Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-09-05 / 36. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1970. szeptember 5.. tMUTATi ílpewiw \ A szovjet mezogepipar remekműve Az „Agrotechnika“ kerületi vállala­tánál Račán tudomást szereztem róla, hogy a Lekéri (Cajakovo) Egységes Földművesszövetkezet megvásárolta a rég óhajtott К—700-as szovjet gyárt­mányú kerekes traktort. Akkor hatá­roztam el, hogy alkalom adtán föl­keresem a szövetkezetét, hogy kissé elbeszélgessek Muzslai Sándorral, a közös gazdaság elnökével a Klrovec vásárlásának körülményeiről. Aratás befejezése után úgy adódott, hogy összekerültem Kádasi elvtárs­sal, az Agrotechnika lévai járási ve­zetőjével, aki vállalta a kalauz szere­pét, fgy együtt utaztunk Lekérre, hogy megnézzük а К—700-ast munka köz­ben. Az elnök egy 53 hektáros parcellá­hoz vezetett. Ott dolgozott a Kirovec Csilling János vezérlete mellett. Mind­össze 10 órája szántotta a tarlót, 8 cm mélységben, s az említett terü­letből már csak 18 hektár várt ekére. A vérbeli traktoros néhány nap le­forgása alatt úgy megismerte a gé­pet, mintha esztendők óta rajta ült volna. Elmondta, hogy a K—700-as kerekes traktor hossza 7165 mm, szé­lessége 2530 mm, magassága 3150 mm. Motorja 8-hengeres turbokompresszo­­ros vízhűtéses vé rendszerben kikép­zett. Hengereinek összterjedelme 14 860 cm5, a motor teljesítőképessége 220 lóerő, percenkénti 1700 fordulat­szám mellett. A traktoros mindent úgy mondott el, amint azt a motorosok nagykönyve előírja. Azt is tőle tudtam meg, hogy például a Kirovecet dupla légtisztí­­tóval. olaj- és vízelőmelegítővel sze­relték fel a Szovjetunióban, s ugyan­ez a berendezés az üzemanyagot is előmelegíti. Kormányrendszere és az eke hid­raulikus vezérlésű, üzembe helyezése akkumulátoros önindítóval történik. A traktoros ülése olajteleszkópos. A vezetői fülke télen-nyáron légkondi­cionált, vagyis télen kellemes meleg­re fűthető, nyáron pedig két ventil­látorral hűthető. A Kirovec a tarlóhántást 12 eke­testtel felszerelt szántómechanizmus­sal végezheti, jelenleg azonban a szövetkezet nem rendelkezik ilyen ekével, ezért csak a kéznél lévő nyolc eketesttel felszerelt, hidraulikával függeszthető szántó mechanizmust használhatják a tarlóhántásnál, me­lyet középszántás végzésére szerkesz­tettek. Az eke 2,8 méter munkaszéles­ségben szántja a talajt. A megfigyelések azt mutatják, hogy a Kirovec középszántásnál óránként két hektárt teljesít. Nagy előnyére szolgál, hogy munka közben mind a négy kereke a szántatlan földön ha­lad, így nem tapossa le a megmun­kált területeket. Muzslai elvtárs a továbbiakban el­mondta, hogy eddig három lánctalpas DT-traktort tartottak fenn, hogy idő­ben elvégezhessék a talajművelési munkálatokat. Most már ezek fölösle­gesek lettek, mégsem adnak túl raj­tuk. Egyet továbbra is üzemben tar­tanak, szerelnek rá talajegyengető tolólemezt, a kettőt pedig szétszedik s az alkatrészeket megtartják az üzemben lévő DT javításához. Valójában a lánctalpasok felújítá­sával már a múlt évben sem számol­tak, mert tudták, hogy idén megvá­sárolják a Kirovecet, így a DT-k csak a legszükségesebb karbantartást kap­ták. A Kirovec munkáját megbízható fölmérések alapján három éven át figyelték az egyik kísérleti munka­helyen, s csak aztán döntöttek meg­vásárlásáról. Ez érthető is, hiszen a K—700-as kerekes traktor nem olcsó portéka. Nem kevesebb, mint 400 000 koronájába került a szövetkezetnek. Az új traktor megvásárlásánál számba vették, hogy míg egy-egy DT hektáronkénti költsége 125 korona, <iddig a K—700-asnál a költség csak 100 korona. Kalkulációt készítettek arról, hogy ha két új DT-t vásárol­nának, melyeknek élettartama egyen­ként 8 munkaévre becsülhető, s ha üzemelésüknél négy dolgozóra lenne szükség, akkor 8 éven át a munka­bérre és a két lánctalpasra sokkal többet költenének, mint а К—700-as vételára volt. További nagy előny, hogy a K—700- as kerekes traktor munkabiztonsági szempontból is tökéletes. Vezetője a legnagyobb kényelemben dolgoz­hat. Ugyanezt a legjobb akarattal sem állíthatjuk a lánctalpasokról, mert itt aztán semmi kényelem nincs az ember számára. A lánctalpasok veze­tői hosszabb ideig nem bírják a nagy strapát. Ez a gép megviseli az ide­geket is. Ezért nem lehet mindegy számunkra, hogy az ember milyen körülmények mellett dolgozik. Egy fordulót magam is megtettem a Kiroveccel. Vezetői fülkéjében sem­mi zaj,' könnyű volt a kormányzása, s beszélgettem a traktorossal, bekap­csoltuk a hűtő ventillátorokat, hogy elviselhető legyen a hőség. Ezzel szemben alkalmam volt lánctalpason is megtenni egy kerülőt. Amikor meg­kíséreltem a beszélgetést, lehetetlen volt túlkiabálni a zajt, meg kellett állítani a gépet, hogy szót értsünk. Bizonyos vagyok benne, hogy a Ki­rovec 700-as kerekes traktor rövid időn belül tért hódít mezőgazdasá­gunkban. Eddig 15 van belőle az or­szág mezőgazdasági üzemeiben, s ez év végéig további 18 talál gardára. Megvásárlásánál a földművesszövet­kezetekben s az állami gazdaságok­ban azt tartják szem előtt, hogy nem az a gép a drága, mely sok pénzbe kerül, hanem az, amelyért jóllehet kisebb összeget fizettek, s alig hasz­nálták, máris az ócskavasba került. Hoksza István A három vezér: Muzslai, Kádasi és a gép vezetője Csilling elvtársak eszmecsere közben Munka közben a 8 eketestű szántó mechanizmus Műszerfal a Kirovecen Káliumtartalmú műtrágyák használata a skandináv államokban A skandináv államokban, tehát Dá­niában, Svédországban Norvégiában és Finnországban a legutolsó öt év alatt 17 százalékkal emelkedett a ká­liumtartalmú műtrágyák fogyasztása (82 ezer tonna tiszta КгО-га átszá mítva). Ezt az emelkedést a kombi nált műtrágyák használata, valamint a helyi talajok csekély kálisó tartal­ma idézte elő, s ennek következtében az említett országok földművesei egy­re több kálisó tartalmú műtrágyát használtak. A kálitartalmú trágyák fogyasztása terén Svédországban és Norvégiában a kombinált trágyák részaránya 98, Finnországban és Dániában 90 száza­lékot tesz ki. A skandináv államok­nak a kálitartalmú műtrágyák Iránti igényét csupán külföldi behozatallal lehet maradéktalanul kielégíteni, mi­vel ezeknek az országoknak saját kálisó forrásai, lelőhelyei nincsenek. Svédországban a kálisó behozatal alakulása az egyes országokból a kö­vetkező képet mutatta: műtrágya állam 1966 1967 1968 káliumklorid 60 % K2O tarta­lommal (1000 tonnákban) 144 181 183 Kanada 6 18 52 Franciaország 23 27 25 NSZK 32 38 19 Spanyolország — 19 13 Káliumszulfát 25 33 37 NSZK 9 17 15 összesen: 169 214 220 A káliumtartalmú műtrágyák fo­gyasztásának összetétele a legutóbbi esztendők során lényegesen változott. Az 1963/64-es mezőgazdasági évben az egyszerű kálitartalmú műtrágyák a felhasznált műtrágya összmennyi­­ségnek csupán 10 %-át tették ki, de az 1967/08-as évben e részarány há­rom százalékra csökkent. Ugyanakkor 1967/68-as esztendőkben Spanyolor­szág (77 ezer tonna), Franciaország (45 ezer tonna) és az NSZK (25 ezer tonna) voltak. A behozott káliumklo­­ridnak csaknem egész mennyiségét Norvégiában mezőgazdasági célokra, elsősorban kombinált műtrágyák elő­állítására használták fel. Dániába 1967-ben 24 ezer tonna kálitartalmú műtrágyát hoztak be (összehasonlításképpen megemlítjük, hogy az előző, tehát az 1966-os évben Dánia 220 ezer tonnát importált.) A káliumklorid legfőbb szállítója Dánia esetében az NSZK volt, amely az össz­­mennylségnek 60 százalékát szállítot­ta le. Finnországban, valamint a többi skandináv országban is, a kálitartal­mú műtrágyákat leginkább kombinált trágyák formájában használják fel. A felhasznált műtrágya mennyiségből, amely 1967/68-ban 113 ezer tonnát tett ki, 104 ezer tonna volt a kombi­nált műtrágya. (a) 7 a műtrágyák cj tárolási módja AZ NDK-BAN A Német Demokratikus Köz­társaságban a Leuna Werke nemzeti vállalat, valamint a Schaftstödt-i agrokémiai köz­pont együttesen a műtrágyák tárolásának új módszerét dol­gozta ki. A nem csomagolt mű­trágyákat PVC fóliákra terítik szét, mafd a réteget ismét PVC fóliával takarják s a fóliákat speciális módon összeforraszt­­ják. A tárolásnak ilyen új mód­szere lehetővé teszi a tárolt műtrágyák minden tulajdonsá­gának fenntartását, teljesen száraz állapotban. UKRAJNA GÉPESÍTÉSE FEJLŐDŐ IRÁNYZATOT MUTAT jelenleg az Ukrán SZSZK minden kolhozára átlag 3300 hektár földterület, a szovhozok­­ra pedig 5400 hektár terület számítható. Ugyanakkor a kol­hozokban 44, a szovhozokban 89 traktor (15 lóerősekre át­számítvaj dolgozik. A kolho­zokban ÍZ, a szovhozokban 16 gabona- és egyéb növénybeta­karító kombájnt, 14 illetve 28 gépkocsit, 58, illetve 138 vil­lanymotort találunk. Az el­múlt tíz esztendő alatt Ukraj­­nyban traktorpark 182 ezer­ről 295 ezerre emelkedett, ha­bár az egy 15 lóerős traktorra számított földterület»a kolho­zokban 130-ról 63 hektárra és a szovhozokban 47 hektárra csökkent. I ZETOR TRAKTOROK KANADÁBAN A Kanadában bemutatott Ze­­tor traktorok közül, amint azt a Canadian Farm Equipment Dealer szaklap közit, a legna­gyobb érdeklődést a négy mo­dell közül a Zetor 8011-es arat­ta. A kanadai farmerek a cseh­szlovák traktorokkal egy gép­bemutató alkalmával ismerked­hettek meg. amely gépbemutatót az Ontarió állam farmereinek szövetsége szervezte meg. A KÖLA CÉG Oj TAKARMÄNY­­BETAKARÍTŰJA Lényegében dobszecskavágó, amelyet a silókukorica betaka­rításánál használnak, de a zöld­anyagot rendkívül rövidre, el­méletileg 3,5 mm hosszúságra tudja felaprítani. A gép telje­sítménye 80 tonna óránként. A dob munkaszélessége 1,7 m, a vágószerkezet munkaszélessé ge pedig 1,8 m. TELEVÍZIÓ A sertésiställoban Hollandiában a munkaerő­­htány miatt, és az idő gazda­ságos kihasználása végett, szá­mos sertésnevelő üzemben ipari televíziós kamerát helyeztek el. Így az üzem vezetője a la­kóházban a képernyőjéről fi­­gyélheti, hogy ml történik a sertésistállóban. A televíziót a malacnevelésben, a ftaztatók megfigyelésére alkalmazzák, a kombinált műtrágyák mennyiségé­nek a felhasznált egész műtrágya­mennyiséghez viszonyított aránya 19 százalékról 42 százalékra emelkedett. Norvégiában az 1966—68-as eszten­dőkben a kálitartalmú műtrágyák be­hozatala mondhatnánk állandó szin­ten volt, 163 ezer tonnát tett ki. A káliumklorid legfőbb szállítói az

Next

/
Thumbnails
Contents