Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-09-12 / 37. szám
1970. szeptember 12., SZABAD FÖLDMŰVES 7 Hagyományos vendégként A magyarországi külkereskedelmi vállalatok a Brnói Nemzetközi Gépipari Vásáron már hagyományos vendégként vesznek részt. Évről évre találkozhatunk a magyar Ipar újdonságaival ezen a Közép-Európa egyik legjelentősebb gépipari találkozójának számító nemzetközi seregszemlén. Talán nem pontosan ezekkel a szavakkal, de ilyen értelemben kezdte meg a magyar követség által rendezett sajtóértekezletet Cseke István a Brnói Nemzetközi Gépipari Vásáron résztvevő magyar külkereskedelmi kirendeltség igazgatója. A továbbiakban rámutatott arra, hogy Ígéretesen fejlődnek a két ország, Csehszlovákia és Magyarország közötti kooperációs kapcsolatok, amiben az együttműködés korszerű formája bontakozik ki. Habár e téren is bizonyos hagyományokkal rendelkezünk, még korántsem használtunk ki minden lehetőséget. SIKERES KOOPERÁCIÓ Amint a sajtótájékoztatón értesültünk az együttműködés gyorsabb ütemű fejlődését a mindkét országban bevezetett új gazdaságirányítási rendszer segítette elő. Az üzemek nagyobb önállóságra tettek szert. Így mindkét részről a kölcsönös előnyök keresése során felfedték azokat a lehetőségeket, amelyek alapján a partnerek számára hasznos kooperációs kapcsolatokat kialakíthatták. A múlt év végén sikeres tárgyalásaik eredményképpen hat évre kötöttek szerződést a Békéscsabai Mezőgazdasági Gépjavító Üzem és a jicinl Agrosztroj csehszlovák mezőgépgyár között. E szerződés értelmében a magyarroszági üzem évente kb. X millió rubel értékű különféle alkatrészt és berendezést szállít az Agrostroj által gyártott MF—70 jelzésű egytengelyes kerti kistraktorokhoz. Ehhez hasonlóan más üzemek is megtalálták a termelési eredmények fokozását elősegítő nemzetközi kooperáció lehetőségeit. Például egyes magyarországi építővállalatok Csehszlovákiában gyárak szerelőcsarnokait építik, hogy meggyorsítsák az üzem termelésének beindítását. Legújabban típus-sertéshizlaldák építését vállalták hazánkban egyes magyar építőüzemek s ez számukra is kedvező, mert így kapacitásukat tökéletesebben tudják kihasználni. TOVÁBBI LEHETŐSÉGEK Remélhetőleg a Ernői Nemzetközi Gépipari Vásár jő alkalmat szolgáltat arra, hogy a csehszlovák üzemek megismerjék a külföldön gyártott legújabb gépeket és berendezéseket. De ugyanakkor lehetőséget nyújt arra is, hogy az egyes üzemek személyes kapcsolat felvétele révén megállapíthassák a kölcsönös együttműködés, a kooperáció módozatait. Magyarországról 400—500 szakember látogat majd el a brnói vásárra, hogy e személyes kontaktust létrehozza. Így alkalom nyílik az élőszóban közölt információk és a tapasztalatok cseréjére. A kiállításon résztvevő magyar gyártmányok fele újdonság, amelyet a csehszlovák közönség még nem ismer. A másik fele már részben ismert, de szükséges bemutatásuk azért, hogy a látogató teljes képet kapjon a magyar ipar fejlettségéről. OJDONSÄGOK A VÁSÁRON A számos gépipari, elektronikai, híradástechnikai valamint más gépek mellett a mezőgazdasági és az élelmiszeripari gépek között is jelentős újdonságokat találunk. Ezek között említést érdemel az ÉLGÉP üzem gyártotta töltőberendezés, amely tejet, kakaót, jogurtot, tejfölt, kefirt stb. csomagol 2 dl űrtartalmú műanyag-edényekbe. Hús, sajt, tisztított baromfi, halak, kenyér stb. csomagolására alkalmas a Vaknumpack—1 jelzésű berendezés, amely a piacra szánt árut légmentesen, plasztiktasakokba csomagolja. Földműveseink érdeklődésére tarthat számot az angol Colman-International cégtől vásárolt gyártási engedély alapján készített gabonaszárítóbsrendezés. Lényegében azonos a Közép- és Nyugat-Európában közismert és elterjedt ALLMET gabonaszárítóval. Sorolhatnám még tovább is a kiállításon megtekinthető Magyarországi gépipari újdonságokat. Ez azonban csupán egy kis Ízelítő kívánt lenni, hiszen mindent felsorolni nehéz feladat. A vásáron mindenkinek alkalma nyílik majd érdeklődése szerint megmustrálni a szükségleteinek megfelelő gépet. OBENAU KÁROLY [Ш1ШМ1ЙЙ ÄZ RU-5 jelzésű trágyaszóró Az Rü—5 jelzésű univerzális trágyaszóró kiválóan alkalmas az istállótrágya, földdel kevert komposzt, cukorgyári mésziszap, valamint a műtrágyák stb. szétterítésére nagyobb adagokban. E trágyaszóró kifejlesztésekor nagy gondot fordítottak a gép mozgásképességének feljavítására még a legnehezebb terepeken is. Ezt a célt el is érték azältel, hogy a gép futóművén a terepnehézségeknek megfelelő kerékabroncsot használtak fel, amely csak igen csekély nyomást gyakorol a talajra. A gépet igen célszerűen, a követelményenknek legjobban megfelelő formában képezték ki. Tulajdonképpen egytengelyű függesztett pótkocsi. E megoldás által a rakomány súlyának csupán egy ötödé nehezedik a kocsi tengelyére, ami feljavítja a vontatás adottságait és a gép mozgásképességét a terepen. A trágyaszórót 40—70 LE traktorra függesztik. Folyadéknyomásos függesztöberendezése lehetővé teszi, hogy még egyéb berendezéseket kapcsoljanak hozzá. Ha-onként 5 mázsától 100 mázsáig terjedő trágyaanyagoi képes széteríteni, amit igen megbízható és könnyen kezelhető adagolóberendezése tesz lehetővé. A szóróberendezés munkaüteme is egész egyszerűen beállítható a szükségnek megfelelően, jelentős munkaszélessége gyakorlati teljesítményének fokozására ad lehetőséget. Az elterített trágyaréteg vastagsága 9—10 mm. Az RU—5 jelzésű trágyaszóróval első ízben érték el a trágya kellően szemcsés. egyenletes struktúráját. A cellulózgyárak szennyvizeinek tisztítótelepein nagy mennyiségű üledék gyűlik fel. A vizekben levő szennyadag kis koncentrációja miatt lehetetlen a vizek kártalanítása anaerob (levegömenles) feldolgozással ülepítőtartályokban, illetve útépítéssel iszapföldeken. Az aerob (légdúsításos) kártalanítás pedig nem gazdaságos. Ezért kezdték el 12 évvel ezelőtt a biológiai üledékek besűrítésének és trágyagyártásra való felhasználásának kutatását. Ugyanakkor kezdtek foglalkozni az üledékekben levő jelentős mennyiségű fehérjék és tápanyagok kihasználásának kutatásával. Megmutatkozott, hogy a szárított üledékfelhasználható takarmánykeverékek készítésére takarmányadalék formájában. A biológiai üledék ugyanis nagy mennyiségű szerves anyagot: nitrogént, foszfort, sőt kevés káliumot is tartalmaz. Nagy mennyiségű a víztartalma eredeti formájában és ülepíiéses besűrítése után is. ezért trágya formályában való felhasználása nesézségekbe ütközik és ismeretlen a termőföldre gyakorolt hatása is. Az üledéket azonban jól fel lehet használni takarmányadalékként. Az első kísérleteket a farostdeszka és a fenolgyártás szennyvizeinek tisztításánál nyert üledékkel folytatták. Később a kutatás kiterjedt a cellulózgyártás, konzervgyártás, stb. szennyvíz üledékeinek felhasználására is. Az előzetes számítások szerint 1975- ben 10 ezer tonna szárított, üledékből készített takarmányaladék menynyiséggel lehet számolni. Az adalék 20—23 % emészthető fehérjét és 4—6 nemzetközi egységnyi В 12 vitamint lartalmaz, 1 kg száraz anyagban. Ez a mennyiség a külföldről behozott fehérjetakarmány 15 %-ának felel meg, és ezért vált érdemessé és gazdaságossá az adalékgyártás kutatásával foglalkozni. Az első kísérleteket a sušicei farostdeszkagyár és a zálužii fenolgyár szennyvízüledékeivel végezték. Nehézségeik mutatkoztak a gyártás folyamán, mivel a nyomásos szűrésnél, hogy eredményes legyen, nagy menynyíségü töltőanyagot — keményítőt — kellett adagolni. A további kísérletek folyamán Sušicén az iszapszűrőkön végzett szűrés előtt az üledéket mésszel és széndioxiddal kezelték. Az üledékben kristályos kalciumkarbonát keletkezett, amely meggyorsította a szűrést. A szűrési eredmények jónak mutatkoztak, de jelentős a mészfogyasztás (180%). Kipróbálták az üledéknek szintetikus ülepítő anyagokkal és hamuval való keverését is. Az üledékből így mész és foszforsav adagolásával a Humusor nevű műtrágyát nyerték, amelyet 50 korona árban már 4 éve árusítanak. A Humusor 22 % szerves anyagot, 20 % szervetlen anyagot és a száraz anyagra átszámítva 2 % nitrogént, 0,5 °/o P2O5 és 0,25 % КгО-t tartalmaz. A Mezőgazdasági Kutatóintézet e trágya értékelése után javasolta állandó gyártását. A Hydroprojekt vállalat kísérletei főleg az üledék víztelenítési, besűrítést és szárítási technológiájának kidolgozására, takarmányozási szempontból az adalék maximális B-12 vitamin tartalmának biztosítására irányultak. А В12 vitamin az ún. korinoidok csoportjába tartozik, melyeknek hiányát főleg a baromfi és sertések érzik meg. Eddig а В 12 vitamint (kórházi célokra) vesékből vagy drága fermentációval nyerték. A Hydroprojekt a különböző szennyvizekből nyert üledékekben (cellulóz, farostdeszkagyártás, városi szennyvizek, tejgyárak, vegyi üzemek szennyvizei) 3—6,5 % korinoid tartalmat és 19,5—71 % emészthető nitrogénvegyületet állapított meg. Az üledékek 0,28—4,16 % aminosavat (lizint, hisztidint, prolint, glicint, alantot stb.) tartalmaznak. Összehasonlításképpen az élesztő 0,55—3,90 %, a halliszt 0,66 % ilyen anyagot tartalmaz. Az értékelés azt mutatta, hogy a cellulóz-szennyvizek olyan mennyiségű aminosavakat tartalmaznak, hogy ezek felhasználása gazdaságos lesz. Az első takarmányozási próbák, amelyeket a pohofelicei Állattáplálkozási Kutatóintézet a szulfátszennyvíz és a plzeni Mezőgazdasági Kutatóintézet a farostgyártás szennyvízüledékéből nyert takarmányadalékkal végzett el, azt mutatták, hogy az adalékkal a halliszt jól helyettesíthető. A takarmánykeverékbe ebből 0,6—3 %-ot adagoltak. Az adalékgyártás folyamata a következő: a szennyvíz-üledéket először besűrítik. Ez kétféle módon lehetséges. Először: Nyomásos ülepítéssel (flotációval) úgy, hogy a vízbe 3—5 atm nyomás alatt levegőt fuvatnak 20—40 percig. Az üledék 4—6 %-ra sűrűsödik be. A másik módszer: önürítésű Alfa-Laval BRPX vagy pedig csavarorsős Alfa-Laval NX centrifuga segítségével az üledéket kb. 5 %-ra lehet besűríteni. Ha a két centrifugát szériában egymás után használjuk, a második művelet után 10—12 % besűtítést is elérhetünk. A szárítás végrehajtására 3 féle berendezést használhatunk, mégpedig az RS—20, RS— 300 vagy RS—1000 jelzésű porlasztószárítót, melyeket a milevszkot légtechnikai berendezéseket gyártó üzem készít. 1 kg víz elpárologtatására kb. 1200 kcal szükséges és 92—95 % száraztartalmű, borsszagú anyagot nyerünk. Hengeres szárítókat Is használhatunk, amelyeknél 1 kg elpárologtatására 1200 kcal kell és így 85—90 %-os adalékot készíthetünk. További berendezés az azeotropikus szárító, amelyben a szárítás a víznek organikus oldószerrel (leggyakrabban perklóretilén) való elpárologtatósával (desztiláciőjával) történik. Egy tonna szennyvíz-üledék flotációval való besűrítése és porlasztószárítóban történő kiszárítása 2545 koronába kerül és 2500 koronáért kerül forgalomba. A Precoat nyomásfiltereken történő besűrítés és az azeotropikus szárítás 1865 koronába kerül, az adalék pedig 2200 koronáért kerül forgalomba. Ha beválik a szennyvíz-üledékből készített takarmányadaléknak takarmánykeverék készítésére való felhasználása, lehetséges lesz a szennyvíz-üledék költségmentes kártalanítása és a mezőgazdaság értékes fehérjéket és korinoidokat tartalmazó tápanyagokhoz jut. A „Papier a celulóza“ c. folyóirat cikke alapján átdolgozta: Benye Ferenc, mérnök ÜSZŐ LÁNCTALPAS JÁRMŰ A petrozavodszkl „Onyega" traktorgyár úszóképes, többcélú lánctalpas jármüvet készített, amelynek próbaütjalt nemrég sikerrel befejezték. A jármű teljesítménye 90 lóerő. Főleg a víz- és az erdőgazdálkodásban alkalmazzák majd, elsősorban szálfaszállításra nyílt és befagyott vizeken. A Két- vagy háromütemü fejőgépet? Az Össz-szövetségi Állatorvosi Tudományos Kutatóintézet hoszszabb idő óta kísérte figyelemmel, milyen hatást gyakorolnak a különböző fejőgéptípusok a tehenek egészségi állapotára. Megfigyelték azt is, mennyiben okozza a fejőgép a tőgy beteges elváltozásait. Megállapították, hogy a kétütemű fejőgépek használatakor a tehenek tőgyének gyulladása fmastitidisj kétszerié többször fordul elő, mintha háromütemü fejőgéppel fejik őket. -y-A UVT-20 jelzésű borjúitatá berendezés A Szovjetunióban kifejlesztették az UVT-20 jelű automatát, amely a 20—120 napos borjak folyékony táplálására alkalmas. Ezt az automatát kiválóan fel lehet használni akkor, ha a borjakat fölözött tejjel vagy kombinált ivóssal táplálják. A gépnek 100 literes tartálya és két itatórészlege van. Az itatóvályukban a gép egyenletes szinten tartja az ivóst és a gép teljesítőképessége lehetővé teszi, hogy 180— 200 borját itassanak meg egy óra alatt. A Milyen vetőszerkezet a legalkalmasabb A Szovjetunióban mélyrehatóan kutatták a gabona-vetőgépek összes létező vetőszerkezet-típusát, hogy az újabb konstrukciójú gépeknél a legmegfelelőbb típust alkalmazzák. Laboratóriumi feltételek között és a gyakorlatban is kipróbálták a rovátkáit hengeres, a kanalas, a fogaskerék rendszerű és a többi típusú vetőszerkezetet. A rovátkáit hengeres típusú bizonyult a legjobbnak. (Mechan. szelszk. hozjajsztva) A Helikopterek alkalmazása a mezőgazdaságban A Moldva SZSZK-ban tavaly először használtak helikoptereket 12 ezer hektár őszi gabona megtrágyázására. Az Mi-2 jelzésű helikopterek a műtrágyát igen egyenletesen hintik szét a kijelölt területen úgy, hogy a szomszédos földterületekre nem jut. Egy helikopter napi teljesítménye körülbelül 300 hektár. A trágyaszóró tárolója 700 kg műtrágya befogadására alkalmas. Szennyvíz-üledékből - takarmányadalék t Ezt viszont az adagoló hengerek és a beállítható szóró-lapátok teszik i lehetővé, amelyeket a különféle trá- I gyák szerint más-más méretre állít. hatnak be. Ez a gép az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron aranyérmet nyert és a látogatók sorában nagy érdeklődés mutatkozott iránta. (Oy)
