Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-09-12 / 37. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES Д970. szeptember 12, 6 Integráció a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban fi. A feldolgozó ipar jelenlegi szervezetét némi módosításokkal fel lehet használni, hogy az hatást fejtsen ki az őstermelőkre és a fogyasztókra. Az integrációs folyamatok intenzívebb fejlesztésére ki kell használni az igazgatás ökonómiai rendszerét is, elsősorban a rugalmas árpolitikát. A mezőgazdasági és a feldolgozó ipar üzemei közötti adás-vételi viszonyok különböző formákban mehetnek végbe, és hozzájárulhatnak a kölcsönös, kétoldali anyagi érdekeltség elmélyítéséhez. Szó van elsősorban: 1. a feldolgozó ipar és a mezőgazdaság szervezetei közötti olyan hoszszíílejáratú szerződésekről, melyek a területekre, a termékek fajtáira, a minőségi mutatókra, a pénzügyi teltételekre, a melléktermékek visszaszolgáltatására stb. vonatkoznak. A hosszúlejáratú szerződések egyrészt biztosítják a mezőgazdasági termelés ökonómiailag indokolt szerkezetét, másrészt pedig az élelmiszerek távlatilag megfelelő összetételét. Alapját képezik az ipari kapacitások fejlesztésének és széthelyezésének is. 2. rövidlejáratú egyezmények kötéséről a hosszúlejáratú szerződések keretében a realizálás módjairól, ide tartozik a szállítások bebiztosítása és ütemezése, a szállítás módja, az árúátvétel módja és formája, a minőség javítása, a visszaszolgáltatások rendszere, a termékek osztályozása stb. Mindenki segíthet Konszolidálódó gazdasági életünkben egyre-másra fedünk fel olyan pontokat, amelyek megnehezítik gyorsabb előrehaladásunkat. Egyik ilyen fájó pontunk a nyersanyaghiány, nevezetesen a vas-, az acél- és a színesfémek hiánya. Köztudott, hogy nyersanyagban szegény ország vagyunk, habár fejlett iparral rendelkezünk. Nyersanyagszükségletünk zömét behozatallal vagyunk kénytelenek fedezni. Sajnos azonban, hogy meglevő készleteinket, a rendelkezésünkre álló anyagokat sem használjuk fel gazdaságosan. Ezt igazolja a Kovošrot vállalat vezetőivel folytatott beszélgetés, amelyből kitűnt, hogy a hulladéknak számitó vas-, acél-, színes- és egyéb fémek gyűjtésében jelentős, eddig kihasználatlan tartalékaink rejlenek. A Kovošrot vállalat foglalkozik ugyanis a fémhulladékok ipari összegyűjtésével, feldolgozásával, osztályozásával és kohóüzemeinket látja el az így előállított beolvasztásra alkalmas nyersanyagokkal. Sokan talán e vállalat tevékenységét a hajdanában kétkerekű kordáján a vidéket járó ócskással, ócskavasassal'tévesztik össze. Pedig nem így van. A Kovošrot vállalat a fémgyűjtést szervezi az egyes üzemekben, vállalatoknál, gyárakban. Évi tervük félmillió tonna vas- és fémhulladék összegyűjtése és eljuttatása a kohóüzemekbe, ahol beolvasztják, újra öntik és ezáltal új gyártmányok készítésére teszik alkalmassá. Ez évben félő, hogy a KovoSrot vállalat lemarad tervének teljesítésében, csaknem százezer tonna hiánynyal számolnak. Ez a helyzet részben érthető, mert fejlett ipari állam lévén több gépet és berendezést szállítunk külföldre, mint amennyit behozunk. így ezelc az exportált gépek kiselejtezésük után hazánkban már nem kerülhetnek felhasználásra beolvasztásuk után új gépek és alkatrészek gyártására. Ezért népgazdaságunkban elfoglalt fontos szerepét szem előtt tartva, a KovoSrot számít arra, hogy mezőgazdasági üzemeinkben, földművesszövetkezeteinkben — csakúgy mint másutt — megértésre talál az a kérése, hogy az ott található vas- és fémhulladékot, ócskavasat, kiselejtezett gépek fémalkatrészeit eladják nekik. Ma már a felvásárlási árak csaknem megközelítik az értékesítési árat e téren, tehát jelentős bevételt is biztosít a vállalatoknak. A motorosok is segíthetnek, mert bizonyára sok helyen van régi, már hasznavehetetlen autó akkumulátor. Mivel a Kovošrot vállalat tervteljesítésében jelentős lemaradás mutatkozik éppen az ólomgyűjtés terén, motorosaink régi akkumulátoraik eladásával szintén jelentős segítséget nyújthatnak. Nem beszélve arról, hogy szép bevételhez is jutnak. A kohók várják a vas- és fémhulladékot, hogy a gyárak termelhessenek. Ezért mindannyiunk összefogása szükséges, hogy megmentsük a népgazdaságunk számára oly fontos hazai nyersanyagainkat. (Obenau) 3. az ipar részéről mezőgazdasági vállalatoknak nyújtott szolgáltatásokat tartalmazó egyezményekről, ilyen pl. a vetőmag és ültetőanyag bebiztosítása, agrotechnikai és zootechnikai tanácsadó szolgálat, a termékek szárítása stb. 4. szakosított mezőgazdasági berendezések közös létesítéséről és finanszírozásáról kötött egyezményekről (speciális ültetvények, szaporító tenyészetek, faiskolák stb.). S a jobb minőségű mezőgazdasági termékek realizálásából származó többletjövedelemben való részesedést tartalmazó egyezményekről, (magasabb cukortartalmú répa, kiadósabb komló, jobb minőségű zöldség és gyümölcs stb.). Ide tartozik továbbá a devizaeszközökben való részesedés külföldi piacokon elért többletbevétel esetében. 6. az olyan feldolgozó vállalatok létesítésében való pénzügyi részvételről, melyek a mezőgazdasági üzemek számára egyezményes alapon biztosítják az egyes termékek feldolgozását. Ez a felfogás nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a mezőgazdasági vállalatok saját feldolgozó üzemegységeket létesítsenek, amennyiben ez a mezőgazdasági vállalat számára kedvezőnek mutatkozik, és a területi részarányosság szempontjából nem lesz ellentétben a társadalmi érdekekkel. A szerződéses integrációs kapcsolatok esete szakágazatok szerint. A KONZERVIPARBAN: — a mennyiség szerződéses bebiztosítása több évre vonatkozólag előre megállapított árakban, — felár a fajták szerinti és a nagyságrendi osztályozásért, valamint a kivételes minőségű nyersanyagért, — a vető- és ültetőanyag ingyenes vagy kedvező feltételek mellett való biztosítása a követelt fajták szerint, a kizárólagos értékesítés feltételei mellett, — pénzügyi részesedés bogyósgyiimölcsű ás egyéb gyümölcsfa-ültetvények létesítésében, — a mezőgazdasági vállalatok devizarészesedése konzervipari termékek fokozottabb külföldi értékesítése esetében, — egyes berendezések kölcsönzése, például a borsó begyűjtéséhez és csépléséhez, a gyümölcs- és zöldségfélék osztályozásához stb., — felár a termékek ideiglenes raktározásáért, — a feleslegek termékekké való feldolgozása rezsiköltségben, — agrotechnikai tanácsadó szolgálat. A KEMÉNYÍTŐGYÁRTÁSBAN: ~ a burgonyafajták szerinti menynyiségi és minőségi szerződéses bebiztosítása, —progresszívon emelkedő felvásárlási ár biztosítása a nagy keményítőtartalmú burgonyáért több éves időszakra, —^nagy keményítőtartalmú burgonya-ültetőanyag beszerzése, — tanácsadó és agrotechnikai segítség, __— melléktermékek takarmányozási célból való visszaszolgáltatása, — gépi eszközök kölcsönzése, közös vállalkozás raktárterületek kiépítése céljából, valamint félkész anyagokat előállító üzemek létesítésében. A CUKORGYÄRTÄSBAN: — a mennyiség szerződéses bebiztosítása, — felár a magasabb cukortartalomért azzal a célkitűzéssel, hogy a végső megoldás a cukorrépának a cukortartalom alapján meghatározott felvásárlási ára lesz. — a cukorrépa-vetőmag bebiztosítása, — a cukorrépa-begyűjtés gépesítésének közös megoldása, szervezett szállítással egészen az átvevő helyig, — agrotechnikai tanácsadó szolgálat, — a cukorgyári szárítóberendezések felhasználása takarmánycukorrépa szárítására, esetleg herefélék vagy más termények szárítására, illetve takarmánymelasz előállítása egyezményes alapon, — a mezőgazdasági üzemek pénzügyi részvétele répaszelet-szárító berendezések felépítésében, — gépi eszközök kölcsönzése, — a mezőgazdasági vállalatok ellátása takarmánymelasszal és répaszelettel az ún. kompetens mennyiségeken felül, — baktériumkultúrák tenyésztése és szállítása a répaszelet silózásához. A TEJIPARBAN: — A tejmennyiség szerződéses bebiztosítása, — a kiváló minőségért és a tisztaságért kifizetett felár, illetve levonás a kifogásait minőségért, — részvétel tejtároló berendezések létesítésében hűtőberendezésekkel együtt, karbantartó-szolgálat bebiztosításával, — mezőgazdasági vállalatok részvétele tejszárító berendezések létesítésében a szárított tejben való részesedéssel együtt, — a fölözött tej és savó visszatérítésére vonatkozó egyezmények, — szakmai tanácsadó szolgálat, a tenyésztési munka támogatása a tehenészetben. A HÚSIPARBAN: — a húsmennyiség szerződéses bebiztosítása, — felár a kiegyenlített szállításokért meghatározott időszakban, — minőségi felár vágósertések és vágómarhák esetében, — szerződéses komplett sonkasertés-állomány szállítására magasabb felvásárlási ár mellett, esetleg devizában való részesedés a kivitel túlteljesítése esetében, — beruházási részvétel vérszárítő berendezések létesítésében, szárított vér vagy takarmánykeverékek viszszaszolgál tatásával, — a borjak szállítására és elosztására vonatkozó szerződések. A BAROMFIIPARBAN: — a baromfi mennyiségének fajok és fajták szerinti szerződéses bebiztosítása, — a szállítmány egyenletességének bebiztosítása, — felár a szállítás -folyamatosságáért, illetve a meghatározott időszakл вшах MizmmsÁé а ) 'm птыы A dohánytermesztés fepesztésének távlatai Bulgáriában komoly gondot fordítanak a dohánytermesztés fejlesztésére. Ugyanis a bolgár dohányipar, amely az ország devizabevételének 12 százalékát biztosítja, csak úgy tudje feladatát továbbra is teljesíteni, ha a módosuló igények és ízlések kielégítése mellett külföldi piacának megtartására és bővítésére törekszik. Jelenleg évente 110 millió kg dohányt termelnek, s ennek közel 90 százalékát külföldre szállítják. A dohány termesztésének irányítása, felvásárlása, feldolgozása és értékesítése a Bulgár Tabak nevet viselő állami vállalat hatáskörébe tartozik. Huszonhárom feldolgozó üzeme van. Ezek az üzemek, mint önálló gazdasági egységek szerződéses viszonyban vannak a dohánytermesztő gazdaságokkal. A felvásárlás és a feldolgozás mellett feladatuk, hogy szaktanácsokkal lássák el a dohánytermesztő üzemeket. A huszonhárom üzem öszszesen ötvenkétezer tonna cigarettát termel évente, s ebből negyvenezer tonnát külföldre szállít. A dohány jelentékeny részét nyersanyag formájában exportálják. Hazai méretekben körülbelül évente tizenkétezer tonna cigarettát füstölnek el. Szivart a bolgárok nem fogyasztanak, tehát nem is gyártanak. A turisták szivarigényeit Kubából importált szivarokkal elégítik ki. Bulgária dohánytermésének jelentékeny részét a szocialista országokba, főleg a Szovjetunióba, a Német Demokratikus Köztársaságba, a Kóreai Népköztársaságba, Csehszlovákiába és Magyarországra exportálja, de nagy mennyiséget szállít Japánba, Olaszországba és más kapitalista országokba is. A bolgár dohányipart a jelenlegi időszakban, amikor előtérbe került a mezőgazdasági és élelmiszeripari komplexum fejlesztése, főleg a dohánytermesztés terjedelmének bővítése és összpontosítása, a dohány minőségének javítása, a dohánygyárak fejlesztése és a dohánytermesztő mezőgazdasági üzemek, valamint a dohánygyárak együttműködésének fejlesztése, fokozatos társítása foglalkoztatja. Véleményük szerint csak a tervezett intézkedésekkel tudják a termelési technológiát korszerűsíteni, s így a világpiacon is helytállni, vagyis a világviszonylatban kivívott első helyet távlatilag biztosítani. Kiindulva a dohánytermesztéshez szükséges kedvező természeti adottságaikból és a hagyományos gazdag tapasztalataikból, nem titkolják azt az álláspontjukat, hogy a KGST országok közül ők a leghivatottabbak arra, hogy a testvéri szocialista országok népeinek dohányigényét kielégítsék. Véleményük valószínűleg összhangban van a többi szocialista ország álláspontjával, amit az is bizonyít, hogy a KGST országok Bulgáriát bízták meg a dohányipar fejlesztésével. A „Bulgár Tabak“, a Dohányipari Kutatóintézettel való szoros együttműködésben kidolgozta a dohánytermesztés fejlesztésének távlati koncepcióját, amely minimális és maximális programra oszlik. A minimális program előirányozza a dohánytermesztés nagyméretű összpontosítását, tehát dohánytermesztésre szakosított mezőgazdasági üzemek létesítését és a termelési folyamatok korszerűsítését, gépesítését, a feldolgozó ipar technológiai eljárásainak további modernizálását és a dohány minőségének javítását olyan növényfajták termesztése által, amelyek kevesebb nikotint és kátrányt tartalmaznak. Fejlesztési tervük egyrészt azzal számol, hogy a dohányfogyasztás a jövőben világviszonylatban is fokozódik, másrészt pedig azzal, hogy a dohányzók mind nagyobb többsége a kisebb mennyiségű nikotint tartalmazó, vagy a nikotinmentes dohányból készült cigaretták iránt tanúsít érdeklődést. A világot átfogó felméréseik ugyanis arra figyelmeztetnek, hogy a dohányzó emberek száma évről, évre szaporodik. Míg ez a szaporulat a fejlettebb országokban ugyan lassúbb, a fejlődés útjára tért, tehát az utóbbi évtizedekben önállósult országokban eléggé gyors ütemű. Persze arra is felfigyeltek, hogy a jelenlegi korszakban, amikor az esetek túlnyomó többségében a dohányzó emberek többsége nem pénzhiány, hanem egészségvédelmi szempontból próbál megszabadulni a megszokott élvezettől, megnyugvást jelent a dohányzóknak, ha kevesebb mérgező anyagot, nikotint és kátrányt tartalmazó dohányipari termékeket fogyasztanak. A kedvező természeti feltételekkel párosuló ésszerű törekvésekkel magyarázható, hogy a bolgár dohányipar termékeinek minősége már ma is világszínvonalon van. Ugyanis míg a legtöbb országban a cigaretta nikotintartalma 1,5 százalék körül van, addig a bolgár cigaretták többsége csak 1,3 százalék nikotint tartalmaz. De ma már gyártanak több olyan cigaretta fajtát is, amelynek nikotin tartalma csupán 1 százalék körül mozog. így például a Pobeda nem egészen egy, míg a BT 1,1 százalék nikotint tartalmaz. Persze sikerült olyan dohány fajtát is kinemesíteniük, amelyből 0,2—0,3 százalék nikotint tartalmazó, vagy teljesen nikotinmentes szivarkák készülnek, s melyek látható időn belül megjelennek a hazai és a külföldi piacon is. Érdeklődésünkre a „Bulgár Tabak“ vezérigazgatójának helyettese tájékoztatott arról is, hogy Csehszlovákiába mennyi nikotint tartalmazó szivarkát szállítanak. Ezek szerint a Merica 1,3, a BT 1,1 — a Luna 1,25, az ban történő szállításért úgy a baromfi, mint a tojás esetében, — felár a nagykereskedelemben osztályozott tojásokért, — felár a friss tojásért meghatározott időszakban, — pénzügyi és szakmai részvétel baromfi- és tojástermelő üzemek felépítésében, kizárólagos szállítások és áivételezések garantálásával. A vertikális integráció érvényesítése a baromfiiparban lehetővé teszi a tudomány és a technika legújabb vívmányainak leghatékonyabb felhasználását, a munkamegosztás és kooperáció legoptimálisabb formáinek bevezetését. Ami pedig a legfontosabb, gazdaságosan megoldja a nyersanyagforrások rendszerességét, valamint a felvásárlás, a feldolgozás és az értékesítés egyenletességét. Hasonló szempontok szerint határozhatók meg az integrációs szerződések feltételei az élelmiszeripar többi ágazatában, például a dohánytermesztésben, a sörárpa termesztésében, a komló és a szőlőtermesztésben is. E folyamat tartozéka a feldolgozó üzemek ellátása a minőségi ellenőrzéshez szükséges műszerekkel, melyek objektív alapot képezhetnek a termékek forgalmazásához és a szerződési feltételek betartásának megítéléséhez. Célszerű lenne egyúttal meghatározni a mezőgazdasági termékek ellenőrzésének formáit és módjait az érdekvédelmi szervezetek bevonásával az illetékes objektív állami szervek felügyelete mellett. Ami a pénzügyi részvételt illeti, az illető szervezet saját pénzeszközeiből folyósított részesedésről van sző az állami költségvetésből való hozzájárulás nélkül, miközben a tulajdonos a beruházó mezőgazdasági vállalat, vagy pedig az integráló ipari, illetve kereskedelmi vállalat. Az élelmiszerek termelésének, feldolgozásának és értékesítésének folyamatában a vertikális integráció célszerű realizálása szempontjából a mi viszonyaink között legelőnyösebb forma a partnerek közötti szerződéses egyezmények érvényesítése. Ezekben kell körülhatárolni a vertikális integráció formáit, az integráló és az integrált vállalatok feladatainak konkrét elosztását a gyakorlatban. Ing. LADISLAV ŠPAÉINSKÝ CSc Arda 1,3 és a Spika is 1,3 százalék nikotint tartalmaz. Azt is állította, hogy ezek jóval kevesebb nikotint tartalmaznak, mint a hazai dohánytermésből készített saját cigarettáink. Az igazgatóhelyettes véleménye szerint a bolgár cigaretták, főleg a füstszűrővel ellátottak, nem jelentenek veszélyt az egészséges dohányzókra, mert a füstszűrő a nikotin és a kátrány 30 százalékát felfogja, s így a szervezetbe jutó mérgező anyag csak jelentéktelen mennyiségű. A bolgár dohánytermesztés fejlesztésének távlati terve, tehát a maximális programja, mint már említettem a nyersanyagtermelő mezőgazdasági üzemek és a feldolgozó ipar társításával, egyesítésével számol. Ennek következményeként feltételezhető, hogy a program teljesítésének második szakaszában, vagyis 1975—1980 között, dohánytermesztésre és feldolgozásra szakosított agrokombinátok létesülnek. © Tíz napig tartózkodtam Bulgáriában. Ez persze kevés idő volt ahhoz, hogy aprólékosan, tehát részleteiben megismerjem a bolgár mezőgazdaság fejlesztésének problémáit. Arra azonban elégnek bizonyult, hogy megismerkedjek a gazdaságfejlesztés alapvető irányzatával, s hogy az egyes kerületek és több mezőgazdasági üzem megtekintése nyomán hiteles képet alkossak a nagy műnek, a mezőgazdasági és élelmiszeripari komplexum gyakorlati megvalósulásáról. A bulgáriai tapasztalataim persze arra is ösztönöznek, hogy még következetesebben harcoljak a jobboldali opportunizmus fejlődésgátló és gazdasági anarchiát szülő, éveken keresztül népszerűsített gazdaságpolitikája ellen. Meggyőződésből vallom, hogy mindazoknak az embereknek, akik népgazdaságunk fejlesztését, s azon keresztül az egész szocialista társadalmunk fejlődését szolgálni akarják, erkölcsi kötelességük respektálni a szocialista társadalmunk alapvető gazdasági törvényét, amely a népgazdaság tervszerű fejlesztésében és az össztársadalmi érdekeket kifejező központi irányítás hatékony érvényesítésében jut kifejezésre. PATH0 KÁROLY
