Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-09-26 / 39. szám
1970. szeptember 26. SZABAD FÖLDMŰVES SZÖVETSÉGI SZEMLE A Szlovákiai Egységes Parasztszövetség fóruma A kötelezettségvállalást is megtoldják Gyönyörű, napsütéses délidöben kerestem föl otthonában a vámosladányi Csehszlovák-Szovjet Barátsági Szövetség nevet viselő szövetkezet elnökét. Bizony jól is esik egy kis pihenés, hiszen egy elnöknek napról napra sok intéznivalója akad. Ráadásul idén az időjárás is sok gondot' és bosszúságot okozott. A szövetkezet elnöke Adami János szívesen vette látogatásom, készségesen elbeszélgetett az időszerű problémákról és természetesen az eredmények is szóbakerültek. Dacára annak, hogy már jóval az aratás után vagyunk, azért néhány kérdést a gabonabetakarítással kapcsolatban is feltettem. — Milyen hektárhozamokat értek el? — Nem nagyon dicsekedhetünk. A mostoha időjárás miatt csak közepesek az eredmények, hiszen a 670 hektáron termesztett gabonafélékből 29 mázsás hektárhozamot értünk el. Az igazat megvallva még ennyire sem számítottunk. A kései kitavaszodás miatt a hideg talajban több mint két héttel később indult meg a növények fejlődése. Így bizony akadtak olyan parcellák is, mintegy 50 hektáron, ahol alig termett 16 mázsa gabona hektáronként. De azért néhány jó eredményt is említhetek. Árpából a jantár fajta 60 hektáron átlagosan 42 mázsát termett. A Mironovszkájából 14 hektáron 41 mázsa, a Bezosztájából pedig 51 hektáron 39 mázsa volt az átlagos hektárhozam. A kis hektárhozamok ellenére 85 vagon gabonát adtunk el a felvásárló üzemnek. — A kapásnövényeknél jobbak a terméskilátások? — Lényegesen jobb termés mutatkozik. Cukorrépából 400 mázsán felüli termésre számítunk. Remélem, nem csalódunk. Egyébként a takarmánynövényekből is gazdag termést 'takarítottunk be. így bőséges takarmányalappal rendelkezünk. Ez pedig bíztató a jövőt illetően az állattenyésztés számára. — Ha már az állattenyésztést említettem, elmondaná hogyan teljesítik az eladási tervet? — Nagyon szívesen, mert ezen a szakaszon jó eredményekről beszélhetek. Az első félévben például a húseladási tervet 109 százalékra teljesítettük. Az idén 24,5 vagon hús értékesítését terveztük, de előreláthatólag ezt mintegy másfél vagonnal túlteljesítjük. A terv szerint 50 mázsa vágójuhot, 8 illetve 16 vagon vágómarhát és sertést adunk el a feldolgozóüzemnek. A 16 vagon sertéshúsból egy vagon a kötelezettségvállalás. — Az első félévben hogyan teljesítették a vállalásokat? — Az egy vagon sertéshúsból már 62 mázsát beadtunk. Ezenkívül vállaltuk, hogy tejből 15 ezer literrel értékesítünk többet, melyből már 9000 litert teljesítettünk. Nem dicsekvésből említem, a hústermelésben a második helyen vagyunk a járásban. Ha valami rendkívüli dolog közbe nem jön, akkor a hústermelés szakaszán a kötelezettségválallást és az évi tervet Is túlteljesítjük. -kp-Adamí János, a Vámosladányi Egységes Földművesszövetkezet elnöke, otthona udvarán Foto: Kajtor ezámológép zajától viszhangzott a folyosó, amikor nemrég a kissallói (Тек. Lužianky) szövetkezet hölvényi gazdasági részlegének irodájában a szövetkezet elnöke után érdeklődtem. Az irodában egy fiatalembert találtam, aki olyan ügybuzgalommal végezte munkáját, hogy csak később figyelt fel jelenlétemre. Beszélgetésünk folyamán sok érdekeset tudtam meg a szövetkezet életéről, munkájáról és az utóbbi néhány év eredményeiről. Őszintén szólva meglepett az a tájékozottság és ügyismeret, mellyel a tényállásokat ecsetelte, Ez volt az egyik indító ok arra, hogy tollat ragadjak. A másik az, hogy a fiatalember a községben nemrég megalakult'ifjúsági szervezetnek az elnöke, tehát a társadalmi életben betöltött szerepe is jelentős. Három évvel ezelőtt végezte el az j Ipolysági Mezőgazdasági Műszaki Kö[ zépiskola ökonómiai tagozatát. Az érettségi sikeres elvégzése után oda! haza, a kissallói egyesített szövetke- I zetben kezdte meg pályafutását. A sző ; vetkezet vezetősége az állattenyésztőt : elsődleges nyilvántartásának vezető- I sét, valamint a számlázás és a kisegítő katonai nyilvántartás végzését bízta gondjaira. Nagy buzgalommal ve- i tette magát a munkába, hogy az isko- I Iában tanultakat konkrét tapasztalaj tokkal bővítse. A két évi katonaság ! után tavaly ősztől ismét a szövetkezetben szorgoskodik. A vezetőség ér! tékelte korábbi odaadó munkáját, és ismét a régi feladatkörrel bízta meg. Amikor Szabó Sándor a katonaévek után visszatért falujába, szemébe ötlött a fiatalok tétlensége, a kocsmázás és a nemtörődömség. Elhatározta, hogy változtat a helyzeten. Eljárt a fiatalok közé, elmondta nekik, mit, s hogyan csinált az ifjúsági szervezet a katonaságnál, s beszélt annak jelen-, tőségéről. Majd szinte észrevétlenül A fiatalok élére állt Szabó Sándor újságunk szorgalmas olvasója A munkakezdeményezés Pártunk szeptemberi felhívása hazánk felszabadulása 25. évfordulójának tiszteletére a munkakezdeményezés szélesebb alapokra való helyezésére, a mezőgazdasági dolgozók között is nagy visszhangra talált. A kezdeményezés, a kötelezettségvállalások, a szoeialista verseny általában a termelési tervek túlteljesítésére irányult. Az első félévi eredmények értékelésekor örömmel állapíthatjuk meg, hogy a mezőgazdasági dolgozók versenye jelentős árutöbbletet eredmé- I nyez. A kötelezettségvállalások eredményeként a közellátás terven felül 27 145 mázsa sertéshúst, 39 120 mázsa marhahúst, 5481 mázsa baromfit, 19 millió 271 ezer liter tejet, 18 millió 374 ezer darab tojást kapott. Nagyon örvendetes, hogy az árutermelési tervek túlteljesítése mellett a szarvasmarha-állományt 9172 darabbal, ebből a tehénállományt 3H9 darabbal, a hízósertés állományt 8770 darabbal, az anyakoca állományt pedig 687 darabbal sikerült emelni. Az első félévben az árutermelést az állami tervvel szemben pénzértékben 153 millió koronával teljesítették túl a földművesek. Komoly eredményeket hozott a dolgozók élet- és munkakörülményei megjavítására hirdetett verseny is. A mezőgazdasági üzemek összesen 38 millió 048 ezer koronát fordítottak erre a célra. Az élelmiszeripari üzemek a kötelezettségvállalások keretében a tervvel szemben nagykereskedelmi árakat számítva az első félévben 141 millió 138 ezer korona értékkel teljesítették túl tervüket. A dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására 6 millió 712 ezer koronát fordítottak. Az élelmiszeripari üzemek többsége az árutermelésben szép eredményeket ér el, és előreláthatólag a vállalt kötelezettségeket túl is teljesíti. A mezőgazdasági dolgozók kötelezettségvállalásai tehát szép eredményekét hoztak, azonban az említett számadatok nem fedik teljesen a valóságot, mert olyan szakaszokon is hoztak eredményeket, amit nem lehet feltüntetni. Vannak olyan kötelezettségvállalások is, amelyeket csak a vállalatoknál vagy az üzemeknél tartanak nyilván, tehát központilag nem lehet őket értékelni. tért át a szervezet megalakításának gondolatára. Az elvetett „mag“ lassan, de biztosan Indult fejlődésnek. Sándor ’barátunk pedig időközben megszerezte a HNB, a helyi pártszervezet és a szövetkezet, valamint az ifjúsági szervezet járási vezetőségének támogatásét. Ilyen előzmények •után alakult meg júniusban a Szlovák Szocialista Ifjúsági Szövetség Kissal!ón, melynek elnökévé Szabó elvtársdt választották meg. Az elgondolás tehát győzedelmeskedett. A jelenleg 47 taggal működő, szervezetet sokrétűen segíti a szövetkezet és a község egyéb szervezetei. Tagjai főleg a szövetkezeti ifjúság soraiból és a diákságból kerültek iki, s szorosan együttműködnek a CSEMADOK és a Matica Slovenská helyi szervezetével, 'és közös erővel munkálkodnak a község kulturális életének fellendítésén. A fiatalok kellemesen szórakozhatnak majd a HNB által adományozott és rövidesen átadásra kerülő klubhelyiségben is. Ez azonban csak kényszermegoldás, mert a terem eléggé kicsinek bizonyul. A fiatalok azonban ígéretet kaptak a szövetkezet vezetőségétől, hogy az újonnan épülő szociális épületben helyet kap egy ifjúsági klubhelyiség is. Ebből Is látható, hogy ha a község szervezetet összefognak, jelentős segítséget nyújthatnak az ifjúságnak. Sándor elsősorban a szövetkezetben feladatainak teljesítésére összpontosítja figyelmét, de egyéb kötelességeiről sem feledkezik meg. A kettős elfoglaltság súlyát szinte nem Is érzi. Vidám kedvvel és önzetlen odaadással végzi feladatát. Reméljük, a szövetkezet továbbra is „kegyeibe“ fogadja a község fiataljait, s akkor bizonyára sokat hallunk még az új szervezet munkájáról. (kádek) eredményei Nagyon értékes jelenség, hogy a mezőgazdasági dolgozók kötelezettségvállalásai nemcsak a termelési tervek túlteljesítésére irányulnak, hanem magukba foglalják a munkakörnyezet megjavítását, a jobb szociális és higiéniai körülmények megteremtését, a gazdasági udvarok parkosítását, szépítését. Az élet- és munkakörülmények megjavítására* hirdetett versenyben a mai napig 236 egységes földművesszövetkezet és 15 állami gazdaság nevezett be. Nagyon eredményesen fejlődik a „Mindenki szocialista módon“ mozgalom is. Eddig 10 vállalat versenyez ezen a szakaszon. Többek között a Gyulamajori, a Dunatökési. a Nagyfödémesi ÁG, a palárikovói nagyhizlalda, az Érsekújvárt Gép- és Traktorállomás és még számos mezőgazdasági üzem. A szocialista munkaverseny tehát jó eredményeket hozott már az első félévben is, és megvan rá minden előfeltétel, hogy az év végéig még további olyan eredmények születnek, amelyek arról beszélnek majd, hogy a közellátás több mezőgazdasági terméket kapott. (L. Š.) A kooperációé a jövő A „Pannónia 70“ magyarországi ** találkozóról már közöltünk cikket a Szövetségi Szemle előző számában. Megemlítettük, hogy a magyarországi szövetkezetek igen magas színvonalon gazdálkodnak. Többek között elbeszélgettünk a mohácsi „Üj Barázda“, valamint a villányi szövetkezet funkcionáriusaival és meggyőződtünk róla, hogy szövetkezeteik jó úton haladnak, olyan eredményeket érnek el, amelyek a szövetkezeti mozgalom életképességét bizonyítják. Dr. Soós Gábor, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi miniszter első helyettese beszélt a mezőgazdaság átalakulásáról és a fejlődés további Irányáról Is. Megemlítette, hogy a felszabadulás előtt elmaradott termelési viszonyok voltak a mezőgazdaságban, mert a fél feudális nagybirtokos rendszer nehéz belpolitikai problémákat idézett elő, és fékezte a mezőgazdaság fejlődését. A mezőgazdasági összterület 1 százalékán voltak ezer katasztrális holdnál nagyobb gazdaságok, ezzel ellentétben a mezőgazdasági dolgozók 36 százaléka csak öt katasztráüs holdnyi gazdaságokkal rendelkezett. Ezen kívül nagyon sok falusi proletár, földmunkás tengette életét alkalmi munkákból. Magyarország még nem volt teljesen felszabadítva, amikor 1945-ben kiadták a földreformról szóló új törvényt. amelynek értelmében az állam mintegy 5.6 millió katasztráüs hold földet sajátított ki, amiből 3,3 millió katasztráüs holdat szétosztottak a földművesek között, a többi területen pedig állami és erdőgazdaságokat létesítettek. A föld azok kezébe került, akik megdolgozták. A kezdet nem volt sen fejlődött, és rövidesen tömegjelleget öltött. Az 1961-es évben a mezőgazdaság szocialista átépítése már lényegében befejeződött, tehát a me-, zőgazdaságban is győztek a szocialista termelési viszonyok. A szocialista nagyüzemi gazdálkodás néhány év alatt gyökeresen megváltoztatta a mezőgazdaság arculatát országos méretben. A legnagyobb változások főleg az intenzív kultúráknál történtek. Például a gyümölcs-ültetvények területe két és félszer lett nagyobb. A zöldségkertészetek területe Is megkétszereződött. Jelentősen emelkedett szőlészetek területe is, annak ellenére, hogy elsősorban a régi szőlészeteket kellett korszerűsíteni. hogy így lehetővé váljon gépi művelésük. Az erdészet is nagy mértékben fejlődött. Megközelítőleg egyharmadával növekedett a terület. A mezőgazdaság gyökeres átalakulása természetesen az állami segítség következménye. Az 1950—1968-as években Magyarországon mintegy 94 milliárd forintot ruháztak be a mezőgazdaságba. A beruházásból 35 százalékot fordítottak a gépesítésre, és ennek eredménye, hogy a traktorok száma a háború előtti állapotot figyelembe véve, meghűszszordzódott. Megváltozott a gépparkok összetétele is. Főleg olyan traktorok kerültek a mezőgazdaságba, amelyeket több célra, többféle munka végzésére lehetett használni. A mezőgazdaság magasszintű gépesítéséről tanúskodik az a tény, hogy pl. 1968-ban a gabonafélék 90 százalékát, a cukorrépa 66 százalékát és a burgonya 23 százalékát gyűjtötték be gépekkel. Talajjavítást 20 év alatt mintegy 1 millió hektáron végeztek és a földterület 34 százalékán javították a föld összetételét, főleg a savanyú és altalajvizes földeket javították meg. Amíg a háború előtt csak 14 ezer hektár földet öntöztek, ma már 422 ezret, amelynek egyharmada a tisz,alöki öntözőrendszerhez tartozik. További 250 ezer hektár öntözésére kerül sor, ha felépül a kiskőrösi öntözőrendszer. Magyarországon az életszínvonal a háború előtt igen alacsony volt. A felszabadulás után 1948—1968 között a nemzeti jövedelem megháromszorozódott, és ez lehetővé tette a lakosság bevételének 2,5-szeres növekedését. A bevételek növekedése természetesen kedvezően hatott az életszínvonalra is. Hogy csak egy példát említsünk: az egy lakosra eső kalóriafogyasztás 12—14 százalékkal emelkedett a háború előtti szinthez viszonyítva. Az áruvásárlás főleg az 1960—67-es években mutatott emelkedő irányzatot. Ezer lakosra mintegy 48 hűtőszekrény, 143 mosógép, 14 személyautó jutott. Lényegesen több családi házat építettek. Az iskolarendszer is egyre jobban lehetővé teszi a lakosság sokoldalú képzettségét. A középiskolák száma megkétszereződött, és amíg a háború előtt csak 16 főiskola volt, ma már 89 van. A tudomány és a technika megváltoztatta a termelés módszerét, amihez nagytudású szakkáderek kellenek. Magyarországon jelenleg mintegy 133 tudományos kísérleti intézet van, amelyek lényegesen hozzájárulnak a népgazdaság ésszerű fejlesztéséhez. A munkaerő-utánpótlással dr. Márton János, a Mezőgazdasági ökonómiai Kísérleti Intézet igazgatója foglalkozott. Megemlítette, hogy a szövetkezetekbe olyan új tagok jönnek piajd, akiknek más viszonyuk lesz a közös gazdaságokhoz, mert már nem hoznak földet a szövetkezetekbe. Ezek az új tagok kerülnek majd be a szövetkezetek vezetőségeibe is, és mivel ők már nem szövetkezeti csoporttulajdonosok lesznek, olyan szinten akarják magukat érezni, mint az iparban dolgozó, hasonló képesítésű vezetők vagy dolgozók. A szocialista nagyüzemi termeléssel, a kooperáció kifejlesztésével nemcsak az elötermelést végzik majd, hanem lehetőségeket nyitnak termékeik feldolgozására is. Ez azt jelenti, hogy olyan vezetők kerülnek majd a mezőgazdasági termelőszövetkezetek élére, akik szocialista vállalkozásokat is lebonyolítanak, és így egyenjogú partnerei lesznek a népgazdaság más szakaszán működő ipari üzemeknek. A szövetkezeti mozgalom Magyarországon 25 év alatt jelentős eredményeket ért dl, és amint a „Pannónia 70“ értekezlet is bizonyította, a nagyüzemi termelési formák még csak a jövőben bontakoznak ki igazán és a szövetkezeti mozgalom új szakasza még jobban kihat majd a mezőgazdaság átalakulására és a mezőgazdasági árutermelés növekedésére. M. Durdiak könnyű, mert az állatállomány nagy részét a háború alatt elpusztították, vagy elhurcolták, de ennek ellenére a lehető legtöbb terméket kellett adni a közellátás számára. Az ötvenes években kezdődött a szövetkezeti mozgalom, melyben megtorpanást okoztak az 1953-ben elkövetett politikai-gazdasági hibák, és később az 1956-os ellenforradalom. Azonban a szövetkezeti mozgalom a fékező események után is eredménye-A szántóföldi termelésben is lényeges javulás következett be. Főleg ilyen kultúrák kerültek előtéri«, amelyek megfelelő agrotechnikai eljárások után nagy hektárhozamot adtak. A mezőgazdaság technikai színvonala is emelkedett. A mezőgazdasági termelés növekedésére főleg a gépesí. tés hatott kedvezően. A mezőgazdasági termelés annak ellenére is növekedett, hogy csökkent a mezőgazdasági dolgozók száma.
