Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-31 / 5. szám
•• A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK HETILAPJA Bratislava, 1970. Január 31. Ara 1,— KČs XXI. évfolyam, 5. szám. Lapunk tartalmából: 3. oldal: A konszolidáció jelentés szakasza: A szociális program (Perl Elemér Írása) 6. oldal: Az őszi vetések állandó figyelmet és ápolást igényelnek (docens Michal AndrašClk mérnök, CSc, a Nyitnál Mezőgazdasági Főiskola tanárénak szakcikke) 7. oldal: A kibernetika érvényesítése az irányításban (A Szabad Földműves szemináriuma) 12. oldal: A juhász fia (Szendrei József novellája) 13. oldal: Holtomiglan — holtáiglan. (Tóth Dezső riportja) SEB A tápanyag utánpótlásnak mindig nagy jelentősége volt a mezőgazdaságban. Manapság szerencsére sok olyan szakember is van a mezőgazdasági üzemekben, akik ki tudják számítani, mennyi tápanyagot von el bizonyos növény és aszerint történik az utánpótlás. Persze az. ipari trágyák mellett legfontosabb, hogy jó minőségű szerves trágya kerüljön a talajba. Ezért legtöbb gazdaságban télidőben szarvasokba hordják az istállótrágyát, és csak közvetlen a beszán tás előtt szórják szét a földön. Manapság a trágya szállításánál nagy segítségünkre van a korszerű technika. Szorosabb együttműködés a mezőgazdaságban és az erdészetben PRÄGÄBAN ÜLÉSEZETT A KGST ÁLLANDÓ MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGA A KGST állandó mezőgazdasági bizottságának 28. ülésére a prágai Internacionál szállóban került sor. Az ülésszak V. Sopos, Bulgária mezőgazdasági- és élelmiszeripari miniszterének elnökletével, január 22-én kezdődőt, aki a megnyitó napján üdvözölte a tagországok megjelent képviselőit, köszönetét fejezte ki a csehszlovák delegációnak a vendéglátásért, és dr. Kólómén Botfának, a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezési Bizottság elnökének egy piros szegfűkosarat adott át, amit a bolgár küldöttség hozott magával. A megnyitó után jóváhagyták az ülésszak programját. A KGST állandó mezőgazdasági bizottsága megtárgyalta a tagországok szorosabb együttműködésének kérdéseit a növénytermesztésben és az állattenyésztésben, a gépesítésben, a tudomány és a kutatás fejlesztésének a kérdéseiben, valamint az állandó bizottság további munkájával kapcsolatban. A növénytermesztés szakaszán elsősorban a vetőmag és ültetőanyag termeléséről és kölcsönös kicseréléséről volt szó a tagországok között az 1971-től 1975-ig terjedő időszakban, a nemzetközi fajtaellenőrző vizsgálatok eredményeiről, és az ellenőrző vizsgálatok további szervezéséről. Az állattenyésztés területén értékelték a tenyészállatok szállítási tervének a teljesítését az 1986-tól 1968-ig terjedő időszakban, és megvitatták a tenyészállatok kölcsönös kicserélésének a tervét a soron következő ötéves időszakra. Megtárgyalták továbbá a tojó baromfi fajtáinak nemzetközi ellenőrzési módszerét. A gépesítés kérdéseiben megállapították a mezőgazdasági gépek nemzetközi rendszerének ellenőrzési és értékelési szempontjait és értékelték a tudományos kutatás eredményeit a mezőgazdasági gépesítés fejlesztésében. Az állandó bizottság különleges figyelmet szentelt az öntözőberendezések fejlesztése terén elért nemzetközi tapasztalatok kicserélésének. Elsősorban a mezőgazdasági termelés ipari jellegének a biztosítását tartották szem előtt, vizsgálva az öntözőberendezések automatizálásának lehetőségeit. Ami a tudományos együttműködést illeti, az állandó bizottság tanulmányozta az eddigi eredményeket és konkrét tervet dolgozott ki a módszertani tanácskozások, tudományos értekezletek és tanácskozások megtartására a mezőgazdasági tudomány és kutatás aktuális kérdéseivel kapcsolatban. Az állandó bizottság kiértékelte saját tevékenységét is és fontos alapelveket fogadott el a további munkához. Az állandó mezőgazdasági bizottság 28. ülésszaka a barátság és a kölcsönös egyetértés légkörében folyt le. Befejeződött a régi, elérkezett az új esztendő. A szövetkezetek könyvelői a nyilvántartási lapokra bejegyzik a beérkezett utolsó bizonylatot. így van ez a mezőgazdasági termeléséről országos méretekben is tekintélynek örvendő lévai járásban is. A folyamat a járás egyik-másik szövetkezetében már húsz esztendeje évente ismétlődik. A szövetkezetek tagsága ugyanúgy, akár a Járás vezetői, megkülönböztetett érdeklődéssel figyelik az évzárót, hogy megismerhessék a valóságos helyzetet. Szükség van erre, hogy lendületet vehessenek az új esztendőben, vagyis ami az előbbiben jó volt tovább fejlesszék, s hogy az esetleges hiányosságok újra meg ne ismétlődjenek. A járási termelési Igazgatóságon Kazlov Lászlóval, a közgazdasági osztály vezetőjével, Lépó János ökonómussal és Bukoven Pál főagronómussal amolyan évzárót megelőző beszélgetést folytattunk. Emellett a közeli célkitűzés sem kerülte el figyelmünket. Gondolom, nem lesz érdektelen, ha a témát a termeléssel, vagyis a tervek teljesítésének alapvető tényezőjével kezdjük. Nagy általánosságban elégedettek lehetnek a múlt évi termelési eredményekkel, az azonban más lapra tartozik, ha a főagronómus kissé elégedetlen Különben Így a helyes, mert az elégedettség úgy a tudat legmélyén elbizakodottsághoz vezethetne, ami nagy mértékben akadályozhatná a további előbbre Jutást. Beváltak a külföldi kukoricafajtfik A jó szervezés és a kivétő munka eredménye, hogy járási méretben búzából 34,4, árpából 32,16, cukorrépából 388, kukoricából pedig 42,3 mázsát értek el hektáronként. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy nagyon szélsőséges, csapadékhiányos feltételek mellett érték el az eredményeket. Ha figyelembe vesszük, hogy a járás mezőgazdasági üzemei a legutóbbi öt esztendő alatt éppen tavaly érték el a legszembetűnőbb kukorica hektárhozamot, azt mondhatjuk, hogy amit e téren tették, nagyon dicséretes cselekedet volt. Tavaly az 1985-ös esztendei eredményhez viszonyítva, kukoricából 14 mázsás többleteredménnyel dicsekedhettek. A Jugoszláviából behozott kukorica 50,4, a magyar fajta 43,3, a gépi betakarítás szempontjából legalkalmasabb román fajta 46,6, a hazai nemesítésű C—5-ös kukoricafajta pedig járási átlagban 47 mázsás szemtermést adott hektáronként. A járás mezőgazdasági üzemeiben termesztett két fő búzafajta, a Mlronovszkája és a Bezosztája, kiegyenlített hektárhozamot nyújtott. Érdemes megemlíteni, hogy az oroszkai fajtakisérleti munkahelyen a Szovjetunióból beszerzett Auróra búza fajta 50,9, a Kaukáz 49,6, a Jubilejná—50-es búzafajta pedig 47,8 mázsát termett hektáronként. Ezeket a vetőmagvakat azonban a kísérleti munkahelynek át kellett adnia a Slovoslvonak szaporítás céljából. A járásban tehát nem maradt egy szem sem. Ami lényeges és ami lényegtelen A járás területén a csapadékhiányos múlt esztendő ellenére is akadnak kimagasló eredmények. A váradl szövetkezet búzából például 46,46, a Iontól pedig 44,5 mázsás hektárhozamot ért el. Ezzel egyidejűleg érdemes megemlíteni továbbá, hogy a lekéri szövetkezet 668 mázsás hektárhozamával kivívta az első helyet a cukorrépa-termesztésben. Ugyanakkor a damásdi szövetkezet 523, a nagysallói 509, a kissallői pedig 478,6 mázsás cukorrépa hozammal dicsekedhetett. Ha a merevnek tűnő számokat vizsgáljuk, azt tapasztalhatjuk, hogy azok nagyon is beszédesek. Egy Járás mezőgazdasági dolgozóinak gerinces hozzáállásáról tanúskodnak. Társadalmunkban ugyanis mindig az lesz a leglényegesebb, hogy ki, mennyivel és milyen Eredmények mérlegen mértékben járul hozzá a közös cél eléréséhez, nem pedig az, hogy ki milyen tetszetős Ígéretet tesz erre vonatkozólag. Tény, hogy a lévai járás szövetkezetei a múlt esztendőben a termelés hatékonyságának növelésével igen érzékenyen reagáltak pártunk konszolidációs célkitűzéseire. Azt mondhatjuk, hogy a növénytermesztés szakaszán néhány jelentéktelen eset kivételével túlszárnyalták az 1968-as esztendő termelési eredményeit. Nagyobb kiesést csak a dohány okozott, mert érthetetlen oknál fogva olyan fajtát kaptak termesztésre, mely nem felelt meg a mezőgazdasági üzemek termelési feltételeinek. Ennek velejárójaként idén számos hagyományos dohánytermesztő gazdaság véglegesen „elbúcsúzik“ a dohánytól. Alig hihető valóság Kazlov és Lépő ökonómusok arról tájékoztattak, hogy a járási Irányító sz'tv, vagyis a termelési igazgatóság nagyon komolyan veszi feladatát. Ez abból is látható, hogy Január közepéig mintegy 15 szövetkezet veztőségével tárgyalták meg a múlt esztendei zárszámadás tételeit, de csak nyolcat hagytak Jóvá. A hiányos zárszámadási bizonylatok jóváhagyása fegyelemsértéshez vezethetne, s éppen ezt kerülik el, amikor pontosságot követelnek. A zárszámadások adataiból kis előzetesként elmondhatjuk, hogy a Cajkovi szövetkezet több mint 8 millió (1) koronával túlteljesítette pénzügyi tervét. Meglepő, de valóság. Az egyébként a hegyaljai körzet határán gazdálkodó szövetkezet szőlészetéről híres, s a múlt esztendei növénytermesztési eredményei is meghaladták a sokévi átlagot. A gondovói szövetkezet, melyet két esztendővel ezelőtt a gyöngék közt emlegettek, a múlt évben több mint egy millió koronával túlteljesítette pénzügyi tervét. Persze akadnak további szövetkezetek is, mint például a löki, a nagyodi, az oroszkai, az újbarsi, az Ipolybéll, a lontói és mások, melyek hasonlóképpen zárják az 1969-es évet. A szárazság az Ipoly völgyében gazdálkodó szövetkezeteket nagyon érzékenyen sújtotta. Az ezen a vidéken termelő egyes üzemek kénytelenek hozzányúlni az üzemblztosltásl alaphoz, hogy kiegyenlíthessék a szárazság okozta jövedelem-kiesést. Ez azonban járási méretben nem lesz hatással az előre beütemezett múlt esztendei pénzügyi terv teljesítésére. Megnyugtató értesülés A szakemberek véleménye szerint az idei célkitűzések nagyobb bökkenő nélkül is valóra válthatók lesznek. Erre abból is következtetnek, hogy az őszi gabonafélék mintegy 80 százaléka kitűnő állapotban van. Feltételezhetően a vetésnek csupán öt százaléka kerül kiszántásra vagy rávetésre. A biológiai ellenőrzés ugyanis pozitív eredménnyel kecsegtet. A vizsgálat arról is számot ad, hogy eddig az évelő takarmányok sem szenvedtek nagyobb kárt. így a becslések alapján nem kerül sor kiszántásra, s ha később mégis szükség lenne erre, az sem aggasztó, mert a gazdaságok kellő menynyiségű here- és lucernamag tartalékkal rendelkeznek. A szövetkezetben lényegében ismerik a feladatokat. Igaz, hogy a társadalmi megrendelés számadatai eléggé későn érkeztek a Járásokra, de mindent egybevetve ez mégsem lényeges hiba, mert a termelők elképzelései alapjában véve egyeznek a társadalom célkitűzéseivel. Ami pedig a jövedelemmel kapcsolatos elképzeléseket illeti, idén is hasonló helyzet várható, mint tavaly volt, amikor az ügyeskedő gazdaságok növekedési prémiumot kaphattak. Jóllehet, hogy egyes üzemek, amelyek a múltban a növekedési prémiumra alapozták, Idén nélküle kissé nehéz helyzetbe kerülhetnek. Éppen azért helyes a régi igazság megszlvlelése: ma úgy termel], hogy holnapután és azután is jól élhess. Hoksza István
