Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-31 / 5. szám

4 Gyakran láthatunk a lapokban tö­meges balesetekről készült felvétele­ket. Az egymásba futott Járművekben néha tuoatszámra pusztulnak el, vagy sebesülnek meg az utasok. Ezeket a tömeges baleseteket szaknyelven má­sodlagos szerencsétlenségeknek ne­vezik. Az Ilyen balesettípus példája a kő­vetkező: Az országúton elgázolt em­ber fekszik, és a többi Járművezető, az utasok, az emberek körülveszik és segíteni próbálnak rajta. Ebben a pil­lanatban ér oda egy Jármű, amelynek vezetője túl későn vette észre a cso­portot, és az országúton fekvő embert. Többé már nem képes megállni, bele­rohan a csoportba vagy Ismét elgá­zolja a földön fekvő embert. Az Ilyen szerencsétlenséget az ese­tek többségében meg lehet előzni. Hogyan? Ä földön fekvő áldozatnak nem nyújtanak elegendő védelmet. Igaz ugyan, hogy a körülötte álldogáló csoportból talán többen Is Igyekez­tek feltartóztatni a közeledő jármü­veket, de az esetek többségében nincs elég bátorságuk ahhoz, hogy klánjá­nak az úttest közepére, és valósággal a maguk testével védelmezzék meg a földön fekvő sérültet. Ahelyett az út szélén álldogálva Integetnek, hogy figyelmeztessék a közelgő vezetőket a szerencsétlenségre. Eljárásuk azonban teljesen célját veszíti, mert a közeledő gépjármű­­vezető figyelmét nem az áldozatra, hanem önmagukra vonják. Az Intege­tés a legtöbb esetben megzavarja a vezetőt, és Igyekszik minél távolabb kerülni az lntegetőktől, gesztikulálok­­től, és Így néha másodszor Is elgá­zolja a korábbi szerencsétlenség ál­dozatát. Ez gyakrabban történik meg éjszaka, de előfordul nappal Is. Ml a teendő Ilyenkor? Elsősorban arra kell törekednünk, hogy az áldo­zatot biztosítsuk minden veszély el­len. Túl sokat várnánk persze a baleset színhelyén levő személyektől, ha azt követelnénk tőlük, hogy álljanak ki az út közepére és Így tartóztassák fel a Járműveket, mert Így magukat Is kiteszik a gázolás veszélyének. Leg­jobb, ha Ilyenkor az úttest szélén, vagy valamivel beljebb zászlóval, Ing­gel, törülközővel Integetnek, mert a fehér Ing, vagy törülköző éjszaka Job­ban látszik, mint a.sötét színű ruha­darab. Legjobb persze vörös színű Usf' § § птааязявш § KRlOL Préminmok a speciális borjúneveldékbea felnevelt borjak után A szarvasmarha törzsállomány mind rohamosabb csökkenésének meggátlá­­sa, a vágóállatok számának növelése, a levágásra kijelölt borjak számának korlátozása és a szarvasmarha-állo­mány újratermelésének biztosítása ér­dekében egyes erre kiválasztott me­zőgazdasági üzemek — a Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Minisztériumának Irányelvei szerint — prémiumot kap­nak az erre kijelölt speciális nevel­­dékből kikerülő borjak után. A pré­miumot minden egyes felnevelt hat­hónapos és legalább 150 kg súlyú bor­júért fizetnek. A Járási mezőgazdasági társulások (mezőgazdasági termelési igazgatóságok] a Járási állategész­ségügyi intézménnyel (állatorvos] történt megegyezés alapján minden 10 SZABAD FÜX.DMÜVES 1970. Január 31. HASZNOS TUDNIVALÓK TÖMEGES BALESETEK lámpával, zseblámpával stb. Integetni. Ne feledkezzünk meg a biztonsági há­romszögről sem. Az áldozattál minél nagyobb távolságban helyezzük el, mert a közelben elhelyezett három­szögnek nincs semmi haszna. Megtörténik, hogy az áldozat körül Egy kis figyelmetlenség, és máris megtörtént a baj. Még szerencse, hogy ez alkalommal emberéletben nem esett kár. (Ordódy V. felvétele] A botantenna végnapjai Az autórádió vékony, kihúzható botanténnája már számtalanszor oko­zott bosszúságot a gépkocsi tulajdo­nosának: télen eljegesedik, 6s nem lehet összetolni vagy kihúzni, kis figyelmetlenség Is elegendő, hogy el­görbüljön és használhatalanná vál­jon, a „tréfás kedvű“ suhancok is szívesen szórakoznak letörésévelj A technikusok mór régóta foglalkoznak másfajta autóantenna tervezésével és szerkesztésével. A legjobb eredményt e téren a müncheni technikai főiskola egyik tanára, Meinke professzor érte el. Evekig tartó kísérletei eredménye­ként került nemrég piacra a Fuba cég gyártotta „Alpha-3“ miniantenna, amely valószínűleg hamarosan kiszo­rítja majd a használatból a gépkocsi­kon eddig alkalmazott kihúzható an­tennákat. Az „Alpha-3“ miniantenna egyben visszapillantó tükör Is. For­mája olyan, mint a fényszóróé, és en­nek módjára szerelik a gépkocsi sár­­védőjére. A tükör témtokja a tulaj­donképpeni antenna. Belsejében két tranzisztoros erósltfl van: az egyik a hosszú, a közép és a rövid hullámok, a másik az UHR-sáv számára. Az erő­sítők az antennával olyan egységet alkotnak, amely a lehető legalacso­nyabb zavarszintet szavatolja. Az „Alpha-3“ antenna erősítői per­sze nyomtatott kapcsolással készül­nek. Működésükhöz a szükséges vil­lanyáramot a gépkocsi akkumulátora szolgáltatja és mindössze 10 miliam­­pért fogyasztanak. Az újfajta antenna ára a Német Szövetségi Köztársaság­ban 90 márka, de felszerelése mégis kifizetődik, mert nemcsak sok bosz­­szúságtól szabadit meg, hanem az eddiginél jobb a rádióvétel. гатжглгаг/«/аг/жлг/« Járásban két-három mezőgazdasági üzemet Jelölnek kt erre a célra, ahol természetesen kedvező feltételeket tudnak kialakítani a sikeres borjú­­nevelésre (kivéve a nagy befogadóké­pességű borjúneveldéket). A továbbtenyésztésre és felnevelés­re kiválasztott borjakat 7—10 napos korukban vásárolják fel a haszoncélú szarvasmarha esetében megegyezés szerinti szabad áron, Illetve a vágásra szánt borjakat vágási áron. Az Ilyen borjak felnevelésének legfontosabb kritériumát, előfeltételét egészségi állapotuk képezi. A felnevelt borjakat haszonállatként szabadon képzett áron adják el. Az Így felnevelt min­den borjú után egyszeri, 500 koronát kitevő prémiumot fizetnek, de csak akkor, ha a borjú hathónapos korá­ban legalább a 150 kg élősúlyt éri el. Ezt a prémiumot a borjúnevelésre ki­jelölt mezőgazdasági üzemnek a Já­rási mezőgazdasági társulás (mező­­gazdasági termelési igazgatóság) fi­zeti ki. A rendelkezés közzétételének nap­jától van érvényben. A felnevelt bor­jakért adott prémiumot 1870. Január 1. után fizethetik ki. A tejen nevelt borjak felvásárlási árához számított árpútlék A Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériuma annak érdekében, hogy fokozza a vágőborjak nevelésének rentabilitását, gazdasági célszerűsé­gét, az 1970-es évre a megszabott fel­­vásárlási árhoz a következő felárat szabja meg: 1. A tejen nevelt vágőborjak után — amely borjak élve kerülnek kivi­telre (export) — a tenyésztőnek 15 korona alapárat és három korona pót­lékként fizetett felárat adnak a borjú élősúlyának minden kilogrammja után. Követelmény azonban, hogy a borjak A minőségi osztályozást érje­nek el és súlyuk nem lebet 155 kg­­nál kevesebb. 2. Az A minőségi osztályba sorolt és legalább 155 kg súlyú vágóborjak felvásárlásakor — amely borjak le­vágásuk után húsként kerülnek kivi­telre — a tenyésztő a 15 korona alap­áron kívül három korona felárat kap az élősúly minden kilogrammja után. Ezt abban az esetben Is megkapja, ha az Ilyen borjak húsának egy része nem kerül exportra, hanem a hazai piacra. 3. A vágóborjak felvásárlási árához számított felár csak az erre felha­talmazott felvásárló közeggel előre, szerződésileg lekötött mennyiségre ér­vényes. A borjak felvásárlási árához számított árpótlék 1970. január 1 óta van érvényben. No) Kellemetlen csalódás 1967 októberében az örömteli diákéletemet rendkívüli esemény tette számomra még feledhetetlenebbé. Egy gyönyörű, veröfényes délután ujjongva fogadtam azt a hírt, hogy az Iskola CSISZ szerve­zete Javasolt az Iskolai pártszervezet soraiba. Számomra ez az elő­legezett bizalom ü] lehetőséget adott arra, hogy a diákság körében ezentúl sokkal nagyobb kulturális és politikai munkát vállaljak. Mikor a párttagok soraiba léptem, örömmel nyugtáztam, hogy a negykaposl MMKI pártszervezetében milyen baráti és elvtársi szel­lem uralkodik. Az 1968-as eseményeket hosszú órákon keresztül tárgyaltuk, és kerestük az utat, amely mind a diákság, mind az alkalmazottak körében megfelel a helyes tényállások megmagyará­zására. Ez sikerült. 1968-ban Iskolánkban egyáltalán nem, vagy csak kevesen vallottak téves nézeteket az akkori politikai helyzet­ről. Ebbél a munkából nagy részt vállalt a pártszervezet elnöke: Kurta Antal, aki Időt és fáradságot nem kímélve haladt a helyes eszme útján. Megérte és öröm volt ebben a szervezetben dolgozni. Kurta Antal tanárnak ezúton Is szeretném megköszönni azt, hogy a jeleň kor mércéjével mérve megtanított harcolni a szép és ma­gasztos eszméért. Kellemetlen csalódás csak akkor ért, amikor az Iskolából Jelenlegi munkahelyemre kerültem. Rövid Időn belül a helyi pártszervezet tagja lettem. Ettől kezdve minden eltelt nap újabb és újabb csaló­dást tartogatott számomra. Sorainkban olyan párttagok váltották valóra akaratunkat, akiknek életében egyáltalán nem található meg a kommunista magatartás. Családi életük ziláltsága kirívó a faluban. A gyűléseken — és ami még súlyosabb — a munkahelyeiken Is rendszeresen Ittas állapotban Jelennek meg. Párttagságukból kifo­lyólag olyan erőszakos módszereket alkalmaznak, ami rendkívül megrendíti a dolgozóknak a pártba vetett hitét. Nap-nap után két kézzel mellüket verve hangoztatják, hogy: „Nekem szabad, mert párttag vagyok!“, ügyet sem vetve arra, hogy ez a tett a legnagyobb mértékben ellenkezik e szervezeti alapszabállyal. Itt bátorkodom megjegyezni azt, hogy nem az ez Igazi párttag, aki a mellét veri, hanem minden rendes dolgozó ember, aki a párt alapszabályainak megfelelő módon él és dolgozik. A harc ugyan nehéz az Ilyen emberek ellen, mert általában régi vezető személyek, és ez ö elvük szerint a dolgozóknak két rétegét különböztetik meg: 1. parasztok, 2. nemesek. Az utóbbiak korlátlan segítséget nyújta­nak abban, hogy minél több sikerrel járjon mesterkedésük, amely több becsületes munkásember megbélyegzését Jelenti, nem beszélve arról, hogy régi, elavult dogmájukkal veszélybe sodorják egész dolgozó népünket. Mint lfjü párttag kötelességemnek éreztem, hogy ezt a fonák helyzetet megírjam. Számomra mai napig érthetetlen, hogy ezeknek az embereknek ma, amikor népünk a konszolidálódás útjára lépett, miért gyengíthetik a párttagság sorait, és miért igyekeznek aláásni a pártba helyezett bizalmat. Albert Árpád Méltó megemlékezés Százd felszabadulásának 25. évfordulójáról 1989. december 23-án emlékeztek meg. A helyi pártszervezet kezdeményezésére — az EFSZ anyagi hozzájárulásával nagyszabású ünnepséget tartottak, melyen a Párkányban állomásozó szovjet katonai alakulat négy tisztje Is résztvett. Az összejövetelt Zaka János, a HNB elnöke, nyitotta meg. A szlo­vák és magyar nyelven elhangzott ünnepi beszéd után Sabo elvtárs a járási szervek képviseletében átadta a lévai Járási pártbizottság köszönö levelét, melyben a község polgárainak 25 esztendei ered­ményes munkáját méltatta. Az ünnepségen résztvevő szovjet tiszteket úttörő nyakkendővel és virággal ajándékozták meg, akik keresetlen szavakkal mondtak köszönetét azért, hogy Jelen lehetnek a felszabadulási emlékünne­pélyen. A hivatalos részt a helyi Iskolák tanulóinak színvonalas műsora követte. Nagy sikert aratott az 1,—4. évfolyam tanulóinak didaktikus tánca. A százdlak méltóképpen emlékeztek meg felszabadulásunk 25. év­fordulójáról. Budai Ernő Ritka madárvendég Az 1984-es év folyamán a Szabad Földművesben hírt adtam olyan madarak Jelenlétéről a Kis-Dunán, amelyek csak nagyon ritka ese­tekben kényszerülnek a zord Időtől hajtva alacsonyabb földrajzi szélességekre. Abban az évben pár sarki búvár (Gevla arctlce) és északi búvár (Gavla stellate) tartózkodott átmenetileg a komáromi Járás területén, elhagyva a teljesen befagyott vizű költési helyeiket. Ezek a hangulatos, szürke tollú madarak Kelet-Giönland, a Medve­­szigetek, valamint Skandinávia környékéről húzódnak a Kárpát me­dencébe. Most Ismét ritka vedmedarak kerültek hozzánk. Fészkelő helyeik a 62.—63. északi szélességtől feljebb, Izlandtől egészen Kamcsatkáig húzódnak. A karácsonyi és az-- újévi ünnepek Idején 3—4 énekes hattyú (Cygnus cygnus] Jelent meg váratlanul Gúta közelében a Kis- Duna be nem légyott szakaszán. A 10—12 kg súlyú, szürkésbama példányok még a fiatalok közé tartoznak. Egy közvetlenül a város szélén hosszabb Időre „lakást bérelt" és kecses mozdulatokkal el­fogadja a vízbe dobott élelmet. „Szelídségük“ sok helyütt, ahol csak megjelennek, bizonyára nem egy esetben fogja pusztulásukat okozni. A szívtelen emberek horogra erősített csalétekkel különleges zsák­mányként vadásznak rájuk. Kár értük, mert átmenetileg vizeinknek szokatlan hangulatot kölcsönöznek Jelenlétükkel. Pedig az Ilyen madárrltkaságok pusztítása szívtelenség, fegyelmezetlen vadászszen­vedély és a kultúrálatlanság nem kívánatos fokmérője. Az énekes hattyúk többszöri tollváltás után felnőtt korukban tel­jesen fehérekké válnak (csak alig észrevehetően marad vissza ke­vés barna hamvasság a nyak! részeken). Nem egy esetben, meg­szokva zavartalan új helyüket, egy-egy hattyúpár visszamaradt, és több éven keresztül költési területnek választotta az alacsonyabb földrajzi szélességeket (pl. a feljegyzések szerint 1870-ben és 1914- ben a Nyitra folyó mocsarasabb részem). Tartósan azonban nem marad nálunk, ösztönénél fogva az Igazi északi élettérbe tér vissza. Pár szelídített példányukkal azonban találkozunk állatkertjelnkben. Reméljük azonban — ha pár példányt tudományos célok szolgá­latára el Is fognak a szakemberek — a többi az emberi kímélettel, átmeneti otthont talál Szlovákia kedvező fekvésű folyóvizein. Juhász Arpád egész csoport álldogál, és a szeren­csétlenség részleteit tárgyalja. Eköz­ben megfeledkezik arról a veszélyről, amelyet a közelgő Járművek Jelente­nek. Távolltsunk el az úttestről min­denkit, mert ez külön Is növelheti a szerencsétlenség méreteit.

Next

/
Thumbnails
Contents