Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-10-03 / 40. szám
1970. október 3. SZABAD FÖLDMŰVES Több gép, több alkatrész A MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK ÉS A PÓTALKATRÉSZEK GYÁRTÁSÁNAK HELYZETE AZ IDEI ÉVBEN ÉS AZ 1971-ES ESZTENDŐ SZÜKSÉGLETE A zvoleni Agrotechnika gépforgalmazó üzem ez évben fokozott gondot fordít a mezőgazdasági munkák gépesítésének előmozdítására. Habár a mezőgazdasági gépeket gyártó brnol Zbrojovka üzemrászlegeinek termelési kapacitása nem kielégítő és az üzem munkaerőhiánnyal is küzd, továbbá hogy Szlovákiában a mezőgépipar termelési kapacitásának zöme egészen más termelési programot teljesít, az Agrotechnika mindezek ellenére biztosítja a mezőgazdaság gép- és gépalkatrész-ellátását. A mezőgazdaság ellátása gépekkel és alkatrészekkel — ha az 1967-es évet vesszük alapul — a -következőképpen alakult: 1967 1968 1969 1970 Pótalkatrészek °/o 100 98 103 107 Gépek % 100 120 128 144 Annak ellenére, hogy általában a mezőgazdasági gépek hiányáról beszélünk az előbbi adatok igazolják — a gépek szállítása évről-évre emelkedik és ma már jelentősen túlszárnyal, ja az 1967-es esztendő szintjét. Az adatokat természetesen az összehasonlítható árak alapján dolgozták ki. Habár a gépek gyártási és leszállítási mennyisége növekszik, mégsem mondhatjuk, hogy földműveseink igényeit maradéktalanul ki tudnánk elégíteni. Szlovákiában a mezőgazdasági termelés méretének gyors növekedése és az egyre fokozódó munkaerő lemorzsolódás, csökkenés, a legkorszerűbb, kiváló paraméterekkel rendelkező, nagy teljesítményű gépek jelentős mennyiségét követeli meg. A kerekes traktorok iránti keresletet még hazai gyártmányú gépeinkkel sem tudjuk kielégíteni. E téren az eddig megkötött szerződésen felül még legalább 700 traktort, elsősorban Zetor 8011 Crystal típusút kellene szállítani. A hazai gyártmányú traktorok leszállítását a termelőüzemben jelenleg fennálló nagy munkaerőhiány fékezi. Ezzel kapcsolatban ki kell emelni a dunaszerdahelyi járás kezdeményezését, amely járás szakképzett dolgozóinak átmeneti kölcsönzésével segítette a traktorgyárat és ellenszolgáltatásképpen nagyobb mennyiségű traktort vásárolhat a ZKL üzemtől. További komoly problémát jelent a takarmányfelszedő kocsik szállítása. E téren a szokványos kocsikon kívül szükséges a kb. 40 m3, tehát nagy űrtartalmú kocsik szállítása, melyek a takarmány-betakarítás nagyobb hatékonysága mellett megoldhatnák a kombájnok után maradó szalma olcsóbb összegyűjtését is. Így feleslegessé válna a szalma összegyűjtése szalmaprésekkel. Ugyanakkor nem kellene annyi ilyen gépet behozni a Német Demokratikus Köztársaságból, s helyettük más szükséges gépet és berendezést lehetne az NDK-ból vásárolni. Mivel a takarmányszedő kocsik gyártásával foglalkozó különleges üzem a mezőgazdasági gépipar hatáskörén kívül került, e kérdés megoldása Igen nehéz és néhány év kell majd az ügy sikeres elintézésére. Ugyanígy nem lehet kielégíteni a ТВ—80—4 jelzésű burgonyaosztályozó gép iránti igényeket, mivel előreláthatólag 1970-ben lényeges változás áll be a burgonya betakarításának gépesítésében. A burgonyabetakarítás megkönnyítésére elegendő mennyiségű kétsoros burgonyaszedő kombájn szerezhető be az NDK-ból, valamint a Vühlmaus típusú egysoros kombájnok a nehéz talajadottságokkal rendelkező vidékekre. Hogy ezeket a gépeket kellőképpen kihasználják, szükséges lesz az, hogy az egyes mezőgazdasági üzemek hatványozott gondot fordítsanak a burgonya agrotechnikájára, hogy ezáltal lehetővé váljék a gépi burgonyabetakarítás zökkenőmentes elvégzése. Továbbra is megoldatlan marad a Braud típusú kukoricabetakarító adaptér iránti szükséglet kielégítése. E berendezés alkalmazása mezőgazdaságunkban az. állami gépkísérleti intézet Jóváhagyásától függ, ahol eddig nem fejezték be e géppel végzett próbákat. Ugyancsak gátolja a berendezés beszerzését a külföldön történő vásárlás jelenlegi helyzete a szükséges pénzeszközök hiánya. A korszerű gépeknek gyakorlati alkalmazása terén komoly problémát jelent az, hogy a behozott gépekre vonatkozóan forgalomba hozataluk előtt hivatalosan kell e gépeket kipróbálni. A gép használhatóságáról kiadott döntést alapos vizsgálat előzi meg, nemcsak az általános, hanem rendkívül nehéz munkakörülmények közepette is. Abban az esetben, ha a gép nem felel meg a nálunk érvényes előírásoknak, e gépeket csupán kivételesen és meghatározott ideig lehet forgalmazni. Így történik azután, hogy a nálunk néha már évek óta használt gépekre minden évben újonnan kell a behozatali és a forgalmazási engedélyt beszerezni. Ez vonatkozik pl. az SK—4 gabonakombájnokra, a KS—2.6 jelű silókombájnokra, takarmányszárítókra stb. Mivel a gép kipróbálása hosszú időt vesz igénybe, ez nagyban fékezi a gépek rugalmasab beszerzését még a szocialista tábor országaiból is. Ezért ajánlatos lénne felülvizsgálni a komplex próbák követelményének szükségességét és célszerűségét s mérlegelni azt, elegendő lenne-e, hogy a KGST keretében az egyik tagállam hivatalos gépkísérleti intézménye által végzett próbák eredménye elegendő lenne a használhatóság elismerésére a többi tagállamban. így a behozatali engedélyt gyorsabban, felesleges és hosszadalmas huzavona nélkül és a belföldön végzett igen költséges próbák mellőzésével lehetne beszerezni. A mezőgazdasági gépek terén a. pótalkatrészek kérdése jelenleg sokkal jobb, mint az elmúlt években volt. A pótalkatrészek terén a hiány elsősorban a traktoroknál, különösen a kerekes traktoroknál mutatkozik, ahol rendkívül nehéz helyzet mutatkozik a Zetor-Super 50-es traktoroknál. A legmagasabb szintű tárgyalások egész sorának megvalósítása után sem sikerült a pótalkatrész Igénylők követelményeit kielégíteni. Az 1970 első negyedévében előadódó nehéz helyzetet az unifikált traktorsor egyes típusainál az utóbbi időben sikerült enyhíteni és feltételezhető, hogy az év további hónapjaiban még előnyösebb lesz e téren a helyzet. A behozott gépek kérdésében a pótalkatrész ellátást illetően legrosszabb a helyzet a T—174 jelzésű rakodógépekkel. Itt a pótalkatrészek hiánya miatt sok esetben még a szavatossági hibákat sem sikerült kiküszöbölni. Az 1971-es évre a piackutatás adatai azt mutatják, hogy a Szlovák Szocialista Köztársaság mezőgazdasága a gépek és gépi berendezések nagyobb mennyiségét követeli meg, hogy lépést tarthasson a Cseh Szocialista Köztársaság mezőgazdasága gépesítésének ütemével és legalább megközelítse ennek színvonalát. A cél elérése érdekében hozzávetőlegesen 40 százalékkal több gépet és gépi berendezést kellene kapnia mint 1970-ben. Itt egyszeriben két komoly problémakörbe ütközünk. A problémák egyike az, hogy a gépgyártó üzemeknek egyelőre nincs kellő kapacitásuk arra, hogy termelésüket ilyen mértékre emeljék, a másik probléma pedig az, hogy egyelőre még teljesen nem kristályosodott ki a mezőgazdasági beruházás jövőben követendő iránya s ugyanakkor a műszaki fejlődés támogatásának kellő politikai irányvonala sem. A piackutatás továbbá megmutatta, hogy. feltétlenül bővíteni kell az Agrotechnika által szállított gépek választékát a legkorszerűbb gyártmányú gépekkel, beleértve e gépek és berendezések segédfelszerelését is, amelyek ugyan nem tartoznak kizárólag a mezőgazdasági gépek csoportjába, de amelyek a mezőgazdaság gépesítése szempontjából feltétlenül szükségesek. Gondolunk itt az utak javítását és rendezését elősegítő gépekre, a kisebb méretű építkezésekhez szükséges berendezésekre, a műhelyek felszerelésére, a szociális berendezések szereléséhez és karbantartásához szükséges szerszámokra és berendezésekre stb. Az Agrotechnika vezető dolgozói a közelmúltban a Szovjetunió rokonüzemeiben tett tanulmányútjuk során gyakorlatilag meggyőződhettek arról, hogy az ottani „Szelhoztyechnyíka“ ezeket a szolgáltatásokat a szovjet földművesek számára teljes egészében biztosítja. Reméljük, hogy fokozott munkaaktivitással és a vállalat minden dolgozójának igyekezetével sikerül majd rövid időn belül biztosítani a mezőgazdaság szükségleteit a gépesítés terén, hogy földműveseink az Agrotechnika kereskedelmi-műszaki központjaiban bevásárlásuk során ne hallják majd a jövőben azt a szót, hogy nincsen, vagy, hogy sajnos ezzel nem tudunk szolgálni. K*”>I Boháček mérnök »3* *i* *i* »I» «3* «3* *i* *i* «3* *3* «3» *3* «3* «3* «3* *3* ♦З* «5* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ *** ♦♦♦ ♦♦♦ *•* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ *•* «3* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ *♦* *** ♦♦♦ *'* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ **• ♦♦♦ ♦♦♦ *•* *♦* ♦♦♦ ♦♦♦ *i Kémiai növényvédelem NÖVÉNYVÉDÖSZEREK A növényvédöszerek — idegen szóhasználattal peszticldek — a növények különböző kártevőire súlyosan mérgező anyagok. Helyes használatuk alkalmas arra, hogy a kártevőket fejlődésükben gátolja, illetve elpusztítsa. A NÖVÉNYVÉDÖSZEREK CSOPORTOSÍTÁSA Használati módjuknak megfelelően a szerek lehetnek vizes oldatban, szuszpenziókban, emulziókban elporlasztott permetezőszerek, csávázó-, bemerítő-, öntöző-, locsoló-, kenőszerek; por formájában kiszórt, kirújt porozószerek; igen finom — molekuláris, kolloidális — szemcseméretben a környező légtérbe juttatott gázosító-, füstölő- ködösítöszerek és aeroszolkészítmények; végül a kártevők által táplálékként elfogyasztott, mérgező csalétkek. A növényvédőszer, mint felhasználásra alkalmas készítmény, csak ritkán áll egyetlen anyagból, mint pl. a kénpor. Legtöbbbször a hatóanyag mellett még vivő-, segéd- és egyéb Járulékos anyagokat is tartalmaz. HATÓANYAGOK A házilag előállított, gyakrabban azonban a gyári növényvédőszer készítmények egy, gyakran kettő, sőt több hatóanyagot tartalmaznak. Ezek szabják meg a szer tulajdonképpeni használati célját. Utóbbi esetben a hatóanyagok lehetnek rokonhatásúak, egymás hatását fokozók vagy eltérők, és egyidejűleg többfajta kártevő ellen hatékonyak. A hatóanyagok a kártevőt gátló vagy pusztító hatásukat tekintve lehetnek baktériumpusztító (bakterlcid), gombaellenes (fungicíd), peteölő (ovocid), lárvaölő (larvicid), kifejlett rovarokat pusztító (inszekttcid), atkaellenes (akaricid), gyomirtó (herbicíd), rágcsálóírtó (rodentícid), patkány- és egérellenes (raticid) vegyületek. Hatásmódjukat tekintve megkülönböztetünk rágó-kártevőket pusztító gyomormérgeket, a, kártevők testfelszínén, légzőnyílásain behatoló gázhatású mérgeket, érintkezés útján az idegrendszerre ható kontakt- vagy ídegmérgeket és végül általános maró, roncsoló hatású mérgeket. A hatóanyagok lehetnek légnemű, folyékony és szilárd halmazállapotúak, ásványi vagy növényi eredetűek, és mind gyakrabban készülnek szintetikusan a vegyigyárakban. A növényvédőszer hatóanyagai lehetnek szelektív hatásúak, azaz csak meghatározott kártevők ellen hatásosak, vagy sokfajta kártevő pusztítására alkalmasak, széles hatásspektrumúak. A készítmények ható- és egyéb anyagai általában csak technikai tísztaságúak. Ezek a szennyező melléktermékek a szer méreghatását módosíthatják, esetenként jelentősen fokozhatják. Nagy sikert aratott a Budapesti Mezógazd. Kiállításon a csehszlovák gyártmányú UNHN-S0Q jelzésű folyadéknyomásos rakodógép, amelynek műszaki adatait lapunk 38. számában ismertettük. VIVÖSZEREK A hatóanyag oldását, célszérű hígítását szolgáló anyagok (vivőszerek) a víz, a különböző szerves oldószerek; benzol, toluol, xilol, benzin, petróleum, acetón, klórozot alifás szénhidrogének, freomok stb., továbbá a _ higítóporok: kaolin, talkum, bentonit, kriolit stb., és még sok más anyag. Méregben! jelentőségük az, hogy rendszerint saját méreghatással is rendelkeznek és emellett — különösen a szerves oldószerek — a hatóanyagok felszívódását elősegítve azok mérgezési veszélyét fokozzák. A gyári növényvédöszerek a nem ülepedő permetlé nyerésére, a permet, porozószer tapadásának, a növényt és a kártevőt nedvesítő tulajdonságának elősegítésére különféle emulgeátorokat, szuszpendáló anyagokat, tapadást fokozó szereket, felületi feszültséget csökkentő anyagokat stb. is tartalmaznak. Egészségügyi jelentőségük a vlvőszerekével gyakorlatilag egyező. A szerek végső kikészítéséhez gyakran többféle ún. járulékos anyagot kell felhasználni. Ilyenek a készítményeket színező festékek, a mérges gázokat felismerhetővé tevő jelzőgázok stb. jelentőségük a mérgezési veszély elhárításában igen nagy, és ezért a szükséges esetben nem nélkülözhetők. >3« «3* «3» *3* *3* »3* *3* «3* »3* ♦♦♦ ♦♦♦ *«• ♦♦♦ ♦♦♦ A FOLYADÉKKOMPOSZTÁLÁS Az NSZK-ban újszerű szellőztető berendezést készítettek folyadékok komposztálására. Ezzel a korszerű állattartásban elterjedőben levő öblítéses kitrágyázás során összegyűlő nagy mennyiségű híg trágyát lehet hasznosítani. A berendezés légcsavar és egy terelő lemez segítségével a bejuttatott levegőt alaposan belekeveri a trágyalébe. Keverés közben a hígtrágya több mint 50 C fokra melegszik fel, így a beéréshez szükséges, hőt igénylő baktériumtörzsek külön oltás nélkül elszaporodnak benne. A felmelegedés közben a trágya mennyiségének mintegy 10 százaléka elgőzölög vagy szénsavra bomlik. A visszamaradó humuszszagú folyékony trágya elsősorban humuszsavakat és ásványi sókat tartalmaz. Tetemesen növelt a talaj termékenységét, nem mar és a növények könnyen felveszik. A szellőző folyamat majdnem szagtalan. A kellemetlen tyűkés sertéstrágya szaga azonnal eltűnik. Az eljárás legnagyobb előnye azonban az, hogy az összes kórokozó csírákat feltétlenül elpusztítja. Q b— ^ A í . A szellőztető berendezés sematikus keresztmetszete; a) motor, b) levegőt bevezető cső, c) terelő lemez, d) légcsavar, e) levegőbelépés, í) szabályozó szelep. A Kísérletek a cukorrépa automatikus egyelésével A Szovjetunióban a Lenlngrádi Mezőgazdasági Kutatóintézet elkészítette a cukorrépa automatikus egyelő gépének prototípusát. Ez a gép fotóelektromos LSCHl típusú berendezéssel üzemel, amelynek munkaszerveit elektromagnettkus kapcsoló segítségével irányítják és az elektronikus relék elve alapján működik. További automatikus répaegyelő gépet szerkesztettek Ukrajnában is, éspedig hat és 12 soros egyelőgépet. Ezeket a típusokat összehasonlították az NSZK-ban gyártóit MONOMAL típusú gépekkel. Az összehasonlítás eredménye Szerint a szovjet gyártmányú automatagépek jobb eredményeket mutattak fel.
