Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-10-10 / 41. szám
1970. október 10. SZABAD FÖLDMŰVES SZÖVETSÉGI SZEMLE A Szlovákiai Egységes Parasztszövetség lómmá Harcoljunk a balesetek ellen Emberek ezrei állítják elő a korszerűbbnél korszerűbb gépeket, bogy megkönnyítsék a dolgozók munkáját. A gépek hozzájárulnak az emberek jobb életkörülményeinek megteremtéséhez. Azonban a másik oldalon hozzájárulnak a balesetek számának növeléséhez is. Nem beszélve a jelentős emberáldozatokról, gazdasági károkat is okoznak. Évente világméretben például 200 ezer ember hal meg közlekedési balesetek következtében és több mint 1 millió nehezebben vagy könnyebben sérül meg. Hazánkban a múlt évben 2504 ember halt meg közlekedési balesetek következtében. Ez igen magas szám, mert nálunk jóval kevesebb a gépkocsi, mint a fejlettebb Iparral rendelkező államokban. A világ gépkocsiállományából csak mintegy 0,34 százalékban részesülünk, viszont a világon történő balesetek 1,25 százaléka nálunk történik. , Amint a statisztikai adatok mutatják, a legtöbb baleset a közlekedési eszközöknél történik, és ebből jelentős rész esik a mezőgazdasági üzemek traktorosaira. A múlt évben az egységes földművesszövetkezetekben Csehszlovákiában 151 halálos kimenetelű baleset történt. Szlovákiában a legtöbb halálos baleset a nyugatszlovákiai kerületben volt. Annak ellenére, hogy a betegségekből eredő jnunkakiesés csökken, a munkabalesetekből eredő munkaképtelenség 94 esettel növekedett. Konkrét adatokkal kifejezve összesen 2593 efsz-tagot ért munkabaleset, és 1253 tagot más baleset. A munkabqlesetekből származó munkaképtelenség tehát emelkedett. Azelőtt faluhelyen szégyenkezett az, aki beteg volt. A földművesek nagyon sokszor csak végső szükség esetén mentek orvoshoz. Amióta szövetkezetekben dolgoznak, felhasználják az orvosi szolgáltatásokat, mégpedig minden évben egyre jobban. Ez abból is látszik, hogy amíg a múlt évben egy efsz-tagra átlagosan évente 24 nap munkaképtelenség jutott, idén már 26 nap. Ha összehasonlítjuk a nemzetgazdaság más ágazataival a mezőgazdaságot, akkor azt látjuk, hogy a földművesek évente átlagosan 10 nappal tovább munkaképtelenek. A munkaképtelenség nagy károkat okoz az országnak. Csak egy százalékos munkaképtelenség évente 90 millió korona veszteséget jelent a népgazdaságnak. Ezenkívül a betegségekből és balesetekből származó munkaképtelenség miatt az üzemek kapacitása mintegy 9,3 százalékra nincs kihasználva. Még nagyon sok vesztesége származik a népgazdaságnak a munkabelesetek következtében. Emiatt például a túlórák száma mintegy 6 százalékkal emelkedik. A népgazdaság többi ágazataihoz viszonyítva a mezőgazdaság mintegy 30 százalékkal veszi ki a részét a balesetekből. Beszéltünk tehát arról, hogy a munkabalesetek a mezőgazdaságban igen gyakoriak, és ebből kifolyólag nagy károk keletkeznek. A gyakorlat azt mutatja, hogy a legtöbb baleset itt a munkások szállítása közben, a traktoroskabinból való kiesés következtében, és a vetőgépeknél fordulnak elő. Nem kevés balesetet okoz az alkohol is. Ha szétnézünk a falvakban ebédidő alatt, láthatjuk, hogy a traktorosok többnyire a vendéglő előtt állnak, a traktorok berregnek, fogyasztják az üzemanyagot, amíg a traktoros alkoholt fogyaszt. Ez arról tanúskodik, .hogy a mezőgazdasági gépek kezelőinek étkeztetése, illetve frissítőkkel való ellátása nincs még kellően biztosítva. A traktorosok többnyire gépeikkel járnak haza ebédelni, és sokszor ilyenkor is megtörténik a baleset. A Szántói EFSZ traktorosa például épp akkor szenvedett halálos balesetet, amikor ebédelni ment traktorával haza. A traktor kabinja nem volt biztosítva kiesés ellen. Azonban az sincs kizárva, hogy alkoholgőzös fejjel hajtott fel a kanyarban a partra, miközben kiesett és a lejtőn viszszafelé rohanó traktor halálra gázolta. Nagyon sok balesetet okoz az is, hogy sok esetben nem tartják be a biztonsági előírásokat. A Dlhái EFSZ- ben (trnavai járás) például fedetlen volt a kardántengely, elkapta a traktorost és halálra sebezte. Nem tartják be a Szlovák Munkabiztonsági Hivatal 182/69. számú rendeletét a munkabalesetek nyilvántartásáról sem. A terebesi járásban például többnyire csak hat hónap múlva jelentik a halálos baleseteket. A munkabalesetek ellen kielégítő védelmet nyújtanak a traktorokra szerelt védőrámák is. Amíg például 1967-ben, amikor még nem voltak védőrámák a traktorokon, 32 halálos baleset volt a traktorok felborulása következtében, 1968-ban, amikor megkezdtük a védőrámák felszerelését, már 16 balesettel kevesebb volt, 1969- ben pedig már csak hat halálos baleset fordult elő a védőráma nélkül közlekedő traktorok felborulásakor. Elég sok baleset következik be figyelmetlenségek miatt is. Például mozgó járművek elé futnak vagy esnek az emberek, vagy nyitva hagyott trágyaleves és egyéb gödrökbe fulladnak, sokan magas kazlakról zuhannak a földre. A balesetek ellen tehát minden szakaszon harcolni kell a Parasztszövetségnek, és más szervezeteknek egyaránt. Ing. Michal Peleš A tudományos kísérletek eredményeinek alkalmazása a gyakorlatban Az Egységes Parasztszövetség tudományos konferenciát szervezett a gazdasági-jogi normák érvényesüléséről, illetve jövőbeni alkalmazásáról az agrokomplexum keretében. Pavel Jonáš mérnök, az EPSZ elnöke elmondotta, hogy ettől a jelentős eseménytől azt várjuk, hogy a tudományos kísérletek hamarább kerülnek majd gyakorlati alkalmazásra, főleg az efsz-ekben. Hansúlyozta, hogy a párt- és állami szervek képviselőitől a mezőgazdaság az utóbbi időben egyre több elismerést kap, a beszámolóból kitűnik, hogy a szövetkezeti osztály szilárd támasza a munkásosztálynak a szocialista társadalomban. A mezőgazdaságnak világméretben egyre nagyobb figyelmet szentelnek, és a lehető legjobb feltételeket teremiik meg a továbbfejlődés szempontjából. Hozzájárulnak ahhoz, hogy a mezőgazdaság fokozza termelését. A mezőgazdaság ugyanis tekintettel a nem növelhető földalapra, amely még évente minden országban csökken, csakis úgy termelhet többet, ha a nemzetgazdaság más ágai megteremtik a feltételeket a belterjesebb gazdálkodásra. A mezőgazdaság belterjesebbé tételére társadalmunk nem kis összegeket fordít, többek között sokféle tudományos kísérleti intézetet tart fenn. Egyike ezeknek a Gazdasági-Jogi Kutatóintézet Bnatislavában, amelynek működése az egész országra kiterjed. Nagy jelentőségű ez az intézet, mert a gazdasági-jogi kérdések lényegesen hozzájárulnak az egyes üzemek vagy azok partnereinek helyes működéséhez. A konferencia a jogi normák jövőbeni alkalmazásával is foglalkozott, majd az Egységes Parasztszövetség jogi helyzetével. Az első tudományos konferencia óta jött létre a mezőgazdasági termelők társadalmi érdekvédelmi szervezete, az Egységes Parasztszövetség. El akarjuk érni, hogy az EPSZ nemcsak a szövetkezeti jparasztok helyi jellegű problémáival foglalkozzon, hanem össz-társadalmi problémákkal is. A szövetségnek ez a tevékenysége összhangban van a párt politikájával is, amely elvárja, hogy a jogi tevékenység terén a jogi normák formálását kiterjeszti az adásvételi kapcsolatok területére is, mellyel megteremti a jobb előfeltételeket a szövetkezetek jobb ellátására a mezőgazdaságnak járó szolgáltatások megjavítására, és a mezőgazdasági termékek rendszeres felvásárlására. Ezen a szakaszon a parasztszövetség tagjainak állandó jogi tanácsadó tevékenységet nyújt. A mezőgazdasági termelés növekedése megköveteli, hogy egyre jobb kapcsolata legyen az őstermelőknek a feldolgozó-felvásárló szervezetekkel. Ezekhez a kapcsolatokhoz is megfelelő haladó jo^l normákra van szükség. Az adús-vételi kapcsolatok szakaszán olyan jogi normákat kell érvényesíteni, amelyek biztosítják mindkét fél számára az egyenrangúságot. Az EPSZ tagjainak érdekében a szövetség aktívan dolgozik majd, hogy megfelelő gazdasági-jogi normák érvényesüljenek a mezőgazdaságban, amelyek védik az egész szövetkezeti parasztság érdekét és ugyanakkor megfelelnek a társadalom érdekeinek is. -dr-Mint már hírt adtunk róia, a nyiirai aratóünnepély szövetkezeti parasztságunk nagy seregszemléje volt. Lelkes szövetkezeti tagjaink allegorikus kocsijaikon mutatták be legszebb termékeiket. Képünkön a patai efsz fűszerpaprikával övezett traktorát láthatjuk. Balia felv. Jk Devlnská Nová Ves-i szövetkezetben a kulturális és szociális alapot az 1965— 1969-es évben példásan használták fel. A tagok sokoldalú' segítése mellett különös gondot fordítottak a nyugdíjasok életkörülményeinek megjavítására is. A szövetkezet vezetősége látta, hogy az elöregedett efsz-tagok nyugdíja kicsi és elhatározta, hogy megfelelő szintre egészíti ki. A nyugdíjasok megsegítése nagyon is indokolt volt ebben a szövetkezetben, mert az efsz 103 tagja közül 54 olyan nyugdíjas volt, akik segítettek a szövetkezet idénymunkáiban, 28 nyugdíjas pedig állandóan bekapcsolódott a munkába. Fiatal munkaerők szerzésére nem volt lehetőség, ezért a szövetkezet úgy határozott, hogy pénzügyi és más segítség• gél hozzájárul ahhoz, hogy az efsz-tagok tovább munkaképesek legyenek. Az efsz már az 1965—1968-as években rendszeresen havonta kiegészítette a nyugdíjasok járadékát, összesen az 1965-ös évben 3018, 1967- ben pedig 10 347 koronát juttattak a nyugdíjasoknak. Az 1968- as évben olyan összeggel egészítették ki a nyugdíjakat, hogy azok már nagyobbak voltak, mint az államilag meghatározott összegek. Tehát a kis nyugdíjat élvezők is a nagy nyugdíjasok sorába léptek. Idén a nyugdíjak kiegészítését új alapelvek szerint határozták meg. Nyugdíjkiegészítést csak az efsz-ben idény- vagy állandó jelleggel dolgozó tag kaphat, a nyugdíjkiegészítésben részesülő egyén csak a szövetkezet beleegyezésével dolgozhat más munaaszakaszon, a nyugdíjas köteles esetleges nyugdíjösszegének változását bejelenteni az efsz vezetőségének, az efsz végzést ad a nyugdíjasnak, amelynek tartalmaznia kell, hogy kinek, mikortól meddig, milyen összeggel egészítik ki a nyugdíját, kiegészítés megvonásáról írásban értesítik a nyugdíjast, hogyha a gazdasági helyzet megköveteli, a nyugdíjak kiegészítését a szövetkezeti taggyűlés megszüntetheti. A múlt évben azokat a nyugdíjakat egészítették ki, amelyek havonta csak 400 koronát tettek ki. Azok az asszonyok, özvegyek, akik az efsz-ben legalább három évet dolgoztak, a kiegészítés után 500 koronát kaptak havonta. Az egyedülálló férfiak nyugdíját havi 600 koronára egészítették ki. Házaspár esetében, ha közülük legalább egy szövetkezeti nyugdíjjogosultságot szerzett, a havi nyugdíj elérte a 900 koronát, abban az esetben pedig ha mind a ketten szövetkezeti nyugdíjjogosultak voltak, az 1000 koronát. Az efsz a havi nyugdíjkiegészítés mellett egyszeri szociális segítséget is nyújt nyugdíjasainak. Kisegítésképpen 25 ár háztáji földet kapnak. Az 1969-es évben az efsz hat házaspárnak fizetett 1000, két házaspárnak 900, négy nyugdíjasnak 600, öt özvegynek pedig 500 koronát havonta, összesen 28 nyugdíjas járadékát egészítették ki, mintegy 26 760 koronával. A szövetkezet idén is példásan segíti nyugdíjasait és abban az esetben, hogyha a nyugdíjas egyedüli megélhetési forrása a járadék, legalább havi 500 koronára, házaspár esetén pedig 850 koronára egészíti ki. A jól gazdálkodó szövetkezet tehát pénzbevételének egy részét a nyugdíjasok szociális megsegítésére fordítja. Egyrészt emberi szempontból segít az elöregedett tagokon, másrészt az anyagi támogatással megnyeri őket arra, hogy segítsenek a szövetkezet munkájában. Vojtech Hustý, az EPSZ dolgozója Kellemessé teszik a nyugdíjasok életét FEGYELEM, FELELŐSSÉG, EREDMÉNY A munkásosztály segítségével született szövetkezeti parasztság osztálya, a szövetkezetek megalakulása óta lényeges minőségi változáson ment keresztül. Megváltozott a földművesek életszemlélete és következetesen elmélyült közösségi szelleme. A szövetkezeti tagok munkához való jó viszonya, a gazdságfejlesztési kezdeményezések egész sora, a termelési feladatok példás teljesítése azt bizonyítja, hogy az utóbbi két évtized alatt létrejött társadalmi osztály, vagyis a szövetkezeti parasztság osztálya, a hatalmat gyakorló munkásosztályunknak méltó szövetségesévé formálódott. A szövetkezeti parasztság fegyelmezetten, példásan dolgozott, mint ismeretes még az elmélyült politikai válság idején is annak ellenére, hogy a gépgyártó iparunk egyes üzemet keveset törődtek a mezőgazdasági üzemeink igényeinek kielégítésével, vagyis gyártmányaik nagy részét külföldre szállították. Ma már tudjuk, hogy a mezőgazdasági gépgyáraink vezetőit — tisztelet a kivételnek — nem csupán a valutaszerzési lehetőségek ösztönözték arra, hogy üzemük gyártmányait, vagy azoknak nagy részét külföldre szállítsák. Sok esetben sajnos az egyéni érdek, a prémiumért folyó példátlan, s mondhatnánk úgy is, hogy erkölcstelen hajsza volt a döntő tényező. A munkásosztály és szövetségese, a szövetkezeti parasztság, a haladó gondolkozású értelmiségiekkel együtt, határozottan támogatja a párt konszolidációs törekvéseit. Ezt az elért termelési eredmények is bizonyítják. Ugyanis a múlt év hasonló időszakához viszonyítva, például az ipari termelés színvonala 8,9 százalékkal emelkedett, vagyis ipari üzemeink az eltelt nyolc hónap alatt 15 milliárd korona értékű áruval termeltek többet, mint a múlt év hasonló időszakában. A mezőgazdaságban nehezebb volt a helyzet. A későn nyíló tavasz és a mai napig tartó kedvezőtlen időjárás sok veszteséget okozott. Az állattenyésztési termelés azonban szépen fejlődött s így a hús és a tojás felvásárlásának időszaki tervét túlteljesíthettük. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy népgazdaságunk minden szakaszán, tehát a mezőgazdasági termelésben is, érzékelhető javulás állt be. Jobbak a gazdasági eredmények, több a mezőgazdasági áru. A szövetkezeti parasztságunk véleményét — az 1968—1969-es társadalmi válsággal kapcsolatban — Drobný elvtárs, а VI- nohrady-i EFSZ elnöke így foglalta össze: „Nagy bűnt követtek el a társadalmunk ellen azok, akik a becsületes dolgozókat a lelkiismeretes munka helyett felelőtlenségre, munkakerülésre ösztönözték és lenézték azokat a dolgozókat, akik lelkiismeretesen termeltek vagy akiknek fájt, hogy milliós értékek mennek tönkre.“ A jobboldali kilengések természetesen nem kerülték el a mezőgazdaságot sem. Mint tudjuk, a hamis prókátorok egész sora törekedett arra, hogy a múltbeli hibák felnagyítása által befeketítse a szövetkezeti mozgalmat. Igaz, hogy a szövetkezetek megalakítása, a mezőgazdaság forradalmi átalakítása nem ment símán és gyakran túlkapásokra is sor került. Látnunk kell azonban azt az örvendetes jelenséget, hogy a szövetkezeti parasztságunk nemcsak megszokta, hanem meg is szerette a szocialista szövetkezeti gazdálkodást, mert az a termelést fékező megoldatlan kérdések ellenére is, nyugodt életkörülményeket, vagyis jólétet biztosít mindazoknak, akik a termelésben becsülettel helytállnak. Végül megállapíthatjuk, hogy a szövetkezeti parasztságunk elmélyült felelősségérzete ,és példás munkafegyelme gazdag eredményeket hozott, tehát a parasztságunk megtanult szocialista módon dolgozni és szocialista módon élni. —M—
