Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-09-05 / 36. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 8 1970. szeptember 5. Ä melléküzemági termelés új tartalmáról A Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya 1970. június 3-i ülésén megbízta az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterét, hogy hozza nyilvánosságra az EFS%-ek melléküzemági termelésének, a kiegészítő segédtermelésnek és az EFSZ-ek által nyújtott munkák és szolgáltatások új tartalmát megszabó rendelkezéseket. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma az említett kormányhatározat alapján adta ki az alábbi IRÁNYELV-ET: I. Melléküzemági termelés Az efsz-ek melléküzemági termelése alatt értendő az a nem mezőgazdasági tevékenység, amely terjedelmének keretét az efsz-ekről szóló 49/1959 számú törvény, valamint az egységes földművesszövetkezetek mintaalapszabályzata szabja meg. Ezen előírások értelmében a szövetkezetek melléküzemági termelést folytathatnak a mezőgazdasági és erdőgazdasági termelés továbbfejlesztése érdekében, a termelő eszközök, a saját és a helyi anyagtartalékok jobb kiaknázása érdekében és a szövetkezeti dolgozók munkájának teljes felhasználása érdekében, főleg a vegetációs időszakok közti szünetekben. A melléküzemági termelés folytatása érdekében szükséges, hogy annak fajtáját, módját, terjedelmét és helyét az efsz besorolja saját alapszabályzatába (esetleg annak kiegészítésébe), amelyet a járási mezőgazdasági társulattal, esetleg járási mezőgazdasági termelési igazgatósággal folytatott megbeszélés után az illetékes járási nemzeti bizottság tanácsa hagy jóvá. (A Mező-, Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztériumnak az efsz-ek alapszabályzatai kiegészítéséről, azok jóváhagyásáról és regisztrálásáról szóló 170 számú hirdetményének 4. § értelmében.) Melléküzemági termelésként megengedhető olyan tevékenység is, amelyet az efsz-ek nem saját szabad forrásaik (anyagtartalékok és mun-HASZNOS kaerőforrások) felhasználásának keretében végeznek és amely során helyi munkaerőket, valamint anyagforrásokat használnak fel, amennyiben ez a tevékenység a társadalmi szükségletek jobb kielégítését segíti elő. A melléküzemági termelést nem szabad kihasználni magánvállalkozásokra s ezen termelés folytatása nem veszélyeztetheti a szövetkezet fő tevékenységét. (Az efsz-ekről szóló 49/1959 számú törvény 14. paragrafusa.) így is lehet kereskedni? Valamikor a magánkereskedők a termelőkkel olyan kapcsolatot igyekeztek fenntartani, hogy ezen keresztül a legjobban kielégíthették a fogyasztókat. Ez azt jelentette, hogy a termelőnek, kereskedőnek és a fogyasztónak egyaránt szüksége volt egymásra. A kereskedelem mai társadalmunkban is a munkamegosztás nélkülözhetetlen láncszeme: kapocs a termelők és a fogyasztók között. Ez elvileg helyén is lenne, ha a kereskedelem valójában a szocialista kereskedelem egységes haszonkulcsa szerint dolgozna. A régi konkurreocia azonban ma is él, noha már nem abban a formában, mint évekkel ezelőtt a magánkereskedelemben. A régi magánkereskedő nem igen alkalmazott olyan mázsálást, amilyet sok helyen ma alkalmaznak. Például a zöldségfelvásárlók szomotori részlegén. A Kiskövesdi Egységes Földművesszövetkezet hagymát adott el a fenn nevezetteknek, és nagy meglepetésre a 120 zsákban kiszállított hagyma, amit a szövetkezet mérlegén mértek és 36 mázsát nyomott, a felvásárlók mérlegén már csak 28,10 mázsa volt. Másnap 32 mázsából 26,39 mázsát „varázsoltak“. Hasonló esetekről más eladók is tudnak véleményt mondani. Azt hisszük, az ilyen esetek nem igen mozgósítják majd arra a termelőket, hogy az utóbbi időben úgyis sokat hanyatlott zöldségtermelést fellendítsék a Bodrogközben. Olyan termékekért, amelyeket ml is kitermelhetnénk, valutával fizetünk a Tilos olyan melléküzemági termelés folytatása (szolgáltatások nyújtása), amelyet a munkaerők eladása jellemez. A melléküzemági termelést folytató efsz köteles betartani az összes érvényes előírásokat, elsősorban az árakat szabályozó, a forgalmi adóról, a kereseti adóról és a melléküzemági termelésben alkalmazott dolgozók jutalmazásáról szóló előírásokat. II. Segédtermelés Segédtermelés alatt értendő az a tevékenység, amely a mezőgazdasági termelés hatékonyságának fokozását segíti elő oly módon, hogy biztosítja az üzemeltetés folyamatosságát, a termelési eszközök hibamentességét és élettartamuk meghosszabbítását. (Például épületek és lakások karbantartása, teherszállítás, traktorokkal, tógátokkal végzett munka, Iparosmunkák, kovács-, asztalos-, kerékgyártó-, lakatos stb. munkák.) A segédtermelés elválaszthatatlan része a fő mezőgazdasági tevékenységnek, ezért nem tartozik külön engedély kérelmezése és kiegyenlítő adó alá. (A nemzeti pénzügyminisztériumok 45/1969 és .46/1969 számú hirdetményei.) III. Közszolgáltatások Közszolgáltatások alatt értendő a más mezőgazdasági, vagy nem mezőgazdasági jellegű rövidebb időtartamú, a fő-, segéd-, vagy melléküzemági termelés keretében a más szervezetek, vagy a lakosság részére végzett tevékenység. A közszolgáltatások tárgyát nem kész áru, vagy kész termék előállítása és szállítása képezi. A hosszabb időn át végzett szolgáltatások, vagy munkák a melléküzemági termelés jellegével bírnak s mint ilyenek, a melléküzemági termelésre vonatkozó előírások szabályai alá tartoznak. külföldnek csak azért, mert a kereskedelemben még nem érvényesült az a mozgalom, mely hazánkban már elég nagy teret hódított, vagyis a „mindenki szocialista módon“ akció. Vagy talán a zöldségfelvásárlők ahhoz a régi mondáshoz tartják magukat, hogy „az egértől a királyig mindenki a parasztból él“? Márpedig a szocializmusban ennek semmi helye. Elsősorban szem előtt kell tartanunk a fent említett kapcsolatot, — vagyis, hogy a termelőnek, kereskedőnek és a fogyasztónak ma is szüksége van egymásra. Mert ha nincs termelő, nem kell a kereskedelem sem, és ebben az esetben a fogyasztó csak nélkülöz. Ez pedig nem célunk, hanem az, hogy hazánkban minden polgár elégedett legyen. Ezt pedig csak közös erővel valósíthatjuk meg. Parajos László mérnök 1НДНШГЖ Közérdekű kérdések és feleletek — A közelmúltban elhagyott a férjem. Mennyi tartásdíjra van jogom, ha egy havi keresete 2100 Kčs? Kérdésére nem adhatunk egyöntetű választ. A tartásdíj nagyságának megszabására ugyanis semmiféle táblázat nincs. Ha egy-egy ilyen ügy a bíróságra kerül, ott mindegyiket individuálisan, a feltételektől függően a partnerek anyagi és egyéb lehetőségei alapján ítélik meg. Ezek szerint tehát nincs ilyen szabály, hogyha pl. valaki 5000 Kčs-t keres, 1000 korona tartásdíjat köteles fizetni, vagy ha 1000 korona a havi jövedelme 200 Kčs fizetésére kötelezik stb. Természetesen az ön esetében is érvényesek bizonyos elvek, melyeket be kell tartani. Amíg például a házasságuk tart, a két fél anyagi viszonyainak egy szinten kellene lennie. Levele elég tömör, nem írt meg olyan lényeges dolgokat, mint hol, kinek a lakásában, vagy házában laknak stb. írásából ugyan kitűnik, hogy munkaképtelen, nincs és nem is volt munkaviszonyban, sem nyugdíja, sem más bevétele nincs. Kérdésére konkrét választ lehetetlen adni. Véleményünk szerint azonban mintegy 500—700 koronára jogosult. Természetesen abban az esetben, ha elválnának, ez az összeg is megváltpzik. * Ifjú házasuk vagyunk. Férjem a napokban egyhavi katonai hadgyakorlatra vonult be. Néhányan azzal ijesztgetnek, hogy ez idő alatt, mivel nincs még gyermekünk, férjem nem kap fizetést. Mások azt állítják, hogy az egész havi bérét megkapja majd. Kinek van igaza? Sem az egyik, sem a másik „tábornak“. A hadgyakorlatra bevonuló egyén, akár nőtlen, nős, gyermektelen vagy többgyermekes családapa, minden esetben jogosult a bérre, persze csak abban az esetben, ha előzőleg a bevonulás előtt legalább három hónapig tartós munkaviszonyban volt. Természetesen a bér nem mindenkinél egyforma. A nőtlenek átlagos keresetük 50 százalékát kapják. A nősek vagy azok, akik legalább egy személyről gondoskodnak 65 százalékot, az egy gyermekes családapák (vagy akik két személyt tartanak el) bérük 90 százalékát kapják, két vagy több gyermek esetében pedig 95 százalékra jogosultak. A családos apáknál ez abban az esetben is érvényes, ha a gyermekpótlékot az anya kapja. * Főiskolai tanulmányaim alatt az üzem, melyben dolgozom, ún. üzemi stippendiumban részesített. Én ezért köteleztem magam, hogy a főiskola befejezése után egy bizonyos ideig az említett helyen maradok. Tanulmányaim befejezése után munkába is álltam, de egy hétre rá bevonultam. Az egyéves katonai idő letöltése után visszatértem ugyan munkahelyemre, de most, családi okokból kifolyólag állást szeretnék változtatni. Természetesen az üzemi stippendium egy részét viszszatérítem. Szeretném tudni, hogy az üzemben eltöltött időbe beszámíthatom-e az egyéves katonai szolgálatot vagy sem? Üzemeink gyakran nyújtanak lehetőséget a rátermett, érettségizett dolgozóknak, hogy elvégezzék a főiskolát. Ilyen esetekben általában üzemi ösztöndíjban is részesítik az illetőt. A kiválasztott egyénekkel szerződést kötnek, melyben azok kötelezik magukat, hogy a tanulmányuk befejezése után egy bizonyos ideig az üzemben maradnak. Abban az esetben, ha valaki nem tartja be a szerződést, köteles az ösztöndíjat, esetleg egy bizonyos részét visszafizetni. Ebben az esetben az iskola befejezése után az üzemben letöltött időszak a döntő. A munkaviszonynak ebbe az időszakába a katonaságnál eltöltött idő is beszámítódik. видок ЩЯВ Gyermekeink érdekében A gépkocsiba beszerelt különböző biztonsági övék, kapcsok stb. kimondottan felnőttek részére készülnek. A gyermekekről valahogy mindig megfeledkezünk, pedig nagyon gyakran ők is szüleikkel utaznak. Persze ilyen esetben, ha a felnőtteken kívül gyermek is van a kocsiban, a vezető lassabban, óvatosabban hajt, nagyobb érzéssel fékez, igyekszik kikerülni a gödröket, a hepe-bupás ré- Щ székét, nehogy a kicsi 'Щшш leessen, esetleg nekiütközzön az ülésnek, vagy az ablaknak. Sok esetben adódhat azonban olyan helyzet, hogy a legnagyobb elővigyázatosság mellett sem kerülhető el a váratlan fékezés, éles kanyarok stb., s ezt leginkább a gyermek sínyli meg. Ha a gyermek már nagyobb, általában apja mellett élvezi a kocsikázást, esetleg a hátsó ülésen hancúrozik. Ha ott van az anya, esetleg egy másik felnőtt személy, ő ugyan ügyel a „csemetére“, de abban a pillanatban, ha a vezető hirtelen fékez, esetleg ha az autó nekiütközik valaminek vagy felfordul, az anya már nem segíthet, s a gyermek, aki nincs valamilyen módon az üléshez „rögzítve“, szinte élő labdaként ütközik a gépkocsi falához. Sokszor míg a felnőttek egyetlen karcolás nélkül ússzák meg az ütközést, a gyerekek súlyos horzsolásokat, esetleg halálos sérüléseket szenvednek. A statisztikai adatok világosan bizonyítják, hogy az autószerencsétlenségek legnagyobb részénél a gyermekek fizetnek rá. Nyugat-Németországban 1968-ban például 18 000 gyermek szenvedett ily módon sérülést, ebből 4 ezren súlyosan megsebesültek. Ez a megrendítő mérleg arra figyelmeztet, hogy tenni kell valamit a gyermekek biztonságáért. Néhány üzemben már foglalkoznak ezzel az égető kérdéssel, és ennek eredményeképpen már gyártják is a különböző nagyságú és szabályozható gyerekülőkéket, melyek egyben a biztonsági öv szerepét is betöltik. Nálunk a Tuzexban lehet ilyen, az üléshez szerelhető gyerekszékecskéket kapni. Ügy hisszük, aki valóban uyukodtan akar utazni gyermekével, vagy beszerez magának egy ilyen biztonsági székecskét, vagy pedig maga készít egy olyan biztonsági felszerelést, hogy gyermeke egészsége ne legyen veszélyeztetve. Bíztató kísérletek A balesetek növekedésével egyenes arányban áll a technikusok és konstruktőrök azon igyekezete, hogy minél biztonságosabb gépkocsikat, berendezéseket szerkesszenek. A legtöbb országban már kötelezővé tették a biztonsági övék használatát, de ez még mind kevés. Ha a leszíjazott utasok 100 km-es sebességgel vágódnak neki egy álló, esetleg szembe jövő gépkocsinak, nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy ép bőrrel megússzák az ütközést. A konstruktőrök ezért újabb, automatikusan működő biztonságosabb védőberendezéseken kísérleteznek. A közelmúlt egyik ilyen bíztató találmánya, az úgynevezett légpárna, mely az ütközés pillanatában a másodperc tört része alatt megtelik gázzal s a kapcsolószekrény és az elöl ülők közé, „ékelődik“. Az „autoseptor“ nevű új patenttal elsőnek a világon egy amerikai cég kísérletezett. Európában a Volkswagen gyár próbálkozik ezzel. A légpárna a volán alatt vagy mellett foglal helyet és egy különleges elasztikus, erős falú vezetékkel egy 150—250 atmoszféra nyomású tartálylyan van összekötve, mely nem gyúlékony gázt tartalmaz. Az ütközés pillanatában az egész szerkezetet egy gyufaskatulya nagyságú elektromos berendezés hozza működésbe. Az elektronikus berendezés csak abban az esetben működik, ha az ütközés pillanatában a kocsi sebessége nagyobb mint 11 km/óra. A kísérletek során a gépkocsik 100 km-es sebességgel rohantak neki a betonfalnak. A szörnyű ütközés nyomán az autó eleje teljesen deformálódott. Az embereket helyettesítő bábúk 50 ezred másodperc alatt vágódtak a műszerfal, illetve volánhoz, s teljesen szétzúződtak. A légpárnákkal végzett kísérleteknél még a sorsdöntő 50 ezred másodperc előtt az elektronikus automata kinyitja a szelepeket, a gáz szinte „belerobban“ a légpárnába, és 16 ezred másodperc alatt a kormánykerék és a vezető közé kerül és a következő 14 ezred másodperc alatt már teljesen megtelve védi az utasok épségét. A majmokkal végzett kísérletek során az állatok sérülés nélkül úszták meg a 100 km-es sebességű ütközést a betonfallal. A gépkocsi vezetőjének szerencséje diófának rohant volt, hogy nem egy száz éves ÚJ AUTOMODELL — Lám, így már eléggé biztonságos!
