Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-09-05 / 36. szám
í970. szeptember 5., SZABAD FÖLDMŰVES SZÖVETSÉGI SZEMLE A Szlovákiai Egységes Parasztszövetség fóruma A szövetkezetek melléküzemági termelésének regisztrálása Az eddig érvényben lévő Jogi szabályok fő fogyatékossága, hogy a vállalkozói tevékenység tárgya — mind az állami gazdasági szervezetek, mind pedig a szövetkezeti melléküzemági vállalkozások — nem voltak beiktatva a vállalati regiszterbe. Csupán a külkereskedelmi szervezetek tevékenysége volt regisztrálva a 114/1964 számú törvénygyűjtemény 7. §-a alapján. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a szövetkezetek melléküzemági termelésének jellege és terjedelme fontos, hogy szerepeljen a saját alapszabályzatban és azt szükséges Jóváhagyatni az illetékes Járási nemzeti bizottsággal. Persze a gyakorlati tapasztalatokból nagyon jól tudjuk, hogy a szövetkezetek melléküzemági termelése gyakran anélkül működött, hogv annak létét az alapszabályzat rögzítette és a Járási nemzeti bizottság Jóváhagyta volna. Egyes Jelenségek azt bizonyítják, hogy a szövetkezetek melléküzemági tevékenysége ellentétbe került a társadalmi érdekekkel és az érvényes törvényerejű rendelkezésekkel. A szövetkezetek melléküzemági termelésének eddigi Jogi szabályozása sok fogyatékossággal rendelkezett, így például a Gazdasági Törvénykönyv és a 114/1964-es számú törvénygyűjtemény sem teremtett megfelelő előfeltételeket a vállalatok és a szövetkezetek tevékenységének ellenőrzéséhez és irányításához. A regisztráló bíróságok nem vezettek nyilvántartást a vállalatok tevékenységéről és így nem is tudták ellenőrizni, hogy a vállalatok tevékenységének Jellege összhangban van e a jóváhagyott alapszabályzattal vagy az előírásokkal. A létező és a társadalmilag káros jelenségek eltávolítását szolgálja a 72/1970 számú törvény, amely a vállalati regiszter rendezésére, vezetésére, a vállalkozói tevékenység regisztrálására kötelez. Ez a törvény a mezőgazdaságra, illetve a földművesszövetkezetekre is új feladatokat hárít. A IOGOK ÉS KÖTE*.F7FTT«1ÍGISK KELETKEZÉSE Elsősorban is hangsúlyozni kell, hogy az eddigi Jogszabályok és Gazdálkodás törvénykönyve értelmében a szövetkezet azon a napon keletkezett, amikor az alakuló közgyűlés határozatilag kimondta az egységes földművesszövetkezet megalakulását. Ennek a határozatnak a hiteles Jellegét azonban a járási nemzeti bizottság egyetértő határozata adta meg. Ez persze egyben azt is jelentette, hogy a megalakult szövetkezet — a megalakulása napjától — igényt tarthatott Jogokra és arra is, hogy kötelezettségeket vállaljon magára. A vállalati regiszterbe való bejegyzésnek azonban csak deklaratív jellege volt. Ez az elv és gyakorlat érvényesült a meliorációs szövetkezetek és más mezőgazdasági szövetkezetek esetében is. Ezen a téren az új, vagyis a 72/1970. számú törvény 1. paragrafusa alapvető változásokat tartalmaz. Ennek a törvénynek az értelmében az efsz jogokra és kötelezettségek kötésére csak attól a naptól tarthat igényt, amikor be lett iktatva a vállalati regiszterbe. Ez pedig az a nap, amikor a regisztráló bíróság határozatilag engedélyezte a vállalat regisztrálását. Az új előírások rendet teremtenek a szövetkezetek megalakulásának és jogi személy létének kérdésében is. Mint már említettük is, az eddigi jogi szabályok nem köteleztek arra, hogy a vállalkozói tevékenység jellege regisztrálva legyen. Ügy tűnt, hogy az állami regiszter a szövetkezetek vállalkozói tevékenységét ellenőrizheti és irányíthatja regisztrálás nélkül is, éppen úgy, mintha kötelezően beiktatnák tevékenységüket a vállalati regiszterbe. Most azonban a 72/1970. számú törvény 3. §-a kötelezi a népi szövetkezeteket, a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket és szervezeteket, a szövetkezetek közös vállalkozásait, gazdasági szövetkezeteket, valamint a társadalmi szervezetek gazdasági intézményeit arra, hogy tevékenységük tárgyát a vállalati regiszterben regisztráltassák. A vállalkozói tevékenység tárgyát azokkal a hivatalos dokumentumokkal összhangban kell regisztráltatni, amelyek meghatározzák a vállalkozói tevékenység tárgyát, illetve Jellegét. Ennek a törvényes intézkedésnek az a célja, hogy megakadályozza a szövetkezetek és más szervezetek melléküzemági termelésének törvényellenes bővítését. Az új előírások egyben kötelezik az említett gazdasági szervezeteket arra is, hogy a vállalkozói tevékenységükben, illetve a melléküzemági termelésükben előforduló változásokat, bővüléseket regisztráltassák, illetve a vállalati regiszterbe beiktassák. A módosult tevékenység és az azzal összefüggő Jogok azonban csak attól a naptól kezdődnek, amikor a regiszterbe való beiktatás, illetve bejegyzés megtörtént. Ez az intézkedés tehát megakadályozhatja a szükségtelen melléktermelési ágazatok létesülését. A vállalkozói tevékenység tárgyának, illetve jellegének kötelező bejegyeztetése — a szövetkezetek melléküzemági termelésének tekintetében — tisztázza azokat a félreértéseket, amelyek a melléküzemági termelés értelmezésében és meghatározásában fordultak elő és világosan meghúzza a vonalat a melléküzemági és a mezőgazdasági termelést közvetlen segítő, tehát szolgáltatásokat nyújtó és kiegészítő termelési ágazatok között is. A SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának 24/1970. számú Hivatalos Közlönye világosan meghatározza azokat a melléktermelési ágazatokat, amelyeket az egységes földművesszövetkezetek létesíthetnek. Amennyiben a szövetkezetek olyan melléküzemági termelést folytatnak, amely a vállalati regiszterbe is be lett iktatva, úgy senki sem vonhatja felelősségre őket azért, hogy nem engedélyezett tevékenységet fejtenek ki. Megjegyezzük, hogy a regisztráló bíróságnak kötelessége felülvizsgálni, hogy a beiktatásra javasolt vállalkozói tevékenység összhangban van e az érvényben lévő előírásokkal, főleg a vállalkozói Jogot szabályozó rendelkezésekkel. A vállalati regiszterbe már bejegyzett mezőgazdasági üzemek a vállalkozói tevékenységük tárgyát és Jellegét, illetve annak elismerését szolgáló javaslatukat a törvény életbelépésétől kezdődő három hónapon belül, vagyis 1970. november 1-ig nyújtsák be az illetékes regisztráló bírósághoz. A SZÖVETKEZETEK KÖTELESSÉGEI Elsősorban is fontos, hogy a szövetkezetek hagyassák jóvá az alapszabályzatuk módosított formáját, főleg azokat a kiegészítéseket, amelyek a melléküzemági termelés meghonosítását fefezik ki. A melléküzemági termelés Jellege és terjedelme feltétlenül szerepeljen az alapszabályzatban, illetve a szövetkezet házirendjében. Azok a saját termelési ágazatok, amelyek a szövetkezet részére kisegítő szolgálatokat nyújtanak, nem igénylik az állami szervek Jóváhagyását, amennyiben azt külön rendelkezés nem írja elő. Az esetleges félreértések elkerülése céljából azonban helyes lesz, ha az efsz-ek a saját alapszabályukba beiktatlák mindazokat a vállalkozói tevékenységüket, amelyek az egységes földművesszövetkezetek általános jellegű alapszabályzatának 3. cikkelyében szerepelnek és azt a melléküzemági, valamint kisegítő szolgáltatásokat nyújtó tevékenységet is. amely a 4. cikkely keretében található. Mezőgazdasági termeléstől független tevékenységet csak a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 24/ 1970 számú Hivatalos Közlönyének 15. fejezetében meghatározott esetekben lehet folytatni. Az érvényben lévő előírások alapján Javaslatot a vállalkozás lellegének és tárgyának regiszteri bejegyzésére. az illetékes vállalat helyett beterjeszthet a vállalat, illetve a mezőgazdasági üzem felettes szerve is. Helyes lesz azonban, ha a Javaslatokat -minden esetben a járási mezőgazdasági társulások. Illetve a járási mezőgazdasági termelési igazgatóságok dolgozzák ki az egyes szövetkezetek részére, mert ezáltal lehetőségük nvfllk arra is. hogv kiküszöbölték azokat az ellentmondásokat, amelyek egves szövetkezetekben a regisztráláshoz beterjesztett adatok és a tényleges valóság között felmerülnek. L. Škotta. CSc. A szlovákiai aratóünnepély műsora 1970. szeptember 5. 10.00 éra — Sportmérkőzés a TJ stadionban. 15.00 óra — A vásárvároska megnyitása, zene- és táncegyüttesek fellépése. 19.00 óra — Kultúrális-szórakoztató műsor a szabadtéri színpadon. A Nyitrai Országos Mezőgazdasági Kiállítás Gazdaságának megszemlélése egész napon ót. 1970. szeptember 6. 7.00 éra — Zenés ébresztő. 0.30 óra — Felvonulás a Lenin-térre — fúvószenekarok, ének- és táncegyüttesek fellépése. 9.30 óra — Az aratóünnepély résztvevőinek békemanifesztációja — allegorikus kocsik menete, aratőkoszorúk átadása. — Kulturális és sportrendezvények. — Tanulmányi látogatások a Nyitrai Országos Mezőgazdasági Kiállítás Gazdaságába egész napon át. ■í m m 11 Széles aszfaltút* ível a vágat szövetkezet gazdasági udvarában, s köti össze a gazdasági épületeket. Ez már a verseny eredménye... ... Meg az is, hogy parkosították 2 gazdasági udvart, rendbehozták az 'stállók környékét. Virágágyások, díszfák, zöld övezetek ‘eszik széppé, von:óvá, otthonossá a jazdasági udvart. Terefere. Foto: nki ■yjoha nem egészen négy hónap van még hátra az év végélg, az őszi munkák első futama közepette a szokásostól eltérően sokasodott a közös gazdaságok vezetőinek gondja. Napirendre került az új ötéves terv irányszámainak lebontása. S ez megköveteli a termelési-üzemfejlesztési lehetőségek alapos felmérését, az anyagi-műszaki bázis megteremtését. Ha valamikor szükség volt a szakemberek és az egyszerű tagok Jó meglátására, hasznos ötleteire, értékes Javaslataira, most Igazán kell a Józan előrelátás, a véleménynyilvánítás a hatékonyabb gazdálkodás feltételeinek kialakításához, a tervkészítéshez, amelyet nem néhány vezető, hanem a széles tagság valósít meg. Miről is van szó? Arról, hogy az igazi értelemben vett nagyüzemi gazdálkodás útjára térjünk. Hiszen számtalan szövetkezeti tisztségviselő vallja, a jelenlegi forma már elavult, nem felel meg sem a ma, sem pedig a Jövő követelményeinek. Végre ki kell Jutni abból a kátyúból, amelybe Jutottunk. Mindannyian tudjuk, az utóbbi két esztendő mezőgazdasági termelésére a bizonytalanság, az ösztönszerűség és távlatnélküliség nyomta rá bélyegét. Ez így nem mehet tovább! Az ország szövetkezeteinek többségében az a vélemény alakult ki, hogy a helyzeten múlhatatlanul változtatni kell; mezőgazdaságpolitikánknak előre kell mutatni, biztonságosabb alapokon kell nyugodnia. Szlovákia számos járásában máT összehangolták a különféle javaslatokat, elképzeléseket, véleményeket, amelyeknek alapján hozzáfoghatnak az egyes gazdaságok terveinek megformálásához. Többek között az ekecsi szövetkezetbe is ellátogattunk, hogy egyetmást megtudjunk az előkészületekről, jövőjük, sorsuk formálásáról. Még határozott, lerögzített számokról nem tudtak tájékoztatni, de körvonalazták, milyenek az elképzeléseik, valójában mit is kell tenniük, hogy nűgyot léphessenek előre. Bővítik a kukorica, cukorrépa vetésterületét Kétezerhatszáz hektáros ez a csallóközi szövetkezet, amelynek Öllé Imre az elnöke. A rövid beszélgetés homlokterébe a növénytermesztés kerül. — A jövő évi bő termés ágyát most készítjük — kezdi. — Sorsukat, jövőjüket formálják Az 5. ötéves terv irányszámaihoz igazodva számbavették termelési-üzemfejlesztési lehetőségeiket Hat lánctalpas traktor hosszabbított műszakban, éjjel-nappal váltva dolgozik. Vetőmag- és műtrágya-gondunk nincs. Például tiszta tápanyagként 220 kg jut hektárára. Kiderül, itt bizony nagy a kukorica becsülete. Kitűnő takarmánynövényként kezelik. Összesen 240 hektáron termesztik. Vetőmag céljára. Román hidraulikus géppel vetették az idén is, amely növénykultúra kapát nem látott. A gyomirtást vegyszerrel végzik. Az elnök épp azon sajnálkozik, miért is nincs több időnk, hogy a 80 mázsa átlagos szemterméssel kecsegtető kukoricájukat megszemléljük. Elmondja, bizony, ha megfelelő vetőmag-fajtákat sikerül beszerezniük, s a termelési költséget leszorítani, akkor tovább bővítik a kukorica vetésterületét a tavaszi árpa rovására. Merthiszen az árpa csak félannyi terméssel fizet a legjobb termés esetén is. No meg a kukorica betakarításának gépesítése megoldott kérdés. — Ha adaptérra lesz szükségünk, a szerződés szerint kapunk a Gellei Gépállomástól. Tárolótér-hiányunk nincs — beszéli Öllé elnök. — Ha esetleg túlteng a kukorica nedvességtartalma, könnyen segítünk rajta. Igénybevesszük az „erőtakarmánygyárunk“ szárítóberendezését. A cukorrépa betakarítása is lényegében gépi erővel történik. Ha beválik a hatsoros szovjet répakombájn, vásárolnak. A répa szállítóeszközökre rakását is gépekkel végzik. El Is határozták, ezt a fontos ipari növényt tíz hektárral nagyobb területen termesztik majd a Jövő évben. Minőségi változást akarnak az állattenyésztésben Az elnököt máshova szólította a kötelesség, Nagymegyeren akadt intéznivalója. így hát Cserge Károly mérnök, termelési helyettes tájékoztatott. Nemrég dolgozik ebben a közös gazdaságban, mindössze egy éve, de áttekintése van úgymond mindenről. — Kiváló lehetőségeket teremtünk a hígtrágyás öntözésre —■ újságolja. — Jelenleg már 170 hektáron üzemel az öntözőrendszer, s a tervek szerint 300 hektárra terjed majd ki. Igaz, elég nagy befektetést követel az öntözésnek ez a hatékonyabb rendszere. Ám reméljük, néhány éven belül megtérül a kiadás. Ilymódon intenzivebbé teszik majd a takarmánytermesztést. Kell is, hiszen a tehenészet fejlesztésére a közeljövőben nagy gondot fordítanak. A tehénállomány létszámát a mostani 520- ról 750 darabra gyarapítják. — Nemcsak számbeli gyarapításra törekszünk — állapítja meg a haladó módszereket pártfogoló, új iránt fogékony, s harcolni tudó mérnök. — A nagy árvíz után a tehénállományba Jócskán vegyült a cseh vörös-tarka fajtából. Most ezeket likvidáljuk, s szimmentáli fajta tehénállományt alakítunk ki. Tenyészüszők nevelését szorgalmazzák majd. A bikaborjakat pedig a járási szarvasmarhahizlaló társulásnak adják. Ez a társulás még a közeljövő zenéje. Nem kétséges azonban, hogy amit a szerdahelyi járás szövetkezeteinek vezetői gazdaságosnak, a népgazdaság szükségleteit is szem előtt tartva jónak látnak, meg is valósítják azt. Mégpedig a kor követelményeinek megfelelően, a legkorszerűbb termelési viszonyok kialakításával. Az ilyen együttműködés, az igazi nagyüzemi termelési formák híve Cserge mérnök. Csak helyeselhető az a véleménye, specializálni kell nemcsak a termelést, hanem a mezőgazdasági szakembereket, mérnököket, technikusokat is, mert alkotóképességük szűk keretek között nem bontakozhat ki. Szaktudásuk nem hasznosul kellőképpen, ha elképzeléseiknek gátat vet a kisüzemi forma, mely a fejlődés béklyója. Merészet, nagyot kell lépni! Az 5. ötéves terv a nagy mezőgazdasági komplexumok létrehozásával számol, amelyekben eddig soha nem tapasztalt fejlődés veheti kezdetét. Érvényesülhetnek a tudomány és technika legújabb vívmányai. N. KOVÁCS ISTVÁN
