Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-24 / 4. szám

TERMELÉSI

A múlt évek folyamán sokfelé Jártam. Lehetőségem nyílott a hazai me- Bőgezdeságl üzemek százainak megtekintése mellett arra Is, hogy betekintést nyerjek több külföldi mezőgazdasági üzem életébe, megismerkedjek termelési tapasztalataikkal, és azokat lapunkon keresztül közklnccsé tegyem.

A hazai és külföldi mezőgazdasági üzemekben nagyon sok dicséretre méltó kezdeményezésre akadtam, de olyannal, mint Szentesen még soha és sehol nem találkoztam.

A nagy mfl megalkotásának ötlete Virágos Kiss Istvántól, a termelőszövetkezet elnökétől Indult. Gondos gazdaként latolgatta a lehetőségeket, amelyek elősegíthetik a szövetkezet gyarapodását és a tagságnak Is Jő megélhetési viszonyokat nyújtanak.

így megszületett tehát egy szinte egyedülállónak Is minősíthető elképzelés, amely az üvegházi virágtermesztés nagyüzemi szinten való megalapozását és fejlesztését Irányozta elő.

Az Indulás Szentesen sem sikerült jobban, mint máshol. Hagyományos, tehát nálunk Is közismert típusú üvegházat építettek, amelynek Jövedelmezősége alacsony színvonalú volt. Ennek ellenére meggyőződtek erről, hogy az összes kedvező előfeltételek megteremtése mellett kifizetődik nagyüzemi ' szinten Is virágtermesztést folytatni. A fő kérdés ezért az leit, hogyan és milyen rendszerű Üvegházakkal, s milyen virágok tertaesztésének meghonosításával lehet tnajd Jól Jövedelmező üvegházi virágtermesztést folytatni. Többszöri latolgatás eredményeként aztán elsősorban Is megegyeztek abban, hogy ha toár az előzetes számítások Is a rendkívül magas színvonalú Jövedelmezőségről tanúskodnak, akkor olyan méretű üvegházi vlrágkertészetet létesítenek, amely a szövetkezet egyik legkomolyabb Jövedelemforrása lehet. A termál vízzel fűtött üvegház-rendszer optimális termelő területét ezért 'tíz hektárban állapították meg.

Az elnök, aki felhatalmazást kapott á tsz tagságától merész elképzelések kivitelezésére, s akinek lényegében a nagyüzemi virágtermesztésben még gyakorlati tapasztalata nem volt, „nyakába vette“ az országot, hogy megismerkedjen az üvegházi növénytermesztés legkorszerűbb módszereivel. Többek között Győr környékére

Schendl Tamás agrármérnök, a virágtermesztés mestere.

Tíz hektár üveg alatt

Egy hektár ötmillió forintot jövedelmez a Szentesi Termál Tsz-ben

Is, hogy a növényzet minden évben pihent talajba kerül.

A vlrágkertészet nagyobb részén — közel öt hektáron — amerikai szegfűt termesztenek. Ez a virág mutatkozik a legkifizetődőbbnek, mert kezelése kevés munkát Igényel, mind a hazai, mind pedig a külföldi piacon nagy iránta az érdeklődés, és a többi virágokhoz viszonyítva sok virág-termést hoz. A szegfű esetében — hat forintos szálankéntl ár mellett — négyzetméterenként ötszáz forint bevételt ér el a szövetkezet.

A rőzsakertészet bárom hektárnyi területen folyik, s ott négyzetméterenként 200 forint bevételt érnek el. Egy hektáron vágőzöldet, aszparáguszt Is termesztenek [nem tűlevelű aszparáguszt). Ez négyzetméterenként háromszáz forint bevételt biztosít.

Érdekessége, hogy futtatják a növényzetet, hasonlóan, mint nálunk a komlót. A növényzet magassága eléri a másfél métert és bokronként általában 12—15 szál van. A lemetélt szálakat eztán negyven—negyvenöt centiméter hosszúakra darabolják és szálanként 60 fillértől egy forint húsz filléres árban értékesítik.

A virágok nem okoznak értékesítési gondot. A kereskedelem bármilyen mennyiségben átveszi. Persze a szegfű és a vágózöld többségét külföldre szállítják, egy fokra lehűtött állapotban.

Így termelik a szegfficsokor elmaradhatatlan tartozékát, az aszparáguszt

ökonómiai szempontból ennek a figyelmet érdemlő vlrágkertészetnek a Jelentősége abban van, hogy jő kereseti viszonyok mellett kétszázhatvan embernek biztosit munkalehetőséget — de nyáron ötszáz személy is dolgozik ott — és az összes anyagi és munkaráfordításokkal Járó költségek leszámítása után, a szövetkezetnek évente tízmillió forint tiszta jövedelmet hoz. Vagyis ennek a tizenhatezer katasztrálts holdas szövetkezetnek lényeges bevételi forrását képezi. Évi összbevétele ugyanis 260 millió forint és ebből az üvegházi vlrágkertészet körülbelül 40 millió forintot teljesít.

A kedves olvasó biztosan helyesli azt, hogy szentesi tartózkodásom alatt érdeklődéseim elsősorban Is az Ismertetett termelési ágazatra összpontols ellátogatott, ahol a sors összehozta Schendl Tamás agrármérnökkel, az üvegházi növénytermesztés egyik legkiemelkedőbb személyiségével.

Schendl mérnöknek annyira megtetszett a szentesiek elképzelése, hogy elfogadta a tsz elnökének meghívását, gondjaiba vette a szentesiek ttzhektáros üvegházi virágtermesztésének Irányítását.

A szakmérnök étiköltözésével egytdőben, vagyis ezerkllencszázhatvanhatban vette kezdetét Szentesen az üvegházi virágtermesztés korszerűsítése. Az üvegházak a mérnök tervei alapján készültek. Az első üvegházak 120 méter hosszúak és 24 méter szélesek. A másik telepen levő üvegházrendszer, amely két évvel később készült, módosított utánzata az elsőknek. Itt minden egyes üvegház 105 méter hosszú és 65 méter széles.

Mindkét típusú üvegház jellegzetes tulajdonsága, hogy áthelyezhető. Görgőkre épült és csörlők segítségéve! évenként tovább vontatják olyan területre, ahol kedvezőbb előfeltételek vannak a termeléshez. Az áthelyezés lényegesen csökkenti a termelési költségeket. Főleg azért, mert eltekinthetnek a talaj fertőtlenítésétől, a talaj előkészítése a növény alá még az áthelyezés előtti Időszakban, kedvezőbb körülmények között és így olcsóbban megoldható, mint üveg alatt, s persze nagy jelentősége van annak

Ima a tízhektároi gördíthető üveghftz-rendszer agy része.

Az állattenyésztés! munkálatok gépesítése és a vlllanyhejtású gépek és berendezések karbantartása Iránt a mezőgazdasági vállalatok egyre nagyobb érdeklődést mutatnak. Gépállomásaink éppen 15 éve végzik ezt a munkát és nemcsak mennyiségi, de minőségi szempontból ls bővítik az említett szolgáltatásokat, amelyek fokozatosan komplex Jellegűekké válnak.

A mezőgazdasági vállalatok állattenyésztési termelésének gépesítése szorosan összefügg a szocialista nagyüzemi termelés fejlődésével. A szocialista kollektivizálás előtt a szórványos kis tenyészetekben nem volt lehetőség az állattenyésztés gépesítésére. A kis gazdaságok szövetkezetekbe való tömörítése, valamint a szövetkezetek további fejlődése és gazdasági megszilárdulása után az állatok elszállásolására ÚJ Istállókat építettek, s ezekben megfelelő feltételeket teremtettek a munkafolyamatok gépesítésére. Az állattenyésztés műszaki berendezéseit 1950 óta a Kovoslužba területi vállalatai szerelték. Sajnos ezek kis kapacitása nem bizonyult elegendőnek ez egyre fokozódó beruházási építkezésekkel kapcsolatos feladatok elvégzésére.

1954—55-ben a társadalom szükségleteivel összhangban gépállomásaink megszervezték a szerelőcsoportokat. Ezek végezték el az állattenyésztési központok épületeiben az egészségügyi és műszaki berendezések, elsősorban a vízvezetékek, etetővályúk és trágyacsatornák, valamint a körben futó keparőlánc szerelését. A beruházó építkezések e szakaszában ezonhan nem fordítottunk kellő figyelmet arra, hogy a beszerelt műszaki berendezések műszaki szempontból megfelelőek legyenek és a mezőgazdasági üzemek valóban kihasználják azokat. A gépállomásokat csak akkor kérték fel gépjavításra, amikor már a berendezések szinte használhatatlan állapotban voltak. A kicsi és közép nagyságú szövetkezetekben, amelyek nem rendelkeztek saját gépjavítókkal, ennek következtében nagy káFok keletkeztek. A drága gépt berendezések nem voltak kihasználva, fokozódott a balesetveszély és a hibás villanyhálózatból eredő tűzesetek száma, mivel az épületek túlnyomó részében a villanyvezetékek és a villamos hajtású berendezések annyira hibásak voltak, hogy nem feleltek meg a munkabiztonsági előírások és az ESC követelményeinek.

Lényeges Javulást csupán 1964-ben értünk el, amikor érvényt nyert a kormány 139 és 159-es számú rendelete. Ezek a rendeletek a gépállomások feladatkörét bővítik és az adott helyzetből Indultak ki. Az állattenyésztés gépelnek és műszaki berendezéseinek Jobb kihasználása és karbantartása érdekében elrendelték, hogy a gépállomások szakemberei szolgáltatásokat nyújtanak a gépek karbantartása és Javítása szakaszán ls vagyis átvették az állattenyésztés gépelnek, valamint a villanyhajtású, hűtő és légi technikai berendezések ellenőrzését, karbantartását és Javítását.

Az 1964-től 1969-ig tartó években, amikor a kormányrendeleteket igyekeztünk életbeléptetni, részben állandósult a mezőgazdasági beruházási építkezés és a szövetkezetek és állami gazdaságok a mezőgazdasági termelés szakosításának következtében kénytelenek voltak a meglevő épületeket az ú] termelési feltételeknek megfelelően átépíteni vagy módosítani. Mindez természetesen fokozott Igényeket támasztott a szerelői munkára is. A gépállomások a szerelői munkán kívül Jelenleg a mezőgazdasági üzemek állattenyésztési központjaiban beépített gépek és gépi berendezések Javítását végzik, valamint a villamos berendezések és vezetékek felülvizsgálását, karbantartását és Javítását.

Az állattenyésztés gépelnek karbantartását és Javítását elsősorban a megkötött gazdasági szerződések alapján végzik, s ennek következtében ez a ténykedés megelőző karbantartás és gépjavítás Jellegűvé válik. Ilyen Jellegű gazdasági szerződést kötöttek gépállomásaink Szlovákia mezőgazdasági üzemelnek 35 százalékával. Növekedő Irányzatot mutat az állattenyésztés gépelnek Javítása ls, amit az alábbi adatok ls bizonyítanak: 1964-ben a gépállomások az állattenyésztést közpon-A gépállomások által nyújtott szolgáltatások bővítéséért

tokban 3959 ezer korona értékű gépjavítást végeztek, tavaly viszont az állattenyésztés gépelnek Javításáért már 13 millió 886 ezer koronát bevételeztek.

1966-ban és 1967-ben szükségessé vált a kompresszoros tejhütőgépek Javítása ls. Ilyen javítószolgálattal Jelenleg 13 gépállomás rendelkezik [Galánta, Ögyalla, Trstená, Liptovský Mikuláš, TurClanské Teplice, Losonc, Korpona, Homonna, Kassa, Kežmarok, Prešov, Michalovce és Treblšov). A kompresszoros hűtőgépek Javítását a Kovoslužby n. v. segítségével végzik, mivel a Topos šluknov gyártó céggel csupán ennek van a szerelői és szerviz Szolgálatra ügyviteli megbízása. A Jövőben Igyekezni fogunk a gépállomások által nyújtott szolgáltatásokat olyan Irányban fejleszteni, hogy a kompresszoros hűtógépek szerelését és karbantartását kizárólag a gépállomások végezzék.

A legfontosabb feladatok egyikét, a villamos berendezések és vezetékek karbantartását végző csoportok megszervezését, a gépállomások 1965-től 1969-lg sikeresen teljesítették. Ez a feladat nem volt könnyű, mivel a gépállomások nem rendelkeztek ezlrányú tapasztalatokkal és a villamos berendezések műszaki szempontból Igen elhanyagolt állapotban voltak. Abban az Időszakban a gazdasági épületek 75 százalékában ezek a berendezések nem feleltek meg az ESČ normálnak és a munkabiztonsági előírásoknak. A géphibák fokozatos kiküszöbölése után, amelyek túlnyomórészt közép- és generáljevltást Igényeltek, a gépállomások a villamos berendezések műszaki állapotát gazdasági szerződések alapján biztosítják, s ilyen gazdasági szerződést 1969-ben a mezőgazdasági vállalatok 27,1 százalékával kötöttek. A villamos berendezések és vezetékek karbantartásából származó Jövedelem az 1965-ben elért 4208 ezer koronáról 1968-ban 17 millió 104 ezer koronára növekedett. Jelenleg a villamos berendezések és vezetékek karbantartásával és Javításával a stropkovl és Kysucké Nové Mesto-1 gépállomáson kívül minden gépállomás foglalkozik fa tmaval, Nové Mesto nad Váhom-1 és a Topoľčany-1 gépállomások ezt a ténykedést átengedték az újonnan megalapított Agrostevnak). A gépállomásokon megszervezett villanyszerelő és Javító csoportok összesen 209 szakképzett villanyszerelőt és Javítót foglalkoztatnak, s egy-egy csoportban 7 ember dolgozik.

A gépállomások által nyújtott szolgáltatások rugalmasságának előfeltétele az állattenyésztés gépesítésének és a villamos berendezések és vezetékek önálló üzemnészlegt műhelyeinek kiépítése. Ezek lehetővé teszik főként a gépjavítás szakaszán a cserealapok, pl. a villanymotorok, vízszivattyúk, légrltkltók, ütemezők stb. kihasználását. A szolgáltatások választékának és teljesítőképességének jobb kihasználása érdekében, a gépállomások a szükséges műszaki gépsorok kiegészítéséhez hiányzó korlátokat, hárítékat, kutrlcákat és más berendezéseket gyártanak.

Gépállomásaink a Jövőben minden Igyekezetükkel azon lesznek, hogy képesek legyenek elvégezni az állattenyésztés gépesítésével kapcsolatos minden szolgálatot és így e téren a mezőgazdasági üzemek egyedüli szállítójává váljanak. Jelenleg Igyekeznek gépjavító szolgálatukat kibővíteni és minőségét Javítani, hogy komplex, átfogó Jellegű legyen. Az állattenyésztésnek nyújtott szolgáltatásokat a Jövőben még az eddiginél ls nagyobb mértékben Igyekeznek gazdasági szerződésekkel biztosítani. Bővítik és tökéletesítik a hűtőberendezések szakaszán nyújtott szolgáltatásokat és a szakosítás keretében néhány gépállomást a kompresszoros tejhűtőgépek, villamos vízmelegítők, takermányfüllesztők, vízszivattyúk és villanymotorok generáljavttásána szakosítanak. A gépállomások által kínált szolgáltatásokat kiegészítik a mezőgazdasági beruházási építkezések keretében szükséges villámhárítók szerelésével, javításával és felülvizsgálásával.

A gépállomások a szerelői munkálatokat továbbra is elszállttól minőségben fogják elvégezni, s ezeket terjedelmük és szakmai Igényességük szerint esetenként területi szakosítással akarják megoldani. Az első kedvező tapasztalatokat ebben az Irányban már megszerezték a s-zilázstornyok és takermánytartályok szerelésénél. A mezőgazdaságban lefolytatott egyéni és szövetkezeti lakásépítés keretében a gépállomások kiterjesztik szolgálataikat a vízvezeték, az egészségügyi berendezések és fűtőberendezések szerelésére, a bádogos és tetőfedő munkálatokra, valamint a villanyszerelői munka egész választékára.

Tehát a gépállomások szolgálataik további fejlesztése során Igyekeznek majd az állattenyésztés gépesítése és a villanyszerelés és Javítás terén elsősorban az egyetemességre törekedni. A gépállomások eddigi 15 éves áldozatkész és sikeres munkájuk folyamán már nem egyszer bebizonyították, hogy a mezőgazdasági üzemek állattenyésztésük gépesítése szakaszán teljes bizalommal támaszkodhatnak rájuk. A Jövőben Is mindent megtesznek, hogy ezt a bizalmat kiérdemeljék.

STANISLAV PROKEŠ mérnök, a Szlovákiai Gépállomások Gazdasági Szövetségének dolgozója.

«ult Persze közben értesültem orról is, hogy kétszáz katasztrálls holdon szántóföldi zöldségtermesztést foly» tatnak, hatvanezer forint hektáron* kéntl bevétel mellett. S itt Is meg* győződhettem a magyarországi keresdelem rugalmasságáról, amit az is bizonyít, hogy a szövetkezetnek még egyszer sem voltak zöldségé rtókesítésl gondjai. Persze kifogástalan minőségű zöldségféléket, de elsősorban a külföldi piac érdeklődését is felkeltő Ízletes zöldpaprikát termeszt.

A szövetkezet állattenyésztési termelése Is példás és szüntelen fejlődésben van. Szarvasmarha-állományuk ebben az évben eléri a négyezer dar rabot, Jelenleg tizenegyezer anyajuhuk Is van és az utóbbi években évente 350 ezer darab pecsenyecslrkét értékesítettek, de 1971-ben már egymilliót adnak piacra. A szövetkezet hlbrldcstrk© előállító és e célból ötvenezer tojópárt tart.

Egy jól működő termelőszövetkezetet Ismerhettem meg Szentesen. Egy olyan szövetkezetei, ahol a vezetőség valóban mindent elkövet a gazdálkodás fejlesztése, a Jövedelmezőség színvonalának emelése érdekében. S ahol a bevált kezdeményezéseket még nagyobbvonelú új kezdeményezések követik. Most a szövetkezeti sörgyár felépítését tűzték napirendre. A legfontosabbat, vagyis a beruházási eszközöket, Illetve azoknak jelentékeny részét már felhalmozta a szövetkezet. Van akarat és kedv Is a munkához. Tapasztalataim alapján tehát bátran hangsúlyozhatom, hogy ettől a szövetkezettől nekünk Is tanulnunk lehet. Pathé Károly