Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-31 / 5. szám

kOl- és belpolitika Értékes ismeretek a jelenkori anlikommunizmus módszereiről A múlt hét végén befejeződött Moszkvában az a nem­zetközi tudományos értekezlet, amelyik a jelenlegi anti­­kommunizmus elleni harc kérdéseivel foglalkozott. A hazatért csehszlovák küldöttség, melynek vezetője ján F o j 11 k, a CSKP KB titkára volt, az értekezletet úgy értékelte, hogy annak nagy gyakorlati jelentősége volt az anlikommunizmus elleni propaganda-harc szempont­jából a kommunista és munkásmozgalom minden terü­letén. A moszkvai értekezlet ugyanis rámutatott a je­lenlegi antikommunizmus új forrásaira és új módsze­reire. Egyes nyugati revizionista körök azt remélték, hogy az értekezlet csupán sekély elméleti demonstráció lesz az antikommunista központok tevékenysége ellen. A va­lóság azonban az, hogy a marxizmus-leninizmus legjobb elméleti szakembereinek százai alapos felkészültséggel tudományos elemzésnek vetették alá az antikommuniz­mus valamennyi megnyilvánulását, és ez jelentős mér­tékben hozzájárult a hatékony és sikeres ellenpropa­­ganda kifejtéséhez. Az értekezlet utolsó napján elsőnek fán Fojtlk, a CSKP KB titkára szólalt fel. Beszédében pártunknak a revizionizmus elleni harcával foglalkozott. Hangoztatta, hogy a revizionizmus kártékonyságát nem elég csak leleplezni, hanem helyre kell hozni a revizionizmus okozta károkat is, ezért pártunknak részletes és gondos elemzést kell végeznie, melynek alapján megismerhetők a revizionizmus gyökerei. A jelenlegi csehszlovákiai helyzettel kapcsolatban rá­mutatott, hogy a csehszlovákiai események nem csak Csehszlovákia számára tanulságosak, és sajnálatát fe­jezte ki, hogy nálunk nem vontuk le Idejében a tapasz­talatokat a magyarországi ellenforradalomról. Amennyi­ben 1969 áprilisáig a csehszlovákiai helyzetet a lenl­­nizmnstől való eltávolodás, a többi kommunista párt tapasztalataitól veló eltávolodás jellemezte, Így a jelen­legi helyzetet nálunk a marxizmus-lenlnizmushoz való visszatérés, Lenin müvének alkotó továbbfejlesztése jel­lemzi. Küldöttségünk moszkvai fellépését az értekazlet résztvevői fokozott érdeklődéssel kisérték. Ez elsősorban küldöttségünk tudományosan megalapozott és tárgyila­gos fellépésének volt köszönhető. Elmondhatjuk, hogy küldöttségünk tagjai úgy az értekezlet előadássorozatá­hoz, valamint a szekciók munkájához számos értékes észrevétellel és javaslattal járultak hozzá. Néhányan a szovjet rádiónak és televíziónak értékes interjút is ad­tak, például Pezlár, Filipec és Richta elvtársak, melyek­ben beszámoltak az antiszoclalista erők ellen folytatott harc tapasztalatairól. Kihangsúlyozták azt a tényt is, hogy az antikommunizmus elleni harc kérdéseit az érte­kezlet korszakunk problémái pozitív megoldásának kérdéseivel párhuzamban tárgyalja. Befejeződött a prágai értekezlet is A párt vezető szerepéről rendezett nemzetközi értekezlet, amelyet a CSKP KB Politikai Főiskolája hívott össze V. I. Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából, négy napi eredményes munka után a múlt hét péntekén szintén befejeződött. Az értekezlet bevezető előadását Alois Indra, a CSKP Központi Bizott­ságának titkára tartotta. A csehszlo­vák kommunisták fél évszázados har­cairól szóló előadásában Alois Indra hangsúlyozta, hogy a párt lenini Jel­legét — mint a tapasztalatok bizo­nyítják, — nem lehet örök érvényű­nek, magától értetődőnek tekinteni. Megőrzéséért szakadatlan harcot kell vívni, hiszen a leninizmus a forra­dalmi marxista-leninista tudomány alkalmazásának művészete az osztály­harc minden egyes területén, a poli­tikában, a gazdaságban és az ideoló­giában egyaránt. — A lenini tanítások hamisítatlan megőrzésének fontosságáról a cseh­szlovák kommunisták az 1968 Január­jától 1969 áprilisáig terjedő Időszak­ban kapták a legkeserűbb leckét. Kétségtelen, — mondotta Indra elv­­társ —, hogy az áldatlan fejlemények kezdetét nem szabad 1968 januárjá­ban keresni, gyökerei sokkal mé­lyebbre nyúlnak vissza. Az okokat annak a korszaknak a hibáiban lel­jük meg, amikor semmibe vették, vagy dogmatikusan értelmezték a le­ninizmus alapelvett, lebecsülték az Ideológiai harcot, önkényesen át­ugrottak fejlődést szakaszokat, s nem csakis osztályszempontból mérlegelték problémáinkat. Ezután Indra elvtárs arról beszélt, hogy a dubőekl vezetés Idején ho­gyan nyert tért a revizionizmus az Ideológiában, és tört előre a jobb­oldali opportunizmus a politikai gya­korlatban. Majd így folytatta: — A revizionisták természetszerű­leg csakis azért léphettek nyíltan színre, mert az akkori pártvezetést áthatotta az opportunizmus. A leni­nizmus általánosan érvényes elveinek figyelmen kívül hagyásával, hihetet­len határozatlanságával és arra való képtelenségével, hogy a lenini elve­ket meghatározott helyzetekben al­kalmazza, átengedte a teret a Jobb­oldalnak. Alois Indra a megnyitó beszéd vé­gén Így jellemezte a Jelenlegi hely­zetet: — Tudjuk, hogy még sok fo­gyatékosságot kell leküzdenünk, hogy a jobboldal súlyos károkat okozott pártunknak és társadalmunknak. Am az áprilisi plénum óta határozottan kijelenthetjük: Csehszlovákle Ismét a szocialista országok megbízható szö­vetségese, a nemzetközi kommunista mozgalom szilárd tagja. A bevezető előadást követő vitában elsőként Churmetbek Bajtazaggljn, mongol küldött, a Mongol Népi For­radalmi Párt Központi Bizottsága Pártfőtskolájának rektora szólalt fel. A pártegység lenini elveiről beszélt. AnetollJ Alekszejevlcs Ambroszov, a szovjet küldöttség vezetője az SZKP KB moszkvai pártfőtskolájának dol­gozója „A munkásosztály — a szocia­lista építés fő szociális ereje“ címen tartott előadást. Dr. Hane Wolf, az NDK küldöttségének vezetője, az NSZEP KB pártfőiskolájának rektora, az NSZEP KB tagja, az NSZEP ideo­lógiai problémáival foglalkozott. Ászén Kitov, a Bolgár Kommunista Párt KB pártfőiskolája marxista-bölcseleti tan­székének tudományos dolgozója a kő­vetkező elmen tartott előadást: „Az objektív és a szubjektív Jelenségek dialektikája — a kommunista párt vezető szerepének tudományos alapja a szocialista építésben.“ A konferencia utolsó napján el­hangzott többek között a magyar kül­döttség vezetőjének, Hersányl docens­nek, az MSZMP Központi Bizottsága mellett működő Pártfőiskola tudomá­nyos dolgozójának felszólalása, mely­ben Ismertette a jelenlevőkkel az MSZMP néhány tapasztalatát a párt és a munkásosztály vezető szerepé­nek alkalmazása terén az 1956-os el­lenforradalom 6te eltelt Időszakban. A tudományos konferenciát a CSKP KB Pértfőlsikolájának rektora, V. Kvöä mérnök, professzor zárta be. — Megállapíthatjuk — mondotta —, hogy maga a konferencia és a kül­döttségek eszmecseréje a szocialista államok pártfőiskolának tudományos és pedagógiai munkájáról, valamint a további szoros együttműködés szempontjából Igen hasznos volt. Kü­lönösen a CSKP KB Pártfőlskolálának Jelentett ez a konferencia értékes politikai, erkölcsi és gyakorlati segít­séget. A konferencia eredményeit az Iskola úgy használja fel a további munkához, hogy a hallgatóságot ab­ban a szellemben nevelje, amelyik ezt a konferenciát Is jellemezte a 20. évszázad marxizmusának és lenintz­­musánek szellemében.“ A konferencián elhangzott vita arra az egyértelmű megállapításra jutott, hogy a munkásosztály minden változás ellenére, ami eddigi fejlő­désében bekövetkezett, továbbra Is vezető szerepet tölt be országainkban. Az új és Igényes feladatok teljesíté­séhez, melyeket társadalmunk maga elé tűz, s melyeket a tudományos­technikai forradalom kibontakozása jellemez, a fokozódó nemzetközi osz­tályharc feltételei között szüksége van az élcsapatra, a forradalmi mar­xista-leninista pártra. Jean Paul Sartre, Ismert író, de ló­képpen filozófus, mégpedig nem Is marxista, sót egyáltalában nem mate­rialista gondolkodó. Korunk egyik divatos filozófiai irányzatának, — az egzisztenclonallzmusnak — képviselő­je. Ez a filozófia Idealista alapokon nyugszik. Emellett Sartre elismeri Marx néhány alapvető gondolatát, köztük a kapitalizmus társadalomelle­nes Irányzatát, a kizsákmányolást és az osztályharcot. Az Imperializmusban a béke legfőbb veszélyét látja. Né­hány évvel ezelőtt, 1967-ben nagy fel­tűnést keltett azzal a gesztusával, hogy visszautasította az Irodalmi No­­bel-dljat. Véleménye szerint voltak nála erre érdemesebbek. Nemrég In­terjút adott a Paese Sera nevű olasz napilapnak, amely nagy érdeklődést váltott ki az értelmiségi körökben. Néhány válaszát közzétesszük olva­sóink számára. Arra a kérdésre, hogy ml a véle­ménye az ember leszállásáról a Hold­ra, a következőket válaszolta: — Felháborító, hogy folyton azt <rják: a Holdon történt leszállás a történelem legnagyobb eseménye. Ez butaság. Csak egy technikai vívmány­ról van szó, amelyet több hasonló 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1970. január 31. fog még követni, de nem látok benne semmi különöset. Nagy siker minden­esetre, és remélem nem fogják fel­használni kizárólag technikai és kato­nai célokra. Mert valószínű, hogy a Hold és általában az űrkutatás a há­ború eszközéül Is szolgálhat. A továbbiakban kijelentette, hogy esek akkor lehetünk büszkék a Hold meghódítására, ha egyúttal képesek vagyunk szégyent Is érezni a galád­­ságok felett, amelyek körülöttünk történnek Vietnamban és máshol. Ez a kettő elválaszthatatlan egymástól. Könnyű azt mondani, hogy az ember csodálatos lény, mert eljutott a Hold­ra és emellett nem azonosítani ma­gunkat azokkal, akik elpusztítják Vietnamot. Arra a kérdésre, hogy mivel lehet ezt mentegetni, Sartre így felelt: — Egyedüli mentségünk a tudo­mány fejlődése, aminek következté­ben az Ilyesmi kikerülhetetlen. Ép­pen Marx mondta, hogy a történelem akkor veti fel a problémákat, amikor már azok megoldhatók. Egyszerűen azért, mert erre már alkalmasak va­gyunk. És ezt a tudomány fejlődésé­nek köszönhetjük. De a Holdra való leszállást nem lehet elválasztani a tudomány olyan eredményeitől, ame­lyek az ember részére ennél Is fon­tosabbak: emelni az életszínvonalat és megjavítani a kapcsolatokat az emberek között Sartre ezután kifejtette, nem hisz abban, hogy a tudomány képes az emberek közti kapcsolatokat Irányí­tani. Például az oszbályharcot nem lehet a technika segítségével meg­szüntetni. Vagy például ha az ameri­kaiak elhatároznák, hogy kiürítik Vietnamot, a csapatok elszállítása nem okozna nehézséget, mert ez csak technikai kérdés és az amerikaiak remek szervezők. De először így kell dönteni. Egy Ilyen döntés pedig csak az észből és saját érdekeik felismeré­séből eredhet. Ez a helyzet csak ak­kor változhat meg, ha megszűnnek a társadalmi osztályok. Végül a riporter feltette a kérdést: — Gondolja-e, hogy a Hold meg­hódítása növeli az amerikaiak fel­­sőbbrendűségl érzését? — Azt gondolom, hogy az ameri­kaiak elégettek és büszkék voltak, de nem hiszem, hogy ezen a téren meg­változtak volna. Alapjában véve, ré­szükre az a foetos, hogy életformáju­kat rákényszerltsék a világra. így volt ez a Hold meghódítása előtt, és Így van ezután !s. A Hold meghódí­tása csak emelni fogja kevélységüket és agresszivitásukat. Alapvető dolog, hogy az emberiség 7 százaléka meg akarja erősíteni uralmát a többi 93 százalék felett. Ebben van a problé­ma. A Hold-utazás tehát bátorító ha­tású esemény, de a háború enélkül is tovább folyt volna. p—1 A BARATI SZOCIALISTA ORSZÁGOK ÉLETÉBŐL Falusi klubok és ifjúsági szervezetek Lengyelországban Az új mezőgazdaság-politika és az önigazgatás elvéneik gyakorlati érvényesülése következményeként a lengyel falvakban létre Jött a klubok és a mezőgazdaságban dolgozó Ifjúságot tömörítő ifjúsági szervezetek széles hálózata. Mindez a mezőgazdasági termelés gyorsabb ütemű fejlő­dését és a falusi lakosság kulturális színvonalának emelkedését szolgál­ja. Ugyanis ezek a kultúrházak, Illetve klubok nemcsupán a kávézással párosuló gyűlésezések színhelyei, hanem a vidéki Ifjúság szövetségének Igazi művelődési otthonává váltak, vagyis kedvező előfeltételeket terem­tenek a falusi Ifjúság közötti sokrétű népművelést munka kibontakozta­tásához Is. A falust klubok többségében megszervezték a népi akadémiát és kü­lönböző Irányzatú tanfolyamokat, vitaesteket Is rendeznek. Itt működnek a műkedvelő népművészeti csoportok, ének-és zenekarok, valamint ön­tevékeny képzőművészeti körök Is. A klubok és az ott működő Ifjúsági szervezetek főleg nagy szerepet Játszanak a szocialista Irodalom termé­keinek népszerűsítésében. Ebből a célbői szerzői esteket és könyvklálll­­tásokat rendeznek. Tehát a lengyel falusi klubok a népművelés Igazi otthonaivá váltak. Szovjet hajók a csehszlovák kereskedelem szolgálatában A Szovjet Dunahajőzásl Vállalat hajői nagy segítséget nyújtanak abban, hogy a csehszlovák áru vízi úton Is eljusson a világ különböző országai­ba. Tavaly azonban rendkívüli tengeri utakkal bővült a szovjet hajók közreműködése abból a célból, hogy a Cechofrecht termékei Időben és zavartalanul Jussanak el a Közel-keleti országokba. Ezek a hajók meg­határozott menetrend szerint közlekednek és főleg gépeket, acélt, papírt, építkezési anyagokat és egyéb Ipari termékeket szállítanak az Egyesült Arab Köztársaságba, Libanonba, Szíriába, Törökországba és Ciprusra. Szüntelenül növekszik annak a szovjet árunak a mennyisége Is, amit a szovjet hajók Csehszlováklába szállítanak. Természetesen előtérben az ipari nyersanyagok szállítása került. A közelmúltban vette kezdetét az érckoncentrátumok szállítása a csehszlovák kohóipar részére, s csupán egy hónap alatt — a bratlslavai és a komáromi kikötőbe — hetvenezer tonna érkezett. A Szovjet Dunahajózásl Vállalat felmérése szerint a múlt év kilenc hónapjában a szovjet hajók több csehszlovák árut szállítottak a világ különböző országaiba, mint az előzó év tizenkét hónapja alatt. Az NDK-ban csökkent a bűncselekmények szórna 1950-tól — a hivatalos jelentés szerint — az NDK-ban ötven százalék­kal csökkent a bűntettek száma. Ugyanis míg az említett évben 230 ezer 263 bűnözést tartottak nyilván, addig 1968-ban csupán 100 ezer 126-ot. Ez a kedvező jelenség főleg a bűnügyi rendőrség jő munkáját dicséri és egyben aláhúzza annak a segítségnek a jelentőségét Is, amit az ország polgárai nyújtanak a rendérségnek a társadalmi együttélés normál be­tartásának biztosításában. Már 1960-ban létrejöttek üzemenként, Illetve munkahelyenként azok a bizottságok, amelyek a kisebb bűnözések kivizsgálásával és a vétkesek megdorgálásával foglalkoznak. Ezeknek a bizottságoknak a tapasztalatai arra ösztönözték az illetékes szerveket, hogy társadalmi Ítélő bizottsá­gokat a városokban és a falvakban !s létesítsenek. Kétségtelen tehát, hogy a bűnözések számának csökkenése az említett társadalmi bíró­ságok Jő munkájával Is magyarázható. 1968-ban például az összes bűnö­zések, Illetve törvénysértések felét a társadalmi bíróságok tárgyalták meg. A német társadalmi bíróságok munkájában több mint 250 ezer polgár vesz részt| ebből körülbelül nyolcvannégyezer a nő. Az NDK polgárai tehát tudatosították, hogy a társadalmi bíróságok a szocialista demokrá­cia és a szocialista Jogrend szerve« részét képezik, vagyis létjogosultsá­gukat kétségbe vonni nem lehet. A bűnözések számának csökkenését természetesen az is elősegített^, hogy a dolgozók kollektíváinak képviselői — amennyiben a bíróság a környezetükből való személy bűncselekményét tárgyalja — szorosan együttműködnek a bíróságokkal. A társadalmi vádló és védő Jogot for­málhat arra, hogy tolmácsolja a társadalmi kollektíva véleményét, és hogy felelősséget vállaljon azért a személyért, aki ellen bűnvádi eljárás van folyamatban. Jelenléte által lehetőség nyílik a bűnöző személyi tu­lajdonságainak mély elemzésére, s Így arra Is, hogy olyan döntés szü­lessen, amely az adott esetben a legmegfelelőbbnek bizonyul, s amely a bűnöző megjavulását szolgálja. A bűnözések elleni harc fő formáját a bűnözések megelőzésében lát­ják. Ez a törekvés teljesen összhangban van az NDK szocialista alkotmá­nyának 90. cikkelyével, amely kimondja, hogy a bűnözések száma csök­kenésének elősegítése az egész társadalomnak és minden polgárnak kötelessége. A magyarországi közutak fejiesztásének többmilliárdos programja Az előzetes tervek szerint Magyarországon 1975-ig 500—850 kilométer új utat építenek, 5000 kilométert pedig megjavítanak. Erre a célra az állam tizenhárom esetleg még több milliárd forintot Irányoz elő. Jelenleg Magyarországon harmincezer út van, vagyis 100 négyzetkilo­méternyi területre átlag harmincegy kilométer hosszúságú közút Jut. Európai viszonylatban ez nem nevezhető kedvező jelenségnek. Főleg kedvezőtlen a műutak részaránya annak ellenére, hogy az állam az utóbbi húsz év folyamán sok milliárd forintot fordított műutak építésére. A közutak hálózatának fejlesztési terve ebből Indul ki, hogy a személy­gépkocsik száma 1975-íg előreláthatólag eléri a 350 ezret, a mostani 130 ezerrel szemben. Ezzel párhuzamosan megszüntetik a rövidtávú vasutakat Is, ami az autóbuszjáratok lényeges bővítését vonja maga után. Számol­nak természetesen azzal Is, hogy a közúti forgalom lényegesen növekszik a belföldi és a nemzetközi teherforgalom törvényszerű fejlődésének kö­vetkeztében. Ezekkel a tényekkel összhangban határoztak úgy, hogy 1975-íg 500—850 kilométer ű] utat építenek és öt’zer kilométernyi régi utat korszerűsítenek. A közúti hálózat fejlesztési programja számol az útépítést munkák korszerűsítésével Is. Korszerűsítik a műszaki tervezést és a kalkulációt, az útépítés korszerű technológiájának kidolgozását, az útépítéshez na­gyobb mennyiségben alkalmazzák a panelburkolatot és a földmunkák nyolcvan százalékát gépesítik. Szégyen és büszkeség

Next

/
Thumbnails
Contents