Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-07-04 / 27. szám
FIGYELEMREMEtTO EREDMÉNYT ÉRTEK EL Bonyodalmak után új vezetőséget választottak Az ipolysági (Šahy) méhészszervezet huzamosabb vajúdás után végre megtarthatta évzáró közgyűlését. A zárszámadás nagyon mozgalmasnak ígérkezett, mert a szervezeten belül néhányan valami mást szerettek volna, mint amit a többség, s ezt a szóbanforgó évzárón is észre lehetett venni. Természetesen a többség győzedelmeskedett. Banzi Boldizsár elvtárs, aki évek hosszú során elnöke volt a szervezetnek — s nagy része van a nagyüzemi méhészetek megszervezésében — beszámolójában elmondta, hogy az alapszervezet tagjai a múlt év folyamán a tervezett 24 470 helyett 52 467 kg mézet adtak el a felvásárlóknak, s ezzel 212,42 százalékra teljesítették feladatukat. A méhészszervezetnek 478 tagja van, s ezek 4827 méhcsaládot mondhatnak magukénak. Sajnos azonban a múlt évben a szocialista szektor méhállománya nagyon lecsökkent, ugyanis több gazdaság beszüntette a méhészkedést, s így az 1969-es év végén az állami gazdaságok 110, a szövetkezetek 283, az állami erdészet 465, az egyéni méhészek pedig 3969 méhcsaláddal rendelkeztek. Érdemes még megemlíteni, hogy az egy méhcsaládra eső méz értékesítésében milyen eltérő volt a végeredmény. így például az állami gazdaságok 17,67, az egyéni méhészkedők 11,28, a szövetkezetek 7,55, s az állami erdészet csak 6,45 kg mézet értékesített méhcsaládonként. Lényegében a terv túlteljesítésében a legnagyobb érdemet az egyéni méhészkedők szerezték, mert 45 235 kg mézet adtak át a felvásárlóknak. Ezenkívül a méhészszervezet tagjai 6 kg méhpempőt és 60 dkg méhmérget is adtak a Slovakofarmának. A beszámolóból kitűnt, hogy a sági méhészszervezet igen jól teljesítette múlt esztendei termelési és értékesítési feladatát. Köztudomású, hogy a méhek felbecsülhetetlen értékű munkát végeznek a gyümölcsösökben, s az aprőmagvak megtermékenyítésében. S ezt a tevékenységet koronákban aligha tudjuk kifejezni. De egyesek nem is nagyon igyekeznek erre. A felszólalók közül valaki megjegyezte, hogy az alapszervezet tagjai a múlt évben mintegy 4013 méhcsalád után nyújtották be igényüket — a családonkénti 25 koronás — állami szubvencióra, de a szervezet körzeti bizalmiainak becsületes ellenőrzése folytán megállapították, hogy többen nem létező méhcsaládok után is állami szubvenciót szerettek volna kicsikarni. Ezt azonban" meghiúsították. Marek Anton, a szervezet titkára az évzárón felsorolta azoknak a névsorát, akik új tagokként jelentkeztek a szervezetbe, s így a taglétszám 19 új méhésszel gyarapodott. Námer László, a szervezet pénztárosa megjegyezte, hogy a múlt esztendőben kitűnően gazdálkodtak, s ennek következtében az aiapszervezet folyószámláján 11 ezer korona készpénz van. Gyönyör László, az ellenőrzőbizottság elnöke bejelentette, hogy az ellenőrzések folyamán a pénzügyi akciók lebonyolításánál semmiféle rendellenességet nem észleltek. Mivel az 1969-es esztendőt jelentős haszonnal zárták, javasolta, hogy az 1970-es évre befizetésre kerülő tagsági díjat csökkentsék, s ezzel a tagság egyhangúlag egyetértett. A vita befejezése után Szabó László, a jelölő bizottság elnöke ismertette a megválasztásra javasolt új vezetőség névsorát, s a javaslattal a tagság egyetértett. Így lett az alapszervezet új elnöke Török Lajos tanító, alelnöke Juraj Marák, titkára pedig Marek Anton, a vezetőségben maradt Banzi Boldizsár, a tapasztalt méhésztanítő, László Tibor, Námer László és még sokan a régebbi vezetőségből. A sági méhészszervezet évzáró közgyűlésén a Szlovák Méhészek Szövetségének elnöke Jozef Mróz és főtitkára Anton Kandera, valamint Balogh László, az elnökség tagja, akik szintén jelen voltak, felszólalásukban üdvözölték a jelenlevőket. Végezetül még el kell mondani, hogy a szlovákiai méhészet 100. évfordulója alkalmából az ipolysági méhészek alapszervezetének régi és példás tagjai — Banzi, Marek, László, Majer és Lukács elvtársak — jubileumi emlékérmet kaptak. Hoksza István Mit kell tudni a kezdő méhésznek? Ma már nem szükséges bizonygatni a méhészkedés népgazdasági jelentőségét. Fontossága nemcsak a méztermelés hasznossága révén nyilvánul meg, hanem a mezőgazdasági növények, gyümölcsösök terméshozamainak jelentős növelése révén is. Hiszen ezek a szorgalmas bogarak hasznos segítőtársai az embernek, a természetnek. Ezért egyre többen foglakoznak méztermeléssel, főleg olyan személyek, akik maguk készítik a kaptárakat s egyéb méhészeti felszerelésüket. Akadnak egyének, akik irtóznak a méhek közellététől. A félelem okát a méhszúrás váltja ki, pedig a méh nem félelmetes jószág, csupán elővigyázatos kezelést igényel. A méhek közelében nyugodtan kell viselkedni és a méhekkel való munkát is a legnagyobb elővigyázattal kell végezni. Egyszóval: nem szabad a méheket ingerelni, nem szabad izzadt testtel, s főleg italos állapotban a méhekhez közeledni, mivel az idegen szag ingerlő hatással van rájuk. Megfelelő óvintézkedésekkel azonban elejét vehetjük a méhszúrásnak. Például füstölő igénybevételével, vízzel történő permetezéssel stb,. stb. A kezdő méhész mielőtt komoly elhatározásra jutna a méhcsaládok vásárlását illetően, tudnia kell, hogy csak olyan helyről ajánlatos méheket vásárolni, ahol nincs méhbetegség. Ezért előbb meg kell győződnie arról, hogy a községben, vagy a környékben nem pusztít-e fertőzéses megbetegedés. Különben teljesen feleslegesen kidobott pénz lenne, amelyet a méhek vásárlásába fektetett, ugyanakkor a méhcsaládok behozatalával a szomszédos méhészek állományát is veszélyezteti. A méhcsaládok beszerzésére legalkalmasabb a tavaszi, illetve a nyári időszak. A kezdő méhésznek azt is tudnia kell, elsődleges követelmény, hogy az anya fiatal legyen. Az anya életkorát, tenyésztésre alkalmas voltát a Hasításról lehet megállapítani. Ha a fiasítás tömött és zártsorú, a család erejéhez mérten eléggé kiterjedt, akkor továbbtenyésztésre alkalmas. Arra azonban ügyelni kell, hogy a megvásárolt méhcsalád népes legyen. Győződjünk meg arról is, hogy a méhcsaládnak elegendő táplálék áll-e rendelkezésére (legalább 7—11 kg legyen). Amennyiben a lépépítmény sötét színű, tehát elöregedett, azt fokozatosan — szakaszosan — ki kell cserélni. Nagy gondot kell fordítani a méhek elszállítására és csomagolására, melyet minden esetben az időjárástól teszünk függővé. Közeli szállítás esetén csupán arra ügyeljünk, hogy a méhcsaládok elegendő levegőt kapjanak. Ugyanis a méhek a szállítás ideje alatt rendkívül izgatottak és a kaptárban, különösen nyáron, nagy nőség képződik. Ha nem biztosítunk elég levegőt a méhcsaládok számára, fulladás veszélye állhat be. A nagyobb távolságra történő szállításnál nem árt, ha egy-két vízzel telt lépet teszünk a kaptárba. A szállítás rendszerint vontatóeszközzel vagy tehergépkocsival történik. Az ilyen járművön szállított méhcsaládok kaptárait úgy helyezzük el, hogy az abban levő lépépítmények éle a kocsi oldala felé nézzen. Megérkezés után a kaptárakat azonnal a kiszemelt helyre rakjuk és megnyitjuk a kijárókat, hogy a méhek kirepülhessenek. Néhány nap múlva át kell vizsgálni a családokat, eltávolítani az esetleg leszakadt léptöredékeket és a kicsurgott mézet. Egyúttal ellenőrizzük, hogy szállítás közben az anya nem pusztult-e el. Ha igen, annak pótlásáról azonnal gondoskodjunk. Továbbra is figyelemmel kísérjük a méhcsaládok életét, munkáját és ügyelünk arra, hogy állandóan elegendő élelmük legyen. Az élelem és a víz biztosítása rendkívül fontos a fiasítás táplálásához. Kezdő méhészek számára igen fontos, hogy megismerjék a méhek életét, biológiai tulajdonságát és azokat a betegségeket, amelyek a méheket veszélyeztetik. A tapasztalatokat megfigyeléssel is gazdagíthatják. Ez egyik alapfeltéte a méhészkedésnek. A másik pedig a jó és nagy kiterjedésű raéhlegelők. A kezdő méhészek számára nem lehet tehát közömbös az ismeretek elsajátítása, mert csak ennek birtokában lehetnek jó méhészek. Andriskin József Kétszintes köszméte-sövény A házikertekben termelt bogyós gyümölcsűek közül igen elterjedt a köszméte. A talaj iránt nem válogatós, telepítése, gondozása egyszerű. Jelentőségét fokozza koraisága és nagy cukor- és vitamintartalma. A köszmétét az utóbbi időkben már nemcsak bokor, hanem törzses fácska alakban is termesztjük. Alanya az aranyribiszke új hajtása. A házikerteknek dísze is a karó mellett nevelt köszmétefácskák sora; nagy előnye a magas törzsnek a bő termésen kívül a gondozás és szedés egyszerűsége. A köszmétét faalakban kétszintes növénynek is nevelhetjük a házikertekben. Telepítés előtt a kijelölt helyen ássunk egy egyenes, egy ásónyom szélességű és két ásónyom mélységű árkot. A hoszszúsága a körülmények szerint változó, 5—25 méter lehet. A kiásott földet visszatemetve, a felső ásónyom földje alulra, az alsó ásónyom földje pedig felülre kerüljön. Amint a föld megülepedett, ősszel ültessük be a kijelölt sort az aranyribiszke éves hajtásaival, 60 cm tötávolságra úgy, hogy minden másodiknak ültetett hajtás erősebben fejlett legyen. Tavaszszal, amikor az aranyribiszke hajtásai fejlődésnek indulnak, arra ügyeljünk, hogy csak a csúcsrügyet, vagyis a főhajtást hagyjuk meg, a többi oldalhajtást vissza kell két levélre csípni, hogy a törzs erősödjön. A további gondozás egyszerű, sekély kapálásokból áll. Májusban, amikor a- hajtáscsúcsok elérik a kívánt magasságot, zöldoltással beoltjuk. Csak kiváló minőségű, nagyszemű anyatőről oltsunk. Az oltásokat pontosan meghatározott magasságban végezzük, mégpedig úgy, hogy a sorban a fejlettebb alanyokat 120 cm, az utána következő gyengébbeket 60 cm magasságban oltsuk be. Így a sövényben minden második alacsony, a közbeeső fácska magas fa lesz. A hajtások nem egyformán fejlődnek, ezért nagyon kell ügyelni, hogy akkor végezzük a zöldoltást, amikor a hajtások a kívánt magasságot és a zöldoltásra megfelelő állapotukat elérik. így az oltás nem egy napon, hanem két-három hét alatt,, május végén és június elején végezhető Lehetőleg borús napokat válasszunk. Ha Köszméte-sövény. Tőtávolság 60 cm. A kisebb fák koronamagassága 60 cm, minden második fácska koronamagassága 120 cm. A sövényt kétszintes kordon tartja. napsütés van, az oltásokat árnyékolni kell. Az oltványokat az első évben még csak karózni, a következő években már véglegesen kordonozni kell. A köszméte-sövény két végére és a közepére szükség szerinti mennyiségben akácfa vagy beton oszlopokat ássunk le. Az oszlopokat 60 cm és 120 cm magasságban a szélén kétkét lyukkal, vagy fülecskével látjuk el, és ebbe két-két sor vastag, többrétű drótot húzunk, úgy, hogy a köszmétefácskák koronái a két huzalon támaszkodjanak. A huzal végét el lehet látni feszítő csavarral, így ha meglazul, könnyen utána húzható. A dróthuzalokat — ha a fácskák koronái már fejlettebbek — több helyen erős karókkal alá lehet támasztani. A köszméte-sövény nagy előnye a bokorral szemben: — a házikertben díszítő hatása is kihasználható; — gondozása, trágyázása, talajápolása, metszése, könynyebb a bokorénál; — könnyebb a kártevőktől védelmezni; — szedése gyors, egyszerű; — igen nagy termést lehet elérni vele kis területen is, évről évre. A köszméte-sövényt kétévenként kell szervestrágyázni. Jól felhasználható a komposzt. Ősszel kevés foszfor és kálium, tavasszal nitrogén műtrágyát szórjunk alá, sekély ásás, illetve kapálás előtt. A köszméte-sövény munkái közé tartozik a vagdalás is. Az alanyon képződött hajtásokat rendszeresen és óvatosan évről évre távolítsuk el. A köszméte-sövény gondos metszést kíván. A metszést csak a harmadik évtől kezdjük. Ritkító metszést végzünk, a termővesszőket a fácska koronájában egyenletesen elosztva neveljük, a legidősebb ágakat 10 cm-re visszavágjuk. Ezzel folyamatos lesz a termés, egészséges, vastag, hosszú, bőtermő vesszőket kapunk. Gaál István Az őszibarack hajtásválogatása A hajtásválogatás során az arasznyi hajtásokat, valamint a metszés óta bekövetkezett károsodásokat kezeljük, esetleg a metszés hibáit korrigáljuk. A barackmoly hernyói igen gyakran károsítják a végálló rügyet vagy az abból előtörő hajtásokat. A hatjásválogatás alkalmával a legelső teendő, hogy a moly által fertőzött vesszőt a következő, megfelelő állású hajtásra metsszük viszsza. (1. ábra.) Ha a másodrendű vesszőkre metszünk, előfordul, hogy a gyenge vesszőn levő rügyek nem, vagy rosszul hajtanak ki, tövükben viszont erős hajtás tör elő. Ebben az esetben a gyenge vesszőt eltávolítjuk, s ezzel az erős hajtás további növekedését segítjük. A termővesszőkön a gyümölcs különböző mértékben kötődik. Ha a termőnek hagyott veszszön nincs gyümölcs, a veszszőt 2—3 hajtásra metsszük vissza, (2. ábra) s ezzel a kö-3 vetkező évi termőalapot biztosítjuk. Ha a termővesszön nincs, vagy gyengén fejlett a levél, a vesszőt távolítsuk el, mert a fa nem képes a kötődött gyümölcsöt kinevelni. (3. ábra.) Ha a termővessző középrészén van hajtás, de felette még gyümölcs is található, az utolsó hajtás feletti részt metsszük le, mert a fa az e fölötti gyümölcsöket nem neveli fel. Segítsük elő a vezérhajtások erős növekedését. Az esetleges ikervezér, valamint a konkurrens helyzetből előtörő hajtásokat távolítsuk el. (4. ábra.) Vizsgáljuk át a gallyak hajtásait is. A sűrítő, s az Idei, valamint a jövő évi terméshez feleslegeseket tőből távolítsuk el. Segítsük elő ezzel a megmaradó hajtások erősebb növekedését, a korona és a gyümölcs jobb megvilágítottságát. Igyekezzünk helyreállítani a megmaradó hajtások „egyensúlyát“ is. Az erősebben növekedők csúcsát visszacsípjük, s ezzel a gyengébbek utolérhetik azokat. A hajtásválogatást ne vigyük túlzásba! Ez ugyanis a tápanyag termelésében egyensúlyi zavarokat okoz, s azok a szakaszos terméshez vezetnek. Minél többet metszegetjük a fát, annál több hajtás fejlesztésére ösztönözzük. A hajtásválogatással a koronát levegőssé tesszük, a napfény egyenletesebben fejti ki \ hatását, a gyümölcsök jól színeződnek, a vesszők jól beérnek. A jól végzett zöldmunkák biztos alapot adnak a fásmetszés elvégzéséhez s ezzel bizonyos mértékig szabályozzuk a gyümölcsfák megterhelését.
