Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-07-04 / 27. szám
A kétarcú gesztenyefa — Városunk — Érsekújvár határában, a Nyitra-folyót szabályozó „Zúgó“-fal melletti térségben, közvetlenül az új töltés tövében áll egy vén „Janus arcú“ pompás gesztenyefa. Egyedül maradt, mert a régi zúgókörnyék arculata a mederrendezés következtében teljesen megváltozott, a fákat, a vadon nőtt fűzeseket és bokrokat szükségszerűen kiirtották, így csak a magános, öreg gesztenyefa maradt élő emlékként, mint Csontváry „Libanoni cédrusa“. Ennek a fának valóban két arca van, a Nyitra folyóra néző felének üde zöldje teljesen virágtalan, mig lombozatának másik oldala, a töltés felőli, roskadozik az illatos virágoktól. Eddig még talán nincs is benne semmi különös, hiszen természetes, hogy a víz felöli, hidegebb oldala lehet oka virágtalanságának, ha ... nem állna rendelkezésre többéves megfigyelési adat, illetve egy természetbaráttól kapott megbízható értesülés. Ezek szerint ennek a faőriásnak minden évben csak az egyik fele virágos és ez évente szabályosan változik, hol a jobb, hol a baloldala virágzik. Mi is megnéztük ezt a fakuriózumot és szemlélődésünk alapján kialakítottunk egy elméletet: minden jel arra mutat, hogy talán két fa összenövéséről van szó. A múltban a szél szárnyán két gesztenyegubacs hullott a termékeny humuszra, és fejlődésük során törzsük összeforrt, így tehát két azonos egyed szimbiózisáról van sző. A természet rejtelmes erőinek hatására, amely óvja a növényt a túlterheléstől, megosztotta a szerepeket, s így nagyon bölcsen az egyik évben a fa jobb oldala, míg a másikban a bal oldala terhes a virágtól. Amennyiben e sorok egy botanikus kezébe kerülnek, talán felcsillan az érdeklődés és szakszerűen kivizsgálják ennek a természeti jelenségnek okát, s megfejtik a „Janus arcú“ vén gesztenyefa rejtélyét. (JS) kezelése felhasználhatók. A kiszórt tápanyagot sekélyen kapáljuk a földbe, és öntözzük meg a területet. A talaj legyen gyommentes és levegős, eső vagy öntözés után lazítsunk. A tőből előtörő vadhajtásokat távolítsuk el — később hajtanak ki, ha a viszszavágás helyett a talajt kibontva, lehetőleg a kiindulási helyről szedjük le őket. A magastörzsű rózsák karózását ellenőrizzük, a karó mellett feszesen álljon a törzs, ne horzsolódjon. A karó csak a törzs magasságáig érjen, egyszerű, sima, fehérre vagy zöldre festett legyen, ne tűrjünk rajta csillogó üveggömböt. A kertben a növény díszítsen! A rózsa kártevői közül a levéldarazsak, levéltetvek ellen a Foszfotion 0,2 %-os oldatával védekezzünk. Rózsák nyári A tavaszi metszéssel a virágzás alapját teremtettük meg, a folyamatos nyílást a rendszeres nyári gondozás biztosítja. A virág szedésekor — a szár hosszúságának rovására — egy fejlett szemet hagyjunk a tövön, a másodvirágzás így hamarabb következik be. A kiültetési anyagként nevelt rózsák esetében az elvirágzott részek levágásával érjük el ugyanezt a célt. Itt csak a legfelső világos szemig történjék a visszavágás. A kúszórózsák elvirágzott részeit távolítsuk el, ügyelve az idei hosszú hajtások épségére. Az új hajtásokat ajánlatos a támasztékhoz kötözni. A második virág, illetve hajtás kinevelését fejtrágyázással segítjük elő, ehhez szerves és szervetlen trágyák egyaránt Gyümölcsfáink egyik legveszedelmesebb ellensége a levéltetű, mely őszibarack, szilva és cseresznyefáinkon jelenik meg elsőként, de az almafákat sem kerüli el. Virágoskertjeinkben a rózsa szenved tőle a legtöbbet. Számos esetben vastagon, százával ülnek a fiatal hajtásokon, leveleken. Az almatermésűeknél szintén a hajtások fiatal részén károsít, de a csonthéjasokon az idősebb leveleken is fellelhető. A gyorsan szaporodó kártevő a levél fonákján sűrűn ellepi az egész felületet és a levél nedvét, illetve a fa tápanyagát fogyasztja. A megtámadott fa levelei összesodródnak, színtelenné válnak, majd elsorvadnak. A levéltetű kártétele a termésen is megmutatkozik. Erős fertőzés esetében a gyümölcs fejlődése lassul, lehull vagy fejletlen állapotban beérik. Kisebb fertőzés esetén a tetű barnásfekete ürüléke rárakódik a gyümölcsre. Az őszibarackot, melynek felületét apró szőrzet borítja, olyannyira elfesti az ürülék, hogy piaci értékesítésével nem is számolhatunk. Ez arra figyelmezteti a termelőt, hogy időben, lehetőleg a kártevő megjelenésekor megtegye a szükséges intézkedéseket. A levéltetvek ellen hatásos védőszer áll rendelkezésünkre: a Fosfotion, illetve az Arafosfotion. A szerves anyagot tartalmazó vegyszer a levelek belsejébe hatol, melyet a levél nedvével táplálkozó rovarok beszívnak s rövid idő alatt elpusztulnak. A Fosfotion két és három decis, illetve egyliteres üvegekben csomagolva minden szaküzletben kapható. A vegyszert 0,2—0,3 százalékos töménységben alkalmazzuk. Erős támadás esetén, amikor a kártevők láthatóan megkezdték romboló munkájukat, 0,4—0,5 százalékos töménységben használjuk. Ez azt jelenti, hogy 100 liter vízhez 5 decit, míg 0,3 százalékos keverésnél 3 deci Fosfotiont keverünk. A Fosfotion ártalmas az egészségre, ezért tartsuk be az üvegen feltüntetett előírásokat. —s <гявввЕтнваннапашнпвшвва1а1 Olvasóink kérdéseire válaszolunk Benkó András Mikolčany-i olvasónk a következő kéréssel fordult szerkesztőségünkhöz: „Az utóbbi időben észrevettem, hogy alma- és körtefáimat általam ismeretlen betegség — kártevő támadta meg, amelyről jóformán semmit sem tudok. A fa kérgén szürkés-barna pettyek keletkeznek és ezek környéke sötétpiros, lilás árnyalatú, amit a gyümölcsön is találtam“. Olvasónk egy darab fakérget is mellékelt leveléhez, amelyen két kártevőt ismertünk fel: a Kaliforniai pajzstetűt, valamint a vesszős pajzstetűt. Dióhéjban ismertetjük a két kártevőt és tevékenységét. Kaliforniai pajzstetű. Egykét milliméter nagyságú, szívó kártevő, többnyire mozdulatlan, melyet az időjárás viszontagságaitól viaszos pajzs véd. Lárvaként telel át a pajzs alatt. Tavasszal a lárva nemileg megérik, a nőstény júniusban 50— 200 db sárga tetvet szül, amelyek néhány órán át helyüket is tudják változtatni. Dél-Szlovákia melegebb helyein két nemzedéke van. A második nemzedék augusztustól késő őszig rajzik. Kártevése abban jut kifejezésre, hogy táplálkozására növényi nedveket szív és helyette toxikus anyagokat bocsát vissza. Ennek következménye a fa kérgének lilás elváltozása. Főleg akkor káros, ha az év folyamán a második generáció is megjelenik, mert ez Jóval tömegesebb az elsőtől. Hazája Kína, ahonnan Kalifornián keresztül (innen kapta nevét) került hazánkba. Védekezés. Ä pajzstetű ellen téli permetezésekkel — sárga mérgekkel kell védekeznünk. Ilyenek a Nitrozan (2%) Arborol (5%), míg az Oleoakarition 2 százalékos oldatával februárban, márciusban, illetve rügyfakadáskor permetezünk. Amennyiben a téli permetezést elmulasztottuk, tavasszal — főleg május végén, június elején — 0,3 %-os Arafoszfotion, 0,3 %-os Foszfotion esetleg 0,04 %-os Intration vegyületével permetezünk. Azonban a tavaszi permetezés csak akkor lesz hatásos, ha a fát jól megmosatjuk és a vastagabb hajtások is bőséges permetléhez jutnak. Vesszős pajzstetű. Vessző alakú, megnyúlt pajzs borítja az apró szívó tetvet. Főleg vastagabb ágakon található. Nálunk egy nemzedéke van. A tojások közvetlen az anyapajzs alatt telelnek át, májusban kelnek a tetvek. Az almán kívül más gyümölcsfajokon is megtalálható, néhány esetben a fenyőn Is. Védekezés: ugyanaz, mint a kaliforniai pajzstetű esetében. A védekezést elősegíti mindkét esetben a permetezés előtti törzstisztogatás, amelyet télen drótkefével végzünk. Belucz János mérnök, a nyárasdl szövetkezet gyümölcsésze A méhegészségügy helyzete Szlovákiában ■tEK"aa»aaaaiM—————————— —————i— «■ mi ■ i Vegyes érzelmekkel vettem kézbe a tollat, amikor a méhegészségügy kérdéseit tűztem napirendre. Ugyanis már az elmúlt év folyamán aggasztóak voltak a hírek, jelentések, hogy a michalovcei, velký krtiši és a prievidzai (Handlova és környéke) járásokban az európai költésrothadás úgyszólván „gyökeret vert“. Bár megtettük a szükséges intézkedéseket e betegség továbbterjedésének meggátlására, de sajnos nem született meg a várt eredmény. Tájékoztatásként közlöm az egyes járások gócpontjait, illetve a zárterület községeinek nevét. Michalovcei járás gócpont Sobrance. Zárterület: Tibava, Vojnatina, Komárovce és Ostrov. Gócpont Horná. Zárterület: Nižná Rybina, Ruskovce, Raškovce, Hlivištia, Jaseňov, Rematské Hámre, Poruba pod Vihorlátom. Gócpont Krčava. Zárterület: Husák, Koromla, Kolibábovce, Petrovce, Orechová, Vyš. Nemecké, Niž. Nemecké, Jenkovce, Sojkov, Kristy Tašula. A humennei járásban a gócpont Dbla. Zárterület: Dúbrava, Smigovel, Michajlov, Brezovce, Ruska Valová, Klenová, Ladomirov és Ruský Hrabovec. Gócpont Dúbravka osada Komaniec. Zárterület: Budkovce, Slavkovce, Vrbinca, Hatalov, Zbince, Falkušovce, Bracovce. Meg kell még említenünk a trebišovi járásban a Dargov gócpontot a hozzátartozó zárterülettel (Bačkov és Trnavka). Veľký Krtiši járás. Gócpontok Balogh n/Ipľom, Vinica, Kleйапу. Zárterület: Kosihy n/lplom, Veľká Calomija, Dolinka, Sečianky, Veľká Ves, Hrušov, Durkovce, Trebušovce, Lesenice, Chrastince, Opátov' nová Ves, Ipelské Predmostie. Gócpont Slov. Ďarmoty osada Iijášov. Gócpont Kosihovce. Zárterület: Opatová, Čebovce, Selany, Širákov, Kamenné Kosihy. Prievidzai járás. Gócpont Handlová és Jalovec. Zárterület: Malá a Vefká Canša, Chrenovec, Lypník, Morovno, Raztočno, Remata és Jalovec. Az elmúlt év októberében a komáromi járásban Moč községben megállapították az európai költésrothadás jelenlétét. Zárterület: Radvaň n/Dunajom és Kravany. Közvetlen az idei akáchordás előtt a komáromi járásban a további községekben állapítottak meg költésrothadást: Kolárovo. Zárterület: Velký Ostrov, Dedina Mládeže, Komoča osada Lohot és Kameničná. Patince. Zárterület: Iža és a marcelovái Virt erdő. Príbeta és Vojnice. Zárterület: Búč, Modrany, Dulovce, Virt a Chrasti Állami Gazdaság és Nová Trstená. Ezenkívül a dunaszerdahelyi járásban is előfordult az említett betegség, mégpedig Gabčikovon. Zárterület: Vrakuű, Pastuchy, Topolovec, Baka, Trstená. Az elmondottak alapján láthatjuk, hogy milyen nagy körzetekben veszélyezteti a méhállományt e betegség. Igaz ugyan, hogy a fiasítás e Járványára az „Enyhe költésrothadás“ elnevezést adták, mégis veszélyes ragályos betegségről van szó, amely a méhészetekben sokkal nagyobb károkat okozhat mintsem azt a méhészek többsége gondolja. Szerintem ez esetben mellőznünk kell az „Enyhe költésrothadás“ kifejezést és kizárólag az „Európai költésrothadás“ elnevezést használjuk. Most pedig nézzük meg, hogy egyes méhészek hogyan tartották be a betegség terjedésének megakadályozását szolgáló szabályokat, illetve rendeleteket. Amikor a vándorméhészek tudomására jutott a betegség fellépésének megállapítása, illetve értesültek a zárlatokról (ez a vándorcsaládok lerakása után két-három nap után történt), felszedték sátorfájukat s vagy hazamentek, vagy a komáromi járás más akácerdőibe telepedtek le. Ez a sajnálatos és az érvényben levő előírásokkal ellentétes cselekedetük nemcsak az illetékes állatorvosok és a méhészek széles körében váltott ki ellenszenvet, de további gócpontok kialakulását idézheti elő, ami pedig igazán nem kívánatos. Az ügy konszolidálása érdekében június 2-án a komáromi állategészségügyi szolgálat a következő rendszabályok bevezetését fogadta el: 1. Ideiglenesen zár alá helyezik a komáromi járásban levő méhcsaládokat a következő községek területén: Bajcs, Nesvady, Bohatá, Dolný Peter, Hurbanovo, Martovce, Chotín, Marcelová, Šrobárová és Komárno. Emellett az érsekújvári járásban a következő községek kerültek zár alá. Nové Zámky, Zemné, Andovce, Dvory n/Žit., Dubník, Rúbaň, Strekov, Gbelce, Mužla, Obid, Štúrovo, Kamenica és Chlaba. Az ideiglenes zárlat mindaddig tart, amíg az említett területeken az összes méhcsaládöt felül nem vizsgálják. Ezután ennek alapján történnek majd további intézkedések. Ha nem találnak beteg családokat, akkor az ideiglenes zárlat alatt levő területekről a méheket mozgatni lehet. Ez azonban nem vonatkozik az érvényben levő gócpontokra, valamint a hozzájuk tartozó zárterületekre. 2. Azoknak a méhészeknek, akik a tilalom ellenére méhcsaládjaikkal vándoroltak, illetve nem tartották be a zárterületre vonatkozó szabályokat, méhesüket vagy méhészkertüket zár alá helyezik. Ez az intézkedés akkor veszti hatályát, ha az 1971-es vizsgálat eredményeként megállapítják, hogy az adott méhcsaládok egészségesek. Sajnos, a kiadott rendelet sem hozta meg a várt eredményt. A méhészek, mintha mi sem történt volna, az akácvirágzás befejezése előtt eltűntek a vándortanyákról, illetve az ideiglenessé nyivánított zárterületről. Az értesülések szerint későbbi akácra vándoroltak, részben pedig az erdei málna vagy az édesharmatos területeket keresték fel. Őszintén szólva ez nemcsak meggondolatlan, de lelkiismeretlen cselekedet volt, hiszen olyannyira elterjedhet a betegség, hogy veszélyes következményei megpecsételhetik méhészetünk sorsát. Természetes, hogy e lelkiismeretlen „méhészek“ ellen a legszigorúbb rendszabályokat alkalmazzuk. Mint az állategészségügyi intézet munkatársa és az egészségügyi bizottság tagja Javasolni fogom, a rendeleteket megszegő méhészek nevét hozzuk nyilvánosságra, hogy a becsületes méhészek őrizkedhessenek társaságuktól. Felmerül a kérdés, hogyan jutnak a fent említett méhészek arra a gondolatra, hogy helytelen lépésükkel, haszonlesésükkel a becsületes méhészeket is berántsák a bajba. Ügy látszik ezek az emberek nem látnak mást, mint saját zsebüket. Ezúttal kérjük méhésztársainkat, írják meg a „Szabad Földműves“ szerkesztőségének azon méhészek neveit, akik az érvényben levő zárterületekröl elhelyezték méhcsaládjaikat. Jó lenne tudni honnan, mikor és hány méhcsaládot vittek el. Méhésztársaink egyúttal tegyenek javaslatokat a további eljárás ügyében. A pontosság kedvéért a továbbiakban az atka betegség gócpontjait és zárterületeit is közétesszük. Topolčany járás, gócpont Kšimná. Zárterület: Závada p. C. Vrchom, Žitva, Radiša, Uhrov, Podhradie, Amastiná. Gócpont Bošany. Zárterület: Chynorany, Nedanovce, Krásno, Turčianky, Nová Ves, Krnča, Práznovce, Krušovce, Rajčany, Sádok, Klátová N. Ves, Janóvá Ves, Kližské Hradište, Kliž. Ješková Ves, Solčany, Práznovce, Nedanovce. Banská Bystrica, gócpont C. Balog. Zárterület: Osada Dobroč, Pusto, Komov, Fajtov, Jánošovka, Vídrovo a hídig, Jergov az új hídig és pod Sitárkou. Az atkakór gyanúja következtében további zárlatok: Lipt. Mikuláš. Gócpont Ráztoky. Zárterület: Lipt. Trnovec, Beftušovce, Dobrovec—Škorupovo része, L. Mikuláš—Lipt. Andrašová és Paludzka része, Benice vč. Cemice, Paludza, Dechtáre, Parižovce vč. Sestre, Lipt. Lielnica. Losonc, Gócpont Malinec. Különösen aggasztó az atkajárvány terjedése Bošany gócpontból a Topolčany-i járásban. Az atkajárvány egyetlen család behozatalával Csehországból 1966-ban kezdődött. Az illetékesek megtették ugyan a szükséges intézkedéseket, de ezť nem érvényesítették következetesen. Az elmondottak alapján arra a következtetésre jutunk, hogy lassan a szakadék széléhez közeledünk. Ha a méhészek egy emberként nem tartják be az állatorvosi szolgálat, valamint a felsőbb szervek intézkedéseit, úgy beláthatatlan következményekkel számolhatunk. Az említett betegségek tényállására a továbbiak folyamán még visszatérünk. Svanczer Lajos, a Méhészszövetség Szlovákiai Választmánya egészségügyi bizottságának tagja.
