Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-07-04 / 27. szám

1970. július 4.

ф Fehér Károly jó termést vár ф A nagylégi siló úgy készül, mint a Luca széke ф Átmeneti raktárakkal igyekszenek megoldani a problémát ф Magyar János 43 mázsás hektárhozamot remél ф Az északi részekből gabonaszárítókat hoznak a galántai járásba ф

Amikor két járás határszemléjére indultunk, olyan erővel tűzött a nap, mintha összes sugarát a földre akarná pazarolni. A hőmérő higanyszála 30 fok fölé is emelkedett. A nagy hőemelkedés meggyorsította a növények fejlődését, különösen a cukorrépáét és a kukoricáét. A kertészetekben is gyorsabban fejlődött a zöldség és korai káposztával is eláraszthatták a zöldségkertészek a piacot. A korai burgonyát mindenfelé ássák, tehát a nyár már gazdagítja az otthonok étlapját. Az eperkedvelők is örülhetnek, mert a sok napsugár növelte a gyümölcs cukortartalmát, kívánatos, szép és édes az idei eper.

A határszemle azt is megmutatta, hogy kevés a gyom, jól ápoltak a növények, mert a mezőgazdasági üzemek nagy gondot fordítottak a növények ápolására. Bár a lucerna a hideg tavasz miatt késve indult növekedésnek, mégis gazdag termést adott, és a begyűjtése is sikeres volt. Az ősziek változóak, tájak és falvak szerint. Az egyik helyen a búza, a másik helyen az árpa jgér több termést. Az általános vélemény úgy alakul, hogy gabonafélékből elég jó termés várható, esetleg vidékenként kéthárom mázsával lesz csak kisebb a hektárhozam, mint tavaly volt.

Ezt mutatja tehát két járás határszemléje. Azonban a szövetkezeti elnökök, járási funkcionáriusok még részletesebben egészítik ki a képet.

Fehér Károly a somorjai EFSZ elnöke 15 évig volt agronómus, tehát a növénytermesztésben komoly tapasztalatokat szerzett. Felbecsülte a határt és úgy summázza az eredményt, hogy bár kissé későn jött az eső, de aranyat ér, és jő termést adhat a határ, ha az időjárás szeszélye miatt nem szorul meg a szem. örül

a lucernatermésnek, mert közel 70 mázsát gyűjtöttek be hektáronként. Gabonájuk elég sűrű, mert fejlődését segítették, hektáronként 230 kg tiszta tápértékben kifejezett műtrágyával. A növényápolás jól halad, csak a drótférgek tettek némi kárt a kukoricában. Repcéjük kitűnő és 18 mázsás hektárhozamot várnak tisztított és szárított állapotban. Persze, ez függ a csépléstől is, de ők értenek hozzá és akkor vágják a repcét, amikor az első barna csík megjelent a szemen. Egyébként hajnali két órától addig aratják, amíg a harmat fel nem szárad. Az őszibarack termése közepes, viszont a szőlő jó termést ígér. Az aratási munkákra jól felkészültek, s hogy minden percet felhasználhassanak a munkára 40 ebédet is főznek az aratóknak.

A Dunaszerdahelyi Járási Mezőgazdasági Társuláson újra hallottuk azt a régóta hangoztatott megállapítást, hogy a terményfelvásárló üzem átaludta a 20 évet. Ezért a bíráltakhoz látogattunk. Vermes Béla, a tervezési osztály vezetője egyetértett a kijelentéssel, de nem az ő hibájukból kevés a raktár. A nagylégi 2000 vagon gabonát befogadó siló már idestova hat éve épül és talán még a jövő évben sem adják át rendeltetésének. Most is csak néhány ember dolgozik rajta. Presinszky József, a technikai osztály vezetője arról beszélt, hogy a múlt évhez képest mintegy 340 vagonnal bővítették a raktárhelységeket, mégpedig átmeneti raktárakkal. Felkészültek gabona szárítására is, és nyolc ZSPŽ—8-as jelzésű szárítógépet kaptak. Viszont szállítóeszközük kevés van, és mintegy öt teherautó áll alkatrészhiány miatt.

Közben megérkezik Tóth József elvtárs, a terményforgalmi üzem igazSZABAD FÖLDMŰVES

gatója is. Ügy becsli, hogy előreláthatólag 1800 vagon gabonának nem lesz helye. Nincs más kiút, fel kell használni az átmeneti raktárakat és az istállópadlásokat. A nagylégi raktárral már mindent megpróbáltak, most már a terményforgalmi vállalat dolgozói építik, szerelik, de a munka üteme inkább lassul, mint gyorsul.

*

A galántai járásban Varga Sándor, a járási mezőgazdasági társulás termelési felelőse tájékoztat. A növényápolással és az aratási felkészüléssel nincs komolyabb baj, és dicsérendő az ötletük, mert nemcsak aratógépeket és kombájnokat hoznak az északibb részekből, hanem gabonaszárítőkat is. A raktározási gondokat súlyosbítja, hogy még a tavaly felvásárolt gabona jó része is az EFSZ-ek raktáraiban van. így kevés hely‘jut az új termésnek.

A peredi határban öntözőrózsák sokasága fogad. Öntözik a lucernát, és minden növényt, amelynek vízre szüksége van. Ez a sikerük titka. Ősszel például az összes gabonát öntözték, így az egyedek jól megbokrosodtak és jobban ellenálltak az időjárás viszontagságainak. Magyar János az EFSZ alelnöke azt véli, hogy ismét elérik a 43 mázsás hektárhozamot búzából. Kukoricájuk pedig olyan, hogy a galántai járásban alig találni hozzá hasonlót. Nagy Béla mérnökkel, az EFSZ fiatal gépesítőjével, bejártuk a határt és az a véleményünk, hogy Magyar János nem túlzott. Az említett hektárhozam elérhető és elhisszük azt is, hogy minden hektár után 40—50 mázsa lucernalisztet tartósítottak. Az öntözés tehát hálás. Igaz, tápanyaggal sem szűkösködtek, mert hektáronként 280—300 kg műtrágyát adtak tiszta tápértékben. Hatalmas, gazdag szövetkezet ez. Növénytermesztési eredményeikkel minden szakaszon a csúcsokat ostromolják és már saját szárítójukkal készítik a lucernalisztet.

A határ tehát tájanként, szövetkezetenként más-más termést ígér. A tapasztalatok arra jogosítanak fel, hogy nem kell elcsüggedni, mert még a későn vetett árpa is jó hektárhozamot adhat. Persze sok minden függ az időjárás alakulásától, de az emberek általában mindent megtettek a jó termés érdekében.

Balia József

A gabonatermés veszteségmentes begyűjtésére készülnek

Átlagos termést várnak a rozsnyóí ban a fagy és a hópenész + A gépek katrészhiány. + A kombájnoké lesz sikerült teljes mértékben megoldani

Az idei kedvezőtlen tavasz országszerte késleltette a mezei munkákat. A rozsnyói járásban június végén még javában folyt a szántóföldi és réti takarmányok begyűjtése. A gyakori esőzés ezt a munkát is fékezte, ezért a bőséges termés megmentése érdekében a földművesszövetkezetek a kézi kaszától a sílózás komplett gépsoráig minden szerszámot igénybe vettek. A korszerű gépekkel és kitartó munkával sikerült begyűjteni a réti szénát és az évelő szántóföldi takarmányokat 3871 hektárról.

Pitzinger mérnök, a Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság igazgatóhelyettese a következőképen informált bennünket a terménybetakarítással kapcsolatos munkák méreteiről:

— A járásban idén nem kevesebb, mint 9396 hektárnyi területről kell betakarítani a gabonaféléket. A földművesszövet'ezetek és állami gazdaságok összesen 41 kombájnnal, 121 arató-kötőgéppel és 53 szalmapréssel rendelkeznek. Ezenkívül az Állami Gép- és Traktorállomás is kisegít 13 kombájnnal és 2 arató-kötőgéppel. Az előzetes terv szerint egy-egy kombájnnak 126 hektárról kell learatni és kicsépelni a gabonát. A növényzet fejlődésében beállt késés miatt az aratást a szokottnál mintegy 2—3 héttel később, csupán július végén kezdhetjük meg.

— A járás mezőgazdasági nagyüzemeiben a fagyás és a hópenész fellépése miatt összesen 133 hektáron kellett kiszántani az őszi búzát és 131 hektáron a rozsot, — panaszkodott Adámek János elvtárs, a jmt növénytermesztési osztályának dolgozója. — A késői tavasz miatt az árpát és a zabot sem alkalmazhattuk minden esetben pótvetésként. így a kalászosok vetésterülete a tervezettel szemben néhányszáz hektárral csökkent. A búzát 4233 hektár helyett csak 4120, az árpát 4151 helyett 4148, a rozsot pedig 465 helyett csupán 334 hektárnyi területről gyfíjthetjük be az idén. A kiadós esők miatt a megmaradt területeken sem fejlődhetett kellőképpen a növényzet. Ritkás maradt a búza és az árpa, s a fokozott gyomosodás is vámot vesz a termésből. A felázott talajon nem lehetett a kellő mértékben alkalmazni a

járásban + Sok kárt tett a gabonájavítását idén is késlelteti a pőtala döntő szó + A raktárhiányt nem ♦

gyomirtást végző gépeket és a sok csapadék miatt a vegyszerek hatása is korlátozódott. A gabonaneműek jelenlegi állapota az eddigi átlagnál is valamivel gyengébb termést sejtet.

A kedvezőtlen időjárás miatt tehát szegényebbek lettek az idei terméssel kapcsolatos kilátások. A megmaradt gabona viszont annál értékesebb lesz, ezért a mezőgazdasági üzemek és a növénytermesztést irányító járási szervek minden tőlük telhetőt megtesznek a veszteségmentes betakarítás biztosítására. A gépek felkészültségéről Lazov mérnök, a gépesítési osztály vezetője tájékoztatott bennünket.

— A járásunkban lévő EFSZ-ek és állami gazdaságok jelenleg 41 kombájnnal rendelkeznek. Ebből 8 teljesen új gép, amelyeket ez évben vásároltak és amelyek egyáltalán nem igényelnek javítást. Aggasztó azonban az a tény, hogy a régebbi 33 kombájn közül június 10-én még csak 19 volt üzemképes állapotban. A javítások menetét a pótalkatrészek hiánya fékezi. A megrendelt 50 darab szalmarázóből június közepéig egyet sem kaptunk. Az Agrotechnika nemzeti vállalat pzonban ígéretet tett, hogy e berendezéseket június végéig behozza a szomszédos Magyar Népköztársaságból. A rozsnyói járásban csupán két évvel ezelőtt kezdett lényegesen elterjedni a kombájnokkal való aratás. Ebből következik számunkra az a szerencse, hogy a mezőgazdasági üzemek túlnyomórészt új gépekkel rendelkeznek, amelyek karbantartása egyelőre nem támaszt magas igényeket a javítóműhelyekkel szemben. A kombájnok elterjedéséből adódik, hogy az arató-kötőgépek lassan kiszorulnak a búzamezőkről. Máris fölösleg mutatkozik belőlük s ezzel megoldódott a használatban lévők pőtalkatrészellátása. Az EFSZ- ek és állami gazdasági 2—3 önkötöző aratógépből szednek rendbe egyet. Aratógéppel a tervek szerint mintegy 2500 hektárnyi területről kell majd begyűjteni a termést. Ezt a mennyiséget cséplőgépek csépelik ki, amelyekből szintén kellő mennyiség áll a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. A kombájnok 6800 hektáron aratják le és csépelik ki a gabonát. Csaknem azonos területről kell begyűjteni a szalmát. Ehhez a munkához 53 nagyteljesítményű szalmaprés áll a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. Nagy részük üzemképes állapotban várja az aratás kezdetét.

Tavaly nem kis gondot jelentett országszerte a gabona tárolása. Ellátogattunk a Rozsnyói Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalatra is, ahol Heflerová elvtársnő számolt be az aratásra való felkészülésről.

— Az idei terv szerint az állami alapra 2558, a takarmányalapra pedig 7141 tonna terményt kell felvásárolnunk. Az üzem egyelőre 6980 tonna befogadására alkalmas raktártérrel rendelkezik. Már tavaly üzembe kellett volna helyezni a Pelsőcön (Plešivec) épülő 2000 vagon kapacitású gabonasilót, az építkezés azonban csigalassúsággal halad és talán még a jövő évből is kicsúszik a befejezése. A felvásárlást úgy osztottuk be, hogy a termés felét csupán a harmadik negyedévben vesszük át a mezőgazdasági üzemektől. Az EFSZ- ekkel és állami gazdaságokkal szerződést kötöttünk a termény további tárolására. A tárolás költségeit az előzetes megállapodás alapján térítjük meg. Különben lényegesen jobb helyzetben vagyunk mint a múlt évben. Fokoztuk a takarmányeladást, s ezzel jelentős befogadóképességű raktárterek szabadultak fel az idei termés felvásárlásához. A termény tisztításához Jteükséges tisztító és szárító berendezések javítását idejében elvégeztük. Jelenleg már csak a raktárterek tisztítása és fertőtlenítése folyik. Nagy előnyt Jelent különben, hogy a mezőgazdasági üzemek nagy része már maga is rendelkezik gabonatisztító gépekkel s ez számunkra nagyban könnyíti a munkát.

A rozsnyói járás mezőgazdasági üzemei és a járási szervek is lelkiismeretesen készülnek az idei gabonatermés begyűjtésére. Június huszonkettedikétől megkezdte tevékenységét az aratást, cséplést és terményfelvásárlást irányító járási bizottság, amelyben képviselve van az SZLKP járási bizottsága, a jmti, gtá, a mezőgazdasági terményfelvásárlő és ellátó vállalat. A bizottság tagjai rugalmasan intézik a menetközben felmerülő problémák orvoslását. Bízhatunk benne, hogy a járásban sikerül a lehető legkisebb veszteséggel betakarítani az idei^ termést.

Kovács Zoltán

3

Jól dolgoznak a gépek

Értékes

kötelezettségvállalások

Tardoskedd (Tvrdosovce) hét ezer néhányszáz lakosával országunk legnagyobb községei közé tartozik. A helyi szövetkezet 3340 hektár összterületen gazdálkodik, és az érsekújvári járásban nemcsak a legnagyobbak, de a legjobbak közé tartozik. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az év februárjában „a szocialista építésben szerzett érdemekért“ elnevezésű kitüntetést kapott a szövetkezet.

Tardoskedden az elért sikerek ellenére sem pihennek babérjaikon, hiszen tudják, hogy a jó eredmények előfeltétele a becsületes munka, az ésszerű gazdálkodás.

Hazánk felszabadításának 25. és Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából a tardoskeddi szövetkezetben is értékes kötelezettségvállalásokat tettek, s azokat eddig maradéktalanul teljesítették, sőt a termelés nem egy szakaszán még túl is lépték. Minderről a szövetkezet elnöke, Csányi Gyula elvtárs tájékoztatott.

— Kötelezettségvállalásaink összértéke több mint 1 millió, pontosabban 1 millió 392 ezer korona — mondotta bevezetőül a közös elnöke. — Eddig, noha voltak bizonyos nehézségeink, minden vállalásunkat a terv szerint teljesítettünk. Problémák elsősorban a disznóhússal mutatkoztak, de ezeket is sikerült leküzdeni. Itt napi 60—65 deka súlygyarapodást érünk el és 100 mázsát termelünk terven felül, ami pénzben 140 ezer koronát jelent. Marhahúsnál (átlagos napi 78 deka súlygyarapodásnál) 120 mázsával adunk be többet, ami 132 ezer koronának felel meg.

A növénytermesztésben dolgozóink búzából 3000 mázsával (510 ezer korona), kukoricából 1000 mázsával (150 ezer korona), olajos növényekből 200 mázsával (80 ezer), cukorrépából 4400 mázsával (100 ezer korona) termelnek többet.

A gépek gondos kezelésével és karbantartásával további 50 ezer koronát takarítunk meg javításokon és alkatrészeken.

— A tejtermelés átlagát tehenenként jóval 3000 liter fölé emeltük (a múlt évben 2900 liter volt az átlag) és így 1970-ben szövetkezetünk 100 ezer literrel több tejet termel a tervezettnél. Ez pénzben kifejezve 200 ezer koronát jelent.

— A fejést teljesen gépesíteni akarjuk — mondotta a továbbiakban Csányi elvtárs — és még az idén egy központi tejház felépítését tervezzük,

ahová a tej majd csöveken keresztül jut el. Már kezdik bevezetni az első osztályú tejre a tíz filléres pótlékot literenként. Ilyen feltételek mellett ezen is nyerünk sokezer koronát, a befektetés tehát rövid idő alatt sok« szorosan megtérül.

— A múltban szó volt arról, hogy a szövetkezet, mivel szőlőtermeléssel is foglalkozik, csárdát akar építeni. Még mindig aktuális ez a ‘érv?

— Nem, bár néhány éve valóban gondoltunk ilyesmire. Jól megfontoltuk a dolgot és megállapítottuk, hogy nekünk nem lenne kifizetődő a csárda üzemeltetése. A múlt évben például kevés volt a disznóhús, a bornál is nagy az adó, és errefelé a turistaforgalom sem olyan, hogy lennének állandó vendégeink.

— Mik az elhatározásaik, a jövőt illető terveik? — teszem fel ismét a kérdést az elnöknek.

— A jövőben egy ötezres hizlaldát akarunk felépíteni. Anyasertés-állományunkat 650—700-ra szeretnénk emelni és természetesen az állattenyésztésnél is bevezetni a teljes gépesítést. További terveink, hogy specializáljuk a telepet és hogy a pulykatenyésztést egybekapcsoljuk a növénytermesztéssel. A pulykatelep mellett egy-egy tábla kalászos (napraforgó és kukorica) lesz, úgyhogy az aratás után legelőül szolgál majd a pulykáknak, hiszen pl. a napraforgóknál a szemveszteség mintegy tíz százalékos.

— Bizonyára problémák is akadnak?

— Egyik legnagyobb gondunk a raktárhiány. E téren azonban olyan rossz a helyzet, hogy a közeljövőben nem igen várható javulás. A másik dolog, amelyik gyakran hátráltatja munkánkat, hogy a felvásárló üzemek nem eléggé rugalmasak, sokszor nem tartják be a terminusokat.

— Végezetül már csak annyit szeretnék mondani, — fejezte be mondanivalóját Csányi elvtárs —, hogy nem fogjuk figyelmen kívül hagyni a minőséget sem. A múltban bizony sok esetben csak a mennyiség volt meg, a minőség hiányzott. Idén ezt megszüntetjük. Most csak az kap prémiumot, aki száz százalékos munkát végez. A régebbi jutalmazási formánál ugyanis sokszor azok fizettek rá, akik ugyan kevesebbet, de alaposabb, lelkiismeretesebb munkát végeztek.

O. V.