Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-10-03 / 40. szám
8 SZABAD FÖLDMŰVES 1970. október 3. A szövetkezetek által végzett melléküzemági, illetve segédüzemi termelés, valamint a munkák és szolgáltatások tartalmának meghatározása. HASZNOS A Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya 1970. június 3. ülésén elhatározta, hogy a szövetkezetek által folytatott melléküzemági, illetve segéd-üzemi termelés, valamint a szövetkezetek által végzett munkák és szolgáltatások fogalmának tartalmát körülhatárolja. A MELLÉKÜZEMÁGI TERMELÉS Az efsz-ek melléküzemági termelése alatt azt a gazdasági tevékenységet kell érteni, amelynek keretét az efszekről szóló Tt 49/1959 számú törvény, valamint az Egységes Földművesszövetkezetek Minta Alapszabálya határoz meg. Az előbbiekben felsorolt előírások szerint a szövetkezetek melléküzemági termelést saját mező- és erdőgazdasági termelésük fejlesztése érdekében, a már meglevő termelőeszközeik jobb kihasználásáért, a saját és helybeli nyersanyagforrások célszerű felhasználása, valamint a szövetkezeti tagok munkájának — különösen a tenyésznyugalom időszakában — tökéletes felhasználása érdekében folytatnak. A melléküzemági termelés kifejtése szempontjából nélkülözhetetlen, hogy e tevékenységnek fajtáját, terjedelmét és helyét az efsz alapszabályában rögzítse (kiegészítéseivel és módosításaival együtt.) Az alapszabályt, pedig a járási nemzeti bizottság tanácsa a járási mezőgazdasági társulással, illetve a mezőgazdasági termelési igazgatósággal történt megtárgyalás után hagyja jóvá. Melléküzemégi termelésként olyan nem mezőgazdasági jellegű munkákat is engedélyezhetnek, amelyeket a szövetkezet saját, szabad (munkaerő és nyersanyag) forrásainak kihasználásán túlmenően is folytat, amelyeknél felhasználják a helyi munkaerőket és a meglévő nyersanyagforrásokat, ha ezzel a tevékenységgel a társadalmi szükséglet jobb kielégítését segítik elő. A melléküzemági termelést nem lehet egyéni vállalkozásra felhasználni és e tevékenységnek nem szabad veszélyeztetnie a földművesszövetkezet elsődleges küldetését, fő termelési tevékenységét. (Az efsz-ekről szóló Tt 49/1959 számú törvény 14. paragrafusa). Olyan melléküzemági termelés folytatása (illetve olyan szolgáltatások), amelyeknek munkaerő-eladás jellege van, teljesen megengedhetetlen. Az efsz-nek melléküzemági tevékenysége folytatásakor be kell tartania az érvényben lévő szabályokat és előírásokat, különösen pedig az árakra, a forgalmi adóra (a Nemzeti Pénzügyminisztériumok Tt 45/1989 és 46/1969 számú rendelete), a béradóra ős a melléküzemági termelésben foglalkoztatott dolgozók jutalmazására vonatkozó előírásokat. SEGÉD ÜZEMI TERMELÉS Segéd-üzemi termelés alatt értjük azt a tevékenységet, amely elősegíti a mezőgazdasági termelés hatékonyságának fokozását azáltal, hogy biztosítja a folyamatos üzemelést, a termelőeszközök hibamentességét és kellő élettartamát (pl. az épületek és a lakásegységek karbantartása, teherszállítás, traktoros munkák, fogatokkal végzett szolgáltatások és munkák, iparos munkák, mint pl. kovács, patkóié kovács, ács, asztalos, lakatos, szíjgyártó stb. szolgáltatások). A segéd-üzemi termelés elválaszthatatlan részét képezi a fő mezőgazdasági termelésnek és ezért engedélyezését nem kell külön kérni. SZOLGÄLTATÄSOK ÉS MUNKÄK A szolgáltatások és munkák fogalma alatt értendők a többi mezőgazdasági [nem mezőgazdasági) rövidlejáratú tevékenységek, amelyeket a fő tevékenység, a melléküzemági, illetve segéd-üzemi termelés keretén belül az efsz-ek más szervezet, illetve a lakosság számára végeznek. A szolgáltatások és munkák tárgyát nem képezheti bizonyos termékek szállítása. A hosszabb lejáratú szolgáltatások és munkák melléküzemági termelés jelleggel bírnak, ezért engedélyezési eljárás alá esnek és figyelembe kell venni a melléküzemági termelésre vonatkozó többi összes rendeletet és előírást is. qÍORäS wezetés közben az alkoholfo” gyasztást előírásaink minden gépjárművezető számára korlátozzák, illetve tiltják. Sokan túlzásnak tartják az ezzel kapcsolatos szigort, és úgy vélik, mértéktartóan fogyasztva a szeszes ital egy rutinos vezetőnek nem árthat meg. Ezzel szemben tények bizonyítják — számos kísérlettel — hogy az ittas vezető (az egész enyhén ittas is) tévesen, elferdítve látja a körülötte levő tárgyakat. Ez a jelenség már 0,5 ezrelék alkoholnál kezdődik, és ha a vezető vérében egy ezrelék alkohol van, már képtelen helyesen felbecsülni a távol-AZ ALKOHOL HATÄSA ÉS A TÄVOLSÄGBECSLÉS Ne igyunk vezetés előtt! ságot, és minden tárgyat a valóság- pontosan követni a kanyar vonalát, nál jóval messzebb állónak képzel. mint teljesen józan állapotban. Az ittas vezető számára a legna- Még nagyobb veszélyt jelent a tágyobb veszélyt a kanyarok jelentik, volságok téves felmérése az előzések- Mivel látási zavarokkal küzd az az nél. Az ittas vezető könnyen kerülhet érzése, mintha a kanyar távolabb „ollóba“, hiszen nem érzi, hogy előlenne, mint valójában. Az ilyen vezető zése közben milyen távolságra van tehát tévesen méri fel a helyzetet, tőle a feléje száguldó jármű, rendszerint nagy sebességgel száguld (Itt említjük meg, hogy egyes * bele a kanyarba, és mivel a reflexei gyógyszerek fogyasztása is károsan is lassúbbak, később reagál a veszély- befolyásolhatja a vezetés biztonságát, re. Még az egyébként kiváló felké‘ : Éppen ezért a rendszeresen gyógyszültségű vezetőket is rabul ejtheti szert fogyasztók feltétlenül kérjék ki ez az érzékcsalódás, ha alkoholt fo- ezzel kapcsolatban a kezelőorvosuk gyasztanak. Ismert autóversenyzőkkel tanácsát. Egyébkén egyes győgyszeis végeztek ilyen kísérletet, és saját rek akár egyszeri fogyasztása is zabevallásuk szerint nem tudták olyan vart okozhat...) Pozemné stavby n. p. Trnava építőüzem kedvező feltételek mellett dolgozókat vesz fel a következő AZ ALÁBBI SZAKMÁKRA kőműveseket ácsokat szerelőket burkolö-csempézőket tetőfedőket üvegezőket a szakképzettséggel nem rendelkező dolgozókat díjtalanul betanítjuk. © betanulási hozzájárulást a Hivatalos Közlöny 57/1959 sz. rendelete alapján ф tíz százalékos kedvezményes bérpótlékot, • lakást I. kategóriájú épületekben (szállodai ellátás) biztosítunk, © kedvezményes különélési pótlék, ф étkezés az üzemi étteremben kedvezménnyel, ф hazai és külföldi üdülések, ф szövetkezeti lakásépítési lehetőség, © segítség az egyéni lakásépítkezésben. Az érdeklődők jelentkezzenek az egyes építkezési kirendeltségeken vagy az üzem igazga ságán, TRNAVA, Vajanskéhoul. 17., esetleg használják fel az alábbi jelentkezési lapot. (Kérjük olvashatóan kitölteni.) Itt levágni és borítékban bérmentve feladni. Az üzemükben végzett munka iránt érdeklődöm, mint munkába léphetnék (mikor)______________________ Név:_____________ Lakhely:___________________járás: FIGYELMÜKBE AJÁNLJUK: ÉPÍTÉSI IGAZGATÓSÁGAIN TRNAVA TRENČÍN SKALICA GALANTA PIEŠŤANY ф kedvező bérfeltételeinket, ф toborzási díjat az érvényben lévő irányelvek szerint, Túlórák Férjem, mint gépkocsivezető dolgozik az egyik teherfuvarozási vállalatnál. Munkaideje reggel 7 órától 15,30-ig tart. Mivel a megrendelők rendszertelenül rendelik meg a szállításokat, férjem gyakran reggel 4 órakor kénytelen munkába menni és sokszor bizony csak este tfz óra után jön baza. Ilyen esetben a munkáltató köteles-e a túlórákat kifizetni, kérdezik egyik olvasónk. Férje esetében kétségtelenül túlmunkáról van sző, amelyet a Munka Törvénykönyv (Tt 65/ 1965) szabályoz. Túlmunka a dolgozó által a szervezet parancsára vagy beleegyezésével a heti munkaidőn felül végzett munka. A rövidebb munkaidőben dolgozók esetében túlmunka a megállapított heti munkaidőn felül végzett munka. Nem számít túlmunkának az olyan idő alatt végzett munka, amelyet a dolgozó a szervezet által engedélyezett szabad idő helyett dolgoz le. A közlekedési, energetikai, postai és távközlési központi szervek az illetékes szakszervezeti szövetséggel egyetértésben az olyan munkahelyeken, amelyeken rendszertelenül kezdik a munkát és a műszakok hossza sem egyforma, úgy rendelkezhetnek, hogy túlmunkának csak azt a munkát tekintijr, amelyet a szervezet parancsára vagy beleegyezésével végeznek. A szervezet csak kivételes esetekben — ha a társadalom halaszthatatlan érdeke ezt megkívánja — adhat parancsot túlmunka végzésére. A túlmunka hetente nem haladhatja meg a 8 órát. Ez a korlátozás nem vonatkozik a mezőgazdaságban, a közlekedésben, a folyamatosan üzemelő vállalatokban végzett munkákra, a lakosság ellátásával kapcsolatos munkára, valamint a szolgáltatói javítási, karbantartási munkákra. A dolgozó a szervezet parancsára vagy beleegyezésével évente legfeljebb 150 túlórát dolgozhat. Kivételes esetekben a központi szerv, az illetékes szakszervezeti szövetséggel egyetértésben bizonyos szervezet vonatkozásában engedélyezheti, hogy dolgozói a naptári évben legfeljebb 180 túlórát dolgozhassanak le. A túlórába nem számítják bele azt az időt, amelyen át a dolgozó — sürgős javítási munkákat végzett, — a termelést megelőző, illetve a termelést követő feltétlenül szükséges segítő jellegű munkákat végzett, — olyan feltétlenül szükséges munkát végzett, amely a műszak átadásával függött öszsze a megszakítás nélkül üzemelő vállalatban, — élet és egészség ellen irányuló veszélyt hárított el (Tt 66/1965 sz. kormányrendelet). Amennyiben férje reggel 4 órakor kezdi el munkáját, 3 túlórát dolgozik le (levelében közli, hogy férje munkaideje reggel 7 órakor kezdődik). Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy a munkát a szervezet parancsára vagy beleegyezésével kell, hogy végezze. Amennyiben a túlmunkára vonatkozóan további kételyei volnának, forduljon magyarázatért férje munkáltatójához. A gyermektartási kötelezettségről F. B. olvasónk levelében kérdi, hogy milyen kihatással van tartási kötelezettségére azon körülmény, hogy házasságon kívül született gyermekéről van sző. Továbbá kérdi, hogy jogosan vonják-e le az efsz-ben kifizetett jutalmáből a tartásdíj hátralékát. Végül kérdi, hogy köteles-e fizetni akkor is, ha már teljesen munkaképtelenné válik? A tartási kötelezettség egyaránt vonatkozik a házasságban és házasságon kívül született gyermekre. Az Ön esetében nyilván bírósági ítélet alapján, végrehajtás útján vonják le a tartásdfjat. Mivel a végrehajtás jogerősen folyik Ön ellen, az efsz-ben kifizetett jutalmából jogosan vonatták le a hátralékos tartásdíjat. Ha egészségi, kereseti és egyéb személyi viszonyaiban tartós változások állnak be, úgy legkésőbb a változások bekövetkezésétől számított 3 éven belül kérheti, hogy az a bíróság, amely a gyermek állandó tartózkodási helye szerint döntésre illetékes, megfelelő mértékben módosítsa a tartásdíj összegét. Az ilyen módosítással akkor számolhat, ha a bírósági ítélet még nem vette figyelembe a közben beállt lényeges változásokat.. A bíróság egyébként a tartásdíj összegének megállapításánál rendszerint az utolsó fél év, illetve egy év átlagából indul ki. Természetesen figyelembe veszi a nyugdíj és az esetleges más jövedelem összegét is. Szándékos keresetcsökkentés esetében a bíróság figyelembe veszi a gyermektartási díj fizetésére köteles személy kereseti lehetőségeit és képességeit is. Dr. F. J. Berlin az NDK fővárosa az utóbbi évtizedben rohamos fejlődésen ment keresztül. Képünkön a város egyik centruma látható a televíziós-adótoronnyal. Ä hivatalos közlönyből
