Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-02-14 / 7. szám
----------------------------------------------------- SZÖVETSÉGI SZEMLE ----------------------------------------------------Irányelvek a szlovákiai szövetkezetek 1970. évi szocialista munkaversenyéhez A politikai és gazdasági törekvés, amely 1969 áprilisában kezdődött, idén döntő szakaszába lép. Ezért az idei népgazdasági terveknek is elsősorban meg kell szilárdítani az eddig elért eredményeket, biztosítani az egész gazdasági élet megújhődását és olyan feltételeket teremteni, hogy az elkövetkező években egészséges gazdaságpolitikával állandóan előre haladhassunk. Az 1970-es tervek kidolgozásánál figyelembe kell venni az összes anyagi tartalékokat és az irányító, valamint szervezési munkában levő tartalékokat is, vagyis szóhoz kell engedni olyan jó irányító, szervező képességű kádereket, akiknek most nincs túl nagy beleszólásuk az irányításba. Törekednünk kell a munkafegyelem megszilárdítására Is. Azonban, hogy mindez megvalósuljon, ehhez a dolgozók alkotó képességének felhasználása szükséges. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága már 1969. szeptember 29-én felhívással fordult a dolgozókhoz, kezdeményezésükkel olyan intézkedéseket tegyenek, hogy a népgazdaság egészségesen fejlődhessen tovább, ezzel mutassák meg a köztársasághoz, a szocializmushoz való jó viszonyukat és az igazi hazafiságot. Ezt a felhívást konkrétabb formában dolgozta fel a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Szlovákiai Egységes Papasztszövetség Központi Bizottsága. A felihívás lényege az volt, hogy az EFSZ-ek tagjai, valamint az egyéni gazdák társulásai minden lehetőséget felhasználva, törekedjenek a piaci termelési tervek sikeres teljesítésére és 1970-ben a mezőgazdasági termelésben érjék el a lehető legmagasabb szintet. A felhívás többször hangsúlyozta, hogy főleg a piaci árutermelés mennyiségének fokozása szükséges, mert ez döntöleg hat a lakosság élelmiszer-ellátására. A felhívás olyan eredménnyel járt, hogy Szlovákia mezőgazdasága a piaci termelési tervet, a burgonya kivételével teljesítette. A Szlovákiai Egységes Panasztszővetség most, az év elején újra alapszervezeteihez fordul, tegyenek meg mindent a termelési-pénzügyi tervek készítésekor, hogy az új évben még nagyobb mértékben emelkedjék a piaci árutermelés. Ezzel kapcsolatban a Központi Bizottság össz-szlovákiai versenyt hagyott jóvá. A verseny, a már múlt évben megjelent felhívás még részletesebb konkretizálására, és mindenekelőtt a termelés emelésére, valamint az EFSZ-tagok munka- és életkörülményeinek megjavítására Irányul. Ezzel kapcsolatban a Központi Bizottság elvárja, hogy az alapszervezetek minden tagja javaslataival járuljon hozzá a verseny sikeréhez. A Parasztszövetség Központi Bizottsága minden versenykategóriában megjutalmazza a legjobb eredményt elérő három EFSZ-t, kollektívákat, egyéneket elismerő oklevéllel és tárgyi ajándékokkal. összesen 63 legjobb eredményt elérő szövetkezet, valamint magángazdák társulására, kollektívák és egyének meglutalmazására kerül sor. A kezdeményezés fő irányvonalai Kiindulva a mostani gazdasági helyzetből és az élelmiszerellátást nehézségekből, valamint a Szlovákiai Egységes Parasztszövetség küldetéséből, a Szövetség Központi Bizottsága javasolja, hogy a szocialista verseny hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára, valamint V. I. Lenin születése 100. évfordulójának tiszteletére irányuljon a következő központi jelszóval: „A mezőgazdasági termelés emeléséért, a szövetkezeti tagok szebb életéért és a szocialista falu fejlesztéséért!“ Ezzel a jelszóval összhangban, valamint a párt szeptemberi plénumának szellemében és Szlovákia Kommunista Pártja októberi plénumával összhangban az Egységes Parasztszövetség Központi Bizottsága a földművesek kezdeményezését és aktivitását a következő Irányban gondolja serkenteni, illetve felhasználni-A termelés szakaszán minden lehetőséget ragedianak meg a termelést tervek túlteljesítésére, valamint a piaci termelés emelés*rp hogv ezzel hozzájáruljanak a lakosság jobb élelmiszerellátásához. A növénytermesztés szakaszán főleg a gabona, burgonya, cukorrépa, repce, más olajosok, s általában olyan növények piaci termelésiét kell teljesíteni, illetve túlteljesíteni, amelyek hozzájárulnak a lakosság jobb ellátásához. Létre kell hozni olyan takarmányalapot, ami biztosítja az állattenyésztés fejlődését. Az állattenyésztésben elsősorban olyan intézkedéseket kell tenni, hogy ne csökkenjen tovább az alapállatállomány, és gyorsabb ütemben kell emelni a szarvasmarha-, a sertés-, valamint a baromfiállomány számát. Különös figyelmet kell fordítani a tehén-, az anyakoca- és a tojótyúkállomány emelésére. Emellett minden tartalékot fel kell használni az állatállomány hasznosságának fokozására és ezzel egyidejűleg az állattenyésztési termékek fokozására. Az állattenyésztés szakaszán, különösen a hús, a tej és a tojás piaci termelését kell emelni. A dolgozókkal való törődés szakaszán különösen a „Szövetkezeti tagok szebb életéért, valamint a szocialista falu fejlesztéséért!“ című jelszó szellemében kell tevékenykedni. A tagok részére jobb feltételeket teremtő ökonómiai, kulturális és munkakörülmény-javító intézkedések szakaszén a következő szempontokat kell figyelembe venni: Az anyagi érdekeltség igazságos alkalmazása a gazdasági eredmények szintjének megfelelően. Fokozni a magukra maradott anyák, nehézségekkel küzdő asszonyok, valamint fiatalokkal való törődést, mégpedig a közös étkezés fejlesztésével, lakások, bölcsődék, klubok létesítésével, különböző szolgáltatások szélesítésével, a nők rendszeresebb foglalkoztatottságával. A versenyfelhívás itt főleg arra gondol, hogy az asszonyokat lehetőleg a téli Időszakban Is foglalkoztatni kell. Továbbá fokozni kell a munkabiztonsági Intézkedések betartását és jobb ellenőrzéssel arra kell törekedni, hogy csökkenjenek a balesetek, és ezzel egyidejűleg a betegségből eredő munkaképtelenség. Emelni kell az EFSZ tagokról való szociális és higiéniai gondoskodás színvonalát. Oj szociális berendezéseket kell építeni, és ahol már vannak, azokat jobb karban kell tartani. Be kell tartani a tisztaságot a gazdasági udvarokon, a műhelyekben és minden munkaszakaszon. A kulturális élet fejlesztése szempontjából főleg szükséges, hogy a szövetkezeti fiatalság mélyítse, illetve fokozza kulturális tevékenységét. Fejleszteni kell a sportegyesületek tevékenységét az EFSZ-eken belül. Aktivizálni kell a szövetkezeti vagy az ifjúsági klubokat, és az eddiginél sokkal gyorsabb méretben a színjátszó, esztrád, zene, ének, tánc, valamint népművészeti körök munkáját. A szocialista falu fejlesztésének érdekében az EFSZ-tagok aktivitását, kezdeményezését főleg szociális berendezések létesítésére, valamint a faluszépítésí akcióra kell felhasználni. Nagyobb gondot kell fordítani a bölcsődék, napközi otthonok, kultúrházak, elárusító központok, szolgáltatási házak létesítésére és általában a szolgáltatások fejlesztésére. Továbbá a sportpályák, gyermekjátszóterek, versenypályák és különböző klubok építésére, illetve létesítésére. A verseny keretébe tartozik a falvak vagy gazdasági udvarok parkosítása az utak és járdák rendezése, a csa'1 di házak körülkerítése, valamin' > falvakon átfolyó kisebb patakok csatornák rendezése. A szocialista verseny értékelésének mutatói Az össz-szövetségi verseny eredményei az 1967—1969-es év átlagos eredményeinek alapján lesznek értékelve. A legjobb szövetkezetei a következő mutatók alapján értékelik (tekintettel az elért termelési eredmények, piaci termelés, valamint nyerstermelés színvonalának emelkedésére, a már említett 1967—1969-es évek átlag eredményeit figyelembe vével. Értékmutatókban A legmagasabb szint elérése a nyerstermelésben, a piaci termelésben, valamint a nyersjövedelem egy hektár mezőgazdasági földre. Természetbeni mutatókban A legnagyobb termelési eredmények és az árutermelés színvonala a kenyérgabona, a burgonya és a cukorrépa termesztés ben, továbbá a hústermelésben, különleges tekintettel a sertéshústermelésre, a legmagasabb árutermelésre, ugyancsak a tojás és tejtermelésre. A kollektívákat az 1967—1969-es évek átlag termelési szintjétől számított gyarapodás szerint értékelik. A szarvasmarhatenyésztésben az egy tehénre eső legmagasabb tejhozamot, valamint az 1 liter tej előállításához szükséges legkisebb termelési költséget veszik figyelembe. A ihizómarháknál szintén a legmagasabb napi súlygyarapodás, valamint a termelési költségek legalacsonyabb szintje a mérvadó. A hízósertéseknél a legmagasabb súlygyarapodást és a termelési költségek szintjét veszik figyelembe. A baromfitenyésztésben a legjobb eredmények eléréséhez a tyúkonkéntl legmagasabb tojáshozam és az egy tojásra eső legalacsonyabb termelési költség számít. Az egyének versenyében a múlt évi eredményekhez mérik az 1970-es emelkedést a termelésben. Legjobb állatgondozó címét például az nyerheti el, aki évi átlagban a legmagasabb súlygyarapodást érte el a szarvasmarháknál Ugyanez vonatkozik a hízósertés-gondozókra is. Az anyakocagondozók pedig a malacszaporulat, a tojótyúkgondozók pedig az egy tyúkra eső tojásmennyiség szerint lesznek értékelve. A tehéngondozók az évi tehenenkénti tejtermelés után nyerhetnek helyezést a versenyben. A verseny győzteseinek jutalmazása Az év végén a szocialista versenyt az Egységes Parasztszövetség járást bizottságai értékelik, és a győzteseket a következőképpen Jutalmazzák: A legjobb termelési eredményeket elérő szövetkezetek 1. helyezés: I. fokú elismerő oklevél emlékéremmel, 15 000 korona, 2. helyezés: II. fokú elismerő oklevél emlékéremmel, 10 000 korona, 3. helyezés: III. fokú elismerő oklevél emlékéremmel, 5000 korona. A legjobb kollektíváért folyó verseny díjai 1. helyezés: I. fokú elismerő oklevél — 5000 korona, 2. helyezés: II. fokú elismerő oklevél — 3500 korona, 3. helyezés: III. fokú elismerő oklevél — 2000 korona. Az egyéni versenyzők díjai 1. helyezés: I. fokú elismerő oklevél, 3000 korona, 2. helyezés: II. fokú elismerő oklevél, 2000 korona, 3. helyezés: III. fokú elismerő oklevél, 1000 korona. Az EFSZ-ek versenye a szociális és kulturális szükségletek fejlesztésében 1. helyezés: I. fokú elismerő oklevél emlékéremmel, 15 000 korona, 2. helyezés: II. fokú elismerő oklevél emlékéremmel, 10 000 korona, 3. helyezés: III. fokú elismerő oklevél emlékéremmel, 5000 korona. A versenygyőztesek értékelésén kívül az Egységes Parasztszővetség Központi Bizottsága feltételezi, hogy a legjobb EFSZ-ek, kollektívák és egyének járási méretben is jutalmazva lesznek a Parasztszövetség járási bizottságai, valamint a járási mezőgazdasági társulások és járási termelési igazgatóságok eszközeiből. Az össz-szlovákiai versenyt a járási szervek negyedévenként értékelik, mégpedig hazánk felszabadulásának 25., valamint V. I. Lenin születésének 100. évfordulója tiszteletére tett kötelezettségvállalások teljesítése alapján. A kötelezettségvállalásokat a szövetkezetek az Egységes Parasztszővetség járási bizottságainak legkésőbb ez év március 15-ig megküldik. A versenybe bekapcsolódnak az egyéni gazdák helyi társulásai is, és itt a versenyfeltételek főleg arra irányulnak, hogy minél több gabonát, burgonyát, tojást, húst adjanak be és azt is figyelembe veszik, hogy milyen közös erőfeszítéseket tesznek olyan berendezések létesítésére, amelyek hozzájárulnak a termelés emeléséhez. A versenyben a helyezés szerint 5000, 3500 és 2000 koronás díjakat kapnak elismerő oklevelekkel és emlékérmekkel. Az Egységes Parasztszövetség Központi Bizottsága elvárja, hogy a Parasztszövetség járási bizottságai és előkészítő bizottságai széleskörű szervezési munkát fejtsenek ki annak érdekében, hogy az összes szövetkezetek, azoknak tagjai, valamint az egyéni gazdák társulásai bekapcsolódnak a versenybe, hogy ezzel támogassák Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának felhívását, és kötelezettségvállalásaikkal hozzájáruljanak a népgazdaság további szilárdításához és a lakosság jobb élelmiszerellátásához. Az Egységes Parasztszővetség Központi Bizottsága A balesetmegelőzés Csupa-szív ember. Komáromban akadtam össze vele a minap. Túljár az ötvenen, ám mozgása, észjárása egészen fiatalos. Tekintetéből derű sugárzik. Szavaiból — melyek oly kellemesen hatnak, mint könnyű, jó bor — magabiztosság árad. A fellengösségnek nyoma sincs, pedig ő is tisztségviselő, járási szinten. Hivatása? Csaknem a szó szoros értelmében: életmentő. Nem más ő, mint Hanzsér Zoltán, a Komáromi Mezőgazdasági Társulás balesetelhárít£ri f-■ -.'M-i-ni t-'-’V-i iadóia A rövidke beszélgetésbul mihamar kitűnik, az utóbbi negyed évszázad vihara, szele nem süvített el nyomtalanul fölötte. Azt tartotta: tanulás nélkül nincs tudási Így hát mohón vetette rá magát a könyvekre. Szorgalmasan tanult. Többször Is beült az iskolapadba: egyszer háromhőnapos, másszor kétéves Időtartamú iskolázáson vett részt, ahol tanulmányait sikeresen végezte. Tudta, hivatását csakis úgy töltheti be, ha alaposan felkészül... Elhatározásából fikarcnyit sem engedett. ötvenhatban került mai posztjára. Sok nehézséggel megküzdött azóta. Végtelen türelemmel, kitartással és nagy áldozatkészséggel végezte — s végzi ma Is— a rábízott feladatokat . — A balesetmegelőzéssel köteleztem el magam — meséli Zoli bácsi. — Szép hivatás mondhatom, de nehéz, felelősségteljes. A jó családapa szerepét kell betöltenem: vagyis egyik kézzel simogatni, a másikkal büntetni. Míg annakelőtte úgy néztek rá a járás mezőgazdasági üzemeink vezetői, mint szükséges rosszra, ma már maguk is belátják, nem hiábavaló ez a munka. A gépek sokasága megkönnyíti ugyan a falu embereinek dolgát, de balesetveszély leselkedik rájuk, ha nem eléggé óvatosak, ha felületesen Ismerik, s nem tartják be az óvórendszabályokat. Ezért vált szükségessé a téli hét-tíz és egykét napos balesetmegelőzési tanfolyamok bevezetése. Zoli bácsi imigyen beszélt erről: — Minden erőfeszítést megtettünk az iskoláztatás sikeréért. Nemcsak a helyet választottuk meg igényesen — Path, Pöstyén, Kovácspatak stb. —, hanem a szakelőadókat is. Pozsonyból, Prágából, sőt Magyarországról is meghívtuk a legjobb előadókat. Gondosan ügyeltünk arra, hogy a tanfolyamok résztvevői tökéletesen megértsék az előadott anyagot. Szlovák és magyar szaktolmácsok segítségével sikerült Is a kezdetben nehéznek tűnő feladatot megoldanunk. Szinte egyedülálló dologról van sző! Erre azt mondhatják a más járásbeliek: „Nálunk is van ilyen irányú iskolázás.“ Igenám, de ilyen mintaszerű és széleskörű iskolázást aligha bonyolítanak le. A balesetmegelőző tanfolyamok komolyságára és alaposságára jellemző: nemcsak a szövetkezetek, állami gazdaságok, meliorációs szövetkezetek valamennyi tisztségviselője vett részt, hanem a Járási Mezőgazdasági Társulás szakosztályainak összes dolgozója is, kivétel nélkül. S még egy dolog: a tanfolyam elvégzése utáni vizsga — vizsgáztató bizottság előtt. — S kikből tevődött össze ez a bizottság? — tettük fel a kérdést Henzsér szakelőadónak. — Vegyük sorba: a járási vezető higiénikus, a főállatorvos, a közrendészet közúti osztályának vezetője, vagy helyettese, a járási tűzvédelmi bizottság képviselője, a Földművelési és Élelmezésügyi Minisztérium balesetvédelmi főosztályának felelős tényezője és jómagam. S ne gondolja a kedves olvasó, hogy a vizsgakérdések általánosak, minden tanfolyam-hallgatóra egyformák voltak. Távolról sem ilyen könnyen intézték el: mindenki a beosztásának megfelelően kapta. Mást kapott a raktárvezető, mást a villanyszerelő, megint mást a szövetkezet elnöke, vagy a gépjavító állomás, az állami gazdaság igazgatója. És a vizsga-kérdéseket két nyelven kapta kézhez minden tanfolyam-hallgató. Ha megfelelt a követelményeknek, mindegyik bizonyítványt kapott. Az 1968/69-es tanévben összesen 652 tanfolyam-hallgató vizsgázott. S azok (66 személy), akik rendkívüli elfoglaltságuk miatt még nem vizsgáztak, pótterminust kapnak. Hát ennyire komolyan veszik a komáromi járásban a balesetmegelőzés kérdését! Igaz ugyan, hogy a múlt év november 10-én kezdődött vizsgák kissé elhúzódtak. De tekintettel voltak a halaszthatatlan termelési-pénzügyi tervek, a gazdasági mérlegek elkészítésére, valamint a zárszámadások idejére. Amint ezek „lefutnak“, a vizsgák befejezésére is sor kerül. De nem állnak meg félúton! Az 1970-es évben is rendeznek hasonló tanfolyamokat. Zoli bácsi szavai
