Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-09-05 / 36. szám
1970. szeptember 5., .SZABAD FÖLDMŰVES 5 Élenj áró tejtermelők Az állattenyésztés eredményessége szoros összefüggésben van a kitermelt takarmányok mennyiségével és minőségével, de jelentős szerepet játszik az állomány összetétele, vagyis a tenyésztett állatok hasznossága is a végső eredmény kialakulásában. Mezőgazdasági nagyüzemeinkben a megalakulást követő években csak lassan indult fejlődésnek az állattenyésztés. Eléggé kritikus volt a helyzet a tejtermelésben is. kezdetén kudarcba fulladt a tehenek legeltetése, s ezért jelenleg nincsenek is legelők. Az öntözéses gazdálkodás révén elegendő mennyiségű és jó minőségű takarmányfélét tudnak biztosítani. Ebből a szempontból teljesen önállóak. Csupán a keverőüzemtől kapott speciális abrakkeverékekkel van baj. Hol van keverék, hol nincs. Ha van, akkor sem teljes értékű, mert a különböző ásványi anyagok hiányoznak belőle. Jelenleg ügy fest a dolog, hogy a keverőüzem nem bírja kielégíteni a különböző speciális keverékek iránti óriási érdeklődést. A kritikus helyzetet úgy akarják megoldani, hogy az egyik keverék gyártását beszüntetik, s ez a fejősök részére készült keverék lenne. Igaz, konkrét A GYORSÍTOTT MALACELVÁLASZTÁS ELŐNYE ÉS MÓDJA A peredi (Tešedíkovo) szövetkezetben a tejtermelés az 1961-es évig rohamosan emelkedett, de ettől a gazdasági évtől kezdve fokozatosan csökkent az évi tejprodukció. Az 19Bl-es évben összesen 1090 db szarvasmarhája volt a szövetkezetnek, amiből 362 volt a fejőstehén. Az évi produkció meghaladta a 699 ezer liter tejet. Ez 1903 literes évi és 5,2 literes átlagos napi tejeiékenységnek felelt meg. A marhaállomány túlnyomó része brucellózisban szenvedett, ezért szükséges volt a fokozatos selejtezés, az állomány felújítása. Ennek következtében 1964-ben mér mindössze négy tehene volt a szövetkezetnek, öt liter körüli napi fejésl átlaggal. Ebben az évben (1964) kezdték megalapozni az új, immár fertőzésmentes tehénállományt. Szinte elölről kellett kezdeni mindent. Nem volt könnyű, de ma már elmondhatják, hogy megérte! A galántai járás második legjobb tejtermelői. Tavaly 9,23 literes napi fejési átlaggal zárták az évet, ami egyedenként 3300 liter körüli évi tejtermelést jelent. Az ezévi eredmények is biztatók. Az első félévben 9,84 literes átlagot értek el tehenenként, s 1799 liter tejet fejtek ki egy fejőstől, ami 63 literrel több. mint a tavalyi félévi átlag. Még sokáig sorolhatnám a különböző számadatokat, melyekkel hűen lehetne érzékeltetni az emelkedés fokát. Én azonban csupán azt említem még meg, hogy a tej zsírtartalma átlagosan 3,6—3,8 százalék között ingadozik. Ami az állatok istállózását Illeti, az még a régi 96 férőhelyes, kétsoros istállókban van megoldva. Egy fejő 12 tehenet gondoz. A szövetkezet rendelkezik külön ellető istállóval, ahol az állatokra különös gondot fordítanak, hiszen tudatában vannak annak, hogy itt nevelkedik a jövő generációja. A teheneket gondosan előkészítik az ellésre, és három kg abraktakarmánnyal bővítik ki a napi takarmányadagjukat. A borjak elválasztása után a fejősök visszakerülnek a tehénistállóba. Itt a lehetőségeknek megfelelően a hasznosság alapján csoportosítják őket. A takarmányozás, Illetve a takarmányok elosztása a hasznosság szerinti csoportosítás szerint történik. A gondozók mindegyike évek óta dolgozik a tehenészetben, s így minden gondjukra bízott állatot jól ismernek. Tudják, melyiknek mennyi takarmány szükséges ahhoz, hogy a lehető legnagyobb hasznot nyújtsa. A fejősök kifutóban töltik az év túlnyomó részét. A fejősök kora tavasztól késő őszig a kifutóban tartózkodnak. Itt meg kell említeni, hogy a kifutó nem egészen megfelelő, mert az esős napok alkalmával sártengerré válik a falai, s az állatok kénytelenek egy helyben topogni, mert a sárba nem szívesen fekszenek le. Az állatok idegesek, leromlik az étvágyuk, s észrevehetően csökken a napi fejési átlag. Hosszabb esőzések után csak bővített takarmányadaggal tudják helyreállítani az állatok kondícióját, s ez feleslegesen növeli az önköltséget. A szövetkezetben már a kezdet Amikor hat ember húzza a borjút Az oroszvári szövetkezetben nem egy esetben hat ember húzza ki a borjút az elléskor — írja levelében egy oroszvári levelezőnk. Nemrég is ez történt, aminek az lett a következménye, hogy a borjú elpusztult és a tehenet, amely napokig nem tudott lábraállni. csak lelkiismeretes állatorvosi kezeléssel sikerült megmenteni. Mivel a szövetkezetben nem ez volt az első ilyen eset, levelezőnk kéréssel fordult szerkesztőségünkhöz, nézzünk utána a dolgoknak, mert ez így nincs rendjén. Megkértük az illetékes állatorvost dr. Szabó Ednuindot, fejtse ki véleményét a fentemlített esettel kapcsolatban. — Mivel az én hatáskörömbe tartozik a fentemlített szövetkezet, konkrét magyarázattal szolgálhatok a felmerült problémára. Való igaz, hogv sok mezőgazdasági üzemben gyakori a nehéz ellés, főleg a fiatal, elsőízben fedeztetett üszőknél. A nehéz elléseket az abnormálisán nagy magzat idézi elő. Az oroszvári szövetkezetben a legutóbbi ellesnél például 14 markos legénv segített az ellés levezetésénél. A borjú természetesen elpusztult, de a tehenet sikerült megmenteni. Az á'latol erősen megviselte az ellés, a szülőutak fokozott mértékben meg lettekszaggatva.de jelenleg mér elmúlt az elhullási veszély. A nehézséget itt is az abnormálisán nagy magzat okozta, mivel az üszőt inszemináció útján szimentáli bika soermál^v»1 *-'rméUenví*ették mee. Tekintette! arra, bogv a szimentáli bikák aránylag nagy utódokai A szövetkezetben gondoskodnak az iiszőnevelésröl is. (A szerző felv.) intézkedések még nem történtek, de ez minden esetre nem mehet így tovább. A múlt évben kísérletképpen bevezették a gépi fejést is. Az emberek eleinte húzódoztak tőle, de Horváth Géza mérnök, a szövetkezet zootechnikusa addig érvelt és bizonyított, amíg az emberek belátták, igaza van. Azóta már ez a módszer Is bevált, amit a javuló eredmények is hűen igazolnak. A perediek, látva a kifizetődő és sikeres termelést, elhatározták, hogy a jövőben kibővítik a tehenészetet. Amennyiben a pénzügyi helyzetük megengedi, felépítenek egy új, korszerű istállót is, ahol aztán alkalmazni és gytimölcsöztetni tudnák a korszerű technológiát és bevezethetik a magasabb fokú gépesítést is. így van ez rendjén. Nem szabad megállni a fejlődésben, nem lehet megelégedni az elért eredményekkel. Keresni kell az új, célravezető módszereket. Csakis így lehet egyre sikeresebbé és gazdaságosabbá tenni a termelést. Kádek Gábor Ügy mondják, hogy a körülmények erősen befolyásolják a fejleményeket. Tudni kell azonban, hogy a körülmények is valaminek a hatására alakulnak ki. így van ez a mezőgazdasági termeléssel is, mely a természeti tényezők hatására, s az emberi beavatkozás következtében fejlődik, vagy visszamarad. Alábbi esetünkben mind a két tényező hatékonyan befolyásolja a termelékenység kedve." i alakulását, és hogy még konkrétabb legyek, a malacnevelést, az erre alapozott serléshústermelést, s a jövedelmezőséget. Már régebben készültem Fegyvernekre (Zhrojníky), hogy elbeszélgessek Csömör Sándor elvtárssal, a szövetkezet főállattenyésztöjével. Leginkább a malacnevelés körülményei és technológiája érdekelt, ezért ebben az irányban érdeklődtem. A kérdezett elmondta, hogy jelenleg 1C5 szlovák fehér-nemes kocát és hat apaállatot tartanak. Vannak szlovák fehér-nemes, landrase-félvér, cseh-tarka és Cornwall apaállataik. így elöljáróban nyíltan meg kell mondani, hogy a múlt évben a kocaállományban jelentkezett betegségnek a malacszaporult látta a kárát. Tavaly kevesebb malacot választottak el kocánként, mint az előtte való esztendőkben. Időben felismerték azonban a betegséget, s megtették a szükséges intézkedéseket a kocaállomány felújítására. Ez azonban nem történhet egyszerre. Menet közben, a termelőfolyamat alatt kell az új állományt beállítani ismert származású, jó termelékenységű elődöktől, saját nevelésű törzskönyvezett kocáktól. A Hallatéban három dolgozó: Zsova János, Berecz Gynla és Szluka Pál gondozza az állatokat. Egy személyre 35 koca esik. A jó szaporulatot a kocák szakszerű előkészítésével, kétszeri pároztatásával érik el. A második pároztatás az első után számított 24 órán belül történik. Alapjában véve a takarmányadag itt is hasonló, mint más gazdaságokban. A szokott eleség mellé nyáron elegendő zöldtakarmányt, télen pedig fél kiló lucernalisztet adnak kocánként. Az állatok gondozói a munkadíjat az elért termelékenység után kapják. Egy 16 kg-os választott malacért 34 koronát fizet a szövetkezet. Ha a választás után átadott malacok súlya nagyobb a megkívánt normánál, úgy minden mázsatöbbletért 40 korona jár a gondozónak. Így nagyon is érdeke, hogy lehetőleg minden megszületett malacot fölneveljen. Csömör elvtárs hangsúlyozta, hogy a gondozók a legtöbbször jelen vannak az ellésnél. Ugyanis a koca elles közben rendszerint agyonnyom egykét malacot, s ha jelen van a gondozó, ez nem történhet meg, mert külön rakja a malacokat. Amikor az ellés befejeződött, visszahelyezi őket az anyához, hogy szophassanak. Egyhetes korban a malacok póttakarmányként ČOS I. takarmánykeveréket kapnak, a kutricákba helyezett kis vályúkba. A malacok az édes, magas tápértékű keveréket tetszés szerint fogyaszthatják három hetes korig. Közben COS II. keveréket is kapnak, s végül teljesen annak a fogyasztására szoktatják őket. Egyhónapos korban speciális szopőstnalac keveréket is fogyasztanak az elválasztásig. Az egyik keverék adagolásáról a másikra fokozatosan, tehát nem egyszerre térnek át. Az elválasztás aszerint történik, hogy egy-egy alom egészében mennyire fejlett. Szokás szerint négy-hat héten belül választják el, s hét-nyolc hetes korig még a gondozónál maradnak, s csak aztán kerülnek 16—20 kg-os súlyban az elöhizlaldába. Az állatokat ott készítik fel 50 kg-os súlyig, hogy átadhassák a hizlaldának. Az említett gyorsított választási módszerre! a kocák nem romlanak le, a malacok eltávolítása után azonnal bebúgathatják őket, s ennek következtében a kocák kétévenként ötször ellenek. A korai malacelválasztás előnye, hogy a koca lényegében csak fele ideig szoptat, mint a régebbi hagyományos malacnevelésnél. S ezt a COS keverékek etetése teszi lehetővé. További előny, hogy a választott malacok jó kondícióban kerülnek el a kocától. Korán rászoknak a keverék fogyasztására, s amikor az előneveldébe kerülnek, nem maradnak vissza a fejlődésben. A szövetkezet az első félévre a múlt évi betegség következtében csak 7,2 malac elválasztásával számolt kocánként. Azonban az alapos gondoskodás következtében 8,6 malac elválasztása vált lehetővé. Év végére 16 jövőre pedig 19—20 malac elválasztásával számolnak. Nagyon jó eredményt értek el a hizlalásban is. A malacok választásától számítva a hizlalás befejezéséig átlagban 60 dkg volt a napi darabonkénti súlygyarapodás. Ezt nagyban befolyásolta a szakszerű takarmányozáson kívül az is, hogy a szlovák fehér-nemes kocákat más fajta apaállatokkal pároztatják. Megfigyelték hogy az így nyert utódok fürgébbek, falánkabbak és gyorsabban nőnek. így az elléstöl számítva egy-egy 110 kg-os hízó előkészítése csupán hét hónapot vesz igénybe. Végeredményben ez a termelés racionalizálásának egyik jó példája. A malacokat csak saját célra, s a tagság részére, zárt forgóban nevelik. Szükség is van erre, mert 11 vagon sertéshús értékesítésére szerződtek. Ezt a mennyiséget előreláthatólag teljesítik is. A malacok ellenállőképességének megtartása érdekében Biomint is kevernek az eleséghez, mely a legfontosabb nyomelemeket tartalmazza. Télen pedig háromhőnaponként A- és B- vitamint adagolnak az állatoknak. A továbbtartásra szánt süldőket mindig a származás, vagyis az elődök termelékenysége (külem. szaporaság, tejtermelő és takarmányértékesítö képesség, a csecsbimbók száma) szerint válogatják ki. Minden kocának szám van a fülébe tetoválva. A malacok megszületése után a jobbfiilük hegyébe az úgynevezett hegyszámot tetoválják, egytől számítva, ahány malac az alomban van, s három-négy hetes korban pedig a jobbfülbe betetoválják a koca számát. Ha azonban az állatot süldőkorban továbbtartásra szánják, a balfülébe tetoválják saját számát. így válik lehetővé minden állatnak a nyilvántartása, hasznosságának ellenőrzése. Fegyverneken ezt az igényes munkát a segédzootechnikus végzi. Ezzel megakadályozzák, hogy kis hasznosságú egyedektől származó utód kerüljön a kocák törzsállományába. A szövetkezetben nem találomra tenyésztik a sertéseket. Ezért nincs szükségük átmeneti kocákra. Különben egy jó hírnek örvendő gazdaság ilyesmivel nem járatja le magát, mert már az is lényegbe vágó, hogy miként vélekednek róluk mások. A gazdaság jó hírneve midig a termelés színvonalától függ, s a fegyverneki állattenyésztésben, esetünkben a sertéstartásban és hizlalásban meghonosodott ésszerű megoldások másokat is arra ösztönözhetnek, hogy az ész forgatásával, kis költség igénybevételével, racionalizálják a termelést. HOKSZA ISTVÁN Szép eredményeket ér el a váqjarkasdl szövetkezet a malacnevelés szakaszán. Míg 1967-ben 15 százalékos malacelhullás mellett csupán 14,5 malacot választottak el egy anyától, addig az idei félév végéig kis htján kilenc elválasztott malac esik egy anyára, s ezt a számot az év végéig П 'fölé szeretnék emelni. foto: -borl nemzenek, el kellene tekinteni a köztudomásúlag szűk szülőutakkal rendelkező dán-vörös tehenek, valamint ezek keresztezéséből származó utődok szimentáli bikákkal történő fedeztetésétől. Helyettük a holland feketetarka bikákat lehetne felhasználni erre a célra. A Petržalkai Állami Gazdaságon szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az említett bikáktól nyert utódok sokkal életképesebbek és ellenállóbbak az istálló-betegségekkel szemben, s az ellésnél sem fordulnak elő semmiféle komplikációk. Igaz, hogy nehézségek mindig is voltak, de azért azt hiszem, hogy az illetékeseknek nem ártana elgondol; kozni a sznmorú valóság felett, s mi- I nél előbb véget vetni ennek az egyáltalán nem gazdaságos tenyésztési folyamatnak. Dr. Szabó Edmund, körzeti állatorvos
