Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-08-15 / 33. szám
1970. augusztus 15., SZABAD FÖLDMŰVES 9 Ifjú tnezérfazdászok fóruma Megtaláltam a számításom Két évvel ezelőtt mondott búcsút a Nyltral Mezőgazdasági Főiskolának Belovič Ľudovít, hogy elméleti tudását gyakorlati Ismeretekkel gyarapítsa, s mindezt szülőföldje szövetkezetének, a vágsellyel EFSZ-nek javára gazdagon kamatoztassa. A friss diploma birtokában tehát otthon igyekezett megbirkózni a kezdeti problémákkal. Az Ifjú zootechnikus rövid gyakorlás után katonai szolgálatra vonult be. Egy év eltelte után azonban ismét folytathatta a szakmáját. Az állattenyésztés egy részét, pontosabban a baromfi és a sertéstenyésztést bízták a gondjaira. A szerény fiatal szakember nagy becsvággyal látott a munkához. Tudta, hogy otthon van és Itt duplán bizonyítania kell. Az állattenyésztés eredményein keresztül kell megmutatni, hogy a főiskolán eltöltött fél évtized nem volt hiábavaló. Belovič mérnök ezt tette és továbbra is a hatáskörébe tartozó állattenyésztési munkaszakaszok termelési eredményeinek fokozását tartja a legfontosabb feladatnak. Talán közelebbről is érdemes megismerkedni a fiatal mérnök munkakörével. A baromfitenyésztésben közepes eredményekről számolhatunk be. összesen 4000 darab tojót tartanak, (Hampshire fajta) és az első félévben tyúkonként 75 darab volt a tojáshozam. A múlt évben egy tojótól 140 daTab tojást értek el. Természetesen ezzel a tojáshozammal korántsem elégedett. Ettől lényegesen jobb eredmények elérésére törekszik. A sertéstenyésztésben az átlagosnál jobb eredménnyel dicsekedhet. Az évi termelési tervben 30 vagon sertéshús kitermelése szerepel. Ebből az első félévben 0,47 kg-os napi súlygyarapodás mellett 16 vagon vágósertést adtak el a felvásárló üzemnek. A malacnevelésre is gondot fordítanak. összesen 320 darab anyasertést tartanak. Az első félévben kocánként 7 darab malacot választottak el. Tavaly az évi malacszaporulat kocánként 15 darab volt. Annak ellenére, hogy a szarvasmarhatenyésztés nem az ő hatáskörébe tartozik, azért elárulta, hogy 400 darab tehenet tartanak és az év elejétől 10,5 liter az átlagos napi tejhozam. A szarvasmarha hizlaldában pedig 0,97 kg-os napi súlygyarapodást értek el. Nos, néhány mondatban megpróbáltuk bemutatni Belovič mérnök tevékenységét, és azokat az eredményeket, amelyekhez mindennapi munkájával 6 is jelentősen hozzájárul. Az 1831 hektár szántóföldön gazdálkodó vágsellyei szövetkezetben jő munkakörnyezetre és kollektívára talált az ifjú zootechnikus, hiszen már négy főiskolát végzett szakember tevékenykedik a szövetkezetben. A jövő terveiről csupán annyit említett meg, hogy felszámolják az egyik gazdasági telepet, és öt év múlva egy új, korszerű gazdasági udvarral gyarapszik a szövetkezet. Nem dicsekvésből említette meg, hogy náluk működik a központi tejtároló, és három EFSZ napi tejtermelésének tárolására szolgál a két 6000 literes befogadóképességű tartály. Itt történik a tej minőségi értékelése, a tisztaság, a zsírtartalom stb. alapján. Magánéletéről, szabad idejének kitöltéséről megemlíthetjük, hogy már a főiskolán kitűnő labdarúgónak ismerték, és szabad idejében most is szívesen „kergeti a bőrt“. Búcsúzóul, mielőtt motorkerékpárján a délutáni műszakba indult volna, még volt néhány szava: „A kezdeti nehézségeket sikerült leküzdeni, ami sohasem könnyű, mert más az elmélet és más a gyakorlat. De sebaj! Munkahelyemmel elégedett vagyok, a kollektívában jól érzem magam, egyszóval megtaláltam a számításom. Kép és szöveg: K. P. DIVAT Ikrek, de nem egyformák Nyolcéves lányaim — írja egyik olvasónk —, külsőre akár két tojás, egyéniségük azonban más. Az egyik igazi kis nő máris, a másikban hat fiú veszett el. Eleinte azért öltöztettük őket kissé másképpen, hogy meg lehessen különböztetni az ikreket. Aki azonban negyed órát együtt tölt velük, máris megtudja, melyik az egyik, melyik a másik. Kislányaim is szívesen veszik, ha holmijuk nem teljesen egyforma. Nekem azonban gazdaságosabb, ha például olyan ruhácskáknál, amelyeket magam is megvarrhatok, egyforma anyagot veszek. Szőszerint közöltük az íkres mama jeligéjű levél szövegét. Most pedig küldünk négy modellt az ikrek számára — az olvasó maga is kitalálhatja, melyik formát ajánljuk az „igazi kis nőnek“, s melyiket annak, aki hat fiún is túltesz. Mind a négy modell azonos szabásmintáról készülhet, díszítése paszpól, s a paszpóllal azonos színű, apró, kerek gombok. Díszítésére a fehér szint ajánljuk, ez a legszebb, legüdébb, a türkiszkékkel. M. M. Édesanya meglocsolta kis viráTM goskertjét. Katika pöttyös kannájával segített neki. A virágok hálásan illatoztak, ők pedig kerti székekbe ültek és elővették kézimunkájukat. Katika kínlódva viaskodott öt sima, hegyes kötőtűvel: harisnyát kötött. Hej, de nehéz dolog is a harisnyakötés! Akárhogy igyekszik az ember, csak nem akar nőni a harisnya. Pedig az év vége rohamosan közeledik. Édesanyának meg az a* véleménye, hogy a tanító néni bizonyára nem arra kíváncsi, hogy anyu tud-e kötni. Egyszóval: nem hajlandó segíteni. Katika keserves sóhajjal vette elő a sokcsíkos harsinyát. Eredeti színe ugyan fehér volt, de — moshatta Katika naponta százszor is a kezét — a kötés minden sorának mégis más színe lett. Szürke, világosabb szürke, még sárgás színű is, csak éppen fehér nem. Egy ideig szótlanul dolgoztak, de Katika egyszerre felnézett. — Milyen szépek a virágok — mondta. — A Marikáék kertje miért nem ilyen szép, mint a miénk? — Marikáék bizonyára nem locsolják olyan gyakran, mint mi — mondta anyu, és szeretettel nézett szét kertjében. — A világon mindent gondozni, ápolni kell. Minél több vizet kapnak a virágok, annál szebbek. Katika félbehagyta a kötést. Nem vagyok benne egészen biztos, de az a gyanúm, hogy az egész beszélgetés csak arra volt jó, hogy egy kicsit abbahagyhassa a munkát... — Akkor hogy lehet az, hogy az erdőben és a mezőn mégis nyílnak a virágok, pedig senki sem locsolja őket. — Meglocsolja az eső. — És amikor sokáig nem esik eső? — kérdezte kíváncsian a kislány. — A harmat élteti őket. — Harmat? Miből lesz a harmat? Most már anyu is letette a kézimunkáját, úgy magyarázta: — Tudod, kislányom, a levegőben — még a legnagyobb meleg idején is — mindig van nedvesség. Apró, láthatatlan pára. Mikor aztán ez a pára lehűl — megsűrűsödik és vízcsepp lesz belőle. Ezek a vízcseppek a földre hullanak és felüdítik a nyári naptól eltikkadt növényeket. Ez a harmat. Ettől nő minden nagyra. Katika elgondolkozott. — Tehát a harmattól nő meg minden! És mondd anyu, igazán minden megnő tőle? — kérdezte izgatottan. — Igen, kislányom. A beszélgetés ekkor félbeszakadt, mert látogatók érkeztek. Míg édesanya a vendégekkel volt elfoglalva, Katika fejében egyre motoszkált valami. Végül is nagyszerű gondolata támadt... Este észrevétlenül kisurrant a kiskertbe és valamit letett a virágok közé. Utána nyugodtan, megelégedetten lefeküdt. De reggel már nem volt olyan elégedett. Sírásra görbült szájjal állt a virágok között, kezében kötésével, amely még a harmattól sem akart megnőni. Ennek a napnak az emlékére a harisnyán a szürke csíkok közé egy rozsdavörös is keveredett, mert a harmat lepte kötőtűk néhány nap múlva annyira megrozsdásodtak, hogy alig tudta őket simára dörzsölni. B. V. Napraforgó A mezőben három kerek napraforgó. Három gyerek nézi, hogy a nagy virág sárga, mint a napvilág. Sárga, sárga, aranysárga, hasonlít az aranytálra, jaf be pompás, faj be szép, égre emeli fefét. Három pöttöm gyerek látja, hogy az a nagy aranysárga virág mindig arra néz, hol a napból hull a méz. DÉNES GYÖRGY Ишиг.1*-, TANÁCSADÓ BUGA DOKTOR ÍRÄSA: Porártalom Még a legtisztább helyiség levegője is tartalmaz lebegő porszemcséket. Meg is láthatjuk őket a sötétebb helyiségbe betolokodó fény tündöklő nyalábjában. A leggondosabban ttsztántartott lakás politúros asztallapján még nyugodt éjszaka után is olyan porréteg van, amibe bátran beleírhatja nevét az ember. A por mindenhol szitál, és rétege megnövekedik, ha még az ablakot is nyitva hagyja valaki. Mert az utca eső után tiszta, de néha úgy megreked benne a por, hogy valósággal „beleharaphat“ az ember. A beszívott por egy részét felfogja a légzőszervek csillőszőrzete és a felső légutak nyálkahártyája. A többi része azonban a mélyebb légjáratokba, a hörgőkbe, a tüdőhólyagokba jut, ahol izgalmat, köhögést, hurutot, gyulladást okozhat. A porártalom legszembetűnőbb következménye a légzőszervi panasz, de a szemen könnyezést, váladékképződést, hunyorgást, pislogást, kötőhártyahurutot, a külső hallójáratban bőrgyulladást, ekcémát okozhat. A fülkürt belsejében a nagyotthalláshoz, fülzúgáshoz, szédüléshez vezető dugulás lehet a porártalom következménye. Ekcéma, heveny- vagy idült gyulladás keletkezhet a hajlatok bőrén, vagy az izzadó felszíneken, ha nem távolítják el időben a rárakódott port. Egyes porok csak izgatják a testet és csupán mechanikai hatásukat kell megakadályozni. Lényegesen veszélyesebb a por ártalma, ha fertőzőképes kórokozók, gombák vagy egyéb szerves anyagok vannak benne. A városi porban például aránylag elég sok a mikroorganizmus. A falusi porban több az ásványi talajtörmelék. Az ipari települések pora elég sok kormot tartalmaz. A nyári betakarítási munkák porának csak 40 százaléka talajpor, 60 százalékát szerved növényi részek alkotják, főleg toklásztörmelék és apró polyva-morzsa. Gombaspóra is elég sok van benne. Ezt a földművelők gombás szemfertőzései is bizonyítják. Ne nyelje senki feleslegesen a port. Iparkodjanak a porártalmat ésszerű védekezéssel megelőzni. Mert az iparkodás nem hiábavaló. No de mik a tennivalók? Már az építkezéskor figyelemmel kell lenni a széljárásra. Ne építsék az ablakokat, ajtónyilásokat a széljárás útjába, mert a szél könnyen bevágja a lakásba a port. Ültessenek az ablakok és ajtók elé szél- és porvédő növényövezetet, élősövényt. Gyakran locsolják az udvart, járdát, de ha lehet, még az utcát is. Salak feltöltéssel, kátrányozással előzzék meg a sarat és a port — mondja az általános tanács. A nyári munkák porártalma megelőzésének többféle módja van. A legelső és ésszerű: lehetőleg mindig úgy közelítsenek a munkagéphez, úgy helyezkedjenek el mellette, hogy a légjárat ellenkező irányba terelje a port. A második a védőkendő, aminek ritkán szőtt anyaga a levegőt átereszti, de a port visszatartja. A helyesen alkalmazott védőkendő a porálarc védelmével vetekszik. A harmadik a jólépített porszemüveg, amely a szemrés szélére simulva az oldalról jövő por ellen is megvédi a szemet. Végül tanulják meg az orrlégzést, mert a befogott száj mindenféle porártalom megelőzésében egyaránt hasznos. Írásomban nem beszéltem a mezőgazdaságban használatos mérgező vegyik porokról, mert az azokról szóló mondanivaló külön cikket érdemel. A jól telelt szobanövényeket nyáron is gondosan ápoljuk. A fajtáktól függően, de általában nyáron gyakrabban öntözzük a cserepes virágokat. A vízipálma, a datolyapálma, a fűnixpálma, jól bírja a naponkénti öntözést. A kaktuszféléket nyáron is ritkán öntözzük, csak ha száraz a földjük. Ha egy mód van rá, nyáron többször állítsuk ki a virágokat az esőre. A legtöbb cserepes virág jól bírja a Mai rejtvényünkben egy igaz mondást rejtettünk el a vízszintes 1., és függőleges 6. sorban. VÍZSZINTES: 6. Indulatszó. 7. Tibeti szarvasmarha. 8. Vallás rövidítés. 9. Jókai is az volt. 11. A fogház lakója. 13. Színvonal. 15.........Madrid, ismert spanyol labdarúgó-csapat. 17. Szerint szlovákul. 19. Arra közepe. 20. Igen olaszul. 22. Város Ausztriában. 25. A fa része. FÜGGŐLEGES: 1. Becézett Mária. 2. Kettős betű. 3. Végtag. 4. Erősen kíván. 5. Patakocska. 10. Védd. 12. Szikla. 14. Női név (é. h.j. 16. Dagály. 18. A fej része. 21. Csacsihang. 23. Földet túr. 24. Lángol. nyáron szabad elhelyezést, ahol kert van, vagy erkély, terasz, félárnyékba kirakhatjuk a virágokat. Néhány hét alatt tapasztalhatjuk, milyen rohamosan fejlődnek, kifényesednek, egyikmásik sötétebb zöld lesz. Ahol nincs alkalom a kihelyezésre, ott ügyeljünk, hogy a virágokat ne érje túlságosan tűző napsugár. Sötétben se legyenek azonban, mert a fény, a világosság éltető elemük. (r. e.) — Mondd aranyoskám jó hangosan: „ááá“ ... Mókás kérdések 1. Mi van akkor, ha egy néger a bal lábával a hóba lép? 2. Mi nehezebb: egy kiló vas, vagy egy kiló toll? 3. Melyik az a szám, amelyiknek háromszorosához ötöt hozzáadva 11-et kapunk? 4. Mi van fekete és fehér között? 5. Melyik a legforróbb „ló“? MEGFEJTÉS: P[eseA S *3 * Pliax E 9ПЧ áSa (щах в рищ -g I?1 X
