Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-09-05 / 36. szám
A Palmetto húsgalambfarm legnagyobb a világon A Dél-Carolina állam (USA) Sumter helysége mellett van az 19Ž3-ban alapított Palmetto húsgalamb farm. A farm évente mintegy 175 000 négyhetes galambfiókát értékesít az Egyesült Államok és Kanada területén. A feldolgozott (tisztított) galambfióka ára kg-onként több mint két dollár! A rendszeres vásárlók között található a washingtoni Fehér Ház, ahol a vendégek fogadásán csaknem mindig tálalnak fel Palmetto galamobot. A farmon jelenleg mintegy 30 000 tenyészgalambot tartanak. 1923-ban 40 pár galambbal kezdték a tenyésztést és 10 000 dollár befektetéssel 10 galambházat építettek. Ma már a galambházak száma 500. A cég saját tenyésztésű fajtákkal foglalkozik és tenyészállatot nem ad el. Főleg Fehér Carneaux, Fehér és Ezüst King fajták találhatók a farmon. A cég maga tenyésztett ki autosex fajtát az Ezüst King és Homer fajtából. A galambházakban 32 pár galambot tartanak egy csoportban. Minden pár részére biztosítottak fészket. A galambfióka 25—30 nap után tollasodik ki teljesen, amikor vágásra is kerül. A tojó galamb az első pár tojás kikeltetése után 10—14 nap múltán a szomszédos fészekbe újabb két tojást rak és azt keltetni kezdi. Ettől kezdve a hímgalamb viseli gondját a fejlődő kicsiknek. A páronként! átlagos termelés évenként 14 fióka. Néha a nőstény nem kotlik, vagy el-MIRE VADÁSZHATUNK SZEPTEMBERBEN? A vadászat és a vadvédelem idejét, minden valószínűség szerint az évad végéig az 1967 évi 4. számú 76. rendelet szabályozza. A készülőben lévő új rendeletet még nem hagyta jóvá minden illetékes szerv, ezért a régi tilalmi idők maradnak érvényben. Hasznos vadjaink közül vadászható a szarvasbika, szarvastehén, szarvasborjú, az őzbak, a vaddisznó korra és nemre való tekintet nélkül, a borz, a vadrécék négy faja, a középsárszalonka, az örvösgalamb és a balkáni gerle. Szeptember 16-tól október 15- ig szabad a császármadárkakas vadászata. Szeptember 1-től lőhető az őzsuta és őzgida, viszont az őzbak vadászata szeptember 30-án végződik. Szeptember 12-től október 11-ig vadászható a fogoly, de csak a JNB és az SZVSZ járási bizottsága által kijelölt vadászterületeken és a megszabott mennyiségben. Vadászható továbbá a nem védett káros vad, amint azt előző hasonló cikkünkben felsoroltuk. K. K. hull a keltetés idején. Ilyenkor a tojásokat keltetőgépben keltetik ki. A mesterségesen keltetett galambfióka felnevelése csak nevelőszülőkkel lehetséges. A galambok etetése igen egyszerű: zöldborsó, kukorica, köles (cirok) és gabonamag — etetőkben — állandóan az állatok előtt van. A galamb nem eszik darakeveréket: az egész szemet szívesebben fogyasztja el, mint a törtet. A galambpár átlagosan 5 évig tartható termelésben. Kivételesen jó galambpárok 12—15 évig is szaporítanak. Minden galamb lábgyűrűzött és termelési ellenőrzés alatt áll. A nem megfelelő állatokat, párokat selejtezik. A telep saját feldolgozója hetenként három napon át dolgozik, s napi teljesítménye kb. A King húsgalambfajta egy kilónál is nagyobb élősúlyt ér el. (Kucsera Szilárd felvétele.) 1300 galambfióka. A fiatal galambok feldolgozása sokkal lassúbb, mint a kifejletteké. A galambfióka bőre rendkívül finom, szakadékony. A feldolgozott árut műanyagba csomagolják és fagyasztják. A legnagyobb galambvásárló piac az USA-ban NEW YORK és a keleti partvidék városai. (Poultry Meat) Mit tegyünk a baromfigüntőkór fellépésekor? A baromfigümőkőr általában hosszadalmas, idült lefolyású betegség, melynek okozója az emlősök gümőkórbaktériumával közeli rokonságban lévő, de tőle némileg mégis eltérő ún. madártipusú gümőkórbaktérium. Rendszerint a kaparóbaromfi betegsége, azonban kivételesen a vízi szárnyasokon is előfordul. Sokáig azt hitték, hogy a madárgümőkór baktériuma az emberre nincsen káros hatással. Ojabb tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy ez a felfogás helytelen, mert az embernél is előfordulnak nehezen gyógyítható esetek, melyek okozója a madártipusú gümőkórbaktérium. Egyébként e baktériumok megfertőzhetik a szarvasmarhát és a sertést is. A baromfigumőkór leginkább az egyéni gazdaságok öregebb tyúkjai közt van elterjedve, míg a nagyüzemekben, ahol a tyúkokat már 2 éves koruk körül kiselejtezik, a betegség ritkábban fordul elő. A kór lappangási ideje, vagyis az az idő, amely a kórokozó felvételétől a látható tünetek megjelenéséig eltelik, több hónapig is eltarthat. A betegséget többnyire csak akkor veszi észre a gazda, ha már sok szárnyason mutatkozik. A gümőkóros baromfi folytonosan soványodik, ami legjobban a mellizomzat sorvadásán látható. A beteg szárnyas bágyadtan gubbaszt, étvágytalan és gyakoriak közöttük a sántító egyedek is, ami a csontok megbetegedésére mutat. Ha a bél változik el gümőkórosan, akkor ez gyógyíthatatlan hasmenésben nyilvánul meg. A gazdasszonyok a levágott tyúkok megnagyobbodott máján, lépén és a beleken kisebbnagyobb sajtos gócokat látnak, amelyek gümőkóros eredetűek. Előfordul az is, hogy a tyúk gümőkórosan elváltozott mája megreped és az állat belső vérzésben pusztul el. Néha a hasfal figyelmes tapintásával már az állat életében is sikerül az említett gümőkóros gócok kimutatása a bélen és májon. A betegség legfőbb terjesztője a beteg állatok bélsara, mely rengeteg baktériumot tartalmaz. Ezek leggyakrabban a velük szennyezett takarmány és ivóvíz közvetítésével kerülnek az addig egészséges baromfi szervezetébe. Ritkábban fertőződnek a tyúkok belégzés útján. A baromfigümőkór gyógyíthatatlan, ezért a gümőkóros egyedeket minél hamarább ki kell az állományból selejtezni, nehogy a kórt terjesszék. Ha a tyúk még nem soványodott le, akkor húsa az összes belső részek eltávolítása és megsemmisítése után jól főzött állapotban még elfogyasztható. Lesoványodott, vagy vizenyős húsú tyúkok nem alkalmasak fogyasztásra. A gümőkór bejelentése az állategészségügyi szerveknek kötelező. Az állategészségügyi szolgálat a bejelentés után megteszi a szükséges intézkedéseket a betegség elfojtására és a szomszédos állományok védelmére. Az intézkedések lényege az, hogy elrendelik a beteg állatok leöletését és a látszólag még egészségesek megfigyelését. Az ilyen állatok megfigyelése hat höhapig tart. Egészséges állományok védelmének alapelvei szerint a növendékeket az idősebb baromfitól elkülönítve kell felnevelni és minden lehető módon meg kell akadályozni, hogy saját, egészséges baromfink idegen szárnyassal érintkezzék. Fontos a baromfi terjedelmes kifutón történő megfelelő tartása, kifogástalan etetése, valamint a két évnél idősebb tyúkok kiselejtezése, mert ezeknél leggyakoribb a betegség. A gümőkór látható tünetének megjelenése előtt a kór megállapítása az ún. tuberkulinpróba segítségével történik. A tuberkulint a madárgümőkór okozói ún. levestenyészetéből szűréssel állítják elő, úgyhogy nem tartalmaz baktériumokat, hanem csak ezek anyagcseretermékeit. Ha a tyúkok toroklebenyébe egészen csekély mennyiségű tuberkulint fecskendezünk, akkor kb. 36 óra múlva, amennyiben az állat gümőkórral fertőzött, a befecskendezés helyén jól látható duzzanatot állapíthatunk meg. A fertőzéstől mentes tyúkokon ilyen duzzanat nem keletkezik és a bőr változatlan marad. A próba igen megbízható és segítségével sikerül a fertőzött tyúkok idejében történő felderítése, kiselejtezése és az állomány gümőkórtól való mentesítése. A fertőzött telep fertőtlenítésére 5 %-os klórmész, vagy klóraminoldat használatos. A kórokozó igen ellenállóképes, ezért a fertőtlenítést nagyon lelkiismeretesen kell végrehajtani. Ne felejtsük el a kifutók alapos fertőtlenítését sem. Dr. FLORIAN ENDRE LATOHATAR Vadászszövef ségünk ÖTVENÉVES Jubileuma Idén a Szlovákiai Vadászok Szövetsége jelentős évfordulót ünnepel. Ütvén évvel ezelőtt alakult ugyanis Szlovákia első vadászszervezete: a Szlovenszkói Vadászati Védegylet. Eredeti rendeltetése az volt, hogy segítsen a vadászérdekek védelme során, a vadállomány védelmében és fenntartásában, továbbá az államigazgatás irányában érvényesítse a különféle javaslatokat és kívánalmakat. A vadász védegylet megalakításának kezdeményezője Or. Červíček ján egészégügyi generális volt. Az ő indítványára gyűlt egybe 1920. augusztus 28-án Bratislavába 34 érdckfödő, amely gyűlésen jóváhagyták az egylet alapszabályzatát és a szervezet kiépítésével megbízott előkészítő bizottságot. Az alapszabályzatot a Szlovákia Igazgatásával Teljhatalmúlag Megbízott Minisztérium 1920. október 21-én hagyta jóvá. Az alakuló közgyűlést 1920. december 10-re hívták egybe, amelyen megválasztották az első elnökséget, élén Dr. Cervíčekkel. ' Az egylet a taglétszám, jelentőség és társadalmi helyzet tekintetében az akkori időkkel volt összhangban. Azóta olyan fejlődésen ment keresztül, amelyben tükröződik Szlovákia 50 évének politikai, szociális, ökonómiai és kulturális képe. Ezen időszak alatt több ízben megváltozott a szervezet neve is. A vadászatban és a vadászok szervezetében alapvető fordulat állt be Csehszlovákiának a szovjet hadsereg által történt felszabadítása után. Már 1947 decemberében jogerőre lépett az új vadásztörvény, egyike annak a hat törvénynek, amelyeket a „Hradeci program“ keretében sikerült a CSKP-nak a burzsoáziával folytatott harcában jóváhagyatnia. Ezzel megnyíltak a vadászat kapui a munkások, a dolgozó parasztok és a haladó inteligencia számára. A munkásosztály 1948 februárjában kivívott győzelme lehetővé tette az említett törvényben lefektetett elképzelések gyakorlati megvalósítását, a vadászszövetség megtisztítását a nemkívánatos elemektől, a vadászat népiesítési folyamatának meggyorsítását és a vadászat hihetetlen fejlődését előmozdító feltételek megteremtését. Az elmúlt 25 év leforgása alatt a vadászat hatalmas átalakuláson, fejlődésén ment keresztül. Az összes csülkösvad tavaszi törzsállományai a szabványszámoknál többet mutatnak. Sikerült megmenteni olyan ritkaságszámba menő állatfajokat, amelyek már kiveszésre voltak kárhoztatva. Hazánk vadászat szempontjából a világ legfejlettebb országai közé tartozik és a külföldi vadászok is igen szívesen keresik fel vaddús pagonyainkat. Valuta ellenében végezhető vadkilövéssel és az élővad kivitellel a vadászat jelentős mértékben járul hozzá külkereskedelmi mérlegünk aktivizálásához. Fejlődést mutat a vadászati ismeretterjesztés, a lövészet és a kinológia is. Szlovákiát joggal nevezik a vadászat gyöngyének. Az elért sikereket legjobban talán néhány számadattal lehetne bizonyítani. Szlovákia területén 1948—1969 közötti időben befogásra került 140 ezer fogoly, 60 ezer fácán és 247 ezer nyúl. Ebből kivitelre került 79 ezer fogoly, 16 ezer fácán és 182 ezer nyúl, a felmaradó mennyiség pedig legnagyobb részben hazai vadtelepítésre szolgált. Az árvízkatasztrófa utáni 1966-os és 1967-es esztendőkben a komáromi és a dunaszerdahelyi járásban 2855 nyulat, 3000 fácánt és 2921 foglyot telepítettek a vadásztársaságok és ezzel Dél-Szlovákiában sikerült felújítani a rendes vadgazdálkodást és ismét megteremteni az apróvadban bővelkedő vadaskertet. Hogy milyen nagy számok ezek, azt legjobban összehasonlítással lehet érzékeltetni. Első köztársaságunk létezésének idején öszesen 1400 foglyot, 700 fácánt és 500 nyulat fogtak be. De ha az ismeretterjesztés területét nézzük, itt is szembeötlő, hogy 1948— 1980 közötti időben hozzávetőleg 35 vadásztémájú könyv jelent meg, míg 1919—1948 közötti időben mindössze 6 mű. Szlovákiai vadászszervezetünk megalakításának 50 éves évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek előkészületei már teljes ütemben folynak. Ezek kicsúcsosodása a Szlovákiai Vadászok Szövetsége Központi Bizottságának ez év október 24-én tartott rendkívüli közgyűlésén várható. A közgyűlés fő programpontjaként az a beszámoló szerepel, amelyben értékelésre kerül Szlovákia vadászatának és vadászszervezetének 50 éves fejlődése. Az ünnepségeken részt vesznek a szocialista államok vadászszövetségeinek elnökei is, akik abban az időben a CSSZK Vadászszövetségeinek Föderatív Bizottsága vendégeiként hazánkban tartózkodnak, hogy részt vegyenek Csehszlovákia szovjet hadsereg általi felszabadításának 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. Az ünnepi közgyűlés minden részvevője emlékplakettet kap, valamint egy szép könyvet, melynek címe „Vadászatunk 50 éve“. A könyv már megjelent és beszerezhető a Szlovákiai Vadászok Szövetségének járási bizottságain. Egyébként az évforduló alkalmából szövetségünk járási bizottságai, valamint a vadásztársaságok is ünnepélyes gyűléseket tartanak. A Szlovákiai Vadászok Szövetsége merész tervek megvalósítása előtt áll. Ezeket tartalmazza az a határozat is, amelyet elfogadott szövetségünk alakuló közgyűlése 1969. június 21—22-én. A legjelentősebb tervek közé tartozik például Kelet-Szlovákia vadászatának felkarolása, vadásztrófeák országos kiállításának megrendezése, a bratislavai vadászati gyakorló központ kiépítésének befejezése, sajtóközpont kiépítése, a feltételek megteremtése ahhoz, hogy az élővad befogás tervezett feladatainak végrehajtása zökkenésmentes legyen az export és a hazai telepítés érdekében, apró szárnyasvad nevelésére alkalmas telepek építése stb. További fontos feladatokat szab meg szövetségünk részére az ötéves vadászatfejlesztési terv, amely éppen készülőben van. A tisztségviselők, a dolgozók és a tagok széleskörű kezdeményezése biztosíték arra, hogy ezeket az igényes feladatokat sikeresen teljesítsük, amivel szövetségünk jelenlegi jelentőségteljes helyzetét szocialista társadalmunkban tovább szilárdítja. Ferdinand Ralbovský 5 A Aguti, az arany nyúl Dél-Amerika rágcsálói az agutik, vagy más néven — szép bundájuk alapján elnevezve — arany nyulak. Ez az aguti faj elsősorban Brazília Amazon menti vidékén gyakori. Üregekben él, napközben alig mozgó, félénk állat. Jól szaporodik, de szaporulata számszerűen közel sem éri el a házinyulét, mert legtöbbször csak 1—2 kölyke van. Háziállatként nem tartják. Különös szokása, hogy a húst is szereti. Hazájában kedvelt eleségként fogyasztják. A Néhány szó a madártojásról A legnagyobb madártojást, amelyet eddig a földön találtak, az óriási struccszerű madarak — Alpyornis maximus fajták — tojták, amelyek Madagaszkáron élnek. A tojások 28 cm-es hosszúak voltak és 8—9 kg-ot nyomtak. A mai struccmadarak tojásai már csak 12,5 cm hosszúak, míg a tyúktojás csak 5,5 cm-es. Hogyha összehasonlítjuk a tartalmukat, úgy az Alpyornis féle tojás kb. 180-szor nagyobb, mint a tyúktojás. Egy embernek három tyúktojás elég vacsorára, — de ugyanennyi strucctojás tartalmából 60 embernek készíthetnek vacsorát. A nálunk élő madarak legkisebb tojása — 1,3 cm — a sárgafejű királykának van, legnagyobb — 12,5 cm — a hatytyúnak, amely tartalma 700-szor nagyobb, mint a királyka tojásáé. A Elpusztult az utolsó Bawean szarvas? Az amszterdami Artis-állatkertben egy kis jelentéktelen szarvastehenet megölt egy támadókedvű ázsiai szarvasbika, ami felbecsülhetetlen vesztesége nemcsak az amszterdami állatkertnek, hanem az egész világnak. Ezzel a kis szarvastehénnel ugyanis valószínűleg egy állatfaj tűnt el a földünkről. A Bawean szarvas hazája nevét viseli, egy kis vulkánikus szigetét, ami Jávától északra fekszik. Mint általában a szigetállatok, ez a szarvasfaj is csak ezen a szigeten fordul elő és itt is kevés számban, tehát a fennmaradása már régtől fogva veszélyeztetve volt, bár a bennszülöttek főleg halászattal foglalkoznak. Egy holland expedíció 1948-ban fogta be ezt a nőstényszarvast és szállította az amszterdami állatkertbe. Ismételt fáradozásuk, hogy hímet szerezzenek melléje — eredménytelen maradt. Ebben a pillanatban senki nem tudja, hogy a Bawean szarvas hazájában előfordul-e” még. Félő, hogy ennek a kis szarvastehénnek elpusztulásával földünk egy állatfajjal ismét szegényebb lett.
