Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-24 / 4. szám

FALVAINK Megtisztelő név várományosai A Parasztszövetség alapszervezeti tevékenységének a munkafeladatok teljesítésén túl a tagság életkörülmé­nyeinek szüntelen javítására, egyben a falu arculatának formálására is ki kell terejdnie. Ennek velejárójaként a mezőgazdasági termelőüzemek számára nem lehet kö­zömbös annak a környezetnek a kialakítása, ahol a dol­gozók élnek. A szövetkezeteknek, azokon belül a Pa­rasztszövetség alapszervezeteinek a jövőben egyre na­gyobb részt kell majd vállalniuk a falvak rendezésében és a dolgozók társadalmi helyzetének javításában. Ä vámosladányi szövetkezetben ép­pen ezekre a kérdésekre kerestem és találtam kimerítő magyarázatot. Ada­­mi János elvtárssal, a szövetkezet 8 agyben a Parasztszövetség alapszer­vezetének elnökével sok mindenről beszélgettünk. Többek között szóba került, hogy a szövetkezeti alapszer­vezet felelősséget érez dolgozóinak társadalmi felemelkedéséért, és sok mindenért, ami Vámosledányban tör­ténik, mivel ez nem kizárólagosan belügy, hanem egyre szélesebb körű társadalmi érdek. Internacionalista helytállással A falu és a szövetkezet dolgozói, valamint vezetői száméra sokáig em­lékezetes marad a negyedszázad előtti felszabadulás. Soha nem felejtik el, kik szabadították fel Őket és űzték el a fasisztákat. Ezerktlencszázhatvan­­nyolc augusztusában Is ezt a tény­állást vették alapul, amikor nálunk sokhelyütt a Jobboldali erők és aktív támogatóik gyalázták a Szovjetuniót, és a katonai segítséget nyújtott többi szövetséges államot Tudták, érezték, hogy a katonai akciónak — mint később kiderült, — végtelenül komoly háttere volt Nem értettek egyet a bajkeverőkkel. Kap­csolatot kerestek a szövetsége« haderők magyar parancsnokságával, akik segítséget nyújtottak a mezei munkák sikeres elvégzésében: Az sem Ingatta meg őket a szövet­ségesekbe vetett hitükben, hogy azok, akik ma ámulatba ejtő gyorsasággal újra kabátot váltottak, akkoriban tanúsított internacionalista álláspont­jukért kollaboráns Jelzővel illették őket. Ez már a múlté. Tény, hogy Jelenleg nagyon nehéz hinni azoknak, akik nem is oly régen még teljesen ellentétes magatartást tanúsítottak. Vámosladány és környékének fel­­szabadulása 25. évfordulójának Léván tartott ünnepségein barátságosan üdvözölték Kovács alezredest; a szö­vetséges haderők magyar parancsno­kát, akinek katonái az 1968 augusz­tusa utáni napokban hatékony segít­séget nyújtottak a szövetkezeti mun­kák elvégzésében. A parancsnokot meghívták és szívélyesen fogadták községükben, s továbbra Is baráti, elvtársi kapcsolatot tartanak vele és bajtársaival. Ugyanakkor. fölkeresték á közelben állomásozó szovjet katonai egységek parancsnokságát Is. Ugyanis a szö­vetkezet és p Paraszts zö ve taég alap­­szervezete elhatározta, hogy még eb­ben az esztendőben fölveszi e Cseh­szlovák-Szovjet Barátság Szövetke­zete megtisztelő nevet. Az új név felvétele már meg h történt volna, de az eseményt méltó ünnepség keretében akarják lebonyo­lítani A helyi nemzeti bizottsággal való együttműködésben J mlllíő 600 ezer koronás beruházási költséggel művelődési házat építenek. Az építés első szakaszát — a gyűléstermet 250 személy részére — Januárban adják át, s az épületet május 9-én, Cseh­szlovákia negyedszázados felszabadu­lása évfordulóján avatják, és akkor veszik fel az új nevet. A művelődési ház építéséhez (me­lyet szövetkezeti klubbá alakítanak át) a gazdaság pénzben mintegy 500 ezer koronával és több százezer ko­ronát érő társadalmi munkával Járul hozzá. Ha a művelődési háj elké­szült, környékét parkosítani fogják, hogy a dolgozók kellemes környezet­ben szórakozhassanak. Mindenki a faluért, a falu mindenkiért Vámosledányban á falu csinosításá­ban kifejtett társadalmi munkának múltja van. A szövetkezet tagsága ugyanúgy, mint a falu többi lakosa, évente 32 brlgádőrát dolgozik le kü­lönféle építési akciókban. A társadal­mi munkából a lakosság közül évente mintegy 800 személy veszi ki részét, s a tevékenység pénzértéke csaknem 400 ezer koronára becsülhető. A falu fejlesztéséhez s a közösségi szellem kialakításához nagyban hoz­zájárul a szövetkezet, a pártszerve­zet s a nemzeti bizottság, amelyek minden akcióban példát mutatnak, vezetik és Internacionalista szellem­ben nevelik az érdekkörükbe tartozó dolgozókat. A szövetkezet ezenkívül aktív részt vállal a falufejlesztés más szakaszán, mint például az utak rendbentartásánál Is. Támogatják a népgazdaságot A párt és Parasztszövetség felhívá­sára a szövetkezet feleletképpen 168 mázsa marha- és 30 mázsa sertéshúst, valamint 10 ezer liter tejet adott a közellátás számára terven felül. A szakemberek most dolgozzák ki az ez évi termelési-pénzügyi tervet, melyben számolnak a termelékenység hatékony növelésével, s egyben a tag­ság szociális és társadalmi segítésé­vel Is. Legnagyobb érték az ember A szövetkezet segíti nyugdíjasait, > akik közülük Időnként bekapcsolód­nak a munkába, azoknak 50, a munka­képteleneknek (két személy) pedig 30 ár föld háztájit mérnek ki. A rá­szorultak természetbeni Jutalékot Is kapnak, az egyes személyek szociális helyzetétől függően pénzért, vagy tel­jesen Ingyen. A szövetkezet 82 nyugdíjas tagjá­nak a gazdaság megalakításának 20. évfordulója alkalmából egyénenként 500 korona hűségpótlékot fizettek ki. Teljes támogatásban részesítik a fiatalokat, hogy különféle szakiskolá­kon Jó szakemberekké válhassanak. Megkedveltetik a sport és a kulturális tevékenységet. Kitűnő asztalitenisz-és futballcsapattal rendelkeznek. Erre a célra évente mintegy 12 ezer koronát költenek. Ugyanakkor 17 ezer koro­náért hangszereket vásároltak, hogy az Ifjúság színvonalas kulturális te­vékenységet fejthessen ki. A Komáromi Területi Színházzal szerződést kötöttek, s minden fellépés alkalmával 600 korona értékű Jegyet vásárolnak a szövetkezeti tagság szá­mára. A tagok ezzel párhuzamosan becsületesen helytálltnak, termelnek, hogy alaposan fölkészülhessenek a nagyobb eredmények elérésére, mert az új név felvétele Is kötelezi őket. Büszkék rá, hogy Vámosledányban 218, s ebből a szövetkezetben 150 tag­ja van a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetségnek, tehát Jogos várományo­sai a megtisztelő névnek. Hoksza István Falvakon és városokban emlékművek ezrei emlékeznek meg a fel­­szabadítékrél, akik hősi halált haltak az ádáz küzdelemben. SIKERESEN ZÁRTÁK AZ ÉVET A BÁTORFALUSI SZÖVETKEZETBEN Bátorfalu a nagykürtösi Járás egyik kisközsége. Szövetkezete se túl hí­res, de azért nem kell szégyenkeznie, SzHaczky Bertalan, a közös elnöke ottjártunkor elmondotta, hogy az őév elég sikeres «pit számukra. Pedig valamikor volt itt elég baj. Amikor é mostani elnök átvette a szövetkezet vezetését, pénzügyileg bizony elég rosszul álltak A bátpríalustak. Ezek után Joggal érdeklődhettünk, hogy milyen möáon elkerült Javítani a szö­vetkezet pénzügyi helyzetét. — Egy év alatt majdnem teljesen sikerüli каанИИ dűlni gazdaságilag a szövetkezetét — mondotta szerényen az elnök. —• Ebben dönté szerepe volt a tagságnak, mely az év elejétől komolyan vette a tervfeladatokat, a vezetőségnek sikerült megértetni velük, hogy csak a komoly, alapos munka hozhat sikert. Az elnök szaval tényeken alapulnak. A szövetkezeti alapokat egy év alatt negyed millió koronával sikerült feltölteni, és emellett pontosan fizették a szövetkezetek teljes bérét. Nagy eredménynek számított, hogy a tagok év közben is rendszeresen kaptak prémiumot, de az év végén még a terv­­mutatók túlteljesítéséért további prémiumokat kapnak. Például a növény­­termesztésben dolgozók a heremagtermesztésból eredő terven felüli bevé­tel 20 százalékát kapják, ami kb. 100 ezer korona lesz. Elég Jelentős ősz­­szeg jutna még év végi terven felüli osztalékra is, de inkább az alapokat töltik fel, hogy megvessék a szövetkezeti gazdálkodás továbbfejlesztésének alapját. A szövetkezet, hogy a Jövőben még eredményesebben gazdálkodhasson, 17 fajta növény helyett csak hat fajtát termeszt. Az állattenyésztésben a szarvasmarha-hizlalásra, az anyakocatenyésztésre és sertéshizlalásra térnek át. Mivel a tejtermelés nem kifizetődő, a tehéntenyésztést beszüntették. A szövetkezet támogatja a méhészeket is. Az elnök szerint a Jő here­­magtermesztés annak köszönhető, hogy az EFSZ száz méhcsaládot tart és a méhek hozzájárultak a lóhere megtermékenyítéséhez. A here így hektá­ronként 4 mázsa magot adott. A növénytermesztésben is > szép eredmények születtek. A pillangósok hektárhozama rendkívül jő volt. Egy 15 hektáros parcella például 115 má­zsás hektárhozamot adott száraz állapotban. A takarmányrépa hektárho­zama elérte az 1100 mázsát. A sertéshúseledási tervét Is teljesítették, mar­hahúsból pedig terven felül is adtak. Az elnök a sikerek felsorolása után boldogan említette, hogy a tagság elégedett, és kedvező jelenség, hogy a fiatalok Is aktívan, bekapcsolódnak a munkába. A további sikeres gazdálkodáshoz minden előfeltételük meg­van. Elég takarmánnyal rendelkeznek, úgyhogy az állattenyésztést még sikeresebben fejleszthetik a jövőben. 6ólyom László, Losonc Nehéz gyermekek nélkül A nyugdíjas Horváth család egyhangú napjait váratlanul za­vartam meg néhány percre. A szén­ihiány miatt a tűzhely mellett me­legedtek, mert bizpny nem nagyon lehet pazarolni a tüzelőt. Ügy él­nek ebben a lakásban, mintha egy szigeten lennének. A gyerekek messze repültek a családi fészek­ből. Egyik lányuk Léván, Jani fiuk Csehországban, Bözsi pedig Ipoly­ságon lakik. Csak Ilonka tartóz­kodik Déménden, de annak is nagy az elfoglaltsága, és csak hébe-hó­ba. látogatja meg szüleit. Hiába, Így van ez, amikor a gyerekek is családalapítők lesznek, gyerekeket nevelnek, akkor már kevesebb Idő Jut a szülők látogatására, támoga­tására. Horváth Józsi bácsi valamikor a munka embere volt. Baracskáról került Déméndre, tízéves korában. Apja kertész volt, és a fia Is kö­vette szakmájában. Akkoriban üvegházuk volt, zöldség- és gyü­mölcsöskertjük. Szerette szakmá­ját és mindig a növények adták neki a kenyeret. Lalik kertésszel együtt 1950-ben a Déméndl Állami Gazdaságban kertészkedtek, majd később az Ipolysági Közszolgálta­tási Üzemnél. 1953-ban nagy tra­gédia érte. Elvesztette szemeviiá­­gát. Egy évig táppénzt kapott, majd 310 korona rokkantsági nyug­díjon tengődött. Csak tavaly Javult némileg a helyzete. Felesége gon­dozási díjával összesen 990 koro­nát kapnak havonta. A megélhetés­hez elég, de ruházkodásra nem futja. Horváth bácsi, annak ellenére^ hogy nem lát, mégis g’ondozgatja a kertet, kötözgetl a szőlőt, to­vábbra sem tud elszakadni kedves növényeitől. Bizony Horváthék élete nem fe­nékig tejfel, be kell osztaniuk a pénzt, hogy megélhessenek. Csak a kanárimadár, amit Jani hozott Csehországból, teszi kissé változa­tosabbá az egyhangúságot. A rá­dióból a Szabó-családot szokták hallgatni. A feleség az Új Szót, az Oj Ifjúságot és a Szabad Földmű­vest olvassa fel férjének. De sok­szor nehezen megy az olvasás, mert Horváth néninek Is fájnak a szemei. Nem is csoda, hisz eddig még a villanyt sem vezették be hozzájuk. Máról holnapra éldegél a két ember. Várják, mikor toppannak be a gyerekek, mert csak ilyenkor érzik magukat jobban. Belányi János, Dóménd Sártengerből ф Fél milliő korona beruházással korszerű utak a gazdasági telepeken Q Fürdő- és öltözőhelyiségek a baromfitelepeken ф A drogéria a munkahelyre vándorolt ф Egyre több szóra­kozási lehetőség ф Személyautónk vezetője elégedetten szedte a kanyarokat az ipolynyékl szövetkezet gazdasági udvarának asz­faltozott útjain. Olyan érzésünk tá­madt, mintha valamelyik város fő­terén kocsikázgattunk volna kereszt­­be-hosszába. Sofőrünk meg is dicsér­te a szövetkezet vezetőségét, hogy ennyi gondot fordított az utak rend­­behozására. Az elismerés jól esett Grenyo Györgynek, a szövetkezet fő­­ökonőmusának. De nyomban meg is jegyezte: — Szép ez az út. Nekünk is tetszik. De csekély félmillió koronába került a szövetkezetnek. A pénzt azonban nem sajnáltuk érte. Járműveink sok­kal kevesebbet szenvednek, mint az­előtt a feneketlen sárban, és a telep dolgozói sem teszik tönkre lábbelijü­ket. Különösen a baromfigondozónők örülnek ennek, mert a fehérnép so­kat ad magára, és hogy nézne ki, ha a csinos fiatal asszonyok sáros cipők­kel térnének haza a munkából. Néhány tiszteletkör után előszöris a lekrincpusztal baromfi újneveidé­ben kötöttünk ki, ahova szintén Jó­karban lévő út vezet. Az előcsarnok­ban két fiatalasszonnyal és egy csinos lánnyal találkoztunk. Betekintettünk a minden követelményt kielégítő kor­szerű csibeneveidébe is, utána pedig elbeszélgettünk az egyik helyiségben, amint mind a hárman a tojást válo­gatták. Főleg munkakörülményeikre és társadalmi életükre voltunk ki­váncsiak. — Hogy érzik magukat munkahe­lyükön? — érdeklődtünk. Fekete Mária, a nevelde csoport­vezetője válaszolt először. — Nem panaszkodhatunk. Igazán Jól keresünk és a munkahelyünk sem rossz. — Milyenek a munkakörülményeik? — Talán Jobbak nem Is lehetnének. — Munka közben és munka után van lehetőség a tisztálkodásra, csino­sításra? — Épp úgy, mint bármely Ipari üzemben Még melegvizes zuhanyunk Is van. — Használják? — Épp tegnap fürödtünk. A csoportvezetőnővel megtekintet­tük a fürdőhelyiséget, nagyszerűen van megoldva. Tágas helyiségben át­öltözhetnek, a mosakodás és zuha­nyozás után. Megtekintettük a kis Irodát Is, ahol parfömillat csapott meg. Tréfásan meg is Jegyeztünk: — Talán idehozták a drogériát? — Nem sajnáljuk az illatszerekre a pénzt, mert bizony akármennyire Jő is a ventilláció, a tyúkólnak mégis kellemetlen szaga van és a munka végeztével, amikor átöltözünk, egy kis kozmetikát kell csinálnunk. A kellemes környezetben a szociá­lis problémák után egy-két szót vál­tottunk még a társadalmi életről Is, a szórakozási lehetőségekről, család­­alapítási, illetve megélhetési gondok­ról. Eleinte nehezen nyilatkoztak ilyen kényes kérdésekről a nevelde dolgozói. De eztán megeredt a nyel­vük. ‘ Fekete Margitka, a három közül a legfiatalabb, igen csinos lány, csak egy kicsit tartózkodó. A legényekről nem szívesen beszél. Tömören csak ennyit mondott: „kiszámíthatatlanok“. Egyébként szívesen jár teaestekre és kulturális rendezvényekre, a fiatal lányok álmodozó korát éli. Fekete Mária fiatalon megözvegyült és ez mély nyomokat hagyott lelké­ben. Feltesszük neki a kérdést, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents