Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-24 / 4. szám

Életéből

BORZOVA KÖZELEBB KERÜLT A VILÁGHOZ

A SzlllceL fennsík egyik regényes Bugában, erdőborította lankák között bújik meg a falu. Szemetgyőnyörködtető látvány letekinteni valamelyik közeli dombról a takaros házakra. Szép, festőién szép vidék, de lakóihoz évszázadok során mostoha volt a fennsík e kies sarka. Szegény favágók, szénégetők Lakták Borzovát s az a néhány gazda, akinek volt némi szántóföldje a domokon, az sem tudott megélni a földművelésből. Fuvarozással, favágással keresték ők Is a mindennapi kenyér árát kiegészítő garasokat.

Odaragadt a szegénység a kis falusi házakhoz. Így találta ott az ínséget 1945 Januárja is. Ezen az utolsó háborús télen talán még nagyobb volt a szegénység, mint az előző évek során. Pusztulás fenyegette azt a keveset Is, ami a kis hegyi falu lakóinak a nyomorúságos életet Jelentette. A

II. Ukrán Front minden ellenállást elsöprő támadása elől a falun keresztül vonultak vissza a németek. Borítva fölött, a Tótkert, Farkasortás, Lapos és a Hegyoldal vonalén még egy utolsó, kétségbeesett ellenállásra rendezkedtek be. Borzováról s a köreit községekből minden épkézláb férfit elhajtottak lövészárkot ásni, erődítményt építeni.

A szovjet egységek Jósvató felől, S Mullnka nevű domb Irányából indították támadásaikat. Borzova kát tűz közé került.

— öt hétig állt a front a falu határában, — emlékszik vissza Kovács István, a Borzova-i EFSZ egyik legidősebb tagja, a véres harcok egykori szemtanúja. — Hol a németek, hol a szovjet csapatok Irányából tévedt egy-egy lövedék az elhagyott utcákra. Az öt hét során rommá lőtték a fél falut.

Aztán egy napon — 1945. Január 13-át mutatta a naptár — elült az ágyúdőrej. Kovács István és még néhány pincékbe menekült ember kimerészkedett az utcára. Ismeretlen egyenruhás katonákat láttak. Hiányos szlovák nyelvtudásukkal s néhány, az első világháború Idején orosz földön Járt falubeli tört orosz nyelvével hamar felvették velük a kapcsolatot. Délutánra már az asszonyok Is előkerültek a pincékből, s a németek elöl eldugott kevéske készletből megvendégelték a messziről jött, fáradt harcosokat.

Huszonöt év telt el az emlékezetes Januári nap óta. Akkor, 1945 januárjában még nem sejtették Borzován, mennyire új korszak kezdődik a Szl- Ucei fennsík kicsi falujának történetében. A falusiak a háború kínszenvedéseinek végét, a nehéz, de békés élet örömét a szovjet katonáknak köszönték.

Ezen a napon született meg a borzovai új élet alapja. Az azóta eltelt huszonöt év krónikája soha addig nem látott fejlődés nyomait rögzíti. E negyedszázad során Borzova, az Isten háta mögötti falu, közel került a világhoz.

Eltartott néhány évig, míg az erdők közé zárt szorgalmas emberek eltakarították a romokat s helyükön megvetették az új élet alapjait. Négy évvel a felszabadulás után, 1949. május 15-én — a Járásban az elsők között — már megalakult a földművesszövetkezet.

— Keserves volt a kezdet, — sóhajt fel emlékeibe merülve Farkas István, az EFSZ elnöke. —■ A faluba csak lovasszekérjárte erdei út vezetett. Mikor megkezdtük az első közös Istállók építését, megesett, hogy az építési anyag ott veszett valahol az úton Pelsőc és Borzova között. Ha a szállítmányt útban érte az eső, lehetetlen volt feljuttatni a faluba. A cement ott merevedett betonná a szekereken.

De azért nem állt meg az élet Borzován. 1954-ben már villannyal világítottak a faluban és a telefont Is bevezették. Három évvel később pedig elkészült a pormentesített bekötőút. Ekkor kezdett Igazán fellendülni a falu és a földművesszövetkezet. Ma büszkén mondja az EFSZ-elnök:

— A közös alapeszközeinek értéke meghaladja a hat millió koronát és csaknem ugyanennyi az évi nyers Jövedelmünk.

Ez pedig nem csekélység. Különösen ha flgvelembeveszük, hogy a Borzoval EFSZ mindössze 750 hektárnyi területen gazdálkodik s ebből Is csupán 170 hektár a szántóföld

Ilyen feltételek között természetes, hogy a fő termelési ég az állattenyésztés. Különösen Jól jövedelmez a tenyészállat-állomány. Tavaly Is 300 ezer korona hasznot hozott a közösnek. Volt olyan üszőjük, amelyért 10 ezer koronát kaptak az aukciós vásáron.

A kiváló minőségű hegyi legelőkön közel másfélszáz darab fejőstehenet Is tartanak. Bár a szemes abrakot csak szerényen adagolhatják, mégis 300 literrel növelték az átlagos évi fejéshozamot a múlt év során. Nem kevesebb, mint 40 ezer liter tejet adtak a közellátásra terven felül. Pedig a termelési eredmények alakulását Itt a fennsíkon nagyon kedvezőtlenül befolyásolja a vízhiány. A teheneket a legelőről vissza kell hajtani Itatni a falu szélére, ha pedig három hétig nem esik, a legelőkön a fű megvörösödik, kiég. A természetes csapadék itt hamar elszivárog a mészkőhegy résein, ötvenezer koronás költséggel már fúrtak egy kutat Szlltce közelében, de a vízvezeték kiépítéséhez szükséges másfél millió koronát még elő kell teremteni.

Annál értékescebbek a Borzoval EFSZ eredményei, mert Ilyen mostoha természeti feltételek között születnek. Tavaly búzából 30, árpából pedig 27 mázsa szemet takarítottak be egy-egy hektárról. A növénytermesztés sikereinek alapja Is az állattenyésztésben gyökerezik. A nagyszámú állatállomány lehetővé teszi, hogy háromévenként minden egyes hektár szónaszfaltúira

nem unatkozik-e Így, egyedül? Kissé szomorkásán válaszol:

— Nehéz az egyedülálló nők sorsa, de én azért általában elégedett vagyok. Nehezen gondolok új pár váelőttünk. Beleegyezően bólintunk. Egy Ogy vélem, hogy olyat úgy sem találnék többet.

— Mivel tölti szabad Idejét?

— Olvasgatok. Mindenféle újságokat, könyveket, szórakozni nem igen Járok.

Jász Erzsikének már nyolcéves kislánya van. Szorgalmas férjével együtt már felépítettek egy korszerű családi házat. A munka utáni Idejét többnyire lefoglalja nyolcéves kislányának nevelése. No meg egy újabb gondot vettek a nyakukba. Hallatlan Igények vannak már faluhelyen. Nem volt elég egy új családi ház, másikat Is építenek, mert külön akarnak menni a szülőktől. Aztán most újra élére kell állítani minden garast.

— Gondoltunk már autóvételre is — mondja —, de az ú] családi ház felemészti a pénzt. Az építkezésből ki sincs a fejünk.

Lekrlncpusztáról újra a fó gazdasági udvarra hajtatunk. Bekukkantunk néhány korszerű baromfiólba, majd Koncz Bözsikével társalgunk. A hízócsirkéket neveli. Nála Is van „kozmetikai szentély“, de nem nyitja ki az

ajtaját, mert úgy látszik, titka van előttünk. Beleegyezően bólintunk. Egy ilyen huncut szemű 18 éves kislánynak még lehetnek titkai. Kérdéseinkre talpraesetten válaszol.

— Jó a munkahelye?

— Elégedett vagyok. A keresetre sem panaszkodhatom, törődnek velem szociális téren Is.

— Hát a társadalmi élet?

— Eljárogatok a rendezvényekre, kultjj restekre.

— Hogyan kezdené az életet?

— Olyan legényhez mennék, akinek autója van, természetesen jó szakmai képzettséggel Is rendelkezzék, rendes legyen, keveset Igyon, és ha így sikerül, aztán Jöhet a lakás és a gyerek.

Jót nevetünk az ötletes kislány válaszán. Aztán elbeszélgetünk még a többi Ismerős baromfígondozőnőkkel Is. Örömmel sétálgatunk, kocsikázgatunk ezen az aszfaltutakkal rendelkező gazdasági telepen, ahol a szövetkezet tagjainak már megteremtették a megfelelő munkakörülményeket ts. Nem csoda, hogy elégedettek az itt dolgozó tagok. Megfelelő kereseti lehetőség, kellő szinten van a munka kultúrája és a társadalmi élet is lassan kibontakozik a községben, úgyhogy egyre több szórakozási lehetőség Is nyílik. A sártengerből aszfaltúira szökkent az élet. Balia József

tófö.ld termőképességét legalább 500 mázsa Istállótrágyával újítsák fel.

A Borzoval EFSZ másik nagy ütőkártyája a célszerűen szervezett melléküzemági termelés. Egy Időben sok támadás érte ezt a termelési ágazatot, de a borzovalak esetében Jogtalanul. Itt ugyanis az évi 1 millió koronát Jövedelmező kőbánya és a csaknem másfél millió koronát forgalmazó építési munkacsoport nem a Jogtalan, meg nem érdemelt Jövedelem forrása, hanem a szövetkezet továbbfejlesztésének szilárd alapja. Ugyanis a melléküzemági termelés Jövedelméből építi az EFSZ az új istállókat, vásárolja az új gazdasági berendezéseket s ez a jövedelmi forrás teszi lehetővé, hogy Idén megkezdjék a másfél millió korona beruházást Igénylő ú] irodaház építését. Az ú] létesítményben az Irodák mellett helyet kap egy nagyterem, a klubhelyiség, könyvtár és más kulturális berendezések Is.

így gyarapodik, gazdagodik évrőlévre a Borzoval EFSZ, és vele együtt ez egész falu. Borzováról ma már nagyon kevesen keresnek megélhetést Idegenben. Megtalálja mindenki a számítását otthon, a szövetkezetben. Hisz tavaly Is 41 korona volt egy-egy munkaegység értéke a természetbeni

NY Arasd példát mutat

Járulékokkal együtt, Idén pedig minden ledolgozott munkaegységre 30 korona előleget fizetett ki a közös. Az előzetes számadás szerint Jelentős évvégi nyereségrészesedésre van kilátás.

Jabloncl elvtárs, a helyi nemzeti bizottság elnöke Is elismerően nyilatkozik az EFSZ-ről:

— Nem utolsó sorban a szövetkezetnek, a szövetkezet eredményeinek köszönhető, hogy az utolsó huszonöt esztendő alatt teljesen újjáépült a falu. A község polgárainak legalább

80 százaléka üj házban lakik s egyre magasabb színvonalon van a szolgál« tatást hálózat is. Az EFSZ támogató.« sával építettük fel a falusi vfzveoe« tékhálózatot, bővítettük az lskolátf parkot létesítettünk.

A felszabadulás óta eltelt negyedszázad során Borzován a felismer hetet fenségig megváltozott az élet. Aj egykori szegény favágók, szénégetők faluja a megelégedett, jómódú szövetkezeti dolgozók gazdag otthonává fejlődött. I

—KZ—

Közszolgáltatásból hárommillió

Nyárasd, mint községnév, szinte fogalommá vált az elmúlt két évtized során. Ogy tudom, Csallóköznek ebben ez élenjáró községében működik Szlovákia leggazdagabb közös gazdasága.

örvendetes tény ez. Ám a hfr nem lepi meg azokat, akik Ismerik a nyárasdlak közös gazdálkodásra termettségét, leleményességét, mindig többre, Jobbra törekvését.

Bár ezúttal nincs szándékunkban az itteni szövetkezet gazdálkodását részletesebben elemezni, mégis néhány számadat erejéig érzékeltetni akarjuk gazdagságát és eredményeinek titkát. Annál is inkább, mert a községfejlesztés rohamos tempóját a bőség igen lényegesen befolyásolja.

Mi hát e leggazdagabb szövetkezet sikereinek titka? Egy mondatban összesűríthetö a válasz: egy pillanatra sem tévesztik szem elől az embereket, akik évente több millió korona értéket hoznak létre. Például tavaly, különösebb melléktermelés nélkül, összesen mintegy 30 millió korona értékű mezőgazdasági nyerstermelést könyvelhettek el. S immár a 40 millió koronát is meghaladja a közös vagyonának értéke. Ez bizony nem csekélység! No meg az sem, hogy az 1969-es évben — előzetes számítások szerint — egy munkaegységük mintegy 55 koronát ér, amelybe nincs beszámítva a háztáji föld jövedelme.

Az említett gazdagságnak természetes velejárója nemcsak a tagok Jómódúsága, de a község városiasodása, gyors ütemű fejlődése is. A átlagosnál Jóval nagyobb egyéni Jövedelem átlagon felüli Igényeket fejleszt ki a lakosság körében. A nyárasdi ember nemcsak önmagával szemben igényes, Ьадет a helyi közigazgatástól is elvárja a közszolgáltatás mlntaszerűségét, a kulturált életforma kialakítása maximális lehetőségeinek megteremtését.

Nos, ml hát a helyzet valójában?

Ez a hajdan nádfedeles község teljesen megújhodott. Kisebb palotának Is beillő lakóházait szinte megcsodálja az Idegen. Igaz, a múlt rendszerben sem lakták ezt a községet koldússzegény emberek — kevés kivételtől eltekintve —-, de ... a szövetkezeti összefogás úgymond csodákat művelt. A két évtized szorgalma, szívós helytállása bibliai Jelzővel élve Kánaánt eredményezett.

Mi emlékeztet ebben az újjá varázsolt, háromezer lakosú községben a múltra? Csupán csak a község közepén fehérlő oszlop, amelynek kardja Altstál felé mutat. A község hajdani pallosjogát Jelképezi... Egyetlen nádasházat azért nem ártana meghagyni — ha Ilyen egyáltalán létezik! —, hogy az unokák, a Jövő nemzedék Is hivatkozhasson elődjeire: lám, Ilyen házakban, Ilyen körülmények között éltek ...

S most következzék a közszolgáltatás, amely ugyancsak átlagon felüli szinten mozog. Erről Kubík Béla, a HNB elnöke mondjon el egyetmást.

— A közszolgáltatást a lakosság szükségleteinek legmesszebbmenő kielégítésére alapozzuk. Községgazdálkodási üzemünk összesen tizenhét szakágazatot ölel fel. A sokrétű Javítószolgálaton túlmenően Jelentős forgalmat bonyolít le a péküzem, a cukrászda, az építőcsoport szakember-gárdája stb. A legjelentősebb a téglagyártás. Tekintettel a lakásépítkezések gyors ütemére, célunk az, hogy л házépítőket megszabadítsuk a téglabeszerzés és szállítás gondjaitól.

Ahhoz, hogy saját szemünkkel Is lássunk valamit, az elnök Javaslatára klkocsiztunk a téglaégetőhöz. Tekintetünk azonmód három téglaégető kemencén akadt meg.

— Ami a téglagyártás eddigi menetét Illeti — tájékoztatott Kubík Béla —, a tábori kemencéké voA a szó. Tavaly például mintegy másfél millió tégla került ki belőlük. De a téglagyártásnak ezt a módját elavultnak tartjuk. Egyrészt a szárítás eléggé hosszadalmas — három hetet vesz Igénybe —, másrészt az égetéshez szén kell. Ennek beszerzése viszont rendkívül bonyodalmas.

Itt nem mindennapos dolog készül; valamiféle ú] épület fundamentuma látható.

Mielőtt kérdésekkel ostromolhatnám az elnököt, megelőzi

— Tizennégykamrás körkemence alapjai ezek. Korszerű téglagyárat építünk, napi tízezer tégla kapacitással. Az Idén már két-két és fél millió tégla gyártásával számolunk.

Képzeletem pergó íilmszalegján máris kibontakozik a korszerű téglagyár, ahol a nehéz fizikai munkát gépek végzik. Lerövidül a szárítás Ideje, s a fontos építkezési anyag hamarabb Juthat az építkező birtokába, az eddigitől Is Jobb minőségben.

A téglamester, Kubis József arról ejt szót, hogy a téglegyártás technológiája Is megváltozik. Míg az eddigiek során a tégla nyersanyagához szénport kevertek, a körkemencében már ezt a fűtéshez használhatják fel. S hozzá teszi:

— Nyersanyag dolgában olyan bázissal rendelkezünk, hogy szinte kimeríthetetlen. Kitűnő minőségű és olyan területen van, amely hullámtér, s így a termőterület sem csökken.

Végül felfigyeltető dologra tapint: a községgazdálkodási üzemnek Igen Jól Jönne, ha építészmérnökkel rendelkezne. Igaza van!

Számos községben a házépítési a kőművesek és egyéb

mesteremberek hiánya késlelteti. Ha nem akarnak várni, kénytelenek más falvakból fogadni szakembereket. Feltéve, ha... Nyárasdon ilyen gondtól is mentesíti a helyi nemzeti bizottság az építkező lakosokat. A községgazdálkodási üzem építőcsoportjának szakemberei évente nem kevesebb, mint negyven-ötven családi házat hoznak tető alá helyben, s ha a szükség ügy kívánja, a szomszédos községekben Is.

A pompás, korszerű lakóházak ma már elképzelhetetlenek díszes vaskapuk, vaskerítések nélkül. Mindezt a lakatosok, kovácsok helyben elkészítik. A festők, mázolók, vízvezeték- és villanyszerelők sem panaszkodhatnak, hogy munka nélkül tengődnek. No meg a fuvarozó tehergépkocsi és a személyautó sofőréinek Is Jócskán akad dolguk: az anyagbeszerzés és egyéb szállítás nem kis feladat.

Külön fejezet a cukrászda. Annak ellenére, hogy rég kinőtte már „gyermekcipőit“, rendkívül nagy forgalmat bonyolít le. Fehér Gyulának, a cukrászda nagy szaktudású, sok gyakorlati tapasztalattal rendelkező vezetőjének szavai szerint évente csaknem 800 ezer koronát hoz a HNB üzemének. Készítményei kitűnőek, s Járásszerte közkedveltek. Ez a kicsi, hat személlyel dolgozó üzemrészleg igazán kitesz magáért. Csupán a dicséret hangján szólhatunk róluk. Szakavatottságuk, lelkiismeretességük nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy nemcsak helyi szükségletre termelnek.

A nyárasdi cukrászda közkedvelt készítményeit fogyasztják Vásárvámos, Diőspatony, Hodos és Dunaszerdahely édességkedvelől Is. Nyáridőben havonta mintegy 25 ezer adag fagylaltot mérnek ki, télen pedig a különféle pürék, sütemények fogynak, no meg a kávé, tea. Nem véletlen, hogy ez a cukrászda az Ifjabb nemzedék kedvelt szórakozóhelye. A cukrászda betölti Igazi küldetését. Az illetékesek nem hagyják, hogy holmi szeszputikra degradálódjék. Ha szeszesitalt óhajt valaki, az efféle igényét a vendéglőben elégítheti ki.

Nyárasd helyt-gazdálkodási üzeme sokoldalú tevékenységet fejt ki. S bizony a múlt évben hozzávetőleg hárommillió korona bevételre tett szert, aminek Igen Jelentős részét községfejlesztésre fordítják. A közszolgáltatás jövője még az eddigitől Is kecsegtetőbb. Oj szolgáltatások háza épül, amelyben a többi között a cukrászda is helyet kap, férőhelye megduplázódik. így a fiatalság tágasabb, kulturáltabb környezetben társaloghat, szórakozhat.

Lépésről lépésre kialakul majd e hosszú község központja. Például a szolgáltatások háza ott lesz az emeletes HNB-épület szomszédságában. És az új művelődési otthon Is alig száz méterre díszeleg majd, melynek építése végre-valahára megkezdődött. A hosszú vajúdásnak végeszakad, ami nem a helybeliek bűne... Olyan lesz a kultúrának e hajléka, amely csak öregbítheti a község, Illetve a szövetkezet országos hírnevét.

N. Kovács István

*