Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-09-19 / 38. szám

1970, szeptember 19. SZABAD FÖLDMŰVES Amikor nemrég a peredi (Tešedi­­kovo) szövetkezet­ben jártain és el­beszélgettem a gaz­daság tehetséges, íiatal zootechni­­kusával, — Hor­váth Géza mér­nökkel — elhatá­roztam, bemutatom őt olvasóinknak. Hogy miért? A vá­laszt adják meg talán az alábbi sorok. A mérnöki diplomát a Nyitrai Me­zőgazdasági Főiskola állattenyésztési tagozatán szerezte meg. Utána a sely­­lyei tangazdaságban dolgozott, mint zootechnikus, majd a járási mezőgaz­dasági társulás titkára lett. Az 1964- es évben már a peredei szövetkezet­ben dolgozott. Az elnökhelyettesi teendőket látta el egy évig. Amikor a szövetkezetben elhatá­rozták az öntözésses gazdálkodásra történő áttérést, hozzáértő ember kellett a kiépítési munkálatok veze­téséhez s az öntözés gyakorlati meg­valósításához. A fiatal mérnök tuda­tában volt az új módszer gazdasági jelentőségének, s egy pillanatig sem habozott: vállalta a feladatot. De nem­csak vállalta, hanem teljesítette is. A szövetkezet azóta sokezer korona többletjövedelemre tett szert az ön­tözéses gazdálkodás révén, s a takar­­mányalap biztosításával sincs külö­nösebb gond. A fiatal szakembert azonban nem elégítették ki az elért sikerek. Egyre vonzotta őt az állattenyésztés, ahhoz érzett kedvet és ott szerette volna gyümölcsöztetni tudását. Az öntözé­ses gazdálkodás és a növényvédelem nem tudta teljesen lekötni a figyel­mét. Később a gépesítő feladatkörét kellett ellátnia, de az 1970-es év végre lehetővé tette álmainak valóra váltását. Az év elejétől tehát a zootechni­­kusi teendőke végzi. Járja az istálló­kat, elbeszélget a gondozókkal, taná­csot ad, új munkafolyamatokat ma­gyaráz, dicsér, s ha kell, dorgál is. A legtöbb gondot a gépi fejés beve­számítását zetése jelentette a fiatal zootechni­­kusnak. Az emberek idegenkedtek a gépesítés puszta gondolatától is. Amikor ezt a törekvését is siker ko­ronázta, belátták, hogy neki volt igaza. Azóta tisztelik és becsülik őt a szövetkezetben. Ügy mondják, letet­te a „parasztérettségit“ is. Horváth Géza annak örül a legjob­ban, hogy sikerült megnyernie az emberek bizalmát, mert tudja, csak ott lehet jó eredményeket elérni, ahol jó a dolgozók egymás közötti viszo­nya, ahol megvan a munkafegyelem, s a munkaszervezés és a jobb ered­mények elérése iránti törekvés szak­tudással és odaadó munkával páro­sul. A szövetkezet részéről minden segítséget megkap ahhoz, hogy gyü­­mölcsöztethesse tudását a szövetke­zet állattenyésztésének fejlesztése ér­dekében. Gyakran fordulnak hozzá tanácsért az egyéni termelési ága­zatok dolgozói is. Mindenki számára van néhány szabad perce, pedig a saját feladatköre is elég elfoglaltsá­got biztosít a fiatal szakembernek. Jelenleg a lúdtenyésztés megala­pozásán munkálkodik. Igaz, itt is felmerülnek némi nehézségek, de ő mégsem panaszkodik. Az egyetlen dolog, ami bántja, a sok utazgatás. О ugyanis családjával együtt Sellyén lakik, s már kora reggel el kell in­dulnia hazulról, hogy a reggeli ete­tésekhez idejében érkezzen. Este pe­dig későn tér meg a családi fészek­be, ahol érkezését aggódó felesége és kisfia várja türelmetlenül. Már búcsúzni készültem, amikor felberregett a telefon. A telepre hív­ták szakemberünket, mert valami baj volt a libák tömőgépe körül. Sietve nyújtott kezet. Ismét szükség volt a segítségére, jó tanácsára, vagy útba­igazítására. Kádek Gábnr ЦШ1ИП1»- TANÁCSADÓ Állatokról emberekre TERJEDŐ BETEGSÉGEK CSÁNYI GYÖNGYI: и •« m Kinyílott az őszirózsa felhőrózsaszín bimbói s hogy kinyílott, háta megett összesúgtak a többiek. — Éjnye-ejnye — így beszélt a bazsalikom, fodormenta —milyen ez az őszirózsát Borzas, boglyas a bimbója. Fésületlen. Mégsem járja! Kócos kontyát szedné ráncba! Állt, csak állt az őszirózsa felhőrózsaszín bimbója, de ráziimmölt egy afféle bársonybarna bojtos méhe: — Zümm-zümm, majd én megfésüllek, zümm, szépe lesz a kertünknek! Zümm-zümm — ujját lágyan futva — zümm-zümm a konty közé dugta, — zümm-zümm — haját lebontotta, — zümm — kétoldalt választotta. huncutkáit felfésülte, bodorítva körbetüzte, szálát szála mellé fogva simította sorról sorra, s mint jó fodrász jó boltjában, már új sziromfrizurában mosolygott az őszirózsa felhőrózsaszín bimbója. A hold kerek képet vágott, úgy bámulta, amit látott. Az állatokról emberre terjedhető ** betegségek között még egy ge­nerációval ezelőtt is jelentős szerep jutott a takonykórnak és a lépfené­­nek. A takonykor az egypatások — ló, szamár, ökör, zebra — igen sú­­lyes megbetegedése. Okozója az Akti­­nnbacilus mallai. Érzékeny a száraz­ságra, az elhullott állatokban azon­ban hetekig is megőrzi fertőzőképes­ségét. Régebben a fertőzés rendszerint halállal végződött. Ma már az anti­biotikumos kezelés biztos gyógyulást eredményez. Hazánkban a legutóbbi tíz évben takonykórt nem jelentettek. Más világrészekben — Afrika, Ázsia — még ma is komoly probléma. A jár­vány mindig az állatok között indul, és így hamar tudomást szerzünk róla. A védekezési előírások betartása ele­gendő a betegség emberre való ter­jedésének a megakadályozására. A lépfene — Iatinus antrax — ne­vét onnan kapta, hogy a megbetege­désnél a lép mindenkojp megnagyob­bodik és a kórokozó á lép váladé­kából egyenesen kimutatható. Első­sorban szarvasmarhák és juhok kö­zött terjed. Az emberek közül az ezen állatokkal foglalkozók betegsze­nek meg leginkább. Leggyakrabban a bőrön fordul elő hólyagos gyulladás formájában, vagyis a fertőzés helyén hólyag ke­letkezik, amely lassan gyógyul, de a közvetlen szomszédságában nagyon gyorsan képez az előbbihez hasonló fekélyt — úgy mondjuk „kokárdát képez“. Más, hasonló hólyagos feké­­lyesedéstöl az különbözteti meg, hogy a Iépfenés fekély alapja az izzó szén színéhez hasonlít. Ezen kívül van egy másik, ugyancsak bőrön jelent­kező formája is, amelyik az előbbitől a rosszindulatúságában különbözik és két napon belül vérmérgezéshez ha­sonló tüneteket okoz hidegrázással, magas lázzal és közvetlen életve­széllyel. A gyomor-bélben lezajló fertőzés nagyon komoly és sokszor halálos. Legveszedelmesebb a tüdőben történt fertőzés — birkagyapjú mosásánál, szőrmék feldolgozásánál — amely még ma is igen rövid idő alatt rend­szerint halállal végződik. Kórokozó a bacilus antracis és még inkább ennek a rendkívül ellen-Ügyeskedjetek Nézzétek meg ezeket a furcsa formákat. Minden­féle alakút találtok kö­zöttük, háromszögeket, téglalapot, sokszöget. Egymáshoz csupán any­­nyi közük van, hogy ezeket a három, négy és sokszövegeket összeil­lesztve egy nézetet kell kapnotok. Szeretném, ha minden útmutatás nélkül, egye­dül oldanátok meg ezt a feladatot. álló formája a bacilus spórája, amely csak igen nehezen pusztítható el. A nedves, árnyékos, árvizektől évenként rendszeresen elöntött legelőkön min­den természeti viszontagságot kibír, és az újra sarjadt legelőkön a fű­szálakra jutva fertőzi a legelésző állatokat. Régebben elátkozott lege­lőnek hívták az ilyeneket, de a tudo­mányos eszközökkel dolgozó állat­orvosok feltárták a búvóhelyeit és az ellene folytatott harc ma már eredményes. A lépfenés megbetegedés gyanújá­nál tennivalóink a következők: min­den gyanús legelőt azonnal le kell zárni. Az elhullott állatokat nagy kö­rültekintéssel és a biztonsági, előírá­sok megtartásával el kell égetni. Minden gyanús vagy biztos megbete­gedést azonnal telefonon és írásban is a járáson — állategészségügyi osztályon •— jelenteni kell! Gyógyke­zelése: a fekélyek hosszú ideig gyó­gyulnak, ezért a kezelésnél a főhang­súly a sterilitáson van. A gyomor, bél és tüdóantraxosok gyógykezelé­sénél csak nagyon erélyes és azon­nal megkezdett antibiotikumos keze­lés esetén lehet reményünk a gyó­gyulásra. Dr. Tóth László A BETEG GYERMEK ÁPOLÁSA — Egyél kisfiam. Ha ezt, ami a tányérkában van, mind megeszed, hamar meggyógyulsz. Némelyik anyuka maga is hiszi, hogy a gyermek teletömése többet használ, mint a legjobb orvosság. Ha többet eszik, hamarabb kap erőre, előbb megyógyul — mondják. Erőltetik is a kis beteget az evés­re, mert attól félnek, hogy túlságo­san lefogy a betegség alatt. Nagyon rosszul teszik, mert az erőszakolás a nagyobb gyermeknél is káros, csecse­mőnél pedig életveszélyes. Ugyanis a csecsemő és a kisgyermek táplálék­­tűrő-képessége betegség esetén erő­sen csökken. Tehát kevesebb táplá­lékot kíván káros következmény nél­kül, mint amikor egészséges. Ezért, ha ilyenkor erőszakoljuk az evést, rendszerint hasmenéssel tetőzzük a bajt. A táplálék megvonása, az emésztő­szervek tehermentesítése indokolt olyankor is, amikor a betegség, a lázas állapot nem táplálkozási zavar következménye. A táplálék átmeneti megvonása, a koplalás nem jelenti azonban egy­szersmind a folyadék megvonását is. Erre nagyon kell ügyelni, különösen csecsemőknél, mert rendkívül érzé­kenyek a folyadék-hiányra. Ugyanis fiatal korban az anyagcsere-termé­kek kiürítéséhez több folyadékot használ fel a szervezet, mint a fel­nőttkorban. Ezért adjunk bőven, cit­romos teát, szörpöket, gyümölcslevet. Ezeket szívesen el is fogadja a gyer­mek. Természetesen kínáljuk meg Mind­azokkal az ételekkel is, amelyeket az orvos megenged. Tálaljuk azokat ízlésesen, kívánatosán. Minden alka­lommal csak keveset tegyünk a tá­nyérkára. Inkább többször kínáljuk kevéssel, mint egyszer sokkal. Erő­szakot semmiképp se alkalmazzunk, mert fölösleges és káros. A beteg gyermek akkor szedi ma­gát össze gyorsan, ha jő étvággyal eszik, amint a gyógyulás útjára lép. Jó étvágya viszont csak akkor lesz, ha betegség alatt nem unszolták, ha erőszakolással nem alakítottunk ki benne az evéssel szemben undort, el­lenkezést. A ravaszság iskolája Történt egyszer, hogy a róka Isko­lát nyitott. Maga állt oda tanárnak a katedra elé. Kihirdette ország­­világnak, hogy csekély tandíj ellené­ben, megtanítja az apró állatokat „nagy tudományra“. No, lett is erre nagy tolongás. Er­dő, mező apró állat nemzetsége igye­kezett az iskolába, mert azt remél­ték, hogy hamar megokosodnak. De bizony egyes állatok hamar rájöttek, hogy a róka ravaszságra, az emberi cselszövésre tanítja diákjait. Így a méhek, lepkék, tücskök, szöcskék hamar elmaradtak a ravaszság isko­lájából, és igyekeztek hasznossá tenni magukat., az ember hasznára válni. Egypár haszontalan munkakerülő nemzetség azonban szívesen hallgatta a róka előadásait, melyek a követ­kezőképpen hangzottak. — Legyetek éberek és ravaszak! Az ember nem szeret titeket, irtsá­tok növényeit, fáit, gyümölcseit, ahol csak tudjátok. Petéiteket a növények legrejtettebb zugába, levelek hátul­jára, faágak legvégére rakjátok. Ha észre veszitek közeledtét, szimulál­jatok, hogy már nem éltek. Gubóz­­zatok jól be hálóitokba, hogy ne lás­son meg titeket. Rágjatok le mindent, bosszuljátok meg az embert. Rajta barátaim, rajta csak bátran! Hogy kik voltak a róka tanítvá­nyai? Menjetek csak ki a kertbe, mezőre, gyümölcsösbe. Bizonyos, hogy meg­ismeritek a krumplibogarat, káposz­talepkét, almalepkét, tetűket, her­nyókat, háznélküli csigákat, csere­bogarat, melyeknek kártevése ellen sokat kell az embernek harcolni Farkas Rózsa S. £ Horgolt kosztüm Minden nőnek legkedvesebb ruha­darabja — minden évszakra és min­den anyagból, kötéssel vagy horgo­lással készült — kosztüm. Ruhatá­runk legszebb és legpraktikusabb ruhája, mert az év minden szakában viselhető. És még egy, ami nem utol­só szempont, mivel magunk készítjük, nem kerül túl sokba. A kosztümöt — ' az idei divat egyik slágerével, a hosz­­szú sállal díszítjük. Készítéséhez (középméretre) kb. 90—100 deka kétszálas zefírfonal szükséges. A minta egyráhajtásos pálcából, láncszemből és rövidpálcák­ból áll. A kezdő láncszemsort úgy horgoljuk, hogy 5-tel osztható le­gyen. Kolerajárvány Néhány hét óta aggasztó hírek ér­keznek a Közel-Kelet országaiból. Afganisztánban, Szíriában és Liba­nonban, valamint ezekkel szomszédos államokban kolerás megbetegedések fordultak elő. Az ottani hivatalos for­rások szerint — bár a helyzet nem aggasztó, — de elvétve mégis fordul­tak elő halálos kimenetelű megbete­gedések. Ezzel kapcsolatban a nyugati sajtó célzatos híreket közölt a Szovjetunió­ban fellépett járványról és azt sú­lyosnak minősítette. A Szovjetunió Egészségügyi Minisztériuma e híreket visszautasította és megállapította, hogy kóleragyanús esetek egyedül Asztrahánban fordultak elő, de halá­los kimenetelű egyetlen egy sem volt. Az ottani egészségügyi szervek a be­tegséget izolálták, a betegek felgyó­gyultak és a járvány megszűnt. Hatszögletű terítő 4nyaga 60-as cérna', 12-es tűvel horgoljuk. 1. sor: 12 láncszemet összekapcso­lunk. 2. sor: 1 egyráhajtásos pálca és 1 láncszem váltakozik 18-szor a sor­ban. Az 1. pálcát 3 láncszem helyet­tesíti. 3. sor: minden egyláncszemes lyuk­ba 1 rövidpálca, közöttük 2 láncszem. 4. sor: a kétláncszeínes ívbe 3 két­­ráhajtásos pálca. Három láncszemmel megyünk tovább. 5. sor: minden három­­láncszemes ívbe 1 rövid­pálca, közöttük 7 lánc­szem. Az utolsó ivet 3 ; láncszemmel és 1 kétrá­­hajtásos pálcával készít­­jük. 6. sor: az előző ívek fölé nyolcláncszemes ívet kapcsolunk 1 rövidpál­cával. 7. sor: kllencláncsze­­mes ívek. A csillagokat az utolsó sorral horgoljuk össze 3—3 ívet kapcsolunk össze úgy, hogy meghor­golunk 4 láncszemet, 1 rövidpálcával kapcsol­juk a szomszéd csillag­hoz, utána megint 4 láncszem. A térítőt 2 lyuksórral horgoljuk kö­rül, Az 1. sorban 10, a másodikban il láncsze­­mesívek vannak. Minden csillag fölé 4 ívbe pikót teszünk, a 2 csillag kö­zötti ívet szintén össze­kapcsoljuk úgy, mint az egyes csillagokat.

Next

/
Thumbnails
Contents