Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-02-07 / 6. szám

______________________________SZÖVETSÉGI SZEMLE ______________ ígéretek helyett mielőbbi letteket A zárszámadások Ideje, más éveké­hez viszonyítva, a Jelek szerint kissé eltolódik. A galántal Járásban Hidas­­kürtön sincs ez másképp. Csak a nö­vénytermesztésről tudnak hozzávető­leges áttekintést nyújtani. Malzse­­nlcky Géza üzemgazdászt emiatt nem is háborgatjuk. Az 6 Ideje a legdrá­gább most. Zömök termetű, ötven év körüli, dereshajú ember böngészget Jegyzet­­füzetében. KI ez az első pillanatra rokonszenves, határozott fellépésű férfi? Nem más, mint az agronőmus, Kubík István. A beszélgetés Indítója: az őszi veté­sek sorsa. — Éppen az Imént Jöttem a határ­ból. Kétségbeesésre semmi okunk. Nagy szerencsénk, hogy a szárazság ellenére Is jó magágyat készítettünk. Igaz, dupla erőkifejtést követelt, de megérte. Ha más évektől eltérően gyöngébb is a vetés, Jól felkészültünk arra, hogy a Bezosztája és a Mironov szkája búza minél hamarabb erőre kapjon. Amint a helyzet megkívánja, nyomban fejtrágyázunk. Csak hosz­­szantartó száraz fagyok ne lennének — szólt reménykedve. Fél határuk gabonát terem. Szak­értelemből, szorgalomból és tapaszta­latokból nincs hiány. Immár tizenhét esztendeje tölti be az agronómusl tisztet. Úgy hírlik, tavaly Járási mé­retben a hatodik helyre kerültek. Cu­korrépájuk Is megadta a 476 mázsát hektáronként. S a kukorica? Az első, legrangosabb helyet vívták ki maguk­nak. Ez nem a véletlen műve! Itt nincs módunkban részletekbe bocsátkozni. Am annyit mégis Illik közreadni: semmi Ördöngösség nincs abban, hogy morzsolt állapotban 78 mázsa kukorica termett Hldaskürtön. — Véleményem szerint másutt Is elérhetnek ilyen hektárhozamot, sőt még nagyobbat Is, ha szem elől nem tévesztik a bő termés titkát: elegen­dő tápanyag, nagyhozamú kukorica­fajta, a hektáronkénti egyedszám be­tartása, a lelkiismeretes munka. Enél­­kül ml sem érhettük volna el ezt a kiváló termést. Különösen a román HD—208-as korai hibrid remekelt. Az FC—590-es Jugoszláv hibrid Is vá­rakozáson felüli terméssel fizetett. Itt közrejátszott a hosszú ősz, s tel­jesen beérett ez a kései fajta is. Az sem vitás, hogy a Jól bevált ro­mán kukoricavetőgépnek és a tagok szorgalmának, lelkiismeretességének Is van némi köze a bőséges kukorica­­terméshez. Ml a helyzet a műtrágya körül? Általában az a vélemény, hogy a mezőgazdasági üzemek, néhány kivé­teltől eltekintve nem kapnak elegen­dő műtrágyát. S főleg nem azt, amit igényeltek. Meglepő a kérdésünkre adott vá­lasz: — Nincs műtrágya-gondunk. Szinte hihetetlennek tűnik az első pillanatban, de kételyünk mihamar eloszlik. Halljuk csak, miként lehet­séges ez?! — Hja, kérem, ml nem akkor kap­kodunk fűhöz-fához, amikor már vet­ni kell a műtrágyát. Az őszi munkák után nekifogunk a szállításnak, és hordjuk karácsonyig Pozsonyból, Vág­­sellyéről, Galántáról. A tiszta táp­anyag hektáronként? Tavaly 280 kilo­gramm volt, s az Idén már 320 kg-ot Irányoztunk elő. Az sem titok, hogy évente a szántő 27 százaléka részesül lstállőtrágyá­­zásban. S zöldtrágyát Is 40—80 hek­tárnyit beszántanak. Tehát tápanyag­ban valóban nem szűkölködik a nö­vénykultúra. II v módon nemcsak a ráfordított költség térül vissza több­szörösen, hanem termelési-pénzügyi tervüket is Jóval száz százalékon fe­lül sikerül teljesíteniük (110 száza­lék!!). i-жй от A határ egyharmadát öntözik a jövőben Ezeket a terméseredményeket öntö­zés nélkül érték el. A közeljövőben — a felsőcsallóközlhez hasonlóan — Mátyásföld felső részén Is megvaló­sul az öntözőrendszer. Ennek kere­tében Jut majd öntözővízhez számos szövetkezet, a többi között a Jókai, a födémesl, a tallósl, a feketenyéki és a hidaskürti Is. — Mit öntöznek majd ezzel a víz­zel? — Hogy mit öntözünk? A lucernát részesítjük majd előnyben. Ugyanis a lucerna vetésterületét klbővítjük, természetesen a gabona rovására. Ezt szándékosan tesszük. A vlzkeleti szö­vetkezettel társulva takarmányőrlő és terményszárító üzemrészleget léte­sítünk. A berendezést a mosonmagyar­óvári gépgyár szállítja s annak szak­emberei végzik majd a szerelőmun­kát. Lám az ötlet nem Is rossz. Hiszen a két szövetkezet takarmányfehérje gondját szünteti meg: ily módon egy év takarmánytermése nem 8, hanem 12—14 százalék fehérjét tartalmaz majd, vagyis két évre elegendő lesz. Arról az előnyéről nem is beszélve, hogy a terménytárolás gondja Is megcsappan: szárítással, fonnyasztás­­sal hosszabb időre tárolható a mor­zsolt kukorica, a cukorrépa stb. De egy Idült probléma sajnos ma­rad. És ez általános Jelenség, ami szinte gyógyíthatatlan betegsége me­zőgazdaságunknak. Mégpedig a gép­alkatrész-hiány. Segítsen a Parasztszövetségi Míg más szakaszon egyre kevesebb a gond — Így például a terményeik értékesítése körül nem voltak nehéz­ségeik, Jó minőségű vetőmag beszer­zése Is átlag zökkenőmentes —, a gép­vásárlás, Illetve alkatrészhiány ezt busásan tétezl. Egész éven átl — Miben mutatkozik a legnagyobb hiány? — érdeklődünk. S a válass nem késik: — A traktor-alkatrészből. A Eetor traktorokhoz hüvely, csapágy és fo­gaskerék után kell a legtöbbet Járni — bosszankodik az agronómus. —• Előfordul bizony, hogy egyetlen al­katrész miatt két hétig is áll a trak­tor. Gépműhelyünk Jól felszerelt, a kellő szakemberek Is rendelkezésre állnak, de ... És ez a „de* szócska lépten-nyo­­mon előbukkan. Napi beszédünkben szinte hemzseg. Például a hldaskürtiek négykerék­­hajtású, univerzális román traktort vásároltak. S további három кегекез­­traktor vételével számolnak. Ezek kö­zül egy DUTRA típusú. ... De ... a gépműhely dolgozói, s maga Kubík István agronőmus Is bo­rúlátó, ami a gépalkatrészek beszer­zését illeti. Vajon az illetékes minisztérium felelős dolgozói, avagy az Egységes Parasztszövetség vezetői közbenjárá­sával nem lehetne ezen a helyzeten valamicskét változtatni? Ügy hisszük igen! Csak az eddigitől több megértés és főleg cselekvés kellene. ígéretek helyett tetteket!.., (kovács) |»lportutam alkalmával találkoztam Hájek Jánossal, a dló­­** szegi cukorgyár répaosztályának vezetőjével és Csanaky Ede agronómussal. Meglepetésemre személyes agitáció útján győzték a tallósl szövetkezét elnökét és ökonómusát, hogy emeljék a cukorrépa vetésterületét. A szakemberekkel történő beszélgetés folyamán kitűnt, hogy érdekes dolgok történtek a répa körül az utóbbi esztendőkben. Hájek elvtárs szerint öt év alatt 12 ezer hektárral csökken­tették vetésterületét a mezőgazdasági üzemek. Ez nem volt nagyon szembetűnő, amíg a két országrész együttesen termelte, Illetve dolgozta fel a nyersanyagot. Most bújt ki a szög a zsákból, amikor Szlovákia külön számol a cukortermeléssel. Kissé furcsán hangzik, de az a helyzet állt elő, hogy a Jelen­legi vetésterület mellett Szlovákia nem lesz önellátó cukorból. Ez pedig nem kívánatos Jelenség annál Inkább, mivel elegendő és Jóminőségfl szántófölddel rendelkezünk a répa termeszté­sére. Ehhez még hozzá kell tennünk azt Is, hogy az évről-évre bővülő öntözőhálózat révén a hektárhozam ,nem az Időjárás, függvénye, hanem a Jó agrotechnika következménye. KIFIZETŐDIK VAGY NEM? A vetésterület csökkenésének okát kutatva elsőként felme­rült a kérdés, kifizetôdik-е a cukorrépa termesztése Valószínű, hogy a mezőgazdasági üzemek többségét éppen az késztette erre a lépésre, hogy nem találták meg számításukat a répánál. Hiszen nem kell véka alá rejteni azt a tényt, hogy „lent“ Is megtanultak számolni, megtanultak kalkulálni. A direktív Irá­nyítás megszűntével szabadabban gondolkodnak, terveznek a közös irányitól. Ez azonban semmiképp sem Jelentheti azt, Ihogy csökkentsük a cukorrépa termesztését, mert nemcsak nagymennyiségű takarmányt, de közélelmezésünk egyik leg­fontosabb cikkét szolgáltatja. A számítások szerint 320 mázsás hektárhozam mellett már rentábilis a répa termesztése. Márpedig a Jelenlegi agrotech­nika színvonala, valamint az egyre növekvő tápanyagmennyiség révén az 500—600 mázsás hozam Is elérhető. A cukorrépa Jelenlegi felvásárlási árán vitatkozni lehetne, hiszen az utóbbi időben sok minden megdrágult s emellett néhány mezőgazdasági termék árát kiigazították az Illetéke­sek. Az is sokat üt a latban, hogy egyik évről a másikra divat-A termelő és a népgazdaság érdekében MIÉRT VONAKODNAK A CUKORRÉPA TERMESZTÉSÉTŐL A MEZÖGAZDASÄGI ÜZEMEK? ba Jön bizonyos speciális növény, melynek termesztése nem­csak hogy kifizetőbb a cukorrépánál, de horribilis összeget hoz a házhoz. S minden bizonnyal ezek a növények Is fontosak a népgazdaság számára. A gyár képviselőinek véleménye szerint a cukorrépa ter­mesztésére nem fordítottunk olyan gondot, amilyent népgazda­sági szempontból megkövetel. Mivel munkaigényes növény, sokkal többet tehettünk volna a termesztés komplex gépesí­tése érdekében. Nem titok, hogy számos mezőgazdasági üzem éppen a nagy munkaerő ráfordítás miatt nem szorgalmazza a répa termesztését. Csanaky elvtárs elmondotta, Jelenleg már vannak próbálko­zások a termesztés teljes gépesítésére. A Nagyfödémesi Állami Gazdaság például tavaly 47 hektáron 408 mázsás átlaghozamot ért el minimális kézi erő ráfordítással. Csupán a sorok átvá­gását végezték a munkások, de azt is hosszúnyelű kapával. Természetes, hogy ilyképpen másképp fest a répa termeszté­sének önköltsége, Illetve növekedik a gazdaság tiszta bevétele. BONYOLULT KÉRDÉS A jelenlegi termesztési mőd, valamint a felvásárlási ár mel­lett nagyon bonyolult kérdésnek látszik a répa vetésterületé­nek növelése. Bár a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium direktív számokkal s emellett hektáronként 2000 koroná­val próbálja helyrebillenteni a termesztés ügyét, a közös gaz­daságok vezetői nehezen vagy egyáltalán nem állnak kötélnek. Például a diószegi cukorgyár körzetében a személyes agttáclók révén 1274 hektár növelésére tettek Ígéretet a mezőgazdasági üzemek, de még így is 1057 hektár hiányzik az előirt állami tervből. E téren legrosszabb a helyzet a galántal és a nyltral Járásokban. Akad szövetkezet, állami gazdaság, ahol 40—70 hektár eltérés van a terv és a valóság között. A tallósl szövetkezetét csak elenyésző mértékben érinti es a dolog, de Karácsony Sándor elnök szaval némi világosságot derítenek a vonakodás okára. Amint fenntebb említettem az élelmesebb vezetők kifizetőbb növényeket Iktattak a terme­lésbe a cukorrépa rovására. Tallóson például növelték a ker­tészetet, ugyanakkor nagyobb területen ráálltak a vöröshagyma termesztésére. Mivel ez nagyon is kifizetődőnek bizonyult, a termesztés komplex gépesítését szorgalmazták. Számukra ez tavaly sikerült. így természetes sző sem lehet arról, hogy meg­csonkítsák a vetésterületet, de még inkább nem, hogy lemond­janak a hagymatermesztésről. Valószínű, az érintett mező­­gazdasági üzemekben többé-kevésbé hasonló helyzetekkel ta­lálkoznak. MI A TEENDŐ? Pillanatnyilag nehéz lenne megmondani, hogy e kérdésben mi a teendő. Ezen Hájek elvtárssal is sokat vitatkoztunk. Első­ként szóba került a répa árának felemelése, majd az is, hogy a cukorgyár a Jelenlegi fél százaléktól több melaszt adhatna vissza a termelőnek. Sajnos Jelenleg még semmilyen intézke­dés nincs folyamatban. Ellenben szemünk előtt lebeg a nagy kérdőjel, mi történik akkor, ha a mezőgazdasági üzemek veze­tőit szép szóval nem tudjuk meggyőzni? Bár a cukorrépa ese­tében a tökéletesített Irányítás bevezetése után Is megmarad­tak a direktív számok, ez az utóbbi években a kelleténél Job­ban fellazult. Jóllehet ez nem Írható feltétel nélkül a mező­gazdasági üzemek számlájára, most mégis rajtuk múlik, hogy az ügy érdekében tegyenek valamit. Ajánlatos lenne, ha a Parasztszövetség figyelemmel kísérné e fonák Jelenséget és az Illetékes szervekkel közösen keres­nék a megoldás útját. Olyan intézkedésre lenne szükség, hogy mind a termelő, mind a népgazdaság egyformán megtalálná számítását. Sándor Gábor Nemcsak kisiárkányi gondok Gondokba merülten találtam Faze­kas Bélát, a klstárkányi EFSZ elnö­két. Pituk Mihály könyvelővel az el­múlt év gazdasági eredményein töp­rengtek. Bizony, nem kevés gonddal Járt most egyensúlyba hozni a szö­vetkezet mérlegét. A baj nem is annyira a termelés, mint inkább a kitermelt árú értékesítése körül tor­lódott fel. — Különösen sok volt a probléma Ü zöldség és a gyümölcs értékesí­tésével. — Panaszkodik az elnök — Elég, ha megemlítem, hogy közel negyven vagon almánk termett, s a tőketerebesl konzervgyár mindössze 7 vagonnal vett át belőle. A többit kicsiben vagyunk kénytelenek árulni. 'A szövetkezet egyik teherautója most Is a falvakat járja. A raktárban még legalább 3—4 vagon alma keres gaz­dát. Van ugyan egy pálinkafőzdénk, ahol fel lehetne dolgozni a gyümölcs­­termést, de a magas forgalmi adó miatt nem fizetődlk ki. Csupán az alma eladásával kapcsolatos problé­^ SZABAD FÖLDMŰVES 1970. február 7. mák közel fél millió korona bevétel­től fosztották meg a közös kasszát. De a zöldségeladás terén sem volt sokkal Jobb a helyzet. Tavaly 33 hektárnyi területen rendeztünk be zöldségkertészetet és bizony a saláta­uborka nagy részét a sertésekkel kel­lett megetetni. , A gyümölcs- és zöldségfélék érté­kesítésével kapcsolatos panasz nem csupán a kistárkánvl EFSZ specialitá­sa. Hasonló gondokkal küzd minden bodrogközi mezőgazdasági üzem. A problémát itt a termelőüzemek társí­tásával s az értékesítést szervező társulat létrehozásával sem lehet vég­legesen megoldani, mert a közel­ben nincs egyetlen számottevőbb ipa­ri központ, amely megfelelő piacot biztosítana a termésnek. A legcél­szerűbb megoldás a feldolgozó ipar bővítése, pontosabban kiépítése lehet­ne. Már régóta sürgős igény egy konzervgyár építése Klrályhelmecen, vagy Nagykaposon. A Terebesen épü­lő új konzervgyár sem elégíti ki az igényeket s ezenkívül távol is esik a termelő mezőgazdasági üzemektől. — Hogy legalább távlatilag bizto­sítsuk a gyümölcs és zöldség érté­kesítését, tervbe vettük egy nagy­kapacitású hűtőtároló építését. — Új­ságolta Fazekas Béla. — Sajnos, a terv megvalósítását Is számos akadály gátolja. A tetemes beruházási költsé­gek előteremtése mellett gondot okoz az építési kapacitás biztosítása is. A növénytermesztés mellett azon­ban az állattenyésztésnek Is meg­vannak Itt a maga sajátos problémái. A járási szervek által néhány évvel ezelőtt megkezdett szakosítás nem tűnik minden tekintetben célszerű­nek. Erről Így számol be az elnök: — A szövetkezetben fel kellett szá­molnunk a tyúktenyősztést, bár az át­lagos 140—160 darabot kttevő tojás­hozam mellett nálunk haszonnal Járt a tyúktartás. Helyette [a tehéntartást Javasolták a Járási szervek. Nálunk viszont nincsenek meg hozzá a felté­telek, hogy biztosítsuk a takarmányt az optimális állománynak tekinthető 300 darab fejőstehén részére. így ma már nyilvánvaló, hogy nem Is épít­jük ki ezt az állományt. Marad —.ég a sertéshizlalás. Tavaly a tervezett 800 mázsa sertéshús helyett 830 má­zsát adtunk a közellátásra. Közel hatszáz hízósertésnél napi 0,55 kg súlygyarapodást értek el az állatte­nyésztési dolgozóink. Viszont évek óta nehézségekbe ütközik az elválasz­tott malacok beszerzése a sertéshiz­laldákba. Tavaly is csak elválasztott borjak ellenében kaptunk malacot. A bajon úgy Igyekeztünk segíteni, hogy a törzsállományt képező 65 da­rab anyasertés mellé beállítottunk to­vábbi 35 darab átmeneti kocát Is. Távlatilag számolunk az anyasertés­állomány 100 darabra való kiegészí­tésével. Ilyen gondok emésztik a Klstár­kányi EFSZ vezetőit, míg az évvégi Zárszámadásra készülnek. Pituk Mi­hály könyvelő adatai szerint az el­múlt évre 11 millió 966 ezer korona bevételt tervezett a közös. Az elő­zetes számítások szerint megvannak rá a feltételek, hogy sikerül pótolni az adásvételi kapcsolatok rossz szer­vezése miatti kiesést. Jelentős mér­tékben hozzájárul ehhez a mellék­üzemági termelés Is, amely tavaly több, mint 1 millió koronát Jövedel­mezett. A szállítóeszközök hatékony kihasználása mellett a téli hónapok­ban zöldséges-ládák készítésével bő­vítették ezt az ágazatot. Ennek az anyagi mellett az erkölcsi haszna is megvolt, hogy a tagság egy részének munkát biztosított tél idejére. Jelen­tős tartalékokkal Is rendelkezik a szövetkezet s Így minden lehetőség adva van hozzá, hogy az év során kifizetett 25 korona előleghez az 5 korona évvégi osztalékot is kifizessék a ledolgozott munkanormákra. Az évvégl mérleg mellett Javában készül már az 1970. évi terv Is. A szövetkezet vezetősége az elmúlt év­ben felmerült problémák ellenére sem számol a termelés csökkenésével. Meg akarják tartant a gabonanemű­­ek 30 mázsás átlagos hektárhoza­mát, a tejhozamot pedig a múlt évi 2630 literrel szemben 2900 literre kí­vánják emelni. Intézkedéseket tettek már a sertéshús-termelés fokozására Is. Az Idei terv a tavalyi 800 mázsá­val szemben 1200 mázsa sertéshús el­adásával számol. A sertésállomány feltöltéséhez szükségek elválasztott malacok felvásárlására már megkö­tötték a szerződést a pólyán! és a zé­­tényl földműves - szövetkezetekkel. Ezenkívül 100 mázsa vágóbaromfi és további 100 mázsa Juhhús eladásával Is hozzá akarnak Járulni a közellátás hiányosságainak felszámolásához. A növénytermesztés sikerét a táp­anyagellátás színvonalának Javításá­val biztosítják. Mivel kevés az istálló­trágyájuk, 70 vagon komposztot ren­deltek, hogy 1970-ben 160 hektárnyi területre legalább 400 mázsa trágyát biztosítsanak hektáronként. A Klstárkányi EFSZ dolgozói to­vábbra is meg akarják tartani eddigi Jő hírnevüket. Egy problémadús év nem veszi el kedvüket a munkától s attól, hogy évről-évre merészebb célokat tűzzenek maguk elé. KOVÁCS ZOLTÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents