Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-31 / 5. szám
KORUNK GAZDASÁGI KÉRDÉSEI A SZABADFÖLDMŰVES GAZDASÁGI SZEMINÁRIUMA A kibernetika érvényesülése az irányításban A kibernetika alapelveinek, módszereinek ás törvényszerűségeinek Ismerete, valamint alkotó felhasználása rendkívüli Jelentőséggel bír az Irányítási tevékenység Javítása terén, különösen azért, mert általa kezd érvényesülni a gazdaságban a konstruktív matematikailogikai gondolkodásmód. A kibernetika alapítójaként Norbert Wiener amerikai matematikust emlegetik, aki köré körülbelül húsz évvel ezelőtt számos tudományos dolgozó csoportosult a tudomány különböző ágazataiból. A tudóscsoport N. Wiener vezetése mellett tudományos eszmecserék keretében arra az álláspontra Jutott, hogy az emberi idegrendszer és a gépi Jelközvetítés rendszere között szoros összefüggés tapasztalható. A tudósok részletes vizsgálatnak vetették alá ezeknek a folyamatoknak a hasonlatosságát, ihogy logikai és matematikai eszközök segítségével megtalálják az azokban rejlő általános érvényű törvényszerűségeket, amelyek egy új tudományos ágazatnak, a kibernetikának válhatnának alapjává. A kibernetika lényege ezek szerint a közvetítés általános alapelveinek és egyúttal különböző rendszerek adatközvetítő és Irányítási funkcióinak tanulmányozásában rejlik, feltárja az élő és a nem élő természet közötti azonosságokat, vagyis a gép, az ember és a társadalom tevékenysége közötti azonosságokat. Ezen az alapon építi fel saját elméletét, megalkotva a mozgás minden fajtájára érvényes mintákat. Mivel a népgazdaságot és magát a gazdasági életet úgy foghatjuk fel, mint dinamikus részlet-rendszerek kölcsönösen egymásra Iható adatközlő és centrálisán Irányított rendszerét, a gazdasági Irányítás szintén a kibernetikai kutatás hatáskörébe tartozik. A kibernetikát tehát nem annyira az érdekli, hogy ml van Irányítva, hanem Inkább az, hogy hogyan van irányítva, miben rejlik az Irányítás formális törvényszerűsége. A kibernetikát tehát elsősorban módszertani tudománynak tekinthetjük, és ebből adódik széleskörű alkalmazhatósága az emberi tevékenység különböző ágazataiban. A továbbiakban tehát leegyszerűsített formában rámutatunk a kibernetikai Ismeretek alkalmazásúnak lehetőségeire a gazdasági élet irányításában, a homeosztázis, az izomorfia és a homomorfla alapján. Ezzel természetesen a kibernetika tartalmi szerkezetét még nem merítettük ki. A gazdasági Irányítás szempontjából további fontos szakasz még az adatközlés elmélete, valamint a rendelkezés és a szabályozás erre kapcsolódó elmélete Is. A KIBERNETIKA HOMI.V.'SZTATIKUS ELVE Az eddigi fejlődésben a társadalmi Irányításra úgy tekintettünk, mint a szabályozás bizonyos fajtájára, amely általában pszichikai, fizikai, esetleg ökonómiai kényszer által valósul meg. Léteenek azonban sokkal finomabb irányítási módszerek Is, amilyeneket például a természet Is felhasznál a szerves élet szabályozásánál, sót az ember is, néhány technikai feladat megoldásánál. A biológiai szabályozó rendszerek fő Jellegzetessége a homeosztázis elvének az alkalmazása, ami lényegében az adott rendszer és környezetének kölcsönösen visszaható kapcsolatát Jelenti. Homeosztat alatt bizonyos szabályozó tényezőt értünk, ami valamely változékony értéket azonnal a középértékre térít vissza, mihelyt az valamilyen Irányban eltér ettől a középértéktől. Az Ilyen homeosztázis a biológiai önszabályozás alapját Is képezi. Klasszikus példa erre a vér homeosztázlsa. Az ember testének a hőfoka például alig változik valamit, ha például hűtöházból kezánlházbe megy át. Hasonló példaként említhetjük a cukor szintjének a szabályozását a vérben, a vér ozmózisos nyomását, a széndioxid menynyiségét a vérben stb. Ide tartozik továbbá a belső elválasztású mirigyek szerepe Is az élő szervezetben, mely nélkül teljesen lehetetlen volna az emberi élet. A belső elválasztású mirigyek hibás működésében például számos betegségre kereshetünk választ. A technikai homeosztat szemléletes példája Watt centrifugális nyomásszabályozója a gőzgépeknél. Minél Jobban túlhaladja a gőzgép a megengedett sebességet, annál kevesebb energiát képes hasznosítani. Az eredményt ebben az esetben Is önműködő szabályozórendszer alkalmazásával érjük el. Hasonló elven alapszik még a termosztát, valamint további technikai szabályozó be roii de só sok Is Gazdasági életünket figyelve, könnyen megállapíthatjuk, hogy a gazdasági Irányításban hiányzik nekünk az ilyen mechanizmus, amelyik megfelelne a homeosztatlkus önszabályozás elvének. Ezért éppen itt hárul a kibernetikára az a Jelentős feladat, hogy a természettudományok által feltárt homeosztattkus elvet általános érvénnyel bíró elv szintjére emelje. A lényeg az, hogy a változásoknak kitett rendszernek legyen olyan állandó Igyekezete — automatikus önszabályozó berendezése —, amely kölcsönös információk alapján biztosítja a környezettel, tehát más rendszerekkel való állandó egyensúlyt, miközben saját létét sem veszélyezteti. Azok a gazdasági nehézségek, amelyek népgazdaságunk Jelenlegi helyzetét Jellemzik, hasonlóak a belső elválasztású mirigyek működéséhez. A piaci mechanizmus lebecsülése, amely lényegében a belső elválasztási mirigyhez hasonló szerepet tölt be, súlyos hibája volt a gazdasági irányítás eddigi rendszerének. A termelőeszközök társadalmi, Illetve csoport tulajdona ugyanis nem zárja ki az értéktörvény érvényesítését. Minden vállalat, kollektíva vagy egyén társadalmi hozzájárulását Ilyen feltételek mellett is okvetlenül a piac szempontjából kell értékelni, és eszerint irányítani a társasadalmi elosztást Is. A társadalmi értékek bármilyen más szempontok szerint történő elosztása ráfizetéssel és felelőtlenséggel Jár, csökkenti a termelés hatékonyságát. , . Tapasztalatból tudjuk, hogy egyedül a terv nem képes biztosítani a rendet és a népgazdaság hatékony fejlődését. Az olyan terv, amelyik nem támaszkodik a piacra, éppoly tehetetlen az aránytalanságokkal szemben, mint a tervszerűtlen piac. A piac és a terv tehát nem zárja ki egymást, egyik a másiknak nem akadályozója, sót ellenkezőleg, kölcsönös homoesztatikus kötéssel egyensúlyban tartják egymást. A szocialista gazdaságnak tehát okvetlenül szüksége van a terv és a piac Ц ésszerű kombinációjára. Ezeknek az elveknek az alkalmazása szükségessé te- I szí, hogy a népgazdaság ökonómiai rendszerének alap- H elemei, vagyis a vállalatok, a gazdasági homoesztatok g funkcióját töltsék be. Ezek tehát autonóm, termeléslleg 1 és gazdaságilag szuverén szervezetek, amelyek a terv | és a piac határozott ökonómiai letételeinek betartása S mellett önállóan rendelkezhetnek, őrzik és továbbfejlesztik gazdasági szilárdságukat. A vállalatoknak az Irányítás objektumaiból az Irányítás szubjektumaivá kell válniuk. Ez ennyit jelent, hogy ki kell építeni azokat a permanens visszaható kapcsolatokat, melyek segítségével a vállalatok saját fejlődésüket párhuzamba állíthatják a népgazdasági terv és a piac követelményeivel, rugalmasan alkalmazkodhatnak a piaci feltételek változásaira a termelési program rendezésével, az anyagitechnikai alap felújításával, a munkaszervezés és a Jutalmazási rendszer tökéletesítésével, valamint további fejlesztő és ésszerűsítő Intézkedésekkel, hogy egyensúly alakuljon ki nemcsak a termelés és a piac egyidejű követelményei, hanem a terv segítségével a termelés és a piac távlati követelményei között Is. A mezőgazdasági válalatoknak Is alkalmazkodniuk kell gazdasági, kereskedelmi, társadalmi és politikai környezetükhöz. Tapasztalatból kell kiindulniuk, becsülniük kell a haladó elméletet, állandóan tökéletesíteniük kell adatközlő rendszerüket, melyek alapján kialakítják az önszabályozás feltételeit. AZ IZOMORFIA ÉS A HOMOMORFIA ELVE Az izomorfia formaazonosságot Jelent. Bizonyos rendszer lzomorf, tehát formaazonos lehet más rendszerrel, és Így ezek a rendszerek formális szempontból kölcsönösen felcserélhetők. Két rendszer akkor lzomorf, ha a szerkezeti felépítésük azonos. A homomorfla viszonyai szabadabbak, mint az Izomorfia viszonyai. Homomorfia esetén elég, ha a szerkezeti felépítésnek csak néhány vonatkozása mutat ki azonosságot. Az Izomorfizmus tehát szorosabb rokonságot Jelent, mint a homomorfizmus. Két rendszer közötti homomorfizmusről beszélünk abban az esetben is, ha az egyik a másiknak leegyszerűsített formája. Homomorfizmus lehet minden olyan képalkotás, amely megőrzi az ábrázolt tárgy lényeges vonásait, de az eredetinél egyszerűbb, áttekinthetőbb képet nyújt. Az Izomorfia és a homomorfia ezek szerint felhasználható úgy a reális, mint az elvont rendszerek között, vagy akár egy reális és egy elvont rendszer között kölcsönösen. Más szóval az Izomorfia és a homomorfla segítségével elvont modelleket alkothatunk, melyek segítségével klfejezhetők a bonyolult természeti és társadalmi Jelenségek. Az elméleti modell viselkedéséből következtetéseket vonhatunk le a valóságos rendszer fejlődésére vonatkoztatva. Az elmondottakból kitűnik, hogy az Izomorfia és a homomorfla munkaviszonyainak, mint fontos kibernetikai elveknek, nem annyira a tárgyhoz van közük, mint Inkább az elvont rendszerekhez, melyek konkrét tárgyakon alapszanak. Így például matematikai formuláclók és megoldások segítségével előre meg tudjuk állapítani valamely fizikai vagy kémiai folyamat kimenetelét, még mielőtt a tényleges kísérletet végrehajtanánk. Az Izomorfia és a homomorfla elve egyre nagyobb Jelentőségre tesz szert a gazdasági Irányításban Is. Tanulmányozhetóvá teszi az olyan rendszereket Is, melyek kibontakozását a magas költségek és a kockázat miatt gyakorlatilag nem lehet kikísérletezni, mint például a népgazdaság fejlődésének irányzatait, a mezőgazdasági vállalatok termelési tájékozódását a szakosítás Irányában stb. Azonban a matematikai egyenletek rendszere semmi esetre sem lehet lzomorf a népgazdasággal. Ezért a gyakorlati élet bonyolult és sokoldalú szerkezetét a homomorfizmus elve alapján képletesen leegyszerűsíthetjük egy olyan elvont rendszerre, ami már lzomorf lehet a matematikai egyenletekkel. Ez tehát az elméleti alapja a gazdasági feladatok és problémák matematikai-gazdasági modellek alapján történő megoldásának. Hangsúlyozni kell, hogy korunk technikai tudómé- Й nyalnak rendkívüli sikerei, különösen az utóbbi évek g kozmikus expanziója nem utolsó sorban a rendkívül bo- 8 nyolult feladatok előzetes kibernetikai kivizsgálásának g volt köszönhető. Rendkívül fontos szerep Jutott ezen a | téren a modelltechnikának. A gazdasági életben sem 1 elégedhetünk meg az egyébként könnyen hozzáférhető | logikai következtetésekkel. Ma már számos szövetkezet- 1 ben és állami gazdaságban kialakultak a technikai, | technológiai és szervezési ésszerűsítés alapfeltételei. В Ezeknek a vállalatoknak további ésszerű fejlődését az objektív matematikai módszerek alkotó felhasználása fogja meghatározni. A gazdaságok vezető dolgozóinak természetesen nincs szükségük a matematikai módszerek részletes Ismeretére, de képesítésük bizonyára megköveteli, hogy legalább az alapelveket és a felhasználás módszereit ismerjék, hogy megtanulják a feladatok megfogalmazásának a módját, és bizalommal legyenek a matematikai módszerekhez és az automatikus számolóberendezésekhez. A matematikai módszerek és a kibernetikai technika által először valósul meg a történelemben az ember és a gép szoros együttműködése értelmi síkon. A kibernetika lényegében az emberi képességekben mutatkozó hiányt pótolja. A modell-rendszerek az önszámoló gépeken keresztül lehetővé teszik a gyakorlat minden fontos problémájának és titkának a tanulmányozását a kiszámító laboratóriumokban. pof. ek. Következik: Piackutatás és marketing a vállalati gyakorlatban. A silótornyok tetejéhez vezető töltés a híddal Előregyártott betonelemekből épült silútornyok (NYUGAT-NÉMETORSZÄG-I TANULSÁGOK 4.) Ötünk folyamán elkerültünk a Mezőgazdasági Munka és Gépesítés Max- Planck Intézetébe, amelynek Bad Kreuznach közelében gyakorlati gazdasága működik. A Bangertnek nevezett határrész jobbéra lankás területű, csupán érkezésünk felöli oldalán lapályos. A dombok lábánál sorakoznak a gazdaság bordával díszített repceszlnű épületei. Bocsánatot kell kérnem W. Rüprichtől, mivel szívélyes vendéglátó szavat tartalmának értékelése helyett figyelmem kissé előrelátott. Szokatlanul da klelégltőleg hatott rám a lebetonozott udvar és az a rend, amely Itt uralkodott. Figyelmemet azonban legfőképpen a háttérben emelkedő sllőtornyok vonták magukra. Nem mintha még sllőtornyot nem láttam volna, láttam nem egyet sem százat, mindenféle színváltozatban. Ennek azonban nem a pompája, hanem az egyszerűsége ragadott meg. Nálunk a sllőtornyok töltését bonyolult szerkezetek Igénybevételével, légfúvés rendszerrel, csigával, emelővel vagy más mádon oldjuk meg. Itt sllőtornyok tetejéhez emelkedő töltéssel és vasbeton híddal oldották meg a talányt A traktor felvontatja a felszeletelt silétakarmánnyal megtöltött pótkocsit a torony széléig, majd a takarmány a billenős pótkocsiról a tárolótérbe hulL A három silétornyot előregyártóit beton elemekből, egymásrarekott gyűrűk formájában építették. A tornyok közti távolság két és fél méter. A tárolótér köbtartalma tornyonként kétszázbúsz köbméter. As új sllőtornyok erőpróbáját úgy végezték, hogy azokat szlnűltlg töltötték vízzel. A tornyok felső szélén a rakodöhidat a járművek részére elflregyártott betonlapokból készítették el. A hídon kétsorban lerakott tagerendákböl mintegy vágányokat alakítottak ki a járművek biztonsága érdekében. A résztvevők érdeklődése még fokozódott, amikor felérve a hidra Jobb kéz felől a sllőtornyok felnyitott fedeleivel szemben balra eltolható kocsihoz hasonló rendszerű nyflásfedőket pillantottak meg. A mélybe tekintve az egyik eltávolított mozgétetű helyén szénát láttunk felhalmozva. A meglepetés abban volt, hogy e szénát Is ugyanazzal a rendszerrel juttatják a bangertiek a hullámos fémlemezekből összeszerelt, belül ventil* látoros szellőztetővei, alagutakkal ellátott tárolétérségbe. Az Istálló épületét egybeépítették a takarmánytároló épületével, fgy a silótakarmány vagy a széna könnyen juttatható el az állatok elé. A takarmányszállíté vonalat szintén újszerűén kívánják megoldani, de ezt sajnos nem láthattuk, mivel látogatásunk időpontjában ennek felszerelése még nem történt mea KUCSERA SZILARD jobbra a silótornyok, balra a szénatároló töltőnyflásai (A szerző felvételei)
