Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-31 / 5. szám

SZÖVETSÉGI SZEMLE

A Szlovákiai Egységes Parasztszövetségi fóruma

. Bolyi eredmények ' és tervek

Közeledik az évvégi zárszámadások Ideje, a bodrogközi földműves szövetkezetekben. Is egyre konkrétabban formálódik az elmúlt esztendő gazdasági mérlege. A bolyi EFSZ terjedelmével nem tartozik ugyan a nagyobb termelési egységek közé, de eredményeivel előkelő helyet vívott ki magának nemcsak a járás mezőgazdasági üzemel között, hanem bátran állíthatjuk, hogy a Kelet-Szlovákiai Kerület méreteiben is.

— A növénytermesztésben elért eredményekkel meg lehetünk elégedve, — mondja Molnár Lajos egronómus. — Intenzív növénytermesztésünk a vetőmagtermelésre van beállítva. Kétszázharminc hektáron termeltünk búzát s a tervezett 32 mázsa átlagos hektárhozammal szemben 39 mázsát értünk el. Pedig a természeti feltételek nálunk sem voltak kedvezőbbek, mint a Bodrogköz más mezőgazdasági üzemeiben. Jől termett az árpa is. A tervezett 30 mázsa helyett 36,6 mázsa hektárhozamot értünk el. A növénytermesztés ágazatai közül a búza és a cukorrépa hozta a legtöbb hasznot a közösnek. A tervezett 2260 q vetőmag helyett 2950 mázsát adtunk az állami alapra. Sajnos, a mérleget a rossz oldalra billenti az a tény, hogy a száraz nyár miatt nem sikerült a lóheremag termesztése és ez tetemes kiesést jelent a tervezett bevétel teljesítésében. De hát nem sikerülhet évről-évre minden, s ez a sikertelenség sem a ml hibánkból ered.

Bolyban bizony még a lóheremeg kiesése mellett sem kell szégyenkezni a tavalyi eredményekért. Nemcsak Bodrogközben, hanem még a jobb feltételekkel bíró Csallóközben Is kevés mezőgazdasági üzem ért el ilyen hektárhozamokat. És a növénytermesztés mögött semmivel sem marad el a szövetkezet állattenyésztése. Két évvel ezelőtt megkezdték az üzemen belüli szakosítást s az első eredmények máris’ jelentkeznek. Terven felül 80 ezer liter tejet adott a szövetkezet a közellátásra. Az állattenyésztés második számottevő ágazata a tejtermelés mellett a sertéshústermelés. Egyetlen év alatt 300 mázsával fokozták a hústermelést. Sertéshizlaldáikat maguk látják el elválasztott malacokkal. A 90 darab anyasertés mellé tavaly 40 átmeneti kocát is beállítottak, hogy biztosítsák az állomány feltöltését. A gondos munkaszervezés eredménye, hogy az EFSZ a tervezett 1 millió 192 ezer

korona helyett 1 millió 321 ezer korona bevételhez jutott az állattenyésztési termékek eladása révén.

A szövetkezet anyagi helyzetéről a legilletékesebb Bajusz József ökonómus tájékoztatott:

— Az 1969-es esztendőre 7 millió 621 ezer korona összbevételt terveztünk. Ma már nyugodtan állíthatjuk, hogy sikerül teljesíteni a bevételi tervet. Gazdag szövetkezet lett a miénk. Beruházási vagyoneszközeink értéke 14 millió 297 ezer koronát tesz ki s olyan tartalékalappal rendelkezünk, hogy ha az új évben a szövetkezetnek nem lesz egy fillér bevétele, a bérek 70 százalékát akkor is ki tudjuk fizetni. Pedig több, mint 2 millió koronát képvisel Itt a béralap. A munkanorma tervezett értéke 28 korona, s ebből az év során 16 korona előleget fizetett ki a közös. A 12 korona évvégi osztalék mellett pedig minden normára további 4 korona Jut a prémiumalapból, 3 korona pedig a fizetett szabadságok térítésiére szánt alapból. Egy-egy szövetkezeti dolgozó átlag keresete eléri az 1550 koronát, de az állandó dolgozók Jóval 2000 koronán felül keresnek.

— Jól keresnek a bolyi szövetkezetesek, mégis egyre Inkább érezzük, hogy baj van a munkaerő-utánpótlással, — szól közbe Vavrus Miklós csoportvezető, az üzemi pártszervezet elnöke. — Lassan, de biztosan kiöregszenek a régi tagok, újak pedig nem Jönnek a helyükre. Évente 8—10 szövetkezeti dolgozó megy nyugdíjba s a tized részüket sem sikerül fiatalokkal helyettesíteni. Az évről-évre csökkenő munkeerőalepot még eddig sikerült arányosan pótolni a gépesítés bővítésével, de attól tartok, hogy néhány év múlva már nem lesz, aki a kazlat megrakja, sőt az Is kevés, aki a gépeket kezelje. Pedig nálunk már nem a régi, hajnaltól napnyugtáig tartó küszködés a paraszti munka. Gépesítve van az állattenyésztés, a növénytermesztésben Is egyre kevesebbet kell használni a kapát, kaszát, vagy a villát. A betakarítási munkálatokat komplett gépsorok végzik, s a munkakörnyezet színvonala Is egyre Inkább megközelíti az Ipari üzemekét. Többet kell foglalkozni a fiatalokkal, hogy sikerüljön őket megnyerni a mezőgazdaság számára.

íme, a legszilárdabb földművesszövetkezetekben Is vannak még a kiemelkedő eredmények mellett megoldásra váró, komoly problémák.

Az elmúlt év eredményei és gondjai mellett elbeszélgettem a bolyi EFSZ vezetőivel az idei tervekről is. A terv fő jellemző vonása a még többre, jobbra való törekvés. Az állattenyésztés terén tovább kívánják mélyíteni az előnyös, üzemen belüli szakosítást. A szarvasmarhaállományt Idén 250 darabra emelik s a tejhozamot további 200 literrel akarják fokozni. Lényegében a növénytermesztés tervét is sikerült összehangolni a járási szervek által kidolgozott Irányszámokkal. Búzából 34, árpából 33, cukorrépából 560 mázsa átlagos hektárhozamot terveznek. Némi vita keletkezett a cukorrépa vetésterületének bővítése körül, de végül ebben a kérdésben is sikerült megegyezésre jutni. Molnár Lajos agronómus csupán azt fájlalja, hogy az Irányszámok kicsit késve Jutottak el hozzájuk, mikor az őszi talajelőkészítés már befejeződött. így a cukorrépa vetésterületének bővítését csak a kukorica vetése alá előkészített terület rovására tudták megoldani. Véleménye szerint ésszerűbb lenne, ha az Irányszámok nem szabnák meg a vetésterületet, csupán a szerződéses eladásra szánt termés mennyiségét. A mezőgazdasági üzemek így hatékonyabban ki tudnák használni a rendelkezésükre álló és általuk jobban Ismert lehetőségeket.

Bolyban már az elmúlt év őszén komoly gondot fordítottak az idei gazdag termés biztosítására. A szántóterület negyedrészén minden évben beszántenak hektáronként 400 mázsa Istállótrágyát s a vetés utáni tápanyagutánpótlást Is az egyes dűlők talajösszetételének megfelelően, az egyes kultúrnövények tápanyaglgényéhez alkalmazkodva, tervszerűen végzik. Ez a gondos, hozzáértő munkaszervezés és a szövetkezeti dolgozók odaadó munkája a bolyi EFSZ eddigi sikereinek alapja, és a szövetkezet további fejlődésének biztosítéka. Kovács Zoltán.

Zárszámadás előtt Mengušovcén

A Parasztszövetség alapszervezetei a Tátra alatt Is lázasan készülnek a zárszámadásokra. A járási mezőgazdasági társulás funkcionáriusainak az a véleménye, hogy általában Jó eredményekkel zárják a szövetkezetek az elmúlt gazdasági évet. Az évvégi mérleg készítéséről, Illetve előzetes adatairól beszélgettünk Pavel Batajjal, a mengušovcei szövetkezet elnökével.

Elég nehéz évet hagytak maguk után, sok gond-baj volt főleg a burgonyatermesztéssel, mert a legnagyobb igyekezet ellenére sem hozott olyan hektárhozamot, mint az 1968-as évben, amikor a Krasava 298, a Lúčnica pedig 320 mázsát adott hektáronként. Idén meg keltett elégedni a 230 mázsás átlagos hektárhozammal. Persze, délvidéken ez rekorderedménynek számítana, de a Tátna-aljei körzetben, mivel rendkívül kedvezőek a burgonyatermesztési feltételek, sokkal magasabb hozamokra törekednek. Az elnök megemlítette azt is, hogy náluk sem terem ám a burgonya csak úgy, ha félkézzel bánnak vele. Kezdetben csak 160 mázás hektárhozamot értek el. De fokozták az istálló- és műtrágya mennyiséget, úgyhogy mostanában már 400 kg tiszta tápértékű műtrágyát adnak a burgonya alá hektáronként. Lényegesen hozzájárul a burgonyatermesztés eredményességéhez a poprádt mozgalom keretében történő szepességl módszer. Ennek az a lényege, hogy ültetés előtt többször kultiválják a földet és a növényt a szükséglet szerint ötször-hatszor sarebolják, Így nem kell kézzel végezni a gyomirtást. A Nagylomnlci Kísérleti Állomás több újfajta burgonyát kísérletezett ki, de ők továbbra Is a Krasava fajtához ragaszkodnak, mert az 1969-es évben Is 260 mázsát adott hektáronként és általában állandóan jő hektárhozamot ed. Az ökonőmussal együtt kiszámították, hogy szövetkezetükben a burgonyatermesztés kifizetődő, mert az ültető és fogyasztásra szánt burgonyáért átlagosan 130 koronát kaptak mázsánként az 57 koronás termelési költséggel szemben. Tehát a burgonya jelentős tiszta hasznot hoz, ezért a Jövőben mintegy 50 hektárral emelik termőterületét.

A növénytermesztés más szakaszán Is Jő eredményeket értek el. Az árpa 36, a zab szintén 38 mázsát adott hektáronként. így az állatállomány számára elegendő takarmányt tudtak biztosítani.

A növénytermesztés és állattenyésztés szakaszán elért sikerek a Jobbik oldalára billentették a mérleget és 1 mllllő koronával túlteljesítették ez előirányzott bevételi tervet. Ez természetesen meglátszik a tagok bérezésén Is. Az elnök számítása szerint az átlag kereset 1700—2000 korona között mozog, de azokon a munkaszakaszokon, ahol magas a munka termelékenysége, elérik a havi 3000— 4000 koronát Is. A vezetőség nem sajnálja azoktól a tagoktól a magasabb bért, akik jő munkatermelékenységükkel rászolgálnak arra. A pénzjutalmazás mellett a tagokat természetbeliteg Is segítik. Minden munkegységre 1,30 kg gabonát, másfél kilő burgonyát és 2 kg szénát kapnak, mert azon a vidéken a szövetkezeti tagok még mindig tartanak háztáji teheneket.

A mengušovcel szövetkezet tehát sikeresen zárta ez évet, és megvan rá minden előfeltétel, hogy az üj gazdasági évben még magasabb szintre emeljék a termelést (b)

Alapszervezetek

A Stará Lubovňa-i járásban a Parasztszövetség alapszervezetei élénk tevékenységet fejtenek ki. Ján Kuzmiak mérnök a járási mezőgazdasági társulás Igazgatója elmondotta, hogy csak 1968-ban alakult a járási mezőgazdasági társulás és mivel elég sok magángazda van még a járásban, elég problémát okozott nekik a Parasztszövetség alapszervezetének megszervezése. Végűiig ügyesen oldották meg a problémát. Azokban a községekben, ahol szövetkezetek vannak, a magángazdák részére nem alakítottak a Parasztszövetségnek külön alapszervezetet. A magángazdák tagjai az EFSZ kollektív alapszervezetének. Ez a tagság nem formális. Egyrészt a magángazdák idénymunkáknál segítik a szövetkezeteket, másrészt a közös gazdaság gépeket, műtrágyát, vetőmagot, filtetőanyagot juttat a magángazdáknak, vagy segít egyes munkák elvégzésénél. Nagyon hasznos az a kooperáció, miszerint a magángazdák 100—120 kg súlyig hizlalják a borjakat, aztán átadják a közös gazdaságoknak továbbhizlalásra. Az EFSZ azonkívül, hogy megfizeti az elválasztott borjak árát, még akkor is juttat bizonyos összeget a magángazdának, amikor 400 kg-os súlyban eladja a hízómarhát. Több hasonló kooperáció fűzi össze a szövetkezeteket és a magángazdákat. Ez lényegében abból a különleges helyzetből alakul ki, hogy vannak olyan magángazdák, akik

a többtermelésért

Igen távol laknak a községtől, és ezt a tanyavilágot nehezen lehetne bekapcsolni a közös gazdaságba.

A 11 kollektív alapszervezet mellett a magángazdáknak 21 társulásuk van. Ezek tevékenysége Igen sokrétű. Közösen szerzik be az filtetőanyagot, vetőmagot, műtrágyőt, gépeket és kollektíván végzik el az egyes idénymunkákat, mint például a cséplést. Ezenkívül az alapszervezetek népszerűsítik a haladé mezőgazdasági termelési módszereket és állandóan többtermelésre ösztönzik a magángazdákat, valamint felelősséget vállalnak az eladási szerződések betartásáért.

A jő szervezőmunkának köszönhető, hogy a Stará Luboviia-i járásban az utóbbi időben lényegesen emelkedett a termelés. Azelőtt például baromfihúst és tojást más járásokból kellett hoznt az üzletekbe. Létesítettek egy 0000 férőhelyes tojőpavilont és most annyi tojást termelnek, hogy a járás lakosságának elég. Mivel az árpa jé hektárhozamokat ad, abraktakarmány termesztésre is van lehetőség, még tovább fejlesztik a baromfitenyésztést és több szövetkezetbe bevezetik a sertéshizlalást is.

Figyelemre méltó kooperáció alakult ki a Stará Lubovňa-i járásban a kollektív gazdaságok és a magángazdaságok között. Nem ártana más járásokban is, ahol ilyenek a viszonyok, ilymódon emelni a termelést, (b)

Polgáraink érthető érdeklődéssel várják a kormány intézkedéseit, amelyek a társadalom egységének megszilárdítását, a politikai és gazdasági konszolidációt vannak hívatva szolgálni. A legutóbbi két év gazdasági irányzata annak negatív jelenségei — főleg a közszükségleti cikkek drágulása — elsősorban a kisjövedelmű családokat és a nyugdíjasokat sújtották. Ezért előzi meg fokozott várakozás a szociális területen esedékes Intézkedések életbeléptetését, hiszen Itt éppen a leginkább érintett rétegek, a sokgyermekes családok, alacsony Járadékot élvező nyugdíjasok jogos panaszai várnak orvoslásra.

Ezért tarthat a legszélesebb körű érdeklődésre számot Mária Sedlákovának, a munka- és szociális ügyek miniszterének, J. Inoveckýnek, a Roľnícke noviny munkatársának, a kormány szociális jellegű Intézkedéseiről adott nyilatkozata is. A beszélgetést rövidítve, de a lényeg szempontjából pontosan közöljük.

*

A szerkesztő kérdésére a miniszter elmondotta, hogy a kormány-nyilatkozat minimális szociális programot említ. Ez azzal Indokolható, hogy számolnunk kell a népgazdaságban fennálló lehetőségekkel. „Mi többet szeretnénk adni, sajnos, csak annyit adhatunk, amennylnk van“ — mondotta Mária Sedláková.

Az anyasági szabadság meghosszabbítása és az alacsony nyugdíjak emelése

Az alkalmazásban levő anyák, — amennyiben két vagy több gyermekről gondoskodnak, a második gyermekre annak egyéves koráig ötszáz korona segélyt kapnak. Ha az anya két gyermekről gondoskodik, a segély 700 korona, három vagy több gyermek után 900 korona havonta. A segély a gyermek születése után egy

évig jár, ha a többi gyermekei Iskolakötelesek.

A további kérdésre válaszolva M. Sedláková elmondotta, hogy emelkedik a legalacsonyabb nyugdijak határa. Olyan nyugdíjasok, akiknek egyedüli bevételi forrásuk a nyugdíj, legkevesebb 500 koronát kapnak. A házaspárok legalacsonyabb járadéka az eddigi 750 korona helyett 850 korona lesz. Nem valami egetrengető javulás ez — jegyezte meg —, de ha figyelembe vesszük, hogy a kormány betiltotta a fogyasztási cikkek árának emelését, bizonyos javulásról beszélhetünk. És főleg a falusi Járadékosokat érinti ez az Intézkedés, hiszen a kisnyugdíjú emberek nagy része falun él.

A miniszter ezután a szövetkezetek szociális tevékenységet bírálta. Megemlítette, hogy a legutóbbi miniszteri tanácsülésen az EFSZ-ek kulturális és szociális alapjának felhasználását elemezték és megállapították, hogy ebben az alapban fekvő pénznek csak

9,5 százalékát használták fel az öregek és betegek segélyezésére. A funkcionáriusoknak úgy kellene nézniük ezekre az öregekre, mint olyan emberekre, akik egész életük munkájának eredményét adták be a szövetkezetbe. És nem kellene különbséget tenni, hogy a saját nagyapjáról van-e sző, avagy a szomszédéról.

Zavar

a melléktermelés körül

/

Ezt a sok vitát kiváltó kérdést szintén az utóbbi évek megfontolatlan

gazdasági Irányítása szülte. Mindenki előtt Ismeretes, hogy az állami üzemekből a szövetkezeti melléktermelésbe Irányuló munkaerő-vándorlás az állami Iparban veszélyes munkáshiányt okozott. A kormány nemrég erélyes Intézkedéseket léptetett életbe a káros Jelenség megszüntetésére. Ez természetesen nem találkozott a szövetkezetek egyértelmű helyeslésével.

A miniszter kijelentette, hogy sem 6, sem a kormány nem akarja korlátozni a szükséges melléktermelést. Sőt, az a véleménye, hogy ezt mindenhol támogatni kell, ha ez az egyéneknek és a társadalomnak hasznára válik. Amikor azonban már a sportegyesületek és a nemzeti bizottságok is melléktermelési üzemeket kezdtek alapítani — az üzemekből pedig tömegesen tűnnek el a munkások, és egyes helyeken 40 korona órabért fizetnek — a korlátozó intézkedésekkel nem lehetett tovább várni. Az első intézkedések nem Javították a helyzetet, de a továbbiak már kézzelfogható eredményeket hoztak. Mint Ismeretes, a munkaviszonyt most már a törvényes előírások szerint kell felbontani és Jelenteni kell a nemzeti bizottságnak, hogy kivel szüntette meg a vállalat a munkaviszonyt. Ezzel a nemzeti bizottságok nagyobb hatáskört nyernek a munkaerő mozgásának Irányításában. Igaz, hogy egyes nemzeti bizottságok túlmesszire mentek a buzgőságban, de a kormánynak nem célja az Ilyen vállalkozások elfojtása, csak a káros túlzások korlátozása.

A szerkesztő itt megjegyezte, hogy ezeket a jelenségeket elsősorban az át nem gondolt adózás és nyereség beszolgáltatást Intézkedések okozták. Majd megkérdezte, történt-e ezen a téren valamilyen változás?

A miniszter megemlítette az új, serkentő jellegű adózási módszert és a szociális biztosításhoz való 25 százalékos üzemi hozzájárulás bevezetését. Ez ugyan megdrágítja a munkaerőt, de egyben kényszeríti a vállalatok vezetőit arra, hogy gondolkozzanak az új technika és a racíonlzálás bevezetése felett. Eddig ugyanis

olcsóbb volt a munkaerő, mint a haladó technika bevezetése.

Ezután hangsúlyozta a dolgozók szakmai nevelésének fontosságát. Bírálta, hogy a vállalatok nem gondoskodnak eléggé az utánpótlás neveléséről, Inkább kész munkásokat keresnek. A minisztérium javasolja egy különleges minősítési alap kialakulását, amelyhez majd minden üzemnek anyagilag hozzá kell járulnia. A kormány a jövőben dotálni fogja a tanulóintézetek építését.

Rend a bérezésben

A kormány már 1968-ban hozott intézkedéseket a bérpolitika hatékonyságának biztosítására, de a terv

1967-ben és a további években elvesztette hatékonyságát, mivel nem volt kötelező a termelő egységek számára. Egyrészt nagyok voltak a társadalmi szükségletek és ezt a gazdasági terv nem biztosította, másrészt ezeket a terveket a vállalati tervekben még lecsökkentették. így a termelékenység

és a bérek ellentétes Irányban fejlődtek. A termelékenység irányzata csökkenő volt, a béreké pedig emelkedő. Ily módon nem tehetett tovább gazdálkodni. így jött létre az Ismert megegyezés a minisztériumok és a vállalatok között, hogy legalább a gazdasági terv teljesítése biztosítva legyen. Egyúttal megegyeztünk a bérek és a termelékenység viszonyénak kialakításában. Bebizonyosodott, hogy ez a lépés helyes volt. De az is megmutatkozott, hogy dolgozóink szívesen segítenek nekünk, ha őszintén beszélünk velük. Ezt bizonyltja a CSKP felhívását követő munkaaktivítás is.

Egyébként 1969 második felében a munkatermelékenység és a bérek színvonala már közelebb került egymáshoz és a helyzet javult, bár a veszély még nem szűnt meg. Bizonyosnak látszik, hogy 1970 a konszolidáció éve lesz.

A bérek emelkedését ezek az Intézkedések teljesen nem szűntették meg. Az 1970 évi népgazdasági terv kitűzte a bérek 2,6 százalékos emelését, de minden emelésről kizárólag a kormány dönt. Ez csak átmeneti Intézkedés, mert a bérek befagyasztása megbénítja a kezdeményezést Is. A mai helyzetben azonban ilyen Intézkedésekre szükség van. Ha ezt vonatkozásba hozzuk a kormánynak azzal az intézkedésével, hogy nem emelhetők a fogyasztási cikkek árai, akkor mégis beszélhetünk a reálbérek emelkedéséről.

A múlt évben a bérek 8,5 százalékkal növekedtek, ugyanakkor a termelékenység csak 2,5 százalékkal. Ez egy rendezett államban nem engedhető meg. A bérezés rendszerének átépítésén tovább dolgozunk. Az új rendszer nemcsak a kulcsiparokat érinti, hanem a többi szakaszokat is, tehát a terciális szakaszt Is — fejezte be nyilatkozatát Mária Sedláková, a munka- és a szociális ügyek minisztere. p.

A konszolidáció jelentős szakasza:

a szociális program