Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-07-04 / 27. szám
SZABAD FÖLDMŰVES *970. július 4. 15 A veteránok megbecsülése 1970. június 16-án a Komáromi Hajógyár igazgatósága és üzemi tanácsa kis baráti összejövetelt rendezett a hajógyárban elkészült háromszázadik hajó átadása alkalmával. Az ünnepélyen, amelyet a Szakszervezetek Házának kis kultúrhelyiségében rendeztek meg, megjelent vagy 60 veterán hajógyári szakszervezeti tag. Olyan tagok, akiknél a 40—50 éves tagság sem ritkaság. Ezek az elvtársak sok-sok évet töltöttek el a régi, kapitalista rendszer kizsákmányolóival folytatott harcokban. A hajógyár igazgatósága részéről ott volt Jedlička és Hám elvtárs, aki máskülönben tagja a Járási Pártvezetőség Elnökségének is. Az üzemi ROH szervezettől Horváth Vince, az üzemi tanács elnöke volt Jelen. Az elhangzott szívélyes üdvözletek után a meghívottak barátságos beszélgetés közben elfogyasztották a felszolgált frissítőket. Sok mindenről esett itt szó. A régi, harcos szakszervezeti mozgalmakról és a ma égető problémáiról. Beszélgettek komoly és vidám dolgokról, s főleg arról, hogy milyen sokat kellett a kapitalista kizsákmányoló urak gyáraiban a munkásoknak dolgozniuk, kevés pénzért. Hangsúlyozták, olyasmi nem létezhetett, mint nálunk egyes helyeken megtörténik, hogy a dolgozók későn jönnek és korán mennek a munkából haza. Akkoriban elég volt egy-két perces késés, hogy az ember a kapun kívül érezze magát. Az ünnepi gyűlés keretében kitüntették a legrégibb harcos Vasas szakszervezeti tagokat, akik elismerő oklevelekben és kisebb pénzjutalmakban részesültek. A kis ünnepség után Mézes József elvtárs, mint a legidősebb Vasas szakszervezeti tag és a Baráti Kör tagja, a Baráti Kör nevében köszönetét fejezte ki a gyár vezetőségének és az üzemi tanácsnak a figyelmességért. Diplomákat és 500 Kčs pénzjutalmat kaptak: Panyi József, Pollák Sándor, Broczky István, Jandás István, Mézes József és Szabó István. Diplomákat kaptak a további régi harcos tagjaink: Marcsik Cyril és Schlár Vilmos elvtársak. Holczer László A pártszervezet szerepe az üzem irányításában Annakidején, három évvel ezelőtt, a sajtóban aránylag terjedelmes Írás jelent meg a Nyugat-Szlovákiai Tejgyárak érsekújvári üzemegysége pártszervezetének munkájáról. Ez arról tájékoztatta az olvasókat, hogy a kisszámú alapszervezetnek milyen volt a szerepe az üzem irányításában. Akkor az alkalmazottak nem is egészen 13 százaléka alkotta a Nemzeti Frontnak eme szervét, amely minden részlegen, munkaszakaszon nem is volt képviselve. Ennek ellenére a szervezet átfogta az egész termelést és oda hatott, hogy a gazdasági mutatók teljesítése körüli problémák megoldásával az üzem a lehető legátütöbb eredményeket érje el. Az ezt követő időszakban, 1968-69- ben sem adta fel vezető szerepét a tejgyári szervezet. Az akkori változó pártpolitika sem kényszerítette „fegyverletételre“ az itteni kommunistákat. Vezetőségi és taggyűléseik napirendjén továbbra is szerepeltek gazdasági, termelési kérdések. Az érdemesebb feladatok megvitatásakor üléseikre meghívták a párton kívüli vezetőket, technikusokat és velük együtt döntöttek. A célhoz vezető eszközök alkalmazásakor is közösen határoztak. Az emlékezetes 1968-as esztendőben a szervezet munkáját az akkori „kalandorpolitika“ csak nehezítette. Lazult a munkafegyelem, megindult a munkaerővándorlás. A pártszervezet azonban nem adta fel a harcot. Sőt, tag|ai a sztrájkfelhívások idején személyesen beszélgettek a legfontosabb részlegek vezetőivel, dolgozóival. Ennek köszönhető, hogy egy percre sem állt le a munka, amivel jelentős károk keletkezését előzték meg. A sztrájkhullám respektálása, különösen nyáridőben, amikor az üzemegység naponta 105 és 115 ezer liter tejet dolgoz fel, hazárdjáték lett volna. Az érsekújvári tejüzem igazgatója, Albin Biro ma is ugyanolyan lelkesedéssel beszél az eredményekről, mint annakidején. Leginkább az üvegestej-készítö részleggel elégedett, amely Bodoki Mária technikus vezetésével naponta 33 ezer liter tejet ad a közellátásnak. Itt elsősorban Kollárová, Mináriková, Sviteková és Csákváry érdemel dicséretet. Pártunk megalapítása fél évszázados évfordulójának tiszteletére indított „Mindenki szocialista módon“ mozgalom a túró- és sajtkészítő részlegen bontogatja szárnyait. Itt Emil Rašman a technikus, aki egyben a pártalapszervezet elnöke is. Jelentős eredménynek számít, hogy megoldották a teljes értékű túró kis mennyiségben való csomagolását. Ezzel hozzájárultak az eladás kultúrájának emeléséhez. További sikerük, hogy a keménysajtok nagy részét, elsősorban a Cedart, exportképessé tették. Ezen a részlegen Závodská, Raučinová, Valentová, Kukán Éva, Cifra Erzsébet, Buránké és Valent az élenjárók. Legnagyobb gondot az ömlesztőrészleg okoz, annak ellenére, hogy az utóbbi időben itt 70 százalékkal növekedtek a teljesítmények. Elsősorban az ömlesztett sajtok csomagolásának biztosítása problematikus. Különben a minőség jelentősen javult és a háromszögletű sajt iránt hatványozottan növekedett a kereslet. Amikor elhagytam az üzemet, arra gondoltam, mire képes egy kis létszámú pártszervezet, ha olyan tagokból áll, akiknek a következetesség, elvszerűség nemcsak kötelességük, hanem erényük is. Tóth János, Nové Zámky Június 15-től 20-ig tartották az érettségi vizsgák az Ipolysági Mezőgazdasági Műszaki Középiskolán. A diákok növénytermesztési-állattenyésztési szakán 1970-ben 31 diák (ebből 14 leány) mutatta be tudását gyakorlati és elméleti téren. Jó benyomást keltett a diákok komoly, megfontolt beszéde, viselkedése. ürömmel tapasztaltam, hogy nagyon lugikusan gondolkoznak, mintegy bizonyítva, hogy az iskola tanári kara jól felkészítette őket az életre, a termelésre. Kíváncsian vártam a szóbeli vizsgákat, ahol magyar és szlovák nyelvből, ökonómia és üzemtanból, valamint növénytermesztésből és állat-Részt vettem az Ipolysági MMK érettségi vizsgáin tenyésztésből kellett a szigorú bizottság előtt felelniük. Kerestem a „lámpalázasokat“, de hiába. Az igazgató elvtárs, Danis Ferenc mérnök, és az osztályfőnök, Csutora Imre mérnök közölték, hogy a diákok jól felkészültek, így aztán nincs okuk a félelemre. A diákok reggel héttől este hét óráig „állták a sarat“. Az érettségiző diákok közül néhányan magabiztosan elárulták, hogy tovább akarják gyarapítani tudásukat a mezőgazdasági főiskolákon nemcsak nálunk, de Magyarországon is. Kedves végzősök! Komolyan vettétek az iskolát, komolyan vegyétek az életet is. Várunk titeket a mezőgazdasági termelésben. Közösen fogjuk irányítani a termelést. Veletek közösági üzemek dolgozói, tehát mi mindnyájan teljes mértékben kiérdemelsen fogjuk bizonyítani, hogy az EFSZ-ek, AG-ok és más mezögazdatük szocialista társadalmunk elismerését. Ing. F o r k i n Dionýz, a Lévai Járási Termelési Igazgatóság dolgozója Ötven év után Daloló Garamvölgye Kéménden június 7-én rendezték meg a már hagyományos járási dal- és táncünnepséget. A Garam szigetét tán már senkinek sem kell bemutatni. Előnyös fekvése, s zöldbeborult fái alatt a közönség nagy szeretettel tapsolta végig ezen különös randevú szereplőit. A műsor ünnepi beszéddel kezdődött, amelyet Berta István párttltkár mondott, majd a Lenin című verset szavalta el Száraz Dénes, az Érsekújvári AKI tanulója, aztán énekkarok, zenekarok, tánccsoportok váltották egymást. A párkányi CSEMADOK énekkarát Ligetfalusi Miklós vezényelte. A közönség tapsa nem maradt el, mivel az énekszámokat jól összeválogatták. Az érsekújvári CSEMADOK tagjai is kitettek magukért. Tánccsoportjuk a „Vlrtuskodó“ című táncot adta elő. Itt meg kell dicsérni Lakatos Miklóst és népi zenekarát, akik a táncot kísérték. Az érsekújváríakat a kürti táncosok követték, kiket Pepes Sándor és népizenekara kísért. A délután egvtk legnagyobb sikerét a muzslai Barak László aratta, népdalszámaival. A kürti citerásokról sem lehet megfeledkezni, akiket nemcsak a környéken ismernek, mivel felléptek már a rádióban, sőt a tévében is. A „Balatoni leánytánc“-ot egy fiatal csoport, az érsekújvári AKI tanulói adták elő, amelyet Szigligeti Kornélia tanított be velük. Majd a nagykéri Gróf György következett, magyar nótákat énekelt. A szünet előtt az újjáéledt bényi énekkar Kodály és Bartók számokkal lépett a közönség elé Kecskés Ferenc tanító vezetésével. A szünet után a közönség nagy szeretettel fogadta Kézsmárky Marikát és Szécsi Pál magyar énekeseket, Túrán László zongoraművész és a Szőlősén (érsekújvári) tánczenekar kíséretével. Közvetlenek, kedvesek voltak a magyar művészek. Feledhetetlen marad a közönség számára Szécsi Pál két legnépszerűbb dala, az „Emlékszel-e még“ és a „Kósza szél“. A műsort a Szolman ténczenekar zárta, majd az országos táncdalverseny sikeres szereplői közül léptek fel néhányan. A műsor befejezése után két zenekar gondoskodott a Jó hangulatról reggelig. Megtelt a Fehér Akác s parkolója rég nem látott annyi személyautót, autóbuszt, motorkerékpárt, mint azon a délutánon. S végezetül hadd dicsérjem meg a kéméndleket a jó szervezésért és eredményes munkáért. Dávid Nándor Kevés játékvezető képes olyan hoszszú ideig bíráskodni, mint a lévai járásban néhány sporttárs. Mivel Játékvezető hiány van, ezért Molnár Géza és Boráros János sporttársak sem akasztották szögre a sípot. Ebben az évben betöltik 50. születésnapjukat. Több évtized a sportpályán — ezt kevesen érik el. Molnár Géza bácsi — legalábbis így hívják őt a fiatalok — a damásdi szövetkezet csoportvezetője. Egész héten kijut neki a munkából. Sokszor már megpihenne családja mellett, de nem teheti. Minden játékvezetői találkozón hallja a kérelmet: tartsatok ki még egy ídeigl Géza bácsi ezt megérti, ezért még ott láthatjuk őt minden vasárnap a sportpályán. A jól végzett munkájáért a sportbizottság dicsérő oklevelet és emlékérmet adományozott neki. Életében ez volt talán a legnagyobb megtiszteltetés, amit a munka mellett a sport terén elért. Megfogadta, hogy még néhány éven át kisegíti a játékvezető gárdát, ha egészsége továbbra is kifogástalan lesz. Saját beismerése szerint a vasárnapi mozgás felfrissülést Jelent számára, soha sem érezte az izomlázat. Meg aztán, aki nem szereti a labdarúgást, az sokáig úgy sem tart ki elszántsága mellett. Géza bácsinak sok szerencsét kívánunk a zöld gyepen! * Boráros János is megkapta a kitüntetést. Pirospozsgás arca arra hagy következtetni, hogy még sokáig a legjobb játékvezetők egyike lesz. Deméndről minden irányban látogathatja a mérkőzéseket. Motorkerékpárja kitűnő állapotban van. Eddig mintegy 250 mérkőzést vezetett le. Legszívesebben rangadókat vezet, nem szeret „fújni“ a fiataloknak, mert azok sokat vitatkoznak, nehéz igényeiket kielégíteni, pedig ő az utolsó betűig tartja a szólást: „A pályán egyedüli Molnár Géza Boráros János úr a bírói“ Minden héten megtartja a szokásos edzést. A jó kondíció is egyik feltétele a sikeres bíráskodásnak. A sokat mozgó játékvezető közelről minden szabálytalanságot meglát és csírájában elfojtja az esetleges félreértéseket. Belányi János Ahogy megkezdődtek a tavaszi munkák, szinte naponta találkozunk. Hetvenkét éves, de kerékpárja vígan gurul vele a szövetkezet földjeire. Már hét éve nyugdíjas, mégsem pihen. Főleg a sürgős munkák idején lehet rá számítani. Rendszerető, szorgalmas ember volt egész életében. Egészségileg is elég jól bírja még, persze, időnként megérzi a hetven év súlyát. Jelenlegi sorsával elégedett. Tizennyolc éves volt, amikor az első világháború idején kikerült a frontra. Kétszer sebesült meg, szerencsére nem életveszélyesen. A háború alatt sok helyen járt, még az olasz fronton is volt. 1919-ben puskával a kezében védte a Tanácsköztársaságot. Nemegyszer került veszélyes helyzetbe. Egész életében szerény volt, s most is az. Nem szokott dicsekedni, hősködni. így csak nemrég tudtam meg, hogy pár hónappal ezelőtt ő is ott volt Komáromban a járási ünnepségen, ahol a volt vörös katonákat kitüntették. Ezt bizonyltja az az oklevél is, amelyen ez áll: „A Magyar Népköztársaság Elnöki. Tanácsa a Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója alkalmából GELLE GYULÄNAK a Tanácsköztársaság alatt kifejtett tevékenysége elismeréséül a Tanácsköztársaság Emlékérmét adományozza. Az okiratot Losonci Pál, az Elnöki Tanács elnöke írta alá. Nagyon szép az emlékérem és maga az okirat is. Méltó elismerés a hős helytállásért. Az ünnepség nagyon megható volt — meséli Gyula bácsi —. A mellette levő széken szintén egy idős harcos ült. Nézte egymást a két veterán, majd Gyula bácsi megkérdezte: „Testvér, nem Gőcze Lajos vagy te?“ — De igen — felelte a bácsi, persze 6 is felismerte szomszédját. Több mint ötven éve nem látta egymást a két harcostárs. Pedig annak idején nemcsak együtt harcoltak, de egy szobában laktak. Lajos bácsi Ekelen él, nem is olyan messze laknak egymástól. Valamikor két fiatal vált el egymástól, most két veterán könnyezett a boldog viszontlátásnál egymást átölelve. Szeretnék kipótolni azt, amit elmulasztottak. Megígérték egymásnak a kölcsönös látogatást. Gyula bácsinál ötven éve lóg a szoba falán a megnagyított katonafényképe, mely 1919-ben készült Tatán. Az akkori vöröskatonát ábrázolja, aki méltó elismerést kapott idős korában azért, amiért ez a fiatal harcolt. Kurucz Nánderné ERESZTREJTVÉNY ГПИШ1 Fűszernövények Mai rejtvényünkben hat ismertebb fűszernövény nevét rejtettük el a vízszintes 1., 68., a függőleges 8., 9., 12. és 48. sorban. VÍZSZINTES: 9. Csillagkép. 10. Kínai hosszmérték. 11. Ékezettel: kötőszó. 12. Eladási értéke. 14. Argon vegyjele. 16. Szülő. 19. Szintén szlovákul. 20. Csonthéjú gyümölcs. 22. Nemzetközi műnyelv. 24. Svájci kanton. 25. Mongol nép. 26. Ünnepi lakoma. 27. Mátka. 29. Német helység. 31. Azonos mássalhangzók. 33. Idegen oroszlán. 35. Ismeretlen adakozó névjele. 36. Az épület része. 37. Halfajta. 38. Idős. 39. Légüres tér. 41. Kelet németül. 43. Névelő (ford.). 44. Állami illeték. 46. Időmérő. 48. Akadály. 49. Kérdés. 50. Szegecs. 53. Török név. 55. Én latinul. 57. Számnév. 59. Német hivatal. 61. Sári Róza. 62. Szláv béke. 64. Hamis. 65. Lágy fém. 67. Idegen tagadás. FÜGGŐLEGES: 1. Gléda. 2. Kettős betű. 3. Gál Lajos biogramja. 4. Gyermeke. 5. Angol tenger. 6. Kettős betű. 7. Libahang. 13. Egyiptomi napisten. 15. Sportág. 18. Ajándékoz. 20. Állófilm. 21. Időhatározói névuté. 22. Literátus. 23. Mutatószó. 28. Görög betű. 30. Föléje. 32. Végtag. 33. Laoszi néptörzs. 34. Vattában vanl 35. Figyel. 40. A jószívű teszi. 42. Vércsatorna. 44. Török apa. 45. Becézett nagyszülő. 46. Egy angolul. 47. Igen Szlovákiában. 52. Testgyakorlat. 54. Paripa. 56. Menj angolul. 58. Ezek szlovákul. э7 ье 62 l l-*■ 59. Nem fölé. 60. Tartó. 61. Ásvány. 63. Azonos betűk. 54. Fél átló. 66. Indulatszó. 67. Kettős betű. Beküldendő a vízszintes 1., 68. és a függőleges 8., 9., 12. és 48. számú sorok megfejtése. A Szabad Földműves, 25. számában közölt, keresztrejtvény helyes megfejtése a következő: „A nők jelentős szerepet töltenek be a mezőgazdaságban.“ Könyvjutalomban részesülnek: Sladký Katalin, Gúta Szakács József, Debrod’ Zala Zsuzsa, Ipolyság Megérdemelt kitüntetések