Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-09-05 / 36. szám

1970. szeptember 5., SZABAD FÖLDMŰVES A szakemberképzés fellegvárában lősltani, méghozzá négy részleggel, állattenyésztésivel, növénytermeszté­sivel, talaj- és trágyavizsgálatival, valamint növényvédelmivel. Ez segít­ség lenne a diákjaink részére, de fő­leg gyakorlati célokat szolgálna. Ez azonban jelentős beruházásokat kí­ván, s egyelőre ez még nincs bizto­sítva. — A szülőkkel milyen a kapcso­lat? , W J — Főleg a szülői munkaközösségen keresztül tartjuk. Igaz, a nagy távol­ság miatt csak kétszer hívjuk őket össze évente. A vezetőség azonban rendszeresen ülésezik, és ha szüksé­ges, az egyes szülők bevonásával igyeszik megoldani az egyes tanulók­kal kapcsolatban felmerült problémá­kat. Komáromban ünnepélyesen megnyi­tották az új tanévet. A pedagógusok jól felkészülve láttak hozzá a szak­embereket képző nevelőmunkához. Rajtuk, és főleg a diákok szorgalmán múlik, hogy eredményesen záruljon az 1970/71-es iskolaév és ami a leg­lényegesebb; hogy újból jól képzett fiatal szakemberek kerüljenek a me­zőgazdasági üzemekbe. — tt— ! Tej és tojás Csinos pulóver tü "VTM. — Ma divatosak a harsány szí­nek. Élénk — piros, kék, zöld, sárga — közepes vastagságú fonalból kössünk pulóvereket. 1. A csukló, a derék és a nyakrész bordázott, a pulóver többi része sima kötéssel ké­szül, ragián szabású. 2. Tetszés szerinti bordás kö­téssel kötjük ezt az elől gom­bolható, ugyancsak ragián ujjú pulóvert. Vigyázzunk: a gombo­lás a fiúk számára jobbra, a lányok számára balra kerüljön. Mindkét bemutatott minta fiúknak-lányoknak egyaránt al­kalmas, hasznos ruhadarab. fiúknak, lányoknak Sajtos ételek A sajt magas tápértékű, s megszám­lálhatatlan formában dolgozható fel; jól kiegészít az étkezést hidegtálon, hideg sülthús és felvágott-félék tár­saságában, közkedvelt a szendvicsen és az ízesítő falatokon (zakusznl, apró szendvicsfalatok). Kitűnő ízűek az újabban népszerűvé vált meleg sajtos szendvicsek. Apró sajtos sütemények: Mérjünk ki nyújtódeszkára 9 deka lisztet, 9 deka reszelt sajtot és 9 deka vajat; tegyünk hozzá 3 db tojás sárgáját. (A fehérjét a következő recepthez felhasználhatjuk.) Gyengén megsóz­zuk és egy késhegyni töröttborssal és pirospaprikával ízesítjük; egy mokkáskanálnyi mustárt teszünk hoz­zá. Jól összegyúrjuk, és kisujjnyira kinyútjva, tetszés szerinti formára alakítva (kis pogácsák, rúd, tégla­lap, apró kis kiflik, perecek), vékony megzsírozott sütőlemezre rakjuk. Te­tejét megkenjük felvert tojással és egy csipetnyi reszelt sajttal megszór­va, megcsepegtetjük olvasztott vaj­jal; előmelegített, nem túl forró sü­tőben kb. 20 percig sütjük. Frissen, melegen adjuk asztalra. Sajtos pirított burgonya: 1 kg bur­gonyát héjában megfőzünk, meghá­mozzuk és káposztareszelőn megsóz­zuk, megborsozzuk, 5 deka zsírban egy fej hagymát (apróra vágva 1 meg­pirítunk, a burgonyával jól összeke­verjük. Zománcozott sütőlemezt meg­kenünk zsírral, megszórjuk olyan zsemlemorzsával, amelybe 2—3 deka | reszelt sajtot kevertünk el; egyenle­tesen szétterítjük rajta a burgonyát, és elsimítjuk. Vékonyra vágott sajt­szeletekkel teljesen beborítjuk a te­tejét; 5 deka olvasztott vajjal meg- j locsoljuk, és középmeleg sütőben, felső lángon sütjük meg úgy, hogy í a teteje szép pirosra süljön. Meleg, sajtos szendvics: 10 db. ce­ruza vastagságúra vágott zsemlesze­letet, vagy zsúrkenyérszeletet szára­zon megpirítunk, és gyengén megvaja­zott sütőlemezre rakjuk. 1 dl világos sörbe beleütünk 1 egész tojást, és egy tojássárgáját; gyengén megsózzuk, töröttborssal és paprikával ízesít­jük. Hozzáteszünk egy mokkáskanál­nyi mustárt, és paradicsompürét; na­gyon jól összekeverjük. Ezután any­­nyi reszelt sajtot keverünk el benne, hogy könnyen kenhető massza legyen. Ezt egyenletesen elosztjuk a zsemle­szeletekre, és mindegyiket beborítjuk egy vékony szeletke sajttal. Megcse­pegtetjük csipetnyi olvasztott vajjal és előmelegített, forró sütőben, felső lángon, megpirítva sütjük meg. Azon­nal forrón adjuk asztalra, minden szendvicsre egy vékony szeletke friss paradicsomot téve, és tetejét meg­szórva vágott metélőhagymával. T. E. Й2Й?- TANÁCSADÓ Állatokról emberekre terjedő betegségek A mi vidékünkön egyik leggyako­ribb megbetegedés a brucellózis, is­mertebb nevén a Bang kór. Az ún. máltai láz szintén brucellózis, jóval veszedelmesebb a Bang kórnál, de nálunk csak igen ritkán behurcolt for­mában került észlelésre. A Bang kór emberre elsősorban há­ziállatokról — és csak néha vadak­ról — terjed. Terjesztői sorrendben a következők: tehén, sertés, kecske, juh. A kórokozó 60—70 százalékban a bőrön keresztül jut a szervezetbe az elvetélt apróállatokról, a placen­­táról, de terjedhet vizelettel, egyéb állati eredetű váladékokkal és dögök­kel. A gyomron keresztül tejjel és a nem teljesen megfőzött hússal. Leve­gőn keresztül a szem, száj-szem­­légzőszervek nyálkahártyáján keresz­tül jut az emberbe. Legkönnyebben az állatokkal foglalkozók — állator­vosok, ápolók, gondozók, etetők — kapják meg, de „hozzá juthat“ bárki más is. A betegségnek van lappan­­gási ideje, ami sokszor zavart okoz a diagnózisban, mert a megbetege­dett már nem is emlékszik a momen­tumra, amikor a beteg állat közelé­ben volt. Legtöbbször banális influen­zának — chripkának — minősítik és ha véletlenül nem vehemens tünetek­kel, hidegrázással jelentkezik, igye­keznek lábon kihordani a betegségü­ket, ami nagy hiba, mert ezzel sok komplikációt „készítenek elő“, saját számukra. Gyakorlatilag a náthaláztól a fel­tűnően erős izzadás és az izzadság bűzös, ellenszenves szaga különböz­teti meg. Ezt a nagyon fontos jelet jól jegyezzék meg és sose felejtsék el orvosuknak is megemlíteni. A ke­zelt beteg rendszerint meggyógyul az első kezelés után, de van krónikus formája is, ami gyakori jelentkezés esetén nagyon legyengíti a beteget. A komplikációk is inkább az elhúzó­dó eseteknél jelentkeznek: szívizom­­tüdő- agyhártya- közti-agy- esetleg ve­segyulladás formájában. A leghatáso­sabb kezelés itt is a megelőzés. Olva­sóink bizonyára még jól emlékszenek: arra az időre, amikor a Bang kór el­leni küzdelmünket megindítottuk: a beteg állatokat az ún. Bang izolátu­­mokba tömörítettük és a kezelő sze­mélyzetet fokozott védelemben ré­szesítettük; védőoltás, felvilágosítás, munkahigienia, védőruhák használa­ta stb. Ma már a tehéntenyészetekben táblát kell kifüggeszteni, hogy a te­henészet Bang-mentes. A legfonto­sabb, hogy a beteg időben forduljon orvoshoz. * * • Másik jelentős megbetegedésünk a tularémia, más nevén nyitlak betegsé­ge. A kórokozó egy mikróba, amely nevét attól a helytől kapta — Tulare California — ahol első ízben megta­lálták és kimutatták. Californiában ürgéken találták meg ezt a betegsé­get, ami arra utal, hogy a nyulakon kívül más mezei rágcsálók is meg­kaphatják és terjeszthetik. Egyébként az egész világon el van terjedve. A kórokozó minden fertőtlenítő szerre érzékeny és rövid idő alatt elpusztul. A hideget azonban nagyon jól bírja. Ezt a körülményt fontos jól megje­gyezni, mert télen a szalmával való munkánál is bejuthat a kórokozó az emberbe: a szalma porával egyene­sen a tüdőbe. A rágcsálókon kívül további ter­jesztői: kullancsok, fácánok, foglyok, háziszárnyasok. A kullancsokkal és szárnyasokkal okozott fertőzések nem okoznak olyan heves tüneteket, mint a nagyobb beteg állatokkal való köz­vetlen fertőzés. Csaknem minden esetben van hidegrázás és magas láz. Az utóbbi években a megbetegedések 60—80 százalékban tüdőgyulladás for­májában jelentkeznek. Az egyéb he­lyeken induló fertőzések jellemzői: a szemen csak az egyik szem beteg, nagy a fényérzékenység és a beteg ezért kerüli a fényt. A mandulán je­lentkező fertőzésnél csak az egyik oldali mandula betegszik meg, A bő­rön apró fekély keletkezik, amely be­­húzódással gyógyul. Kezelése kombi­nált antibiotikumokkal jó eredményt ad, ma már senki sem hal meg ná­lunk tularemiában. A megelőzés na­gyon hatásos: a mezőgazdaságban, erdészetekben dolgozókat gyengített élő vaccinával oltják. Legjobb az orosz vaccina; 15 évig is védi A mezőgazdasági műszaki közép­iskolákban is megkezdődött a tanítás. A komáromiban — Szlovákia legna­gyobb magyar nyelvű mezőgazdasági irányzatú szakközépiskolájában — 240-en ültek a padba, hogy ismerked­jenek a növénytermesztés és állatte­nyésztés elméleti, valamint gyakor­lati kérdéseivel. Ebben az évbenkét új osztályuk nyílt 72 tanulóval. Ber­­ze István mérnök­kel, (képünkön) az iskola igazgatójá­val arról a sokrétű problémáról be­szélgetünk, amely összefügg a jövő szakembereinek nevelésével. — Az elsősökből milyen volt a vá­lasztási lehetőség? — érdeklődtem az igazgatótól. — Nem nagyon dicsekedhetünk. Alig jelentkeztek többeii, mi it ameny­­nyit felvettünk. Ebből a szempontból ezelőtt tíz évvel jobb volt a helyzet. Bár a bizonyítványok alapján most jobb anyagot kaptunk. — Mi az oka a gyér érdeklődés­nek? — Nem könnyű erre felelni. Ré­gebben azzal indokolták, gyenge a kereseti lehetőség. Manapság ezt már nem állíthatjuk, mert a mezőgazda­­sági üzemek jelentős részében, a technikus is jobban kijön, mint más munkahelyeken. Talán inkább azzal indokolhatnánk, hogy az alapfokú is­kolában keveset tesznek a mezőgaz­daság jnegszerettetéséért, és sok szü­lő még mindig ócsárolja a munkahe­lyét. De talán abban is kereshetnénk az okot, hogy a szülők a fiataloknak minden óhaját teljesítik, és ezért ke­vés bennük az ambíció. Az utóbbi időben olyan tévhit is elterjedt, hogy sok már a technikus a mezőgazda­­sági üzemekben és nincs elhelyezke­dési lehetőség. Ez nincs így, mert a tavalyi 42 érettségiző után Is nagy volt az érdeklődés és a 10 főiskolára jelentkezőn 'kívül válogathattak a le­hetőségekben. S talán még valami. Ré­gebben valahogy jobban éreztem a tanulóknál a küzdeni akarást, hogy valami óhajtott jutalmat elérjenek. Manapság már nem kell kiválóan ta­nulni, hogy mondjuk, motorkerék­párt kapjon a szülőktől. Az is gya­kori eset, hogy az érettségi bizonyít­vány megszerzéséért autót kap a fia­tal. A szülőkön, pedagógusokon kívül talán a szövetkezet irányítói is „lu­dasak“ a gyér érdeklődésért. Kevés a türelmük a termelésbe került fia­tal szakemberekkel szemben. Mind­járt csodákat várnak tőlük. Megfeled­keznek arról, hogy az iskola főleg elméleti alapot ad, s idő kell ahhoz, míg azt a gyakorlatban is alkalmazni tudják. így aztán kedvüket szegik és néhányan másutt keresnek munka­helyet. Ezt látják a szülők, tudják a pályaválasztók és talán ez is vissza­tartja őket a jelentkezéstől. — A korszerű internátus sem vonz­za a fiatalokat? — Különlegesen nem. Pedig ketten­­hárman laknak a szépen berendezett szobákban és minden hat személynek külön zuhanyozója, illemhelye van. Tornaterem, billiárd és pingpong­asztal, valamint más társasjátékok állnak a tanulók rendelkezésére. Öt olyan képzett nevelőt alkalmazunk az internátusbán, akik sokoldalúan törődnek a tanulókkal. Szóval min­den megvan, csak a kezdeményezés hiányzik sokszor a fiatalok részéről. Sokan csak a papucskultúrának, a televíziónak a rabjai. Bárcsak az egykori lelkes diákjainknak lettek volna ilyen lehetőségeik. — Érdekkörök vannak? — Természetesen. A sporttevékeny­ség terén többfajta. Lövészeti és fényképészeti körünk is van. A zene­karunk is jó hírnévnek örvend, és al­kalmilag az esztrádcsoport is szere­pel. Legutóbb a szovjet katonákkal volt értékes kulturális találkozónk. A kertészeti szakkörünk szintén te­vékenykedik. Ezenkívül heti öt órá­ban zöldségtermeléssel és talajjaví­tással is foglalkoznak az egyes cso­portok, s legtöbben a kötelező trak­torvezetési igazolvány mellé a motor­­kerékpár hajtási engedélyt is meg­szerzik. — A tantervben van valami válto­zás? — Eddig biológiát csak az első osz­tályban tanítottunk. Most a második­ban is előírja a tanterv. Külön tan­tárgy lett a motorvezetés is. A gya­korlati munkában eltöltött idő az újabb rendelkezés szerint öt hét lesz. Vannak azonban technikumok, ahol a negyedik osztályban vagy a nö­vénytermesztésre, avagy az állatte­nyésztésre specializálhatják magukat a tanulók. Kinek mihez van nagyobb vonzalma, azt választja, és aszerint helyezkedik majd el a mezőgazdasági üzemben. Azt hiszem ez nagyon he­lyes, gondolom a jövőben minden is­kolában bevezetik. — Szakmai jellegű tanulmányuta­­kat szerveznek? — Az iskolánknak 500 hektáros tangazdasága van. A termelési gya­korlatokért jutalmazzák a tanulókat és ezt a pénzt az egyes osztályok ke­zelik. Emellett a környékbeli szövet­kezetekben is kisegítenek, s ezért is fizetik őket. Az osztály pénzét főleg tanulmányi kirándulásokra költik a fiatalok. Mivel van saját autóbuszunk, jóval olcsóbb lesz az utazás és így többet tervezhetünk belőle. Különben nagyon Jó a kapcsolatunk a keszthe­lyi technikummal és kölcsönösen lá­togatjuk egymást. Nemrégiben a kö­zös megállapodások alapján negyve­nen voltak nálunk, s a mieink szin­tén ott töltöttek el nyolc napot. Ez a cserekapcsolat mind szakmai, mind szórakozási szempontból gyümölcsö­ző. — Hallottam, hogy kutatóintézetet is szeretnének létesíteni. — Valňhan art ттшоия. Ebben a korszerű internátusbán laknak az iskola tanulói. Kevesen tudják, hogy tápanyagai tekintve a tej és a tojás a legtökéle tesebb élelmiszerünk. Biológiai szem pontból mindkettő sokkal értékesebt táplálékunk, mint a hús. Általábar azonban egyikből sem fogyasztunl olyan mennyiséget, amennyire a; egészséges, korszerű táplálkozáshos kívánatos volna. Mi a tej különös értéke? Bőségeser tartalmaz olyan könnyen emészthető teljes értékű fehérjéket, amelyre kü lönösen a növekvő, de az idősebt szervezetnek is elengedhetetlenül szüksége, van az új sejtek felépítésé hez, amelyeket a húsból sem kapha tunk meg olyan minőségben. Az érté kés tejzsír, az A-, B- s D-vitamin­­tartalma és a csontok felépítéséhez szükséges ásványi só tartalma szin tén, jóval a hús fölé emeli a táplál­kozási értékét. Felnőtteknek leg­alább napi félliter, vagy ennek meg­felelő tejtermék — gyermekeknek és terhes anyáknak pedig ennél na­gyobb mennyiség — fogyasztása len­ne indokolt és ideális. t A levesek, főzelékek, tészták táp i- értékét nagyban növelhetjük, telje - sebbé tehetjük, ha valamilyen tejtér b mékkel vagy tejjel készítjük el. £ A tojás fehérjéje szintén teljes ér tékű és a legkönnyebben emésztheti fehérjeféle. Sárgája értékes B- és D vitaminokat, s zsírnemű anyagokat is tartalmaz. Sokféleképpen elkészíthe . tő, felhasználható. A tojással dúsítot ’ levesek, főzelékek, mártások mindi{ " sokkal táplálóbbak, mint az egysze , rűen berántottak. A tojással készül krokettek, feltétek a húst is helyet * tesítik az étrendben. Idősebb korbar különösen, amikor a sok hús fogyasz ' tása már nem egészséges, ajánlatos ’ az étrendbe fehérjeforrásként — amely egyben a legolcsóbb is — töbt ~ tejet, tejterméket és tojást beiktatni Egészségi szempontból egyébkén ‘ minden életkorban előnyösebb táp 5 Iálkozási mód, ha több tejterméket . tojást és kevesebb nehezen emészt hető, zsíros húst fogyasztunk.

Next

/
Thumbnails
Contents