olvasónk nek is ezúton adunk választ. Olvasónk levelében azt írja, hogy községükben kb. egy hektár területet házhelyekre parcelláznak fel. Ez a földterület eddig az EFSZ-ben társított mezőgazdasági művelésbe bevont terület volt, jelenleg azonban már beépített területnek számít. Olvasónk közli továbbá, hogy a kérdéses házhelyeket az építeni szándékozók között a HNB utalja ki személyi használatra a 47/1969 számú hirdetményben megszabott áron. Olvasónk kérdezi, hogy ' a földtulajdonosokat ki és milyen összegben felmerülnek problémák is. kérdés több is érkezett szerkeszlevele alapján a többi érdeklődőfogja kártalanítani? A 47/1969 számú hirdetmény, valamint a polgári törvénykönyv 490. paragrafusa, 2. bekezdésének értelmében a HNB először is a tulajdonosoktól állami tulajdonba veszi meg a kérdéses területet és már mint tulajdonos (az állam képviseletében) juttatja majd a ráutalt építkezőknek. Az említett hirdetmény a községek belterületén 3000 m2-ig az illető községek lakosságának száma szerint határozza meg a parcellák megvásárlási árát. 100 000 lakost meghaladó településeken 1 m2 legfeljebb 15 korona, 40 000 és 100 00 között 10 000 és 40 000 között 2 000 és 10 000 között 2 000 lakoson aluli községekben kártalanítás jár. A 3000 m2-t meghaladó terület minden m2-e után 40 fillér kártalanítás illeti a tulajdonost. Általában az 1966. szeptember 1-i állapot a mérvadó, tekintettel arra, hogy a kérdéses terület beépített területnek számítható-e. E kérdésről egyébként minden érdekeltre kötelezően a JNB építésügyi osztálya dönt. A község belterületén kívül eső olyan területért, amelyet igazolhatóan üdülés céljait szolgáló víkendházak és önálló kis kertek céljára igényelnek ki 1500 m2-ig a fentivel azonos kártalanítás jár. Az ezt meghaladó terület minden m2-éért 40 fillér kártalanítást fizetnek. Kivételesen nagyobb összegű 1 m2 legfeljebb 10 korona, 1 m2 legfeljebb 8 korona, 1 m2 legfeljebb 6 korona, 1 m2 legfeljebb 4 korona, kártalanítást akkor lehet igényelni, ha a kérdéses telket a tulajdonos 1953. június 1 után magasabb áron vásárolta. Az ilyen esetben legfeljebb a beszerzési érték összegében lehet kártalanítást nyújtani. Az egyéb telkekért msenként 40 fillér kártalanítás jár. A kertekben levő növényzetért (gyümölcsfák, bokrok, szőlőtőkék) az említett rendelet külön táblázatban koruk szerint állapítja meg a kártalanítás összegét, legfeljebb 40 ezer korona értékben. Ha a kártalanítás ennél nagyobb összeget tenne ki, úgy a 40 ezer koronát meghaladó összegnek csupán a fele igényelhető kártalanítás címén. Dr. F. J. A dolgozó nyugdíjasok rendes szabadsága Fél éve voltam már nyugdíjban, amikor ismét munkát vállaltam, munkaviszonyba léptem. Jár nekem, mint nyugdíjasnak szabadság? — kérdezi Z. A. olvasónk. A Munka Törvénykönyvének rendelkezései, amelyek az alkalmazottak rendes szabadságának kérdéseit szabályozzák, valamennyi munkaviszonyban levő dolgozóra vonatkoznak. E rendelkezések tehát a nyugdíjasokra is vonatkoznak. Mint dolgozó nyugdíjasnak rendes szabadságra van igénye. Természetesen a többi dolgozóra vonatkozó előfeltételeket a nyugdíjasok is kötelesek teljesíteni. Teljesíteni kell tehát az öthőnapos várakozási időt és a folyó naptári évben a szervezetben a dolgozó köteles 75 napot ledolgozni. Nem jár viszont szabadság annak, aki egymás után több öt hónapnál rövidebb ideig tartó munkaviszonyt kötött, kivéve, ha olyan foglalkozás megváltoztatásáról volt szó, amellyel kapcsolatban e törvényes feltételek teljesítését nem követelik meg. A törvényes feltételek (várakozási idő és a 75 nap ledolgozása) teljesítését nem követelik meg, ha a dolgozó a munkaviszonyt a nemzeti bizottság által szervezett toborzás keretében kötötte, vagy ha ilyen toborzás alapján vállalt kötelezettség teljesítése után lépett munkaviszonyba, vagy ha a dolgozó a szervezeti vállalkozás következtében azért változtatta meg munkaviszonyát, mivel a szervezetet, a szervezet részét megszüntették, vagy összevonták, illetve feloszlatták, vagy a szervezet önálló részét más szervezetbe olvasztották be és az átvevő szervezet a dolgozót a megállapodott munkaszerződésnek megfelelően nem tudta alkalmazni, vagy a dolgozó tekintettel a szervezet feladatainak megváltozására a szervezet számára feleslegessé vált. Az említett feltételeket akkor sem kell teljesíteni, ha a dolgozó azután lépett munkaviszonyba, miután a szervezet azért szüntette meg vele a munkaviszonyt, mivel egészségi állapotára való tekintettel tartós időre képtelenné vált ellátni a munkaviszonyból következő feladatait, vagy ha azért változtatta meg foglalkozását, mivel orvosi vélemény szerint, vagy az állami egészségügyi igazgatóság határozata értelmében nem tudja eddigi munkáját elvégezni, vagy ha állapotos nő változtatja meg foglalkozását, illetve ha a dolgozó anya azért változtatja meg foglalkozását, hogy ily módon gondoskodni tudjon gyermekéről. Amennyiben a dolgozó az említett okokból változtatja meg munkaviszonyát, szabadságra nyílik igénye a volt vagy a jelenlegi munkaadójával szemben, mégpedig akkor is, ha az egyik szervezetnél sem dolgozza le a megkívánt időt. Foglalkozás megváltoztatása alatt valóbani munkaváltoztatást kell érteni, vagyis azt, hogy a dolgozó felesleges halogatás nélkül az egyik munkaviszony megszűnése után új munkaviszonyba lép. Amennyiben a két munkaviszony között hosszabb idő telne el és a dolgozó nem tudja bebizonyítani, hogy a saját hibáján kívül történt, úgy nem lenne szó a foglalkozás megváltoztatásáról és a dolgozó köteles lenne a megkívánt feltételeket teljesíteni. A szervezet a dolgozónak, akit a szervezet indítványára alkalmaztak, kivételes esetben — az üzemi bizottsággal történő megállapodás után — akkor is szabadságot adhat, ha nem teljesíti a megkívánt feltételeket. Amennyiben idény- vagy kampánymunkára alkalmazták, úgy szabadság nem illeti meg. Ilyen esetben pénzbeli térítésre van igénye, mégpedig akkor is, ha a várakozási időt nem teljesítette és a 75 napot sem dolgozta le. Idény- és kampánymunka alatt olyan munkát kell érteni, amelyet tekintettel jellegére, vagy az időjárási viszonyokra nem lehet egész éven át végezni. Például fásítás, mezőgazdaságban végzett tavaszi munkák, cukorgyári, szeszgyári munkák, stb. Ha ilyen munkát végez, úgy a munkaviszony megszűnése után minden ledolgozott nap után a szabadság egy tizenketted részére eső munkabértérités illeti meg. A szabadság hosszát ilyen esetekben (az egy tizenketted rész kiszámítása során) ugyanolyan elvek alapján állapítják meg, mint a rendes munkaviszonyban levő dolgozók szabadságának hosszát 66/1965 Zb. sz. kormányrendelet 18. paragrafusa, 1, bekezdése).
