Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-09-26 / 39. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES, 1970. szeptember 26. A lontói siker titka Megadták a földnek, ami jár A gabonatermesztés színvonala az utóbbi években jelentősen emelkedett. Természetesen ezt örömmel vesszük tudomásul. Egyre több az olyan mezőgazdasági üzem, ahol az átlagos hektárhozam gabonából jóval a 40 mázsa tölő emelkedett. A céltudatos és szakszerit munka meghozta gyümölcsét. A korszerű agrotechnika, a megtelelő tápanyagellátás és nem utolsósorban a bő termőtajták alkalmazása következtében a termésátlagok évről évre növekedtek. A lévai járás egyik legjobb gabonatermesztő gazdasága a LONTÖI EGYSÉGES FÖLDMÜVESSZÖVETKEZET. Az idén is gazdag termést takarítottak be, amely további szorgos munkára serkenti őket. KICSI A BORS, DE ERŐS Talán ezzel jellemezhetjük a lontói szövetkezetét, hiszen mindössze 334 hektár mezőgazdasági földterületen (ebből 274 ha szántó) gazdálkodnak A kis gazdaságban azonban említésre méltó eredményeket érnek el. Különösen a növénytermesztés sikereivel dicsekedhetnek. Az idei kedvezőtlen időjárás ellenére búzából 44,35, árpából peádig 44,8 mázsa termett hektáronként. A sikeres gabonatermesztés titkáról SZECSEl ÁRPÁDDAL beszélgettünk el, aki a szövetkezet elnöki tisztségén kívül az agronómusi teendőket is ellátja. S tegyük hozzá, nem kis sikerrel, amit ékesen bizonyítanak az elért eredmények. Vallatőra fogtam a szövetkezet elnök-agronómusát, árulja el a gazdag termés titkát. — Számos tényező befolyásolja a termés alakulását, — mondja meg győzőén és határozottan Szecsei Át pád. Mindezt röviden így foglalta össze: — Megadtuk a földnek, ami jár! Részletesen elemeztük a lontói szövetkezet gabonatermesztését. Megállapítottuk, hogy a kiváló eredményeket nem a véletlen szülte, ez a szakszerű becsületes munka gyümölcse. A BÜZATERMESZTÉSRÖL Az idén 100 hektáron átlagosan 44,35 mázsa búzát takarítottak be. Egy 55 hektáros parcellán a Mironovszkája fajta 55 mázsát termett hektáronként. A búzatermesztésnél nagy gondot fordítanak a szakszerű agrotechnikára és a bőséges tápanyagellátásra, így már az elővetemény megválasztásának is fontos szerep jut. A fent említett rekordtermést vöröshere után érték el. Ezenkívül 30 hektáron cukorrépa, 10 és 5 hektáron pedig kukorica, illetve dohány volt az elővetemény. A megfelelő magágy előkészítése a legfontosabb agrotechnikai műveletek egyike. A vetéshez mindenkor időben készítették el a talajt. A vöröshereföldet például augusztus közepén szántották meg középmélyen. Szeptember 10-én pedig 24 cm mélyen végezték el a vetőszántást. Ezt követően kiváló minőségű magágyat készítettek, amit boronálással, kétirányú simítózással vagy szükség esetén rögtörö segítségével értek el. Szecsei Arpád, a szövetkezet elnök-agronómusa A vetés előtt a talajelőkészítés során 12 mázsa műtrágyát dolgoztak be a talajba (4,5 mázsa nitrogéntartalmú műtrágyát, 4,5 mázsa szuperfoszfátot, 3 mázsa kálisőt), ami több mint 300 kg NPK tiszta tápanyagnak felel meg. Szükséges megemlíteni, hogy az 55 hektáros parcellán folyékony ammóniával is trágyáztak. A jól előkészített talajba szeptember 25-én kezdték meg a vetést a Bezosztája fajtával, amit 25 hektáron termesztettek. Október 5-ig azonban a 75 hektáron termesztett Mironovszkája búza is talajba került. A Bezosztája fajtából 3,5, a Mironovszkájából pedig hektáronként 2,5 mázsa magot szórtak el. A vetőgép után simítózták és boronálták a földet. Ez a módszer az agronómus szerint jól bevált, mert egyenletes marad a föld felülete. A jól előkészített, tápanyagban gazdag talajban egyenletes volt a búza kelése és így a tél beálltáig jól megerősödött a növényzet, ami kitűnő átteleléset eredményezett. Tavasszal szintén egyenletes volt a növekedés, így csupán egyszer fejtrágyáztak, éspedig áprilisban. Hektáronként kézzel két mázsa salétromot szórtak el. Hogy érdemes-e a fejtrágyázást kézzel végezni? A lontói adottságok és tapasztalatok alapján igen, mert tavasszal az amúgy is puha talajt nem taposták meg a gépek. Ha a dolgozók ez becsületesen is végzik, egyenletesebb a fejtrágyázás. Érdemes megemlíteni, hogy a fejtrágyázással lényegében befejeződött a búza növényápolása. A vegyszeres gyomirtást és a megdőlést megakadályozó CCC készítményt egyáltalán nem alkalmazzák, búzájuk mégis tiszta volt és nem is dőlt meg. Ez a jó talajelőkészítésnek, főleg a szántásnak és a megfelelői agrotechnika alkalmazásának köszönhető. Egyszóval nem hagyják elgyomosodni a talajt. Valóban elgondolkoztató az utóbbi megállapítás, amikor herbicidek alkalmazása nélkül is biztos termést takarítóiak be. Az agronómus szavaival élve náluk az eke a gyomirtószer. Gyakran és mélyen szántani, ez a gyommentes talaj titka. A búza betakarítását is gondosan végezték. Ami megtermett, ne vesszen kárba jelszóval igyekeztek minimális veszteséggel biztonságba helyezni a termést. Kombájnnal végezték az aratást, és a gabonát a tisztítógépekhez szállították. Jő szervezéssel augusztus 18-ra már a szalma-betakarítással is végeztek. Az eredmény ismeretes. Búzából a tervezett 40 mázsa helyett 44,35, zabból és árpából a tervezett 35 mázsa helyett pedig 39, illetve 44;6 mázsát takarítottak be hektáronként. AZ ÄRPÄRÖL is szóljunk Bizony kevesen gondolták volna, hogy a tavasz késése és a mostoha időjárás miatt ilyen gazdag árpatermésről beszélhetünk. Szorgalomból a tavaszi talajelőkészítésnél sem volt hiány. Elég megemlíteni, hogy még húsvét vasárnap is dolgoztak, mert idejében földben akarták tudni 50 hektáron a Jantár fajta árpamagot. Ezt március 31-én sikerült is elérniük. Az árpa előveteménye őszi búza volt, de két évvel ezelőtt istállótrágyát kapott ez a föld. Gondos talajelőkészítéssel 8 mázsa műtrágyát dolgoztak be a földbe. Hektáronként 2,5 mázsa magot szórtak el. A vetés után simítózták, boronálták, s végül meghengerezték a talajt. Az egyenletes növekedés és fejlődés biztosítása érdekében kétszer egy-egy mázsa salétrommal fejtrágyázták az árpát. A tápanyagban gazdag, jól előkészített földben az árpa meghozta a várt siÉv Búza terve- valózett ság Árpa terve- valózett ság 1959 22 21,83 20 20,8 1961 26 27 27 19 1962 27 24,7 28 28,5 1964 26 22,5 28 18 1965 26 30 28 30 1966 28 31 30 32 1967 32 48 30 38 1968 40 40,5 35 31,1 1969 40 45,62 35 43,6 1970 40 44,35 35 44,6 kert. DIÓHÉJBAN Röviden még egyszer szeretnék rámutatni azokra a tényezőkre, amelyek döntően befolyásolták a termés alakulását. Ezek a következők: Az időben elvégzett, jó minőségű talajelőkészítés, az elnök-agronómus szerint főleg a szántás a legfontosabb (tudni kell, hogy mikor lehet szántani), az agregátor célszerű kihasználása által Kiegészítésképpen a felsorolt adatokhoz megemlíthetjük, hegy 1966-ban hat hektáron átlagosan 50 mázsa zabot termeltek. A jövőben sem akarnak lemaradni a lontói szövetkezetesek. Az idén már 120 hektárra növelik a búza vetésterületét. És ha lehetséges, a legújabb nagyhozamú szovjet búzafajtákat is szeretnék kipróbálni. A szakszerű talajelőkészítésnek és a bőséges tápanyagellátásnak továbbra is nagy figyelmet szentel a szövetkezet irányítója. így az idén 70 hektáron átlagosan 20 mázsa műtrágyát szándékoznak a talajba juttatni alaptrágyakánt. Ugyanis a gazdag termés érdekében megadják a földnek, ami jár. Hatarszemie alkalmival is meggyőződhettem, hogy Lontőn valóban nagy gondot fordítanak a talajelőkészítésre. Sztopka József a Stalinyec 100-as lánctalpas traktorral naponta 8—10 hektárt szánt föl. Társának, Mocsári Andrásnak a DT—54-es traktorral közép-mélyszántásban átlagosan 5 hektár a napi teljesítménye. Kép és szöveg: Kajtor keveset taposni a földet, továbbá megfelelő tápanyagellátás és a gondos betakarítás. Szecsei Árpád 1959-ben jött a szövetkezetbe. Kezdetben mint traktoros, 1963—64-ben pedig az agronómusi teendőket látta el. Ezután került a közös élére, s azóta is nagy lelkesedéssel végzi munkáját, és példásan tölti be mindkét funkcióját. Fáradozásait a termelés állandó fokozása érdekében hűen tükrözi az alábbi táblázat: Baromfitrágyakomposzt készítése A közismert, prizmás trágyakomposztálási módszert gépi szellőztetéssel és a prizmák műanyag ponyvákkal történő letakarásával tökéletesítették. A gépi szellőztetést szállítható szellőztető berendezéssel és a hozzátartozó alumínium- vagy műanyagcsövekkel végzik. Ezek a csövek a priz-Napjainkban egyre többet hallunk és olvasunk a mezőgazdaság racionalizálásáról, az egyes termelési szakaszok fejlesztési terveiről. Az alábbiakban a „folyékony kenyérinek nevezett sör fő nyersanyagainak (komló, sörárpa) termesztésével kapcsolatos fejlesztési tervekből szeretnék egy kis ízelítőt nyújtani annak alapján, amit a komló- és sörárpa-termelés, valamint a söripar első alkalommal megrendezett szlovákiai kiállításán Topolčanyban láttam és hallottam. Bevezetőül talán annyit, hogy az utóbbi években az egész világon rohamos fejlődésnek indult a söripar, s ezzel kapcsolatban a komló- és árpatermesztés is Az 1969-es évben összesen mintegy 23 országban 69 ezer hektáron termesztettek komlót, vagyis kerek 1000 hektárral nagyobb területen, mint a megelőző évben. Tavaly tehát 1,89 millió q komiót termesztettek ezekben az országokban és 595—600 millió hl sört gyártottak az év folyamán. Szlovákiában már régen foglalkozunk komlótermesztéssel, és a sörárpa is régen meghonosodott. Ám a nagyüzemi komlótermesztés első kísérletei csak az 1958-as évben kezdődtek. Az első két év tapasztalatai alapján kezdetét vette a kisebb-nagyobb komlóül tetvények létesítése. Az 1980-as évben mindössze 170 mázsa komló termett Szlovákia területén, ami természetesen a sörgyártás szükségleteinek csupán minimális részét fedezte. A többit Csehországból szállítottuk, s ez költségessé tette a termelést. Az egy személyre eső évi sörfogyasztás egyre növekedik, s ez gondolkozásra késztette a szakembereket. Fokozott figyelmet szenteltek a komló és a sörárpa termesztésének is. 0] feldolgozó üzemek, sörgyárak épültek, növekedett az árpa vetésterülete, de a szükséglet is növekvő tendenciát mutatott. Az 1969-es évben már 3100 mázsa komló termett, s 125 375 tonna malátát és 4,6 millió hektoliter sört állítottunk elő. tárhozamok alapján a világviszonylatban is elismert fajták közé sorolhatók. Sajnos, minőségben nem tudunk teljesen lépést tartani a fejlődéssel. Ez talán annak is tudható be, hogy mezőgazdasági üzemeink elsősorban a nagyobb hozamot biztosító fajták termesztését szorgalmazzák, tekintet nélkül a minőségre. Köztudomású, hogy a sörárpákból a Dvoran a legelterjedtebb, vagyis az ez irányú termelés mintegy 38—40 százalékát képezi Szlovákiában. A sörgyártás számítható, hogy egy termesztőre átlagosan 12,5 hektár termőterület jut, ahol néha a legalapvetőbb gépesítés sem kifizetődő. . Ebből kiindulva a közeljövőben szeretnénk elérni, hogy egy termelő legalább 30 hektáron foglalkozzon komlótermesztéssel, ahol már mind a nagyüzemi technológia, mind az agrotechnika és a gépesítés-nyújtotta előnyöket ki lehetne használni a termelés érdekében, a minőségi és mennyiségi mutatók növelésére. A sörárpa vetésterületének növelésével a közeljövőben Szlovákiában nem számolunk, tehát megmaradunk az eddigi 150 ezer hektárnál. A felvásárlási árak rendezésével a minőségi és mennyiségi mutatókat szeretnénk összhangba hozni. Ezzel szemben a komló vetésterületét 1975-ig 600 hektárra növeljük. Gondot fordítunk a gépesítés és a technológiai folyamatok nyújtotta lehetőségek maximális kihasználására. Annak érdekében, hogy a feldolgozó ipar minőségi V nyersanyaggal történő ellátása zavartalan legyen, növelni kell a felvásárló és raktározó helyiségek kapacitását is. A fentiekben természetesen csak a legfontosabb, tényezőket említettem meg, amelyeken kívül még sok egyéb tennivaló akad ezen a szakaszon. Tény azonban, hogy ha a kidolgozott távlati fejlesztési tervekben kitűzött feladatokat sikeresen és maradéktalanul teljesítjük, akkor az eredmény sem várat magára sokáig. Kádek Gábor ma hossza szerint 2,5—5—7,5 cm átmérőjűek. Belőlük 80 cm-enként 2,5 m hosszú és 20 mm átmérőjű oldalcsövek ágaznak ki. Az oldalcsöveken 4 sorban kb. 15,1—2 mm átmérőjű lyuk van. Ezeket a csöveket helyezik el a prizmában. Legelőnyösebb, ha a prizma az alján 3 m és a tetején kb. 2 m széles, magassága kb. 100—150 cm, hossza pedig legalább 50 m. Ha a prizma szélesebb, akkor az oldalsó szellőzőcsöveket mindkét oldalról bevezetik. A szellőztetési rendszer előnye, hogy szállítható, bárhol felállítható, azonkívül biztosítja a prizmában a levegő jó elosztását. Az oldalcsövek könnyen eltávolíthatók, továbbá a szellőztető levegő páratartalma, hőmérséklete szükség szerint szabályozható. A prizma befedése — műanyag ponyvával — megakadályozza a trágya túlságos kiszáradását, vagy túlságos átnedvesedését csapadékos időben. Az optimális nedvességtartalom kb. 50 %. A komposztáláshoz a baromfiürülék és a trágya egyéb alkotórészeit alaposan össze kell keverni. A prizmában keletkező magas hőmérséklet megöli a kórokozó csírákat és csökkenti a gyommagvak csírázóképességét. Az anyagtól és az éghajlati viszonyoktól függően kb. két hét alatt a trágya csíramentes, szagtalan, száraz, és előnyösen hasznosítható mezőgazdasági célokra. A komló és a sörárpa termesztése Szlovákiában Az elkövetkező pár évben további 1 millió hektoliteres növekedéssel számolunk. A jelenlegi termelés mellett azonban a növekedő igényeket nem tudjuk kielégíteni. Szakembereink meghányták-vetették a dolgot, s végül kidolgozták a fejlesztés távlati tervét. A távlati tervek nyíltan kimondják, hogy az elért eredmények szépek, de nem kielégítőek. Az elmúlt 12 év alatt sikerült Szlovákiában meghonosítani a komlót, s bizonyítani, hogy nálunk is lehet ilyesmivel foglalkozni. Az árpa termesztésében is jó eredményeket érünk el, sőt egyes fajták a hekkövetelményeinek viszont a Sladár felelne meg legjobban, de ezt a fajtát mindössze 3—4 százalékban termesztik. Ez az utóbbi fajta világviszonylatban is elismert, de a termelők valahogy idegenkednek tőle. A komlótermesztésben sem valami kecsegtető a helyzet, bár el kell ismerni, hogy az elmúlt 12 év történetében az idei termés ígérkezik a legjobbnak. Mintegy 16 mázsa hektáronkénti átlagtermésre számítunk Szlovákia területén, ahol 28 szövetkezet és négy állami gazdaság összesen 400 hektáron termeszti ezt a növényt. Ezekből az adatokból könnyen ki-
