Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-31 / 5. szám
kOl- és belpolitika Értékes ismeretek a jelenkori anlikommunizmus módszereiről A múlt hét végén befejeződött Moszkvában az a nemzetközi tudományos értekezlet, amelyik a jelenlegi antikommunizmus elleni harc kérdéseivel foglalkozott. A hazatért csehszlovák küldöttség, melynek vezetője ján F o j 11 k, a CSKP KB titkára volt, az értekezletet úgy értékelte, hogy annak nagy gyakorlati jelentősége volt az anlikommunizmus elleni propaganda-harc szempontjából a kommunista és munkásmozgalom minden területén. A moszkvai értekezlet ugyanis rámutatott a jelenlegi antikommunizmus új forrásaira és új módszereire. Egyes nyugati revizionista körök azt remélték, hogy az értekezlet csupán sekély elméleti demonstráció lesz az antikommunista központok tevékenysége ellen. A valóság azonban az, hogy a marxizmus-leninizmus legjobb elméleti szakembereinek százai alapos felkészültséggel tudományos elemzésnek vetették alá az antikommunizmus valamennyi megnyilvánulását, és ez jelentős mértékben hozzájárult a hatékony és sikeres ellenpropaganda kifejtéséhez. Az értekezlet utolsó napján elsőnek fán Fojtlk, a CSKP KB titkára szólalt fel. Beszédében pártunknak a revizionizmus elleni harcával foglalkozott. Hangoztatta, hogy a revizionizmus kártékonyságát nem elég csak leleplezni, hanem helyre kell hozni a revizionizmus okozta károkat is, ezért pártunknak részletes és gondos elemzést kell végeznie, melynek alapján megismerhetők a revizionizmus gyökerei. A jelenlegi csehszlovákiai helyzettel kapcsolatban rámutatott, hogy a csehszlovákiai események nem csak Csehszlovákia számára tanulságosak, és sajnálatát fejezte ki, hogy nálunk nem vontuk le Idejében a tapasztalatokat a magyarországi ellenforradalomról. Amennyiben 1969 áprilisáig a csehszlovákiai helyzetet a lenlnizmnstől való eltávolodás, a többi kommunista párt tapasztalataitól veló eltávolodás jellemezte, Így a jelenlegi helyzetet nálunk a marxizmus-lenlnizmushoz való visszatérés, Lenin müvének alkotó továbbfejlesztése jellemzi. Küldöttségünk moszkvai fellépését az értekazlet résztvevői fokozott érdeklődéssel kisérték. Ez elsősorban küldöttségünk tudományosan megalapozott és tárgyilagos fellépésének volt köszönhető. Elmondhatjuk, hogy küldöttségünk tagjai úgy az értekezlet előadássorozatához, valamint a szekciók munkájához számos értékes észrevétellel és javaslattal járultak hozzá. Néhányan a szovjet rádiónak és televíziónak értékes interjút is adtak, például Pezlár, Filipec és Richta elvtársak, melyekben beszámoltak az antiszoclalista erők ellen folytatott harc tapasztalatairól. Kihangsúlyozták azt a tényt is, hogy az antikommunizmus elleni harc kérdéseit az értekezlet korszakunk problémái pozitív megoldásának kérdéseivel párhuzamban tárgyalja. Befejeződött a prágai értekezlet is A párt vezető szerepéről rendezett nemzetközi értekezlet, amelyet a CSKP KB Politikai Főiskolája hívott össze V. I. Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából, négy napi eredményes munka után a múlt hét péntekén szintén befejeződött. Az értekezlet bevezető előadását Alois Indra, a CSKP Központi Bizottságának titkára tartotta. A csehszlovák kommunisták fél évszázados harcairól szóló előadásában Alois Indra hangsúlyozta, hogy a párt lenini Jellegét — mint a tapasztalatok bizonyítják, — nem lehet örök érvényűnek, magától értetődőnek tekinteni. Megőrzéséért szakadatlan harcot kell vívni, hiszen a leninizmus a forradalmi marxista-leninista tudomány alkalmazásának művészete az osztályharc minden egyes területén, a politikában, a gazdaságban és az ideológiában egyaránt. — A lenini tanítások hamisítatlan megőrzésének fontosságáról a csehszlovák kommunisták az 1968 Januárjától 1969 áprilisáig terjedő Időszakban kapták a legkeserűbb leckét. Kétségtelen, — mondotta Indra elvtárs —, hogy az áldatlan fejlemények kezdetét nem szabad 1968 januárjában keresni, gyökerei sokkal mélyebbre nyúlnak vissza. Az okokat annak a korszaknak a hibáiban leljük meg, amikor semmibe vették, vagy dogmatikusan értelmezték a leninizmus alapelvett, lebecsülték az Ideológiai harcot, önkényesen átugrottak fejlődést szakaszokat, s nem csakis osztályszempontból mérlegelték problémáinkat. Ezután Indra elvtárs arról beszélt, hogy a dubőekl vezetés Idején hogyan nyert tért a revizionizmus az Ideológiában, és tört előre a jobboldali opportunizmus a politikai gyakorlatban. Majd így folytatta: — A revizionisták természetszerűleg csakis azért léphettek nyíltan színre, mert az akkori pártvezetést áthatotta az opportunizmus. A leninizmus általánosan érvényes elveinek figyelmen kívül hagyásával, hihetetlen határozatlanságával és arra való képtelenségével, hogy a lenini elveket meghatározott helyzetekben alkalmazza, átengedte a teret a Jobboldalnak. Alois Indra a megnyitó beszéd végén Így jellemezte a Jelenlegi helyzetet: — Tudjuk, hogy még sok fogyatékosságot kell leküzdenünk, hogy a jobboldal súlyos károkat okozott pártunknak és társadalmunknak. Am az áprilisi plénum óta határozottan kijelenthetjük: Csehszlovákle Ismét a szocialista országok megbízható szövetségese, a nemzetközi kommunista mozgalom szilárd tagja. A bevezető előadást követő vitában elsőként Churmetbek Bajtazaggljn, mongol küldött, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága Pártfőtskolájának rektora szólalt fel. A pártegység lenini elveiről beszélt. AnetollJ Alekszejevlcs Ambroszov, a szovjet küldöttség vezetője az SZKP KB moszkvai pártfőtskolájának dolgozója „A munkásosztály — a szocialista építés fő szociális ereje“ címen tartott előadást. Dr. Hane Wolf, az NDK küldöttségének vezetője, az NSZEP KB pártfőiskolájának rektora, az NSZEP KB tagja, az NSZEP ideológiai problémáival foglalkozott. Ászén Kitov, a Bolgár Kommunista Párt KB pártfőiskolája marxista-bölcseleti tanszékének tudományos dolgozója a kővetkező elmen tartott előadást: „Az objektív és a szubjektív Jelenségek dialektikája — a kommunista párt vezető szerepének tudományos alapja a szocialista építésben.“ A konferencia utolsó napján elhangzott többek között a magyar küldöttség vezetőjének, Hersányl docensnek, az MSZMP Központi Bizottsága mellett működő Pártfőiskola tudományos dolgozójának felszólalása, melyben Ismertette a jelenlevőkkel az MSZMP néhány tapasztalatát a párt és a munkásosztály vezető szerepének alkalmazása terén az 1956-os ellenforradalom 6te eltelt Időszakban. A tudományos konferenciát a CSKP KB Pértfőlsikolájának rektora, V. Kvöä mérnök, professzor zárta be. — Megállapíthatjuk — mondotta —, hogy maga a konferencia és a küldöttségek eszmecseréje a szocialista államok pártfőiskolának tudományos és pedagógiai munkájáról, valamint a további szoros együttműködés szempontjából Igen hasznos volt. Különösen a CSKP KB Pártfőlskolálának Jelentett ez a konferencia értékes politikai, erkölcsi és gyakorlati segítséget. A konferencia eredményeit az Iskola úgy használja fel a további munkához, hogy a hallgatóságot abban a szellemben nevelje, amelyik ezt a konferenciát Is jellemezte a 20. évszázad marxizmusának és lenintzmusánek szellemében.“ A konferencián elhangzott vita arra az egyértelmű megállapításra jutott, hogy a munkásosztály minden változás ellenére, ami eddigi fejlődésében bekövetkezett, továbbra Is vezető szerepet tölt be országainkban. Az új és Igényes feladatok teljesítéséhez, melyeket társadalmunk maga elé tűz, s melyeket a tudományostechnikai forradalom kibontakozása jellemez, a fokozódó nemzetközi osztályharc feltételei között szüksége van az élcsapatra, a forradalmi marxista-leninista pártra. Jean Paul Sartre, Ismert író, de lóképpen filozófus, mégpedig nem Is marxista, sót egyáltalában nem materialista gondolkodó. Korunk egyik divatos filozófiai irányzatának, — az egzisztenclonallzmusnak — képviselője. Ez a filozófia Idealista alapokon nyugszik. Emellett Sartre elismeri Marx néhány alapvető gondolatát, köztük a kapitalizmus társadalomellenes Irányzatát, a kizsákmányolást és az osztályharcot. Az Imperializmusban a béke legfőbb veszélyét látja. Néhány évvel ezelőtt, 1967-ben nagy feltűnést keltett azzal a gesztusával, hogy visszautasította az Irodalmi Nobel-dljat. Véleménye szerint voltak nála erre érdemesebbek. Nemrég Interjút adott a Paese Sera nevű olasz napilapnak, amely nagy érdeklődést váltott ki az értelmiségi körökben. Néhány válaszát közzétesszük olvasóink számára. Arra a kérdésre, hogy ml a véleménye az ember leszállásáról a Holdra, a következőket válaszolta: — Felháborító, hogy folyton azt <rják: a Holdon történt leszállás a történelem legnagyobb eseménye. Ez butaság. Csak egy technikai vívmányról van szó, amelyet több hasonló 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1970. január 31. fog még követni, de nem látok benne semmi különöset. Nagy siker mindenesetre, és remélem nem fogják felhasználni kizárólag technikai és katonai célokra. Mert valószínű, hogy a Hold és általában az űrkutatás a háború eszközéül Is szolgálhat. A továbbiakban kijelentette, hogy esek akkor lehetünk büszkék a Hold meghódítására, ha egyúttal képesek vagyunk szégyent Is érezni a galádságok felett, amelyek körülöttünk történnek Vietnamban és máshol. Ez a kettő elválaszthatatlan egymástól. Könnyű azt mondani, hogy az ember csodálatos lény, mert eljutott a Holdra és emellett nem azonosítani magunkat azokkal, akik elpusztítják Vietnamot. Arra a kérdésre, hogy mivel lehet ezt mentegetni, Sartre így felelt: — Egyedüli mentségünk a tudomány fejlődése, aminek következtében az Ilyesmi kikerülhetetlen. Éppen Marx mondta, hogy a történelem akkor veti fel a problémákat, amikor már azok megoldhatók. Egyszerűen azért, mert erre már alkalmasak vagyunk. És ezt a tudomány fejlődésének köszönhetjük. De a Holdra való leszállást nem lehet elválasztani a tudomány olyan eredményeitől, amelyek az ember részére ennél Is fontosabbak: emelni az életszínvonalat és megjavítani a kapcsolatokat az emberek között Sartre ezután kifejtette, nem hisz abban, hogy a tudomány képes az emberek közti kapcsolatokat Irányítani. Például az oszbályharcot nem lehet a technika segítségével megszüntetni. Vagy például ha az amerikaiak elhatároznák, hogy kiürítik Vietnamot, a csapatok elszállítása nem okozna nehézséget, mert ez csak technikai kérdés és az amerikaiak remek szervezők. De először így kell dönteni. Egy Ilyen döntés pedig csak az észből és saját érdekeik felismeréséből eredhet. Ez a helyzet csak akkor változhat meg, ha megszűnnek a társadalmi osztályok. Végül a riporter feltette a kérdést: — Gondolja-e, hogy a Hold meghódítása növeli az amerikaiak felsőbbrendűségl érzését? — Azt gondolom, hogy az amerikaiak elégettek és büszkék voltak, de nem hiszem, hogy ezen a téren megváltoztak volna. Alapjában véve, részükre az a foetos, hogy életformájukat rákényszerltsék a világra. így volt ez a Hold meghódítása előtt, és Így van ezután !s. A Hold meghódítása csak emelni fogja kevélységüket és agresszivitásukat. Alapvető dolog, hogy az emberiség 7 százaléka meg akarja erősíteni uralmát a többi 93 százalék felett. Ebben van a probléma. A Hold-utazás tehát bátorító hatású esemény, de a háború enélkül is tovább folyt volna. p—1 A BARATI SZOCIALISTA ORSZÁGOK ÉLETÉBŐL Falusi klubok és ifjúsági szervezetek Lengyelországban Az új mezőgazdaság-politika és az önigazgatás elvéneik gyakorlati érvényesülése következményeként a lengyel falvakban létre Jött a klubok és a mezőgazdaságban dolgozó Ifjúságot tömörítő ifjúsági szervezetek széles hálózata. Mindez a mezőgazdasági termelés gyorsabb ütemű fejlődését és a falusi lakosság kulturális színvonalának emelkedését szolgálja. Ugyanis ezek a kultúrházak, Illetve klubok nemcsupán a kávézással párosuló gyűlésezések színhelyei, hanem a vidéki Ifjúság szövetségének Igazi művelődési otthonává váltak, vagyis kedvező előfeltételeket teremtenek a falusi Ifjúság közötti sokrétű népművelést munka kibontakoztatásához Is. A falust klubok többségében megszervezték a népi akadémiát és különböző Irányzatú tanfolyamokat, vitaesteket Is rendeznek. Itt működnek a műkedvelő népművészeti csoportok, ének-és zenekarok, valamint öntevékeny képzőművészeti körök Is. A klubok és az ott működő Ifjúsági szervezetek főleg nagy szerepet Játszanak a szocialista Irodalom termékeinek népszerűsítésében. Ebből a célbői szerzői esteket és könyvklállltásokat rendeznek. Tehát a lengyel falusi klubok a népművelés Igazi otthonaivá váltak. Szovjet hajók a csehszlovák kereskedelem szolgálatában A Szovjet Dunahajőzásl Vállalat hajői nagy segítséget nyújtanak abban, hogy a csehszlovák áru vízi úton Is eljusson a világ különböző országaiba. Tavaly azonban rendkívüli tengeri utakkal bővült a szovjet hajók közreműködése abból a célból, hogy a Cechofrecht termékei Időben és zavartalanul Jussanak el a Közel-keleti országokba. Ezek a hajók meghatározott menetrend szerint közlekednek és főleg gépeket, acélt, papírt, építkezési anyagokat és egyéb Ipari termékeket szállítanak az Egyesült Arab Köztársaságba, Libanonba, Szíriába, Törökországba és Ciprusra. Szüntelenül növekszik annak a szovjet árunak a mennyisége Is, amit a szovjet hajók Csehszlováklába szállítanak. Természetesen előtérben az ipari nyersanyagok szállítása került. A közelmúltban vette kezdetét az érckoncentrátumok szállítása a csehszlovák kohóipar részére, s csupán egy hónap alatt — a bratlslavai és a komáromi kikötőbe — hetvenezer tonna érkezett. A Szovjet Dunahajózásl Vállalat felmérése szerint a múlt év kilenc hónapjában a szovjet hajók több csehszlovák árut szállítottak a világ különböző országaiba, mint az előzó év tizenkét hónapja alatt. Az NDK-ban csökkent a bűncselekmények szórna 1950-tól — a hivatalos jelentés szerint — az NDK-ban ötven százalékkal csökkent a bűntettek száma. Ugyanis míg az említett évben 230 ezer 263 bűnözést tartottak nyilván, addig 1968-ban csupán 100 ezer 126-ot. Ez a kedvező jelenség főleg a bűnügyi rendőrség jő munkáját dicséri és egyben aláhúzza annak a segítségnek a jelentőségét Is, amit az ország polgárai nyújtanak a rendérségnek a társadalmi együttélés normál betartásának biztosításában. Már 1960-ban létrejöttek üzemenként, Illetve munkahelyenként azok a bizottságok, amelyek a kisebb bűnözések kivizsgálásával és a vétkesek megdorgálásával foglalkoznak. Ezeknek a bizottságoknak a tapasztalatai arra ösztönözték az illetékes szerveket, hogy társadalmi Ítélő bizottságokat a városokban és a falvakban !s létesítsenek. Kétségtelen tehát, hogy a bűnözések számának csökkenése az említett társadalmi bíróságok Jő munkájával Is magyarázható. 1968-ban például az összes bűnözések, Illetve törvénysértések felét a társadalmi bíróságok tárgyalták meg. A német társadalmi bíróságok munkájában több mint 250 ezer polgár vesz részt| ebből körülbelül nyolcvannégyezer a nő. Az NDK polgárai tehát tudatosították, hogy a társadalmi bíróságok a szocialista demokrácia és a szocialista Jogrend szerve« részét képezik, vagyis létjogosultságukat kétségbe vonni nem lehet. A bűnözések számának csökkenését természetesen az is elősegített^, hogy a dolgozók kollektíváinak képviselői — amennyiben a bíróság a környezetükből való személy bűncselekményét tárgyalja — szorosan együttműködnek a bíróságokkal. A társadalmi vádló és védő Jogot formálhat arra, hogy tolmácsolja a társadalmi kollektíva véleményét, és hogy felelősséget vállaljon azért a személyért, aki ellen bűnvádi eljárás van folyamatban. Jelenléte által lehetőség nyílik a bűnöző személyi tulajdonságainak mély elemzésére, s Így arra Is, hogy olyan döntés szülessen, amely az adott esetben a legmegfelelőbbnek bizonyul, s amely a bűnöző megjavulását szolgálja. A bűnözések elleni harc fő formáját a bűnözések megelőzésében látják. Ez a törekvés teljesen összhangban van az NDK szocialista alkotmányának 90. cikkelyével, amely kimondja, hogy a bűnözések száma csökkenésének elősegítése az egész társadalomnak és minden polgárnak kötelessége. A magyarországi közutak fejiesztásének többmilliárdos programja Az előzetes tervek szerint Magyarországon 1975-ig 500—850 kilométer új utat építenek, 5000 kilométert pedig megjavítanak. Erre a célra az állam tizenhárom esetleg még több milliárd forintot Irányoz elő. Jelenleg Magyarországon harmincezer út van, vagyis 100 négyzetkilométernyi területre átlag harmincegy kilométer hosszúságú közút Jut. Európai viszonylatban ez nem nevezhető kedvező jelenségnek. Főleg kedvezőtlen a műutak részaránya annak ellenére, hogy az állam az utóbbi húsz év folyamán sok milliárd forintot fordított műutak építésére. A közutak hálózatának fejlesztési terve ebből Indul ki, hogy a személygépkocsik száma 1975-íg előreláthatólag eléri a 350 ezret, a mostani 130 ezerrel szemben. Ezzel párhuzamosan megszüntetik a rövidtávú vasutakat Is, ami az autóbuszjáratok lényeges bővítését vonja maga után. Számolnak természetesen azzal Is, hogy a közúti forgalom lényegesen növekszik a belföldi és a nemzetközi teherforgalom törvényszerű fejlődésének következtében. Ezekkel a tényekkel összhangban határoztak úgy, hogy 1975-íg 500—850 kilométer ű] utat építenek és öt’zer kilométernyi régi utat korszerűsítenek. A közúti hálózat fejlesztési programja számol az útépítést munkák korszerűsítésével Is. Korszerűsítik a műszaki tervezést és a kalkulációt, az útépítés korszerű technológiájának kidolgozását, az útépítéshez nagyobb mennyiségben alkalmazzák a panelburkolatot és a földmunkák nyolcvan százalékát gépesítik. Szégyen és büszkeség
