Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-31 / 5. szám
Napjaink parancsa: a mezőgazdasági termelés korszerűsítése шшштшшялшшшшшшяшшшшшшяшшяшшшишшшшшшшшшшяяшшишшшвшяяшяяяшяшшшяшшшшшшяшшшшшшшшшявяшшшшшшшшшяшшшшвшшшшшшшшшшшшшшшшшшшшшшшшшшш Ahol felismerték a lehetőségeket # Diskurzus az elnökkel # Hatványozott legelő javítás=több tej ф Hústermelő üzemközi társulás részvényesei # Hazai gyártmányú gázfűtéses takarmányőrlő- és terményszárító a láthatáron Ш Az új székházba költözés nemcsak öröm, de gond Is. Kettőzött éberséggel kell ügyelni arra, nehogy „lába nőjön“ valamely fontos iratnak, mert végzetes baj származhat belőle. Hiszen sose lehet tudni... Nos, ilyen rendezetlen körülmények közepette kényelmetlen a vendég Jelenléte. No de a szerencse mégis hozzánk szegődik. Régi ismerőssel, Finta Nándor elnökkel parolázunk, aki a gazdasági udvar felől érkezett. Valószínű ellenőrző kőrútról. Hamarosan szóba elegyedünk azzal az emberrel, akire rábízták sorsukat a martosiak. S jól tették! Mert hiszen már régen kijárta az emberekkel bánni tudás, a gazdaságirányítás gyakorlati iskoláját. Mégpedig Karván, ahol alighanem Dél-Szlovákla legelső munkaárdemrendes szövetkezete működik. Hosszú éveken keresztül gyengén működött ez a szövetkezet. Mármint a martost, öt esztendeje, hogy Finta elnök ezt a csaknem két évtizedes múltra visszatekintő, s több mint tíz millió korona értékű közös vagyonnal rendelkező szövetkezetét kormáпуо77.я Vozetőkke! tagokkal karölt-Sulcz József állattenyésztési csoportvezetőnek nehéz a dolga. Különösen, ha egyszerre több gondozó kiesik a munkából. ve azon fáradozik, miként sorakozhatnának fel a fejlett, Jő gazdasági megalapozottságú szövetkezetek élvonalába. Még nem érték el ezt a szintet, de öt év alatt nagyot léptek előre... A korszerűség mércéjével ... Mindenekelőtt a tehenészetben kellett rendet teremteni. Erről így számol be: — Minőségileg osztályoztuk az állományt. Ezt kellett tennünk, hogy tisztán lássuk, valójában hányadán is állunk. A mérce természetesen nem lehetett más, mint a tejhozam. Három csoportba soroltuk a tehene két: az elsőbe a kétezerötszáz literen felülieket, a másikba a kétezerötszázon aluliakat, a harmadik csoportba pedig az előhesi üszőket. Ehhez igazítottuk a takarmányozást is, nehogy olyan egyedekbe tömjük az eledelt, amelyek tejben vissza nem térítik azt. Bizony nem volt éppen „fenékig tejfel“ a tejtermelés, amikor az elodázhatatlan intézkedés végrehajtására sor került. Hiszen — az elnök szavai szerint — csak 1475 liter volt az évi átlag, jelenleg már 2600 liternél tartanak. — Am ezzel semmiképpen sem elégszünk meg. A legközelebbi cél: a háromezer literes tejátlag elérése. Aztán arról beszél, hogy a mesterséges megtermékenyítő állomás már két év óta kelet-fríz apaállattal is rendelkezik. így az állomány minőségének további Javulására is megvan a lehetőség. A törzsállományt szimmentáli, s cseh vörös-tarka fajta egészíti ki. Ez utóbbiakat üszőkként vásárolták a 65-ös árvíz után. — Már-már azt hittük, végre olyan illományt -alakíthatunk ki, amely negfelel a jelenlegi követelményeknek, de... Sajnos, megint visszazökkenünk egy régi hibába. A legutóbbi ntézkedések megkötik a kezünket. Sürgősen ki kellene selejteznünk egalább huszonöt kis tejhozamú telenet, amelyek közül néhányat már ie sem fedeztettünk. Debát szél el>en... Az előbb szóba került a háromezer iter évi tejátlag. Nos, a selejtezési 'árlat ellenére miben látja ennek ilőfeltételét az elnök? Meglesz a háomezer?... Pálfordulás a legelőgazdálkodásban A martosiak mezőgazdasági földterületének egynegyedét legelők alkotják. Csakhogy ezeket az alacsonyfekvésű legelőket évszázadokon keresztül a madarakon kívül senki sem trágyázta. Savanyú fűnél egyebet nem termett soha ... Mégis mi történt? Nem más, minthogy felmérték a lehetőségeket, s ekkor döbbentek rá, micsoda kihasználatlan tartalék rejlik a 320 hektár legelő minőségi feljavításában. Nyomban cselekedtek. Már tavalyelőtt feltörtek 40 hektárnyi őslegelőt. Istállótrágyát, majd műtrágyát kapott, s így került a Jól elmunkált földbe a finom fűkeverék. Olyan bőséges termést adott, hogy szinte párját ritkította. Ezenkívül 35 hektár őslegelőt ugyancsak feljavítottak. Ősszel megszórták káli és foszforos műtrágyával, tavasszal pedig nitrogénes fejtrágyát adtak a sovány legelőnek. — Ha a tervezett mennyiségű műtrágyát megkaphatjuk — reménykedik az elnök —, semmi akadálya, hogy az egész legelőterületet feljavítsuk. Hiszen ez csak hasznunkra válhat. Igaza van Finta Nándornak — és a hozzá hasonlóan gondolkodóknak —, mert a dús legelőn kevesebbet kószál, s jobban tejel a barom. És ez a leglényegesebb! [6 kezdeményezés részesei A mezőgazdasági termelés korszerűsítése korparancs. Enélkül nincs további előrehaladás. Nos, ezt ez elhatározásukat, hogy a mintegy nyolc millió korona beruházást igénylő hústermelő kombinát társüzemének szerepét vállalták, csak dicsérhető. Mezőgazdaságunk ipari szintre emelése úgy képzelhető el, ha több kisebb mezőgazdasági üzem együttes erővel hoz létre nagy kapacitású termelő üzemeket. Olyant, mint amilyen a komáromi „húsgyár“ lesz, a legkorszerűbb berendezéssel. A padlózatot Bodit-burkolat képezi majd, és a takarmány szabadeséssel Jut a párkánynánalhoz hasonló megoldású vályúrendszerbe. Évente nem kevesebb, mint ötven vagon hús termelésével számolnak. A hizlaláshoz felhasználják a vágóhídi hulladékot is, természetesen felfőzik, mielőtt a vályúba kerülne, hogy kizárják a fertőzés minden lehetőségét. Ez nem újdonság! A fejlett mezőgazdaságú országok már régóta élnek ezzel a — nálunk kihasználatlan — lehetőséggel. Ehhez csupán még annyit: merésznek tűnik a nagy vállalkozás, de ... ez a hústermelés Járható útja. A komáromi, kávái, vágfüzesi, gadóci, Mudroúovó-i és a mertosi szövetkezet, valamint a Komáromi Terményfelvásárló Üzem közös erőfeszítése megtenni majd rövidesen a maga gyümölcsét. A komáromi „húsgyár“, amely előreláthatólag még ebben az évben megkezdi üzemelését, nem az első s nem is az utolsó. Nyilván akad majd számos követője ennek a példának. Egyre több mezőgazdasági üzem vezetői, tagjai latolgatnak hasonló megoldásokat. ; Űjabb ötlet Lám a martoslakat nem kell különösebben sarkallni, buzdítani a jó ügy pártolására. Még az egyik ipari szintű vállalkozással alig jutottak dűlőre, már egy másikba kezdenek. — A prostéjovl AGROSTROJ-Jel olyan megállapodást kötöttünk — újságolja a szövetkezet elnöke —, hogy VSPP-23 típusú takarmányőrlő- és terményszárító üzemet létesítünk. Gázfűtéses megoldással, ami nyáritéli üzemeltetése során mintegy 1000 köbméter fűtőgázt Igényel. Egyelőre hárommillió korona beruházásról van szó, de a mintegy három kilométernyi gázvezeték, plusz állomás építése ezt az összeget még vagy 300—500 ezer koronával tetézi. ÉÉ«' Közel egymillió korona költséggel épült ez az új székház; a földszinti részben vannak a szociális helyiségek — Ojitók! Ez a kézi vakaró Nóé idejéből való. Vajon az állatok tisztításéra nem lehetne ettől Jobb „masinát“ kifundálni? — kérdezi P. György András fejőgnlyás. (A szerző felvételei) Igaz ugyan, hogy a korszerű takarmányőrlő és terményszárító üzemeléséhez csupán hét emberre lesz szükség. Az önműködő mérleg, valamint az automata zsákvarró szerkezet fizikai munkaerőt nem igényel. No meg a kétváltásos nyári—őszi üzemeltetés, illetve a teljes kapacitással működés lehetőségei is megteremtődnek, — ugyanis a komáromi „húsgyámek“ kell majd a fehérjedús takarmány. És a takarmány őrlésen kívül nagyobb mennyiségű termény (gabona, kukorica, cukorrépa stb.) szárítására is sor kerül. ... őszintén szólva, sose voltunk s ma sem vagyunk a Jónak elrontól. Mégis ez a kísérleti stádiumban levő gyártmány, amely ráadásul méregdrágának tűnik, bizonyos kételyeket ébreszt. Vagyis arra int, vajon nem lenne-e célravezetőbb és Jóval olcsóbb a már befutott s eléggé Jól működő magyarővárl gyártmányt választani? így a kockázat kirekesztődne. Három és fél—négymillió koronás beruházás — még ha két szövetkezet fedezi is —, nem éppen csekély összeg. Ez a véleményünk nem „szentírás“. Az is lehetséges, nem lesz majd különösebb baj a gázfűtéssel. Száz szónak is egy a vége: a martosiak kiléptek a megs>zokottság bűvköréből. Bátran néznek előre, a holnapba. S egy percig sem vitás: bátraké a szerencse! N. Kovács István Felszabadulásunk évfordulójának tiszteletére Mezőgazdasági üzemeink dolgozói kötelezettségvállalásaikkal népgazdaságunk megszilárdítását, hazánk gazdasági életének konszolidálódását támogatják. A Nagykaposi Vetőmagtermelő Állami Gazdaság dolgozói vállalták, hogy a gazdasághoz tartozó állattenyésztési részlegen a fejőstehenek évi fejéshozamát az előző évvel szemben 150 literrel növelik és ezzel már 1970-ben 3150 liter fejésátlagot biztosítanak tehenenként. A vajkóci részlegen létrehozzák a tenyészttszők és apaállatok mintagazdaságát, s már ebben az évben 10 darab nagyhasznosságú tenyészállatot értékesítenek. A növénytermesztés hasznosságát a jobb tápanyagellátással fokozzák, a szántóföld egy negyed részét istállótrágyázzák, ezenkívül a gazdaság egész vetésterületén legalább 230 kg tiszta tápértékű műtrágyát használnak fel hektáronként. A Vojcsicei EFSZ dolgozói terven felül 400 mázsa sertéshúst, 100 mázsa marhahúst, 123 ezer liter tejet és 100 mázsa baromfihúst adnak a közellátásra. Ezen felajánlásuk teljesítését a szarvasmarhaállomány 100 darabbal, a sertésállomány 500 darabbal való bővítésével biztosítják. A sertésállomány rendszeres bővítése érdeKielégítő volt a CSEMADOK helyi szervezetének munkája A losonci járás 27, tehát valamennyi CSÉMADOK helyi szervezete karácsonyig mind megtartotta évzáró taggyűlését. A Járás helyi szervezeteinek múlt évi munkája általában kielégítő, s az előjelekből ítélve idén sikeresebb, eredményesebb munkára van kilátás. A tagtoborzás is eredményesen folyik. Az időszerű határozatok közül is kitűnik az, hogy a járásnak egyetlen helyi szervezete sincs, mely ne vállalt volna kötelezettséget Lenin születésének 100. évfordulójának megünneplésére. A losonci járás valamennyi CSEMADOK helyi szervezete műsoros Lenin-ünnepség megrendezését vállalta. Emellett azt is vállalták, hogy „Lenin és a forradalom“ című előadást is megrendezik. Az előadás megrendezésénél a CSEMADOK Járási vezetősége hathatós segítséget nyújt. S. L. t kében 50 darabbal bővítik a szövetkezet anyasertésállományát. A Királyhelmeci Állami Gazdaság dolgozói is a több és jobb minőségű mezőgazdasági termékek előállítását tűzték ki célul. Hazánk felszabadulása 25. évfordulójának tiszteletére vállalták, hogy a 100 tehénre eső borjúelválasztást 90 darabra emelik, s egy-egy anyasertéstől évente legalább 16 malacot választanak el. Merész célkitűzésük, hogy 1970-ben egyegy birkáról legalább 4,5 kg gyapjút nyírnak. A közellátásban mutatkozó nehézségek felszámolásához terven felül 398 ezer liter tej és 1900 mázsa sertéshús termelésével járulnak hozzá. A Zemplénújfalusi ÄG dolgozói Is többtermeléssel kívánnak hozzájárulni népgazdaságunk megszilárdításához, a közellátás javításához. Vállalták, hogy az elmúlt évhez viszonyítva 1970-ben a sertéshústermelést 380 mázsával, a baromfihústermelést pedig 100 mázsával fokozzák. E cél érdekében hatékonyan kihasználják a gazdaság rendelkezésére álló gazdasági berendezéseket ás tökéletesítik az állattenyésztési termelés gépesítését, összeállította: K. Z. A zsákmány
