Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-09-05 / 36. szám
Ipolyszakállasnak és környékének vizeit aránylag bő halállomány jellemzi A helyi halászok tapasztalatai apáról fiúra öröklődnek. Több mint harminc szervezett horgászt tartanak nyilván, akik éberen őrzik az Ipoly-íolyó kacskaringós vizeit. Kissé haragszanak az idegen horgászokra, akik még harmadik járásból is felkeresik ezt a környéket. Tavasszal az Ipoly rendszerint háromnégy héten át magas vízállású. Ilyenkor sok halat hoz magával. Ennek a halászok örülnek ugyan, ám szorgalmas munkájuk nem egyszer meddő marad, mert az ár elviszi az ikrákat. Egyébként a halutánpótlással példásan törődnek. A horgászok rendszeresen tartanak vezetőségi és tagsági gyűléseket, és arra érdemes fiatalokat szervezeti tagként szívesen befogadják a horgászok nagy táborába. Minden évben kikerül közülük néhány olyan horgász, aki nagy zsákmánnyal lepi meg a többit. tést, amikor 42 kg-os harcsát fogott az Ipoly vizében. A hatalmas hal létét sejtette, ezért néhány napig rendesen aludni sem tudott. A nagy zsákmányra gondolt, akár Hemingway egyik halászregényének főhőse. Néhány horogjába került a különös zsákmány, meg nagy izgalomba. A közel két méter hoszszú hal különösen meglepte, szinte csodálatba ejtette halásztársait. Gratuláltak mindnyájan tüstént, s talán kissé irigykedtek is. Az Ipoly vize tehát magában rejt ilyen halakat is. Foltán Béla elvtárs gavallérosan viselkedett barátaival szemben. Nagy vacsorát rendezett számukra, amelyen késő estig halászélményekről beszélgettek. — Ma A NAGY FOGA* Pavlik János, a szövetkezet kertésze, és Szmolka János gépjavító jöttek elsőként gratulálni Béla barátjuknak. (A szerző felvétele) Az utóbbi harminc év alatt nékem kedvezett a szerencse, több példány meghaladta a 30 holnap nektek! — mondotta ffflogrammot. Idén Foltán Béla Béla bácsi és büszke volt élete élvtárs, a szövetkezet dolgozó- legnagyobb halászzsákmányára. Szerzett halásztársainak és öTí&agának kellemes meglepe- Belányi János jKOLFC».PÍ~l Hal-vezeték az NDK-ban Bár a halvezeték szó nem található meg a szakszótárban — csak hallépcsöről, hallétráról történik említés .— talán mégis ez az egyetlen kifejező elnevezés arra a nagy keresztmetszetű csőből álló vízi közlekedési rendszerre, amelynek építését gyors ütemben folytatják a Német Demokratikus Köztársaságban. A csaknem 300 kilométer hosszú rendszeren a Balti-tenger partvidékén fekvő rostocki kikötőtől egyenesen Berlinig fognak halakat szállítani — mintha csak olajat áramoltatnának. A szokatlan halutazás a „hal-vezetékben“ S óra hosszat tart majd. Pöschl Nándor Vízszennyezés Belgiumban A vizek szennyezése ellen a parlamenthez intézett felterjesztés aláírására a Le pecheur beige a következőképpen hívja fel olvasóit: Elegünk van már abból, hogy bennünket „elhanyagolható mennyiségnek“ tekintsenek. Amikor a madarászok azt követelik a kormánytól, hogy feledkezzék meg arról, miszerint aláírta a természetvédelem szempontjából oly értékes madarak védelméről szóló egyezményt, a kormány meghajlik követelésük előtt. Holott a madarászok 20 ezren vannak és — ezen felül — még hasznot is húznak szórakozásukból. Amikor pedig a horgászok, akiknek száma 3S0 ezer, azt követelik a kormánytól, hogy tartsa tiszteletben a vízvédelmi törvény rendelkezéseit, a kormány követeléseiket tudomásul sem veszi, és semmi sem történik. Miért? Talán, mert a horgászok nem nyereségvágyból cselekszenek? Vagy mert a gyárosok vannak az ügyben érdekelve? Ahol tartományi szövetségekbe tömörült horgászok vannak, 200 ezer aláírást tudunk összegyűjteni. Ez egy olyan szám, amely elgondolkoztatja majd a parlamenti képviselőinket. Mert a választások idején az a 200 ezer szavazat azokat fogja támogatni, akik ügyünket magukévá tették. 200 ezer katona egy olyan hadsereg, amellyel csatát lehet nyerni. (Le pecheur belgej Teknöshajsza boj torjánhalakkal Roppant érdekes vadászati módszerről ad hírt Travis W. és Fischer H. A képekkel illusztrált riportból megtudjuk, hogy a kenyai (Afrika) tengerparton a bennszülött halászok a bojtorjánhalak nyakára vékony zsinórt kötnek, majd a csónakból visszadobálják őket a tengerbe. Ekkor az 50—60 cm nagyságú halak szétszélednek a szélrózsa minden irányába és nagytestű teknősöket vagy halakat keresnek, melyekre rászívhatják magukat. Mihelyt ilyen állatot észrevesznek, rögvest ráúsznak és rátapadnak. A megfeszülő zsinór jelzi a halászoknak, hogy zsákmányra van remény. Ekkor az emberek beleugrálnak a vízbe és óvatosan megközelítik a 8—10 méter mélységben levő prédát. Ezzel a módszerrel vadásszák a kenyai halászok a 40—50 kg súlyúra is megnövő levesteknősöket és 1 métert is meghaladó halakat! (Tier) Szegény fókák Grzimek B. professzor, a frankfurti állatkert világhírű igazgatója, az NSZK televíziós adásaiban többször tiltakozott a kanadai és grönlandi tokák kíméletlen irtása ellen. Külön filmet is bemutatott, melyen jól lehetett látni, amint a prémvadászok a legnagyobb hidegvérrel, a havon pihenő, fiatal fókákat — közönséges fadnronggal letaglózták. A még kapálódzó, vérbeborult állatokról — félig élő állapotban — nyúzták le a nagy értékű prémet. Az előadások és a film közfelháborodást okozott Európaszerte. Grzimek professzor felhívással fordult a nőkhöz, hogy bojkottálják a fókákról nagy kegyetlenséggel lenyúzott prém, illetve az abból készült bundák vásárlását. A zoológust és természetvédőt hazája bundagyárai beperelték üzletrontás címén. Sor került a bírósági tárgyalásra is, melyen olyan döntés született, hogy a profeszszor a jövőben tartózkodni fog a bundavásárlás elleni „lázítástól“, a gyárakat és a prémimportáló cégeket kötelezték, hogy humánusabb módszert alkalmazzanak a vadászatoknál, s mérsékeljék a fókaprémek importját. (Das Tier) A halak emésztőszervei nagyon különbözőek. Példaként említhetjük, hogy a ragadozó halaknak jól fejlett, kiszélesedő bélszakaszuk — gyomruk van. Ilyen kiszélesedés, vagyis gyomor a békés halakban nem található. Ebből egy nagyon érdekes dolog következik: a ragadozók gyomrában erős gyomorsav található, amelynek savasságát a sósav adja meg. A békés halaknak nincs gyomruk, bélcsatornájuk gyomorsavat sem termel. Az ilyen halak belében az emésztés lúgos, vagy semleges közegben történik. KISALLATTENVESZTES HALÁSZAT A Szabad Földműves szakmelléklete VADASZAT es D.Á ^XÄ,I ^sn^"ten^®szt®si tapasztalatok gálati állomások eredményeit mertetik. Egy ilyen teljesítidőről időre szaklapokban is- mény-vizsgálat adatai: Életkor napok Élősúly kg 48—62 97—137 22 35 1 * 3,l3 1: 4,17 1,08—1,39 2,93—3,13 A dániai húsnyúl-tenyésztés és tartás lényegesen fejlettebb mint a legtöbb európai államban, de fejlesztése csak az újabb időben vált nagyfontosságúvá. Jelenleg főként a kisparaszti gazdaságokban foglalkoznak vele. Leginkább 10—15 anyás állományokat tartanak, 15 farmon kísérletek folynak a nagyüzemi tartással is, ezekben átlagosan 100 anyanyúl található. A húsnyúl-tenyésztés és hizlalás a többi mezőgazdasági termékhez hasonlóan elsősorban export-célokat szolgál. A Dániában termelt angóraszőr 40 %-át, s a feldolgozott nyúlhús 80 %-át exportálják. A legjobban elterjedt fajta a kis igényű, de igen szapora Dán parlagi nyúl. A középnagy fajtákhoz tartozik, színe fehér. Kialakulóban van olyan törekvés, hogy a baromfihús-termeléshez hasonlóan a nyúlhúsét is önálló üzemággá fejlesszék. A húsnyúl-tenyésztés és hizlalás fejlesztése érdekében a tenyésztők és hizlalók jelentős állami támogatást kapnak. A hús mennyiségének és minőségének javítása érdekében állami teljesítmény-vizsgáló állomások létesültek, ezenkívül megszervezték — ugyancsak állami ellenőrzéssel — a ta nácsadó szolgálatot is. A legnagyobb baromfifeldolgozó üzemek városa Ringstedt mellett, Nordrupban működik az egyik téteményvizsgáló állomás. Az intézetet részben az állam tartja fenn, részben a szövetkezetek járulnak költségvetéséhez. Itt részben angőrarészben húsnyulak teljesítmé nyét vizsgálják utódellenőrzés sei. A Nordrup-i teljesítmény vizsgáló állomáson 3 megfelelően felszerelt épületben, azonos időben 900 nyulat tartanak ellenőrzés alatt. Egy-egy vizsgálati csoport 100 anyanyúlból áll, ezeket az egyes tenyésztők által beküldött bakokkal fedeztetik. Egy utódcsoport összesen 18 növendékállatból áll. A tulajdonképpeni hizlalás 8 hetes kor után történik. A hizlalás végén az elért átlagos súly körülbelül 3 kg. Az állatok csakis préselt tápot kapnak. Az 1 kg élősúlyra számított takarmány-értékesítés (az anyák takarmánya nélkül) 3,5 kg. Az államilag ellenőrzött vizs-Az ellenőrzés kezdetén A hizlalás végén Takarmány fogyasztás a hizlalás kezdetén naponta g a hizlalás végén naponta g takarmányhasznositás Az értékesítés 4 nagy szövetkezet kezében van. A ringstedti szövetkezet például 1 év alatt a baromfi-feldolgozás mellett 230 000 nyulat dolgozott fel. E vágóhíd éves kapacitása azonban 500 ezer élőnyúl lenne. A kész, hizlalt nyulat a feldolgozó szövetkezet a tenyésztők udvaráról gépkocsin szállítja el. A minimális mennyiség legalább 10 vágóérett nyúl. Nagyobb mennyiség átadása esetében felárat fizetnek, mert igy olcsóbb a fuvarköltség. Elszámolás a tenyésztővel azonban a vágott súly alapján történik. A vágott súlyba beszámítják a fejet, a májat és a vesét is. Az átlagos vágottsúly ár nyulanként 6 dán korona. A fel nem sorolt belső részeket húslisztnek dolgozzák fel. A lenyúzott bőr ellenértéke nagyjából fedezi a vágásifeldolgozási költségeket. A meleg levegőn szárított bőrt minőség szerint értékelik, az ár 0,20—2,00 dán korona/db. A szárított bőrt legnagyobb részben az USA-ba szállítják. A vágott súly alsó határa 1400 g. A felső súly nincs limitálva, így a dán kínálat a nyulak testsúlyát illetően nagy eltérést mutat. A hús minőségét elsősorban a hús színe és a zsír minősége határozza meg. Ha a zsír sárga, árlevonást alkalmaznak. A ringstedti üzem a feldolgozott nyúlhús 50 %-át az NSZK-ba Amióta rájöttek, hogy a nyúlhús fogyasztása érelmeszesedés elleni orvosság, a nyugati piacokon hihetetlen mértékben megnövekedett az iránta való kereslet. Ennek megfelelően a házinyúl húsának kiskereskedelmi ára is felszökött és például a párizsi piacon 8,60 frankért kínálják a kibelezett, lenyúzott házinyűi kilóját, ami részünkre nagy exportlehetőséget jelent. (Kucsera Szilárd felvétele) 5. SZÁM 1970. SZEPTEMBER 5. • + Dániai húsnyúltenyésztési tapasztalatok + Szeptemberi teendők -^- Deménden kifizetődik a juhtenyésztés -+- A Palmetto húsgalambfarm legnagyobb a világon -^- Mit tegyünk a baromfigümőkór fellépésekor?-4- Vadászszövetségünk 50 éves jubileuma -4- Mire vadászhatunk szeptemberben? t Látóhatár Szarvasvadászat tervfegyelem betartásával-4- Az egyéves őzbakok elbírálása és lelövése -4- Néhány szó Ia halvédelemről -4- A nagy fogás -4- Külföldi vizeken szállítja, a többit pedig Angliába, Svájcba és Belgiumba. Szállításra csak teljes törzs kerül. Egy jól begyakorolt dolgozó egy óra alatt 40—50 nyulat dolgoz fel a ketrecből való kivételtől a kész áruig (vágás, nyűzás, belezés). A feldolgozás darabbérben történik. A jól szigetelt ólakkal felszerelt kísérleti farmok azt mutatják, hogy a nyulak battériákban igen jól tarthatók. Az etetés préselt tápokkal történik, célszerűen kiképzett automatákból. A nátha és a kokcidiózis kártétele nekik is gondot okoz. Ezek ellen hiányzik egy jól bevált, gyakorlatilag is kipróbált gyógyszerkészítmény, annak ellenére, hogy az erre hivatott laboratóriumok és kísérleti intézmények alaposan foglalkoznak a kérdéssel. A farmokon egy-egy anya után 25 növendéknyulat nevelnek évente s kísérletek folynak annak érdekében, hogy ezt a létszámot a minőség romlása nélkül növeljék. A fialás után 30 napra újra fedeztetnek. A kísérletek azt mutatják, hogy gondos kezeléssel és jó tenyészanyaggal az említett eredmények nagymértékben javíthatók. Beigazolódott az is, hogy a termékenységet nagymértékben javítja az ólak optimális hőmérséklete, s a megvilágítás menynyisége és minősége. A dán húsnyulak súlya nagy, és aránylag hosszú a hizlalási idejük. A táblázat adatai szerint 97—137 napig tartották az állatokat. Elő kívánjuk irányozni a körülbelül tizhetes életkorra az állatok 2,5 kg-os életsúlyának elérését. így a takarmányértékesítés is erősen javul a mai 3,13—4,17-hoz képest. Lehrschrift für Kantnchenzüchtvereine (.sz. ford, kszj
