Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-31 / 5. szám

______________________________________KÖZGAZDASÁG Ladislav Špačinský mérnök CSc. A közélelmezés múlt év végén elért és ez év elején várható fejlődése (2). A szállítmányok céltudatos rend­szeresítése mind Jobban hozzájárult az árualap folyamatos kiegészítésé­hez s azon belül a szeszes és alkohol­­mentes italok raktári készletének gyarapításához is. Ez a hovatovább állandósuló folyamat újabb kedvező eredményeket reméltet. Ezt a felté­telezést néhány adat felsorolásával, például azzal lelhet megindokolnunk, bogy tömény szeszes italokból har­minc százalékkal, tehát 80 ezer hekto­literrel több Jut a vendéglátóipar és a kereskedelem hálózatába, mint 1968- ban. Ezenkívül a tavalyi mennyiség­nél 60 ezer hektoliterrel több bor kerülhetett forgalomba. Előrelátható­lag megszűnhet a fogyasztók által nehezményezett Időnkénti sörhiány is, mivel a Hurbanovóban nemrég üzembe helyezett, korszerű sörgyár évente 600 ezer liter sört szállíthat. Ami pedig az alkoholmentes italok várható forgalmazását illeti, a szállít­mányoknak csaknem 11 százalékos növelése 85 ezer hektolitert meghala­dó mennyiségtöbbletet helyez kilátás­ba. Valószínű az Is, hogy a konzerv­gyárak a fokozódó Igényekhez Iga­zodva növelhetik a befőttek s a ször­pök mennyiségét, valamint választé­kát és több savanyú káposztát szállít­hatnak. Az édes- és sütőipar általában fo­lyamatosan látta el az árupiacot. A kereskedelem azonban a szállított mennyiségnél Jóval több csokoládét és csokoládébonbont Igényelt. A ki­zárólag valutáért vásárolható kakaó­­bab behozatalát viszont nem növel­hetjük az előbb említett kereslet ará­nyában, minek következtében elke­rülhetetlen volt a gyártás és a fo­gyasztás bizonyos korlátozása. Ez azonban nem zárja ki, hogy nagyobb mennyiségű, illetve kb. 19 százalék­kal, tehát 300 tonnával több csoko­ládé és mintegy 8 százalékkal több csokoládébonbon kerüljön forgalom­ba. Ezenkívül 9,5 százalékkal több teasütemény és 5 százalékkal több cukorka volt kapható, mint az előző évben. A dohánygyárakban egyre csökkent a termelés, úgyhogy a múlt év első felében csaknem megfeneklett. Ezt a népgazdaság szempontjából kétség­kívül rendkívül aggasztó visszafejlő­dést az okozta, hogy az 1968 utolsó negyedében és a múlt év elején kül­földről behozott óriási cigaretta­mennyiség szinte elárasztotta a do­hányárudákat. Tájékoztató cikkünk nem lenne tárgyilagos, ha nem tennénk említést a kedvező fejlődés és a káros vissza­fejlődés egyéb okairól s következmé­nyeiről. Figyelemreméltó például, hogy az élelmiszeripar 1969-ben 440 új, illetve célszerűbben vagy tetszető­sebben csomagolt terméket hozott forgalomba. Ezt a hazai gyártmányú élelmiszerek, élvezeti cikkek, stb. vá­lasztékának mintegy 5 százalékára kiterjedő tökéletesítési irányzatot szá­mos üzemben felkarolták. A baromfi­­feldolgozó üzemek 13, a konzervgyá­rak 5 újdonságot hoztak forgalomba, ezenkívül néhány új védjegyű s minő­ségű szeszes ital, sör, húsáru, dohány- (különösen az állattenyésztési) ter­­áru, édes-, sütő- és tejipari termék, melés növelését szorgalmazó intézke­­pípereclkk stb. gazdagította az áru- dést, amelyeknek végrehajtása két­­választékot. Ez elsősorban az illeté- ségkívül meghozza az élelmiszer- és kés minisztérium érdeme. italellátás terén várt kedvező fordu-Már a múlt év elején foganatosltot- latot. Magától értetődő, hogy a zök­­ta a hiánycikkek gyártásának fel- kenésmentes közélelmezés elsősorban lendítését, de főleg az élelmiszerpiac az állattenyésztési termelés fellendí­­megbtllent egyensúlyának helyreállt- tésétől és annak sarkaílatos feltételé­­tását célzó intézkedéseit, amelyeknek tői — a takarmányalap Igényelt fel­­fokozatosan megnyilvánuló eredmé- töltésétől — függ. Ezt egyrészt hazai nyel a tavalyi karácsonyi vásár nap- forrásokból merítve, másrészt a tá­jaiban csúcsosodtak ki, és előrelát- kermány feltételezhetően hiányzó hatólag szavatolhatják az idei köz- mennyisége tetemes részének beho­­ellátás kedvező fejlődését is. Nem zalaiéval biztosíthatjuk. Habár a be­meglepő, de mindenesetre figyelemre hozatali terv erre vonatkozó fejezete méltó, hogy a kereskedelem 1969 de- nincs még végérvényesen lerögzítve, cemberében 9—10 százalékkal több a tárgyalásoknak eddigi részeredmé­­árut forgalmazott, tehát fogyasztói nyel is teljes sikert remélteinek. Az árakban számítva kb. 150 millió ко- idei év első felében az állettenyész­­ronával nagyobb bevételt könyveltel, tés rendelkezésére álló, 1969-ben ter­­mlnt az előző év utolsó hónapjában, melt takarmány mennyisége együtt- Vitathatatlan azonban, hogy a tavalyi véve 6,7 százalékkal, de erőtakar­­karácsonyi vásár ellátása sokkal ked- mányból 8 százalékkal haladja meg vezőbben alakulhatott volna, ha az a múlt év első felére előkészített előirányzott szállítmányok palackoaá- mennyiségét, sa, rendkívül anyagigényes csomago­lása és zavartalan továbbítása nem ütközött volna az akkor áthidalhatat­lan akadályokba. A termelési és a forgalmazási le­hetőségek egyensúlyának csaknem teljes hiányával magyarázható, hogy a múlt év utolsó heteiben az igényelt­­nél sokkal kevesebb bor, szeszes ital, s egyéb palackozott áru került for­galomba. A palackok, a göngyölegek, stb. hiánya miatt hol csak botlado­zott, hol pedig bizonyos ideig szüne­telt a termelés. Lassan, de biztosan így Jutottak zsákutcába azok az üze­mek, amelyek tavaly egész éven át eredménytelenül szorgalmazták 15 millió palack, több ezer tonna pléh­doboz, műanyag- és papírgöngyöleg Magától értetődő, hogy az óhajtot­­szállítását. Mindez szorosan össze- tan gyorsabb ütemű s nagyobb terje­­függ azzal a sajnálatos ténnyel, hogy delmű termelés- elérésére irányuló élelmiszeriparunk nem rendelkezik törekvéseknek vissza kell tükröződ­­elegendő s a gyors ütemű gyártási niük az 1970 első felére előirányzott folyamatban valóban megfelelő cső- árualap, más szóval a forgalmazható magoló géppel, de más korszerű gé- készletek gyarapításában is. A kis­­pekkel sem, mivel gépiparunk nem kereskedelem hálózatába 1970 első tart lépést a szükséges mennyiségre felében Jutó élelmiszerek és italok s műszaki tökéletességre egyaránt mennyiségének fogyasztási ára vonatkozó igényekkel. íme, egy pél- együttvéve 358,5 millió koronával, az de: míg a hazai gyártmányú, futó- állattenyésztési termékeké ezen belül szalag-rendszerű palackozó gépek 248,9 millió koronával haladja meg óránként legfeljebb 12 ezer palackot a tavaly azonos időben szállított áru­­tőlthetnek meg, a fejlett iparú orszá- mennyiségért elkönyvelt összeget, gokban legújabban gyártott gépekkel Ez azonban az éremnek csupán óránként elérhető teljesítmény 72 000 egyik oldala. Másik oldalát abban az palack megtöltése. Különösen kirívó irányzatban kell látnunk, amely sze­­a mezőgazdasági termelés fellendítő- rint hovatovább érvényesülnie kell sét, nemkülönben a növénytermesztés a közegészségügyi szempontból leg- és az állattenyésztés termékeinek Jól megfelelőbb táplálkozás elveinek. Ezt Jövedelmező értékesítését megalapozó a célt követjük azzal is, hogy bár ez hazai nyersanyagkészletet feldolgozó év első felében összesen csak négy üzemek hiánya, ami egyben az élei- százalékkal gyarapítható az élelmi­­miszeripar egyik állandóan sarkalatos szerek készlete, azon belül 8 száza­­problémája. Mivel mindeddig megöl- lékkai növeljük az állattenyésztési datlan, huzamosan hátráltatja nép- termékekből gyártott élelmiszerek gazdaságunk e fontos iparágának fej- mennyiségét. lődését. Az 1970. év első felében várható з4с fejlődés természetesen kiterjed az Jelenleg nyilván az érdekli olva- élelmiszeripar minden ágára, viszont sóinkat, hogy mit remélhetünk ez év nem mindegyikben lesz mentes a első felében a közélelmezéstől. hátráltató problémáktól. A feltétele-A Szlovák Szocialista Köztársaság zetten nagyobb mennyiségű te] felvá- Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi- sárlása lehetővé teszi egyrészt a tej­­nisztériuma már tavaly tett néhány, ipari termelésnek, másrészt a tej és a tejtermékek forgalmazásának nö- kedik az 1969 évi fölé, sőt e két ipar­­velését. Az 1969 első felében felvá- ágnak a fogyasztás bizonyos csökke­­sárolt tej mennyiségéhez viszonyítva nését kell számításba vennie, az idei első félévben 16,5 millió liter- A lakosság hovatovább kielégítő, rel többre számíthatunk. A húsipar sőt lehetőleg bőséges ellátása azon­­tervfeladatai több hús és egyéb hús- ban nem szorítkozhat csupán a ház­áru szállítását helyezik kilátásba, ami tartásokban, a vendéglátóiparban stb. többek között azért is figyelemremél- nélkülözhetetlen, tehát alapvető fon­­tő, mert a szarvasmarha-állomány tosságú élelmiszerekre. Az idei év állandósítását célzó rendelkezések te- első felére biztosított folyamatos temesen korlátozzák a vágóállatok szállításukkal egyidejűleg több para­­felvásárlását. Ennek ellenére feltété- dicsompüré, málnaszörp, gyümölcs­­lezhetjük, hogy idén január elejétől bor, szeszes ital, tartósított savanyú június végéig a 4000 tonnát is meg- uborka, uborkasaláta, zöldborsó, zöld­­haladó mennyiséggel több hús, illetve bab stb. kerül forgalomba, amit egy­­húsáru állhat a fogyasztók rendelke- részt a hazai gyümölcs- és zöldség­zésére. • termelés adta lehetőségek célszerűbb Jóllehet tudjuk, hogy a vágóállatok kihasználásával, másrészt a szocia­­felvásárlása általában változatlan, lista országokból tartósítás céljából sőt esetleg csökkenő eredményeket megrendelhető félkészáru megfelelő helyez kilátásba, élősúlyban így is mennyiségével biztosíthatunk. Sörből 7000 tonnával több sertés felvásárló- a múlt évit 117 ezer hektoliterrel sóra számíthatunk. Ennek alapján meghaladó mennyiségre, mégpedig 5 egyrészt már 1970 első felében is százalékkal több csapolt és csaknem kielégítően növelhető a sertéshúsnak 30 százalékkal több palackozott ital­­a tőkehús teljes mennyiségéhez vi- ra számíthatunk. Az eddiginél na­gyobb mennyiségben, jobb és válto­zatosabb minőségben lesznek kapha­tók a különféle védjegyű borok, édes­ipari és dohánygyári termékek, hal­saláták, s előreláthatólag több zsír, étolaj, fagyasztott, füstölt s konzerv­hal kerül piacra. * A kilátások biztatóak, így tehát in­dokoltan remélhetnénk a feltételezett eredmények maradéktalan elérhető­ségét az esetben, ha nem látnánk, hogy a még megoldatlan anyagi-mű­szaki problémák 1970-ben is sok bo­nyodalmat okozhatnak. Ilyen, kétség­kívül sarkaílatos probléma például a tejiparban, a konzervgyárakban, a 11- szonyuló aránya, másrészt egyre ked- kőriparban, a borászatban, a sörgyá­­vezőbbek lesznek a nagyobb válasz- rakban stb. nélkülözhetetlen 35 millió tékú, Jobb minőségű húsáru forgal- palack és 10 millió befőttesüveg hlá­­mazásának lehetőségei is. Felfelé nya. Ezenkívül nincs elegendő láda, ívelő a baromfitenyésztés és -feldől- pléhdoboz, zacskó és az élelmiszer­­gozás, nemkülönben a felvásárlás is. iparban s a kereskedelemben egy- A tojásfelvásárlás lehetőségei ugyan- eránt szükséges egyéb göngyöleg sem. csak kedvezően alakulnak. Ennek a Különösen az aggasztó, hogy mind­­biztató fejlődésnek köszönhető, hogy eddig megoldatlan az élelmiszeripar kb. 9 százalékkal több vágott barom- ellátása a folyamatos, gátlásmentes fi s együttvéve mintegy 10 százalék- termeléshez szükséges szilárd tüzelő­kai több főző- és teatojás juthat az anyaggal és villamos energiával. Az árualapba, melynek további klegé- idei év első negyedében élelmiszer­­szítése a kacsa- és llbatenyésztésnek iparunknak eddig rendelkezésére bo­­későbbre tervbe vett intézkedések csátott szén az 1969 év első negyed­­értelmében szocialista nagyüzemi tér- évében felhasznált mennyiségnek meléssel elérhető növelése útján vál- csak mintegy 70 százaléka. Ez nem­­hat lehetővé. Ha a szó szorosabb ér- csak aggodalmakra ad okot, hanem telmében gondolunk mindennapi ke- arra a feltételezésre is, hogy az ille­­nyerünkre, úgy nyilván eszünkbe Jut tékes szervek nem szorgalmazzák a malom- és a sütőipar is. Termeié- kellőképpen e probléma megoldását, sének eredményei lényeg be vágóan minek következtében váratlan zava­­fontosak, nem kevésbé fontos tehát rok hátráltathatják az élelmiszeripar az sem, hogy mennyi és milyen minő- tervteljesítését. ségü nyersanyagra számíthat. Aggó- Az elmondottakból arra a következ­­dalmakra nincs okunk, mivel a ha- tetésre Juthatunk — és ezt teljesen zai termésű felvásárolt gabonane- egyértelműen hangsúlyoznunk kell —, múeken kívül a Szovjetunióból beho- hogy a zavartalan közélelmezés nem zott mennyiséggel biztosíthatunk a lehet a mezőgazdaság és az élelml­­közéleimezés céljaira elegendő és jó szeripar kizárólagos feladatai Sikeres minőségű gabonát. Mivel az egészsé- teljesítése nem függ csupán tőlük, ges, célszerű táplálkozás előbb emlí- hanem a rajtuk kívüli gyümölcsöző tett elvei elsősorban a szénhidrát- hozzájárulástól, más szóval népgaz­­tartalmú élelmiszerek fogyasztásának daságunk többi ágának és a központi korlátozását tanácsolják, a malom- és irányítás illetékes szerveinek áldozat­­sütőipar idei össztermelése nem emel- kész közreműködésétől is. SLABÄK JOZEF mérnök, CSc, a szőgyéni „Družba“ EFSZ elnöke: h) A közeljövőben egységes föld­­művesszövetkezeteinknek meg kell birkózniuk a Jogos követeléseinket állandóan mellőző, el nem Ismerő irányzattal, amikor is nem veszik figyelembe a szövetkezeti gazdálko­dási mód különleges helyzetéből adó­dó belső szükségleteket, amely szük­ségletek kielégítése másoknak nincs kárára, ellenkezőleg, az egész társa­dalom Javát, hasznát szolgálja. A szövetkezetek építésének eddig eltelt húsz esztendeje alatt ezeket sem mint termelőüzemeket, sem mint a tagok társadalmi-érdekvédelmi szervezetét nem intézményesítették mégpedig e kettős szerepe teljesíté­sének kárára, a szövetkezetek, a ta­gok és az egész társadalom hátrányá­ra. Akár tapasztalatból, akár a rend­Hogyan a következő húsz évben? (4) szerek létezésének működése kiber­netikai logikájának uralása céljából szem előtt kell tartanunk a szövet­kezetek olyan irányú igyekezetét, hogy a földmű vessző vetkezetek or­szágos méretű szövetségébe, illetve az EFSZ-ek országos tanácsába tömö­rüljenek. Ennek indoklása: 1. A társadalom­nak (az államnak) elsőrendű érdeke, hogy a Jelentős anyagi, munkaerő, pénzügyi és egyéb forrásokkal ren­delkező szövetkezetek minél céltuda­tosabban és aktívan bekapcsolódja­nak az össznemzeti együttműködésbe nemcsak a községek, esetleg a Járá­sok színvonalán, hanem országos mé­retben is. Az ilyen egyesülés alanya, résztvevője nem lehet állami szerv, amely önmagával lép együttműkö­désre. 2. Az egységes földművesszövetke­zetek tagjainak társadalmi érdeklő­dését legjobban a szövetkezetek ér­dekeinek kielégítése útján biztosít­hatjuk és sohasem másképp. 3. A földműves szövetkezeteknek „önsegélyezésük“ felsőbb fokán be kell hatolniuk a szállító-vásárlói ága­zatba. Ezt az „önsegélyt“ — vagy mondhatnánk konkurrenciát — irá­nyítani, szervezni kell, nehogy anar­chia, az anyag és az erő fölösleges pocsékolása következzék be. Az egyes szövetkezetek, illetve a szövetkezetek és más mezőgazdasági üzemek, vala­mint a szövetkezetek és a szállító­­vásárló ágazat üzemei közötti kap­csolatot koordinálni kell, mert ez képezi az esetleges siker zálogát. Er­re a feladatra azonban csak köz­ponti szerv képes. 4. Minden rendszer (és a szövetke­zetek is ilyen rendszert képviselnek) kibernetikai szempontból, tehát logi­kusan nézve céltudatosan és helye­sen csak akkor működhet, ha a tájé­koztatási, valamint anyagi-energeti­kai kapcsolatok folyamatosak és ál­landóak. Az ilyen egységesítő kap­csolat létrehozásához központi, ho­mogén, egyöntetű szerv kel' 5. A szövetkezetek VII. kongresszu­sának határozatai kifejezésre Juttat­ták a mezőgazdaságban létesült szö­vetkezeti szervezetek végleges kiépí­tésének szükségét a benyújtott Javas­latok és a konkrét tapasztalatok alap­ján. Hasonló tapasztalatokat szerez­tek a testvéri szocialista államok mezőgazdasági szövetkezeteinek fej­lesztésében is. Ezt a követelményt eddig nem teljesítették. 6. A környező szocialista országok­ban már végrehajtották vagy jelenleg valósítják meg mezőgazdaság szövet­kezeti szerveinek a központi tanács, illetve a mezőgazdaság) szövetkeze­tek központi szövetségeinek létreho­zásával. Magyarországon már két éve működik ez a rendszer, a Szovjet­unióban most alakítják meg a kolho­zok központi szervét, és hasonló a fejlődés Bulgáriában s a Német De­mokratikus Köztársaságban is. Mély internacionalizmusunk bizony­sága lenne, ha mi is komolyan mér­legelnénk tapasztalataikat és érvei­ket, s ennek alapján intézkednénk. Ha ezt megtesszük, lehetetlen, hogy továbbra is egész társadalmunk ká­bára központi szervünk nélkül ma­radjunk. SZABAD FÖLDMŰVES ф 1970. Január 31.

Next

/
Thumbnails
Contents