Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-09-19 / 38. szám
1970, szeptember 19. SZABAD FÖLDMŰVES Amikor nemrég a peredi (Tešedikovo) szövetkezetben jártain és elbeszélgettem a gazdaság tehetséges, íiatal zootechnikusával, — Horváth Géza mérnökkel — elhatároztam, bemutatom őt olvasóinknak. Hogy miért? A választ adják meg talán az alábbi sorok. A mérnöki diplomát a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola állattenyésztési tagozatán szerezte meg. Utána a selylyei tangazdaságban dolgozott, mint zootechnikus, majd a járási mezőgazdasági társulás titkára lett. Az 1964- es évben már a peredei szövetkezetben dolgozott. Az elnökhelyettesi teendőket látta el egy évig. Amikor a szövetkezetben elhatározták az öntözésses gazdálkodásra történő áttérést, hozzáértő ember kellett a kiépítési munkálatok vezetéséhez s az öntözés gyakorlati megvalósításához. A fiatal mérnök tudatában volt az új módszer gazdasági jelentőségének, s egy pillanatig sem habozott: vállalta a feladatot. De nemcsak vállalta, hanem teljesítette is. A szövetkezet azóta sokezer korona többletjövedelemre tett szert az öntözéses gazdálkodás révén, s a takarmányalap biztosításával sincs különösebb gond. A fiatal szakembert azonban nem elégítették ki az elért sikerek. Egyre vonzotta őt az állattenyésztés, ahhoz érzett kedvet és ott szerette volna gyümölcsöztetni tudását. Az öntözéses gazdálkodás és a növényvédelem nem tudta teljesen lekötni a figyelmét. Később a gépesítő feladatkörét kellett ellátnia, de az 1970-es év végre lehetővé tette álmainak valóra váltását. Az év elejétől tehát a zootechnikusi teendőke végzi. Járja az istállókat, elbeszélget a gondozókkal, tanácsot ad, új munkafolyamatokat magyaráz, dicsér, s ha kell, dorgál is. A legtöbb gondot a gépi fejés beveszámítását zetése jelentette a fiatal zootechnikusnak. Az emberek idegenkedtek a gépesítés puszta gondolatától is. Amikor ezt a törekvését is siker koronázta, belátták, hogy neki volt igaza. Azóta tisztelik és becsülik őt a szövetkezetben. Ügy mondják, letette a „parasztérettségit“ is. Horváth Géza annak örül a legjobban, hogy sikerült megnyernie az emberek bizalmát, mert tudja, csak ott lehet jó eredményeket elérni, ahol jó a dolgozók egymás közötti viszonya, ahol megvan a munkafegyelem, s a munkaszervezés és a jobb eredmények elérése iránti törekvés szaktudással és odaadó munkával párosul. A szövetkezet részéről minden segítséget megkap ahhoz, hogy gyümölcsöztethesse tudását a szövetkezet állattenyésztésének fejlesztése érdekében. Gyakran fordulnak hozzá tanácsért az egyéni termelési ágazatok dolgozói is. Mindenki számára van néhány szabad perce, pedig a saját feladatköre is elég elfoglaltságot biztosít a fiatal szakembernek. Jelenleg a lúdtenyésztés megalapozásán munkálkodik. Igaz, itt is felmerülnek némi nehézségek, de ő mégsem panaszkodik. Az egyetlen dolog, ami bántja, a sok utazgatás. О ugyanis családjával együtt Sellyén lakik, s már kora reggel el kell indulnia hazulról, hogy a reggeli etetésekhez idejében érkezzen. Este pedig későn tér meg a családi fészekbe, ahol érkezését aggódó felesége és kisfia várja türelmetlenül. Már búcsúzni készültem, amikor felberregett a telefon. A telepre hívták szakemberünket, mert valami baj volt a libák tömőgépe körül. Sietve nyújtott kezet. Ismét szükség volt a segítségére, jó tanácsára, vagy útbaigazítására. Kádek Gábnr ЦШ1ИП1»- TANÁCSADÓ Állatokról emberekre TERJEDŐ BETEGSÉGEK CSÁNYI GYÖNGYI: и •« m Kinyílott az őszirózsa felhőrózsaszín bimbói s hogy kinyílott, háta megett összesúgtak a többiek. — Éjnye-ejnye — így beszélt a bazsalikom, fodormenta —milyen ez az őszirózsát Borzas, boglyas a bimbója. Fésületlen. Mégsem járja! Kócos kontyát szedné ráncba! Állt, csak állt az őszirózsa felhőrózsaszín bimbója, de ráziimmölt egy afféle bársonybarna bojtos méhe: — Zümm-zümm, majd én megfésüllek, zümm, szépe lesz a kertünknek! Zümm-zümm — ujját lágyan futva — zümm-zümm a konty közé dugta, — zümm-zümm — haját lebontotta, — zümm — kétoldalt választotta. huncutkáit felfésülte, bodorítva körbetüzte, szálát szála mellé fogva simította sorról sorra, s mint jó fodrász jó boltjában, már új sziromfrizurában mosolygott az őszirózsa felhőrózsaszín bimbója. A hold kerek képet vágott, úgy bámulta, amit látott. Az állatokról emberre terjedhető ** betegségek között még egy generációval ezelőtt is jelentős szerep jutott a takonykórnak és a lépfenének. A takonykor az egypatások — ló, szamár, ökör, zebra — igen súlyes megbetegedése. Okozója az Aktinnbacilus mallai. Érzékeny a szárazságra, az elhullott állatokban azonban hetekig is megőrzi fertőzőképességét. Régebben a fertőzés rendszerint halállal végződött. Ma már az antibiotikumos kezelés biztos gyógyulást eredményez. Hazánkban a legutóbbi tíz évben takonykórt nem jelentettek. Más világrészekben — Afrika, Ázsia — még ma is komoly probléma. A járvány mindig az állatok között indul, és így hamar tudomást szerzünk róla. A védekezési előírások betartása elegendő a betegség emberre való terjedésének a megakadályozására. A lépfene — Iatinus antrax — nevét onnan kapta, hogy a megbetegedésnél a lép mindenkojp megnagyobbodik és a kórokozó á lép váladékából egyenesen kimutatható. Elsősorban szarvasmarhák és juhok között terjed. Az emberek közül az ezen állatokkal foglalkozók betegszenek meg leginkább. Leggyakrabban a bőrön fordul elő hólyagos gyulladás formájában, vagyis a fertőzés helyén hólyag keletkezik, amely lassan gyógyul, de a közvetlen szomszédságában nagyon gyorsan képez az előbbihez hasonló fekélyt — úgy mondjuk „kokárdát képez“. Más, hasonló hólyagos fekélyesedéstöl az különbözteti meg, hogy a Iépfenés fekély alapja az izzó szén színéhez hasonlít. Ezen kívül van egy másik, ugyancsak bőrön jelentkező formája is, amelyik az előbbitől a rosszindulatúságában különbözik és két napon belül vérmérgezéshez hasonló tüneteket okoz hidegrázással, magas lázzal és közvetlen életveszéllyel. A gyomor-bélben lezajló fertőzés nagyon komoly és sokszor halálos. Legveszedelmesebb a tüdőben történt fertőzés — birkagyapjú mosásánál, szőrmék feldolgozásánál — amely még ma is igen rövid idő alatt rendszerint halállal végződik. Kórokozó a bacilus antracis és még inkább ennek a rendkívül ellen-Ügyeskedjetek Nézzétek meg ezeket a furcsa formákat. Mindenféle alakút találtok közöttük, háromszögeket, téglalapot, sokszöget. Egymáshoz csupán anynyi közük van, hogy ezeket a három, négy és sokszövegeket összeillesztve egy nézetet kell kapnotok. Szeretném, ha minden útmutatás nélkül, egyedül oldanátok meg ezt a feladatot. álló formája a bacilus spórája, amely csak igen nehezen pusztítható el. A nedves, árnyékos, árvizektől évenként rendszeresen elöntött legelőkön minden természeti viszontagságot kibír, és az újra sarjadt legelőkön a fűszálakra jutva fertőzi a legelésző állatokat. Régebben elátkozott legelőnek hívták az ilyeneket, de a tudományos eszközökkel dolgozó állatorvosok feltárták a búvóhelyeit és az ellene folytatott harc ma már eredményes. A lépfenés megbetegedés gyanújánál tennivalóink a következők: minden gyanús legelőt azonnal le kell zárni. Az elhullott állatokat nagy körültekintéssel és a biztonsági, előírások megtartásával el kell égetni. Minden gyanús vagy biztos megbetegedést azonnal telefonon és írásban is a járáson — állategészségügyi osztályon •— jelenteni kell! Gyógykezelése: a fekélyek hosszú ideig gyógyulnak, ezért a kezelésnél a főhangsúly a sterilitáson van. A gyomor, bél és tüdóantraxosok gyógykezelésénél csak nagyon erélyes és azonnal megkezdett antibiotikumos kezelés esetén lehet reményünk a gyógyulásra. Dr. Tóth László A BETEG GYERMEK ÁPOLÁSA — Egyél kisfiam. Ha ezt, ami a tányérkában van, mind megeszed, hamar meggyógyulsz. Némelyik anyuka maga is hiszi, hogy a gyermek teletömése többet használ, mint a legjobb orvosság. Ha többet eszik, hamarabb kap erőre, előbb megyógyul — mondják. Erőltetik is a kis beteget az evésre, mert attól félnek, hogy túlságosan lefogy a betegség alatt. Nagyon rosszul teszik, mert az erőszakolás a nagyobb gyermeknél is káros, csecsemőnél pedig életveszélyes. Ugyanis a csecsemő és a kisgyermek tápláléktűrő-képessége betegség esetén erősen csökken. Tehát kevesebb táplálékot kíván káros következmény nélkül, mint amikor egészséges. Ezért, ha ilyenkor erőszakoljuk az evést, rendszerint hasmenéssel tetőzzük a bajt. A táplálék megvonása, az emésztőszervek tehermentesítése indokolt olyankor is, amikor a betegség, a lázas állapot nem táplálkozási zavar következménye. A táplálék átmeneti megvonása, a koplalás nem jelenti azonban egyszersmind a folyadék megvonását is. Erre nagyon kell ügyelni, különösen csecsemőknél, mert rendkívül érzékenyek a folyadék-hiányra. Ugyanis fiatal korban az anyagcsere-termékek kiürítéséhez több folyadékot használ fel a szervezet, mint a felnőttkorban. Ezért adjunk bőven, citromos teát, szörpöket, gyümölcslevet. Ezeket szívesen el is fogadja a gyermek. Természetesen kínáljuk meg Mindazokkal az ételekkel is, amelyeket az orvos megenged. Tálaljuk azokat ízlésesen, kívánatosán. Minden alkalommal csak keveset tegyünk a tányérkára. Inkább többször kínáljuk kevéssel, mint egyszer sokkal. Erőszakot semmiképp se alkalmazzunk, mert fölösleges és káros. A beteg gyermek akkor szedi magát össze gyorsan, ha jő étvággyal eszik, amint a gyógyulás útjára lép. Jó étvágya viszont csak akkor lesz, ha betegség alatt nem unszolták, ha erőszakolással nem alakítottunk ki benne az evéssel szemben undort, ellenkezést. A ravaszság iskolája Történt egyszer, hogy a róka Iskolát nyitott. Maga állt oda tanárnak a katedra elé. Kihirdette országvilágnak, hogy csekély tandíj ellenében, megtanítja az apró állatokat „nagy tudományra“. No, lett is erre nagy tolongás. Erdő, mező apró állat nemzetsége igyekezett az iskolába, mert azt remélték, hogy hamar megokosodnak. De bizony egyes állatok hamar rájöttek, hogy a róka ravaszságra, az emberi cselszövésre tanítja diákjait. Így a méhek, lepkék, tücskök, szöcskék hamar elmaradtak a ravaszság iskolájából, és igyekeztek hasznossá tenni magukat., az ember hasznára válni. Egypár haszontalan munkakerülő nemzetség azonban szívesen hallgatta a róka előadásait, melyek a következőképpen hangzottak. — Legyetek éberek és ravaszak! Az ember nem szeret titeket, irtsátok növényeit, fáit, gyümölcseit, ahol csak tudjátok. Petéiteket a növények legrejtettebb zugába, levelek hátuljára, faágak legvégére rakjátok. Ha észre veszitek közeledtét, szimuláljatok, hogy már nem éltek. Gubózzatok jól be hálóitokba, hogy ne lásson meg titeket. Rágjatok le mindent, bosszuljátok meg az embert. Rajta barátaim, rajta csak bátran! Hogy kik voltak a róka tanítványai? Menjetek csak ki a kertbe, mezőre, gyümölcsösbe. Bizonyos, hogy megismeritek a krumplibogarat, káposztalepkét, almalepkét, tetűket, hernyókat, háznélküli csigákat, cserebogarat, melyeknek kártevése ellen sokat kell az embernek harcolni Farkas Rózsa S. £ Horgolt kosztüm Minden nőnek legkedvesebb ruhadarabja — minden évszakra és minden anyagból, kötéssel vagy horgolással készült — kosztüm. Ruhatárunk legszebb és legpraktikusabb ruhája, mert az év minden szakában viselhető. És még egy, ami nem utolsó szempont, mivel magunk készítjük, nem kerül túl sokba. A kosztümöt — ' az idei divat egyik slágerével, a hoszszú sállal díszítjük. Készítéséhez (középméretre) kb. 90—100 deka kétszálas zefírfonal szükséges. A minta egyráhajtásos pálcából, láncszemből és rövidpálcákból áll. A kezdő láncszemsort úgy horgoljuk, hogy 5-tel osztható legyen. Kolerajárvány Néhány hét óta aggasztó hírek érkeznek a Közel-Kelet országaiból. Afganisztánban, Szíriában és Libanonban, valamint ezekkel szomszédos államokban kolerás megbetegedések fordultak elő. Az ottani hivatalos források szerint — bár a helyzet nem aggasztó, — de elvétve mégis fordultak elő halálos kimenetelű megbetegedések. Ezzel kapcsolatban a nyugati sajtó célzatos híreket közölt a Szovjetunióban fellépett járványról és azt súlyosnak minősítette. A Szovjetunió Egészségügyi Minisztériuma e híreket visszautasította és megállapította, hogy kóleragyanús esetek egyedül Asztrahánban fordultak elő, de halálos kimenetelű egyetlen egy sem volt. Az ottani egészségügyi szervek a betegséget izolálták, a betegek felgyógyultak és a járvány megszűnt. Hatszögletű terítő 4nyaga 60-as cérna', 12-es tűvel horgoljuk. 1. sor: 12 láncszemet összekapcsolunk. 2. sor: 1 egyráhajtásos pálca és 1 láncszem váltakozik 18-szor a sorban. Az 1. pálcát 3 láncszem helyettesíti. 3. sor: minden egyláncszemes lyukba 1 rövidpálca, közöttük 2 láncszem. 4. sor: a kétláncszeínes ívbe 3 kétráhajtásos pálca. Három láncszemmel megyünk tovább. 5. sor: minden háromláncszemes ívbe 1 rövidpálca, közöttük 7 láncszem. Az utolsó ivet 3 ; láncszemmel és 1 kétráhajtásos pálcával készítjük. 6. sor: az előző ívek fölé nyolcláncszemes ívet kapcsolunk 1 rövidpálcával. 7. sor: kllencláncszemes ívek. A csillagokat az utolsó sorral horgoljuk össze 3—3 ívet kapcsolunk össze úgy, hogy meghorgolunk 4 láncszemet, 1 rövidpálcával kapcsoljuk a szomszéd csillaghoz, utána megint 4 láncszem. A térítőt 2 lyuksórral horgoljuk körül, Az 1. sorban 10, a másodikban il láncszemesívek vannak. Minden csillag fölé 4 ívbe pikót teszünk, a 2 csillag közötti ívet szintén összekapcsoljuk úgy, mint az egyes csillagokat.
