Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-08-15 / 33. szám
f * Őszi anyagondok a méhészetekben A dunaszerdahelyi járás méhészei a mezőgazdasági üzemek szorgalmazására vándoroltalak méheiket. Képünk az albári szövetkezet (Dolný Bár) őszi repce tábláján készült. A méhek szorgalmasan gyűjtögették a gazdag nektárt, s megtermékenyitőleg hatottak a növénykultúrára. Kép és szöveg: B. Dilitek Balogh Bálint emlékezete Negyed századdal ezelőtt, 1945. április 1-én halt meg Balogh Bálint, a magyar kaptárharcoknak Boczonádi mellett legnagyobb, legszívósabb, legmakacsabb és legeredményeeebb katonája. Takarékpénztári tisztviselő volt. Rövid Ideig a Hajdú megyei Földes községben dolgozott. Életének nagy, részét Galántán töltötte. Boczonádi csak magyarul tudott, Balogh a francia és a német irodalmat is tanulmányozhatta. Ez okozta, hogy bár a nagy lépt!, felső kezelésű kaptárról lényegében egyezett véleményük, Balogh hamarosan a rakodókaptárnál kötött ki. Balogh Bálint keretének külső mérete a fészekben 36,6 X 36,6 cm, lépkerete 35 X 35 cm. A keretfülek 1 cm hosszúak. A mézkamra keretei félmagasságúak. Balogh legalább 2 mézkamra fiókot kívánt. A keretek nem hornyokon, hanem a kaptár falára szegezett, bádogsines lécpárkányokon csüngnek. A fészekben 11 nagy keret és egy rekesztö deszka fér el; üresen marad néhány centiméternyi hely. A rekesztő 11 milliméteres deszkából készül. A kaptár aljától 1 cm-re végződik, hogy könnyebben lehessen tologatni, s a méhek az üres részt molyfészek ellen tisztán tarthassák. A deszka félrehúzásakor hely támad a keretek kezelésére. A hideg építmény szerinti 30X4 cm-es kijáró a fé»szek homlokán fölüről 6 cm-re "kezdődik. Balogh Bálint kitűnően kezelte az asztalos szerszámokat, — kis műhelyében Ifedvtelésböl szép bútort is csi- Щ magának. Kaptárait maga 4jeszítette, s olyan egyszerűnek “l£M«!?te, hogy bárki megbirkózóé sS£k készítésével. Ez magyarázza pl. a rászegezett kerettartó lécet hornyolás helyett. Balogh Bálint 1906-ban kezdett méhészkedni kis Boczonádi álló kaptárral. Rakodóval 1910- től próbálkozott. Első 35—35 cm lépméretü kaptárjában (1912) egy sorban 24 egész keret és fölöttük 24 félkeret volt. Nagynak, nehéznek találta. Kiforrott rakodókaptárjának első fényképe a Boczonádi-féle „Méhészet“ 1914. júliusi számának címlapján jelent meg, a 149— 150. lapon közölt rövid magyarázattal. Első részletes ismertetését és kezelésének módját 1916-bpn közölte a szegedi „Méhész-Üjság“ (6. sz. 5—8. 1.). Balogh Bálint hatalmas irodalmi működéssel támogatta a méhészetet. Első cikke a Boczonádi-féle „Méhészet“ 1908. évi 198. oldalán jelent meg. 1915-ben a „Méhészet“ fomunkatársa lett a nagyhírű Sötér Kálmán mellett. 1917. januárjától 1921. februárjáig a „Méh“ szerkesztője (1919-től az országhatár megváltozása miatt csak szinleg). 1919. augusztusában „Méhészújság“ címmel Galántán megjelenő méhészlapot indított, s szerkesztette ezt 1926 elejéig. 1934—1944-ben a „Méhészetünk“ szerkesztője. Balogh Bálintot 1944-ben szívtrombózis érte. Kihullt kezéből a toll... Lapjának júniusi számát kérésére én állítottam össze. Ez volt az utolsó, mert a „Méhészetünk“ a háborús t&karékossági Intézkedések miatt nem jelenhetett meg tovább. önálló kiadványai: „A Balogh kaptár ismertetése“, Galánta (1925), 64 1. — „A Méhészet kézikönyve“, Galánta, 1928, 160 1. — „A méhbetegségek“, Érsekújvár, 1940, 47 1. ürűsi Pál Zoltán Ahogy rövidülnek a napok, úgy nőnek az anyagondok a méhészetekben. A lelkiismeretes méhész kezei alatt az anyátlanság ilyenkor már nagyon ritka. Ott lehet még gond, ahol a család nyáron 2—3 rajjal megfogyatkozott. A tavaszi, vagy nyári tapasztalatok alapján kiselejtezésre ítélt anyák leváltása anyapároztatókból a vegetáció megszűnte előtt még Időszerű, könnyű. Amíg a kijáró méhek némi természetes nektárra tehetnek szert, az anyalecserélés kevesebb veszéllyel jár. A tapasztalatlanabb méhész a hordás megszűntéről a herék üldözésében szerezhet legjobban tudomást. Ha a herék üldözése látszólag befejezettnek tekinthető, akadhat néhány család, amely még szívesen tűri a heréket, sőt találhat a méhész kivételesen herefiasítást is a családokban. Ezt az anyát akkor is váltsuk le, ha egy-két évnél nem idősebb, mert a herék megtörése biztos jele az anyaváltás szükségének. Gyakori az ilyen családnál a csendes anyaváltásra valló 1—2 másodrendű anyabölcső. Ezekben már nem szabad bíznunk, értéktelenek. Ha a családot elég népesnek ítéljük, érdemes fiatal, termékeny anyával kísérleteznünk. Ha munka-könyvünkben a többszöri csendes anyaváltásról feljegyzésünk van, az a^yásítást legcétsžerubb rajálíajjptba helyezéssel végéé mTnk. Ugyanis a gyakori anyaváltásra való törekvés egy súlyos egészségi hibára, a Nosema Apis fertőzöttségre vall. Cantwell és Shimanuki méhegészségi kutatók megállapítása szerint a Nosemával fertőzött családoknál figyelhetünk meg indokolatlan többszöri anyaváltást egy és ugyanazon családban, egyetlen termelő évadban. Sokan hajlamosak ezt a jelenséget a „jőtulajdonság“ javára írni, tévesen. A rajállapotba helyezés csan akkor értékes, ha a kaptár abszolút steril, a keretek újak és műlépekkel ellátottak. Semmi értelme az öreg lépek felhasználásának, mivel célunkat — a teljes megszabadulást a fertőzött állapottól, — így nem érhetjük el. Kitűnő segítség ilyenkor az ún. „összkomfortos“ rajládika, melynek fedelére erősíthető a kirágós anyazárka az anyával. A belső légfékes etetővel ellátott ládlkába söprőgarat segítségével esti órában a családot besöpörjük. A besöprés után 24 órai pincében történt etetés után a régi kaptár helyére állított, tökéletesen fertőtlenített mülépes kaptárba raj módjára befuttatjuk a méheket és napi 4i liter gyógyszeres szörppel etetjük. Makacs családokat. upysan ilyen módon még kéšď ősszfel Is kerrel anyásíthatunkv Alá családoknál egyik legbi; anyásitásnak tapasz az ideje az anyák okof ^dok megszüntetésének!.... * » Németh László ■v*_ A méhészet ГГ Г j rr% nepszerusitoje Közkedvelt méhészek közé tartozik Ipolyságon REPKA István elvtárs, az állami erdészet részlegvezetője. Csupán 10 éve méhészkedik, de testvérei és szülei is méhészek voltak. Állítása szerint a legtöbb segítséget Smieško Jozet elvtárs, kékkői méhész nyújtotta számára. jelenleg 40 családos méhészettel rendelkezik. Minden szabad idejét a méheknek szenteli. Tavaly például 17,5 kg-os átlaghordásról adhatott számot, és 7 mázsa mézet adott népgazdaságunknak. Mivel udvara szűknek bizonyult, a méhek egy részét a szomszéd gyümölcsösében helyezte el. Ezért fizetnie kell, de megéri, mert a méhek egész évben nyugodt helyen vannak. Repka elvtárs nemcsak saját méheiuej foglalkozik. Kötelességének' tartja, hogy az állami erdészet méhészeit is segítse. Brokes József, Rejko Antal és Berta Ferenc 500 méhcsaládot gondoznak. Gyakran találkoznak egymással és megbeszélik . problémáikat. Mindhárom méhész sok hasznot hajt méheikkel az állami erdészetnek. Rejko Antal minden évben fenyőre vándorol. Tavaly például 26— 27 kg-os átlaghodást ért el családonként. Az igazgatósággal szorosan együttműködik s olyan növények termesztését ős fák ültetését népszerűsíti, amely a méhészetnek legjobban megfelel. Fél évszázados jubileumra készülnek kertészkedő!, gyiimölcsészei Belányi Jánus 8 A Szlovákiai Kertészkedők és Gyümölcsészek Szövetsége a jubileumi ünnepi ülést megelőzően — amely 1970. október 3—4-én lesz megtartva Trenőínben, zöldség- és gyümölcskiállítással egybekötve — sajtóértekezletre hívta meg az újságírókat. Krampl Štefan, a szövetség szakelőadója tájékoztató beszéde elején arról adott számot, hogy Szlovákiában az 1153 alapszervezetben 59 505 tagot tartanak nyilván. Taglétszám szempontjából kiemelkedő helyet foglal el Nyugat. Szlovákia (37 715 fő), míg a legkevesebb van Kelet-SzlovákiSIfan: valamivel több, mint a legjobb senicai járásban és kevesebb a Bratislava és környéke kertészkedő! és gyümölcsészel .'taglétszámánál, vagyis csupán 7580 fő. Érdemes megemlíteni a szövetség tagjai 7407 hektárnyi olyan földterületen varázsoltak szebbnél szebb, hasznot nyújtó kerteket, amely jobbára hasznavehetetlennek számított. A kertészkedésnek ez a formája — amely egyben kikapcsolódást, felüdülést is nyújt munka után, vagy a hétvégi napokon — egyre inkább terjed, főleg városokon. Kézenfekvő dolog, a felszabadulást követő évtizedekben sokan költöztek fel a falvakból a városokba — munkahelyük közelébe. A földhöz szokott emberek módot, lehetőséget kerestek, hogy kisebb földterülethez jussanak, legyen az kavicsbánya környéke, elhanyagolt kert vagy más egyéb, összefogtak, szervezetbe tömörültek. így könnyebben leküzdötték a kezdeti nehézségeket. Elegyengették a hepehupás földet, majd szétparcellázták, s ki-ki a bérelt földecskéjére házacskát épített, nem sajnálva az ezzel járó kisebbnagyobb anyagi kiadásokat sem. Mi a helyzet most? Például Petržalkán, Trnávkarr a szervezettség odasegítette őket,, hogy ma; faár saját öntözőrendszer szolgáltatja a szomjazó növényeknek a vizet, közös permetezőgépekkel rendelkeznek, műtrágyaraktáruk van stb. f Ez a földszeretet a szó szo■ ros értelmében a városi emberek jó részének hobbyjává vált. Nemcsak a volt földműves, vagy falusi dolgozó serénykedik ezeken a kertészeti telepeken, hanem orvos, tanár, mérnök, újságíró, gyárt munkás, irodai dolgozói is. A szövetség tagjainak igénye egyre nő mind szakmai műveltség tekintetében, mind pedig vetélkedés területén is. Például Myjaván közös erővel klubot létesítettek, Vágújhelyen a „Legszebb kert“ címért versengenek. Bošanyban, Novákyban a ház előtti kiskertek legszebbé tételéért folyik a nemes verseny, virágillatosak májusban, vagy a nyári hónapokban az utcák. Másutt meg a terményfeldolgozást vagy értékesítést helyezik előtérbe. Szóval, igen nagy a kertészkedés iránti érdeklődés. Ez nem a véletlen műve. Hiszen a szövetség nagy mértékben elősegíti tagjai szakképzettségének fejlődését: iskolázásokat szervez, előadókat küld az alapszervezetekbe, szakfelügyelőket képeztet, akik gondoskodnak a tagok szakmai neve-4. szám 1970. augusztus 15. A TARTALOMBÓL: ♦ Korai vitaminforrásunk — a szamóca ♦ A szőlő kártevői és betegségei (VI.) ♦ Augusztusi figyelmeztető ♦ Ankét tanulságokkal ♦ Mit mutat az idei máhészév ♦ A méhcsaládok táplálkozása és a méhbetegségek ♦ őszi anyagondok a méhészetben ♦ Emberségből elégtelen léséről. Ismeretterjesztő, tájékoztató kiállításokat rendez, ahol népszerűsítik a legjobb termelési módszereket, a növényvédelem, a kártevők elleni következetes harc rendkívüli fontosságát. Tanulmányutak alkalmával a résztvevő tagoknak módjukban áll kicserélni tapasztalataikat, a különféle tanfolyamokon bővíthetik a szakismereteiket a tanulni óhajtó (Folytatás a 2. oldalon.) ♦♦ *** ♦♦♦ *!• ♦> *1* »I* ♦> ♦> «£♦ *1* *1* «5* »I» «J» «$♦ ♦$* ♦♦♦ »** »** ♦♦♦ ♦♦♦ «$♦ «J* JÓL INOULTAK jó hírnévnek örvend a peredi szövetkezet kertészete a környéken. Nem csoda, hiszen hatalmas területen űzik a zöldségtermesztést és sikereik figyelemreméltóak. A kései ta■ vasz dacára, idén is jól indultak. Korai káposztából pl. 130 százalékra teljesítették eladási tervüket, ugyanakkor a korai burgonya is kiváló termést adott. jelenleg a paprika, a paradicsom és az uborka szüretelését szorgalmazzák, amely szintén jó terméssel kecsegtet. Borsányi Dezső kertész azonban nincs elragadtatva a jelenlegi helyzettől. Ugyanis a 18 hektárnyi vöröshagyma, karot‘a, gyengébb a tavalyinál, így iem is várnak hasonló termést. Mindamellett, ha az időjárás ás az árviszonyok rendes kerékvágásban haladnak, megbirkóznak a kertészetre járó feladatokkal. Ez pedig nagy ízó, hiszen a tervek szerint öt millió 300 ezer korona árut kell kitermelniük, illetve piacra adniuk. Képünkön a paradicsomszüetelők két hajlékony derekú ragja látható. (sk)
