Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-31 / 5. szám
KERTÉSZET Virágzik a filodendron a gútal plébánián. Különleges csemege volt ez a Járás és a kerület botanikusainak, hisz a fllodendron „magos“ virágzása elég ritka esemény. Hazánkban a fllodendron nem tartozik a ritka szobadísznövények közé. Ahhoz azonban, hogy virágot bonthasson, különleges életviszonyok biztosítása szükséges. A hatalmas, sötétzöld leveleknek mindig a fény felé kell néznlök, mert az esetleges fényihiány zavart okozhat a klorofill-osztódásnál. Ily esetben a levél szélei megsárgulhatnak. Az átlagos szobahőmérséklet nem süllyedhet —16 —18 °C alá, és a levegő nedvességtartalmának Is el kell érnie az őszi esőzések alatti nedvességszázalékot. Ez utóbbi pótlását állandó öntözéssel tudjuk elérni, vigyázni kell azonban, hogy az öntözés ne legyen , nagymértékű, a talaj ne legyen nagyon átázva. A dél-amertkel hegyvidékek monszumos dzsungeléiban élő fllodendron nem pálma. Fajtái egyedi törzset alkotnak (Monstrea dellcósta), esetleg tulajdonság megkülönböztető Jegyeit latin melléknévvel pótoljuk. A konyvlrágfélékhez (Arecea) tartozik és a közhiedelemmel ellentétben minden válfaja virágzik. Lakásainkban leggyakoribb a Phylodendron vulgáris, vagyis a közönséges fllodendron. Leveleinek átmérője átlagosan fél méter. A főtörzsből léggyökerek nőnek ki, amelyek tápgyökerekké alakulnak át, ha visszavezetjük újra a lehetőleg humuszban gazdag földbe. Virága — amint a képen Is látható, — vízsztntbe állított kehely, amely a sziklevélből alakul ki. A hófehér, húsoslevelű virág legtöbbször védi a termést Is, segít az önbeporzásnál. Érés előtt pár nappal lehullik, szabaddá válik a termés. Legtöbbször a virág magtalan, azaz nem hoz termést. Ilyenkor vagy kiélt a talaj, vagy a virág blmbófakadás előtt megfázott. A termés egy kifejletlen kukorlca-tuskóhoz hasonlítható. Ezen sűrűn sorakoznak a termés-egységek, melyeket talán a „lófogú“ kukoricához hasonlíthatunk. Durva kifejezést használunk, ha termésről beszélünk. A fllodendron termése ugyanis gyümölcs! Bátran állíthatjuk, hogy egyike a legritkább, s leglzletesebb déllgyümölcsöknek. Mivel kissé kásás, talán a banán keménységéhez tudnánk hasonlítani, de ize a sárgadinnyére emlékeztet. A fllodendron szaporítása — azt hiszem szakértelem hiányában — ritkán sikerül. Szeretnék tanácsot adni a fllodendron tulajdonosaknak: dugványozásra mindig a növény legfiatalabb levelét kell kiválasztani (így a legbiztosabb) és azt úgy elvágni, hogy a levél-kocsány rajta legyen a szár kis darabkáján. Ajánlatos, hogy a szármaradékon léggyökér Is legyen, ez hamarabb átalakul tápgyökérré. A levelet humuszban gazdag földbe helyezzük, és bőségesen megöntözzük. Elég sokáig kell várni, míg gyökeret ereszt (kb. 5—8 hét], de a türelem nemcsak rózsát terem. Sokan panaszkodnak, hogy fllodendronjuk levele nem csillog egészségesen. Ilyenkor a növény nem beteg, csak piszkos, poros! Ajánlatos hetente többször Is a levelet száraz ruhával letörölgetni (óvatosanl), majd vizes ruhával újra áttörölni. Nem szabad a leveleket olajjal kenni és fényesltenil A levél-pórusok eldugulnak és a növény „légszomjban“ elpusztul. A Gútán virágzó fllodendron, ahogy azt Füredi L. László plébános elárulta, még fiatalnak számít, kb. öt éves. Mivel az állandó hőmérsékletet biztosítani tudták s a levegő páratartalma Is megfelelt a követelményeknek, bimbózásnak indult, és három egészséges virágbimbót hajtott. A „szüretre“ most készülnek, és Izgalommal várják a másik két bimbó fakadását Is (mi Isi). Morovics Lajos Szálát Antal raktáros az érett banánfürtök között A PEREDI BANÁNÉRLELÖBEN Rég készültünk, hogy meglátogatjuk a peredi banánérlelőt Erre azonban csak az ünnepek alatt került sor. Ekkor Is a véletlen Játszott közre, hogy bepillantsunk Smida István birodalmába. Ne higyje senki, hogy valami előkelő, modem épületben, helyiségekben érik a messzi országokból származó déli gyümölcs. Egyszerű, régi épület s kívülről senki sem mondaná, hogy évenként 25 vagonnyl sárgára érett banán kerül ki Innen az üzletekbe. (Azelőtt baromfihűtő volt.) A nyugat-szlovákiai kerületben hasonló érlelő működik még Zohoron, Récsén, Pöstyénben, Tapolcsányban és Komáromban. A banánt Ecuádorból, kisebb részét pedig Kolumbiából kapja az érlelő. Régebben hatalmas fürtökben érkezett, most szétszedve, paplrgöngyölegbe csomagolva. Akkor nagyon szépen festettek a vaskampókon felakasztott hatalmas banánfürtök. Az érlelőben mintegy 5—0 napig érik a gyümölcs, 20 fokos meleg és 90 fokos páratartalom mellett. Sürgős esetekben fokozzák a meleget és növelik a levegő páratartalmát Az érlelőből két Járásba, mégpedig a gelántaiba és a dunaszer de helyibe szállítják az árut A gyümölcs érlelése folyamatos, bár előre sosem tudják, mikor érkezik. Szétosztása a határállomáson történik. Szalai Antal bácsi, a raktáros felhívja figyelmünket, hogy nemcsak banán érlelésével, de alma tárolásával is foglalkoznak. A szomszédos Magyarországból kaptak az ősz folyamán öt vagonnal s annak szorítottak helyet Lent, a pincehelyiségben almaillat fogad bennünket Szorgos női kezek válogatják a Jonathánt, a Starklngot, hogy állandóan legyen alma az üzletekben. A környéken nincs és nem is lehet panasz a peredi banánérlelőre. (*) Uj faiskola a galántai járásban A környék lakói közűi Is kevesen tudják, hogy ú] faiskola létesült a Kosúti Magtermesztő Állami Gazdaság feketenyéki üzemegységében. A komoly befektetéssel létrehozott termelési szakasz már két évvel ezelőtt meghozta első gyümölcsét. Ugyanis 1968-ban 49 ezer, míg tavaly 69 ezer csemetét adtak el a megrendelőknek. A faiskola létrehozásának gondolata azon tényből indult ki, hogy Csallóközben és Mátyusföldön számos nagyüzemi gyümölcsöst telepítenek, s emellett egyre több háztáji termelő érdeklődik az Intenzív gyümölcsfák telepítése lránt. Ami az előállított gyümölcsfaoltványok fajtáit Illeti, Kugler János, az állami gazdaság igazgatója elmondotta, hogy a gazdaságnak széleskörű kapcsolatai vannak a szomszédos országokkal s ennek révén nemcsak a hagyományos fajtákkal, de legújabb típusú oltványokkal is rendelkeznek. Faiskolájukból tehát nem kerülnek ki holmi szedett-vedett csemeték, garanciát vállalnak az átadott áruk fajtaazonosságáért. A feketenyéki üzemegységben saját szememmel is meggyőződtem arról a gondos munkáról, amit Kugler elvtárs előzőleg megemlített. Mivel Bartos János főkertész ottlétemkor az ágyat nyomta, helyettese Nógl Károly kertész és Takács Nándor, az üzemrészleg vezetője mutatta be a kertet, a korszerű épületeket s tájékoztatott eddigi munkájukról, a Jövő terveiről. 1966 tavaszán tették meg az első lépéseket, amikor különböző alanyokat vásároltak a prlvlgyeí, galántai, úszori faiskolákból. A szemző- és oltóvesszőket szintén az említett helyekről, továbbá a sóssztgetl és szenei kertészetekből szerezték be. A második évben (1967-ben) tehát szintén sor került az alapanyagok vásárlására, de emellett arra törekedtek, hogy saját nevelésű alanyokkal rendelkezzenek. Törekvésük révén tavaly már 40 ezer alanyt állítottak elő, míg jelenleg 80 ezer alma, 50 ezer őszibarack, több ezer ribizli (félmagas), egres alany vár kiültetésre. A modem raktárhelyiségben öröm látni a sűrű sorokban elhelyezett csemeték tízezreit, amelyekből két év elteltével erőteljes, nemes fácska lesz. A feketenyéki faiskola nemcsak egészséges, de erős oltványokat kínál eladásra. Erről a raktárhelyiség második felében telelő szállításra kész gyümölcsfák tanúskodnak. Elnézegetem a szebbnél szebb, erősebbnél erősebb kajszi-, alma-, körte- és őszibarack oltványokat. Az egyéves hajtástól kezdve minden faalak megtalálható: magas, fél- és negyed törzsű, alacsony és törpe, sőt típusalanyokkal is rendelkeznek, melynek a koronáját a vevő tetszés szerint formálhatja. Számomra furcsának tűnik, hogy az ősz folyamán nem kelt el mind egy szálig az áru, hiszen az előbbi években nagy Ismeretség kellett ahhoz, hogy a kiskert tulajdonosok néhány darab fához Jussanak. Az Is köztudomású, hogy saját nevelésű fák híján számos nagyüzem külföldről szerezte be a szükséges gyümölcsfákat. Az értékesítés terén nem egy esetben megtörtént, hogy egyikmásik nagyüzem ősszel, tehát idő után visszamondta rendelését. Érdekes, hogy egyesek ezt táviratban vagy néhány soros levélben közölték az eladókkal, vagyis a lemondás okát nem tartották fontosnak megmagyarázni. Tudvalevő, hogy az oltványok előállításában három év munkája fekszik s a termelő a kész áru átadásakor találkozik pénzével. Nem helyes tehát, ha a megrendelők az említett módon fékezik a faiskola működését. Ez azért sem kívánatos, mert a kertészek a faiskola bővítését szorgalmazzák. Jelenleg 32 hektáron dolgoznak, de 76 hektár földet kerítettek számukra. Ez pedig azt Jelenti, hogy az előállított csemeték számát a kereslethez mérten növelhetik, sőt rendelésre nagy mennyiségben előállíthatnak egy bizonyos kiválasztott fajtát, Illetve faalakot a vevő számára. Bz pedig nagy előny főleg azon nagyüzemek részére, amelyek új gyümölcsösök létrehozását tervezik. Az egyes gyümőlcsnemek közül legkeresetebbek az alma, a kajszi és az őszibarack. A fajták közül kajsziból a Magyar a legjobb, almából a Starking, a Jonathán és a Sárga Delicious. Újabban nagy az érdeklődés a spur típusú almafajták iránt. Az elmondottakból világosan kitűnik, hogy a feketenyókl faiskola dolgozói komoly, felelősségteljes munkát végeznek. Senki számára sem lehet közömbös, milyen tevékenységet fejtenek majd ki a következő esztendőkben. A Jobb, kiválóbb gyümölcsfák előállítása nemcsak az állami gazdaság érdeke, hanem elsősorban azoké, akik elültetik s annak gyümölcsét évek hosszú során szüretelik. Ami pedig a faiskola létesítését Illeti, az csak dicsérhető, mert nagyban hozzájárul majd ahhoz, hogy a környéken mind a nagyüzemi, mind a háztáji kertekben Intenzív gyümölcsfák legyenek. (Sándor) Л lakásban nevelt élő növény va** lóságos ékessége a lakásnak. Gondozása, ápolása megért a fáradságot, mert a szobanövénynél szebb dísz alig képzelhető el. A tél a szobanövények gondozásának legtöbb szakértelmet Igénylő Időszaka. A növények télen kevés napfényt kapnak és sokat szenvednek az erős fűtés száraz melegétől, továbbá szellőztetésekor a rájuk engedett hidegtől. A száraz meleget vízpárologtatással lehet Jól ellensúlyozni. Jó a növényeket naponként állott vízzel megpermetezni (kölnifújóval a legegyszerűbb permetezni). A száraz levegő levélhullást Idéz elő és kedvez a kártevők elszaporodásának is. A pálmákon a leggyakoribb kártevő a szárazlevegőjű helyiségekben a pajzstetfl. Szívása helyén sárgás-barna. kerek foltok keletkeznek. A pajzstetvek a levelekről szappanos vagy szappanos és nlkotinos oldattal könnyen lemoshatók, s ezzel megakadályozható a pajzstetvek további szaporodása. Nagyon árt a növényeknek az erős hőingadozás. Szellőztetéskor tanácsos a szobanövényeket eltenni az ablaktól, mert a hideg levegő rövid idő alatt Is megfagyást okoz a növény lombozatában A megfagyott levélen barna foltok keletkeznek, a levél 3 »ZABAD FÖLDMŰVES 1370. január 31. színtelen lesz, majd összezsugorodik és lehullik. A fagyott részeket vissza kell vágni. Gondos kezelés mellett rendszerint új hajtások Jönnek elő. A szobanövények téli gondozása Nagyon fontos télen a növények gondos öntözése. A legtöbb szobanövény télen nyugalmi állapotban van, ezért csak annyira szabad öntözni, hogy a földje ne száradjon ki, továbbá, hogy a lombozat ne lankadjon eL Túlzott öntözés mellett a cserép talaja megsavanyodlk, a növény gyökérzete megbetegszik. Az Uyen növény lombozata hullani kezd, majd a növény elpusztul. Csak a télen virágzó és a mocsári növényeket szabad erősebben öntözni. Ügyelni kell arra is, hogy az öntözővíz a szoba hőmérsékletével azonos legyen. A telet a növények erősen megslnyllk, ezért Jól tesz nekik tavaszszal az átültetés. Az átültetés nagy gondot és szakértelmet kíván. Elsősorban azokat a .növényeket ültessük át nagyobb cserepekbe, amelyek már teljesen átszőtték gyökereikkel a cserép földjét. A kiélt talajból a növény már nem tud új tápanyagokat felvenni, ezért az új hajtások és levelek mind kisebbek lesznek. Nagyon fontos, hogy átültetésekor minden növény az igényelnek megfelelő földkeverékbe kerüljön, A kimerült és beteg gyökérzetű növények az átültetéskor kisebb cserépbe kerüljenek, mint amilyenben voltak. Az átültetés után a növények kívánják a világos, védett helyet. A könnyen lankadó levélzetű növényeket az átültetés után azonnal meg kell öntözni. A pálmaféléket és a bórlevélzetű növényeket Jobb egy-két napig öntözetlenül hagyni és csak azután rendszeresen öntözni. A télen vagy tavasszal virágzó növények átültetési ideje a nyár eleje. László László Válaszolunk olvasóinknak T o m к 6 János olvasónk az ősz folyamán azzal a kéréssel fordult szerkesztőségünkhöz, hogy állapítsuk meg, milyen betegség kerítette hatalmába egyik almafájának levelét. Természetes, leveléhez mellékelt néhány almalevelet is a borítékban. Elnézést kérünk Tomkó elvtárstól, amiért megkéstünk a válaszadással. Ez azért történt, mert nálunk ritkán előforduló kártételről van szó, emiatt az azonosítás nagyon körülményesnek mutatkozott. Számos Ismert szakember véleményének kikérésével született meg a betegség megállapítása. Nem másról, mint a levélaknázó moly kártételéről van szó (Molachodliíková), melyet egy Lyonetla clerekella nevű moly okoz, lárva állapotban. Az Imágóból fejlődő lepke a molyok családjába tartozik. Három generációja lehet. A ml vidékünkön csak ritkán fordul elő, Inkább Ausztrália és Kalifornia gyümölcsöseiben pusztít. Szereti a száraz éghajlatot. Nálunk nagyobb mértékben még nem találkoztunk vele. Ha netán a nagyüzemi gyümölcsösökben felütné fejét és elszaporodna, kártétele hatalmas lenne. Akkor rajzik, amikor a levelek teljesen előbújnak a rügyből, majd petéket rak le és az ezekből kikelt lárvák kirágják, kiaknázzák a levél merofiljét. Az aknák a levél belsejében 1,5—2 mm szélesek és 50—70 mm hosszúak. Az aknák irányéban a kártevő kirágja a levél erezetét, és ezáltal megszűnik az asszimiláció. A kár tehát az asszimilációs felület csökkenésében nyilvánul meg, mely természetes, hogy maga után vonja a termés csökkenését, illetve gátolja az ÚJ hajtások beérését. A rosszul beérett hajtások a tél folyamán elfogynak, tavasszal elszáradnak. Védekezésként ajánljuk a metatlonnal történő permetezést. Azokon a helyeken, ahol már az előző években előfordult, tanácsos, ha mindjárt az első rajzás idején, tehát áprilisban, májusban permetezünk, közvetlen a levélrügyek fakadása után. Sajnos, előre nem tudjuk, hogy milyen töménységű vegyszer alkalmas a kártevő megfékezésére, de ajánljuk a 0,12 %-ossal történő permetezést. Emellett azonban kipróbálhatók a Jelenleg forgalomban levő kontakt szerek is. Befejezésül a Nyitnál Mezőgazdasági Főiskola növényvédelmi tanszéke kéri a Szabad Földműves olvasóközönségét, hogy akiknél a Jövőben előfordul a fent leírt kártétel, úgy azt Jelentsék a tanszéknek, mert szeretnének fényképfelvételeket készíteni egy frissen megtámadott levélről. Belucz János mérnök
