Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-24 / 4. szám

I

SZÖVETSÉGI SZEMLE

Ahol tettek bizonyítják a Parasztszövetség létjogosultságát

A Szabad Földműves hasábjain Is hírt adtunk már róla, hogy Kelet- Szlováklában bizony vajúdik a Parasztszövetség Ugye. E megállapítás alől azonban kivételt képez a rozsnyől Járás, ahol már az 1969. március 21-én megtartott Járási konferencián megalakult s azóta számos konkrét eredményt Is elért a szervezet Járási bizottsága. Ezen eredményekről a Parasztszövetség Rozsnyói Járási Bizottságának titkára, Szabó Imre tájékoztatott bennünket:

— Az első Járási konferencián megválasztott Járási vezetőség rendszereden, havonta ülésezik. Az egyes ülésszakok között négy szakbizottságunk végez sokrétű munkát. Tennivaló akad bőven, hisz a Járási szövetség 60 EFSZ-nek összesen több, mint 5400 tagját képviseli. Munkánk fő súlya a szövetkezeti dolgozók társadalmi és kulturális életének fellendítésére összpontosul.

— Milyen konkrét eredmények Jel-’ Zik a Járási vezetőség eddigi, csaknem egyéves útját?

— Szövetségünk rendszeresen és részletesen foglalkozik a mezőgazdasági dolgozók munka- és életfeltételeinek Javításával, szociális és egészségügyi szükségleteik kielégítésével. A munkakörnyezet javítására tavaly versenyt hirdettünk s a legjobb eredményt elért 6 mezőgazdasági üzem között 11 ezer korona Jutalmat osztottunk ki. Meggyőződésünk, hogy a verseny teljesítette küldetését. Eddig a Járásban 14 EFSZ rendelkezik minden Igényt kielégítő központi szociális berendezéssel, továbl 2 EFSZ-ben befejezés előtt áll, háromban Idén Indul egy-egy Ilyen berendezés építése. A szociális és egészségügyi ellátottság terén továbbá fontosnak tartjuk a szövetkezeti parasztok üdültetésének szervezését. A Peresztszövetség megalakulása óta megkétszereződött a szervezett üdülésen résztvevők száma. Tavaly cstipán téli üdülésben 150 szövetkezeti dolgozó részesült a rozsnyót Járásból s Idén ez a szám előreláthatóan tovább bővül. Sajnos, nem minden EFSZ-ben tanúsítanak kellő megértést az Agroturlst tevékenysége lránt. Sok helyen ezt a tagság előrehaladott korával Indokolják. Pedig talán éppen az Idős szövetkezeti dolgozók érdemelnék meg й; külföldi vagy belföldi üdülést. A szociális gondoskodás további Javítására a Járási szövetség egyik képviselőjét delegáltuk a JNB szociális szakbizottságába, hogy az eddiginél hatékonyabban és közvetlenebbül gondoskodhassunk a tagság nyugdíjbiztosításáról. A munka és életfeltételek további Javítását szolgálja a Járási szövetség azon törekvése Is, hogy az alapszervezetekben igyekszünk megteremteni a rövidített munkaidő és a fizetett szabadság bevezetésének feltételeit. A Járásban eddig 36 EFSZ-ben van bevezetve a fizetett szabadság, 15 szövetkezetben pedig a tagok nagy része már a rövidített, öt napos munkahét feltételei között dolgozik. A munkaidő rövidítése azonban nehézségekbe ütközik az állattenyésztés szakaszán. E téren van egy távlati elképzelésünk, amely szerint Javasolni kívánjuk a nagyobb EFSZ-ekben egy-egy alelnök megválasztását, aki a tagság szociális ügyelnek Intézésével, a munkabiztonság kérdéseivel, a tagság kulturális és társadalmi életének szervezésével foglalkozna. Ezt a Javaslatot megtárgyaljuk még a szövetség választmányi ülésén, ahol az EFSZ-ek képviselői Is közllk majd az ezzel kapcsolatos nézeteiket.

— A társadalmi élet és a szociális gondoskodás területe azonban csupán egyik része a Parasztszövetség tevékenységének. Milyen támogatást nyújt a Járási vezetőség az elapszervezeteknek gazdasági téren?

— E szakaszon főleg a termelőifelvásárlói kapcsolatok Javítását tartjuk Jelentős eredménynek. A Járási bizottság például egy fizetett dolgozót alkalmaz a teJfeldoLgozó üzemben, aki képviseli és védelmezi a mezőgazdasági termelő üzemek érdekelt. Mintát vesz a felvásárolt tejből, s ezzel elejét veszi számos vitának a feldolgozó üzem és a termelők között. Megtörténik, hogy a felvásárolt tej megromlik, mire a feldolgozó üzembe kerül. Régebben erre többnyire a termelők fizettek rá. Az ilyen vitás esetekben képviselőnk résztvesz a körülmények kivizsgálásában s nem engedi, hogy az EFSZ-ek érdemtelenül kárt szenvedjenek. Értékes eredményeket ért el a szövetség a földmflvesszövetkezetek és a felvásárló vállalat közötti kapcsolatok rendezésében Is. A szövetség közbenjárására sikerült lényegesen Javítani a mezőgazdasági üzemeknek Juttatott takarmánykeverékek minőségét s ma már az sem fordulhat elő, ami néhány évvel ezelőtt még gyakran megesett, hogy a takarmánykeverékkel töltött, ötvenkllósként eladott zsákok súlya alig volt 46—47 kiló.

Jabloncl Lajos, a járási szövetség szociális és kulturális ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke a mezőgazdaságban dolgozó nőkről és a fiatalokról való gondoskodás formáiról számolt be:

— A Járási bizottság segítséget nyújt a földmflveszövetkezeteknek üzemi napközi otthonok és óvodák építésében. Ugyancsak a nők élet- és munkafeltételeinek Javítását szolgálja a falusi közszolgáltatási hálózat bővítése. Évente megrendezzük a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok Járási találkozóját, de ezzel az egyszeri akcióval korántsem merül ki a fiatalokról való gondoskodás. Igyekszünk befolyásolni az EFSZ-ek vezetőségeit, hogy a fiataloknak szakképzettségük szerint olyan munkabeosztást biztosítsanak, amely úgy anyagi, mint társadalmi szempontból lehetővé teszi számukra jövőjük megalapozását. E téren fontosnak tartom megemlíteni azt a Javaslatot, amelyet a mezőgazdasági szakemberképzéssel kapcsolatban a Járási szövetség terjesztett a felsőbb szervek, a minisztérium és a Parasztszövetség központi bizottsága felé. Abból Indultunk ki, hogy e mezőgazdasági szakemberképzés, főleg a tanoncképzés jelenlegi formája nem biztosítja a mezőgazdasági üzemek, a szakiskolák és a tanoncok érdekelnek összhangját. A végzett növendékeket nem készíti elő kellőképpen jövőbeni hivatásuk gyakorlására. Ennek tudható be, hogy bár a Járásból évente átlag 140 fiatalt toborzunk mezőgazdasági Iskolákba, a végzett tanulóknak csupán egy negyed része vállal munkát a mezőgazdasági üzemekben. Javaslatunk lényege Jobb viszonyt létrehozni a szövetkezet, a szülők és a tanonc között. E cél elérésének egyik módja az lehetne, hogy a tanonciskolák és szakközépiskolák hallgatói szakmai gyakorlatukat abban a mezőgazdasági üzemben végeznék, amely az Iskola elvégzése után munkát biztosít számukra. A tanulók Így Jobban megismernék az üzemet, Jövőbeni munkakörüket, mélyebb és értékesebb szakmai tapasztalatokra tehetnének szert.

Lám, mennyi módja, mennyi eddig elhanyagolt területe van a Parasztszövetség tevékenységének. Egyetlen év alatt Is mennyi hasznos eredményt érhet el a szövetség ott, ahol ügyelt hozzáértő emberek őszinte Igyekezettel Intézik. Nem állítjuk, hogy a rozsnyól Járásban a Parasztszövetség vezetősége máris megoldotta a mezőgazdasági üzemek összes égető társadalmi és szociális problémáit. De már az eddigi eredmények Is elismerést érdemelnek és példaképül szolgálhatnak azon Járásoknak, ahol még most Is a földműveszövetkezet! dolgozók jtáresadalmi és érdekvédelmi szervezetének létjogosultságáról folyik a vita.

Kovács Zoltán

Támogatják a konszolidációs folyamatot

A párt ás a Parasztszövetség (elhívására többek közt a csábi szövetkezet vezetősége és tagsága Is felfigyelt, s úgy döntött, hogy teljes mértékben támogatja a konszolidációs törekvéseket. Tavaly sertéshúsból 80, kacsahúsból pedig 138 mázsát adtak terven felül kőzellátásunknak.

Ezzel persze nem szűnt meg a konszolidációs törekvés további támogatása. A folyamatot segíteni kívánják egészen a sikeres befejezésig, ami abból is látható, hogy idén a kocaállományt 10, a tehénállományt 50, a maglókacsa-állományt pedig 200-zal szaporítják. Ennek az lesz a velejárója, hogy idén lényegesen több húst és tejet adahtnak közellátásunknak, mint az előző években.

Őszintén szólva a konszolidációs törekvés bizonyos tekintetben serkentőleg hat a termelékenység növelésére. Mindamellett ezt az országos méretű folyamatot csak ideiglenes megoldásnak tekinthetjük.

A földművesek, így a csábi szövetkezet tagjai is, azt várják ax Illetékesektől, hogy ésszerűbb, az őstermelők szempontjából elfogadhatóbb, biztonságosabb gazdaságpolitikát folytassanak, mint idáig. Itt természetesen az árutermelés és az árképzés felső Irányítóinak rugalmasságára gondolunk. Arra, hogy necsak most, amikor rendkfvüli helyzetben vagyunk, hanem akkor is, amikor országos méretben többtermelég mutatkozik a termelő biztosítékot kaphasson arra, hogy kilincseién és Ismeretségen alapuld kapcsolatok keresése nélkül is elfogadható áron értékesíthesse termékeit.

Ez a kívánság persze nem a mostani időszakra, hanem a távolabbi jövőre vonatkozik, amikor sikeresen befejeztük a konszolidációs folyamatot és többlettermelésről beszélhetünk. De addig Is legalább olyan becsülettel kell dolgoznunk, mint ma a szövetkezetekben. —hal—

Megoldásra érett kérdések

A mezőgazdasági sajtő az utóbbi Időben gyakran foglalkozik a földtulajdon jogi rendezésével és a föld védelmének kérdéseivel. A mezőgazdasági szövetkezetekről szólő, most készülő törvénnyel és az alapszabályokkal kapcsolatban Is vannak bizonyos problémák. Például miképpen kellene a szövetkezeti tagoknak a földhöz és a szövetkezetihez való viszonyát Igazságosabban rendelni. Sok Ilyen írás csak az eddigi állapotot rögzíti, a legjobb esetben a legközelebbi fejlődést érinti.

A földkérdés és annak értékelése

Két feladatkörről van sző, amelyekről szeretném nézeteimet kifejteni és Javaslataimat körvonalazni. A földkérdésről és annak értékeléséről.

A szövetkezetek alakítása Idején a földművesek egyesítették földjeiket a közös gazdálkodás céljaira, de emellett az egyesített földek az egyének tulajdonéban maradtak. Azóta már húsz év telt el és az eredeti tulajdonosok lassan kiöregednek, kiesnek a munkából, elhaláloznak. A földet a jogos utód örökli még akkor Is, ha nem dolgozik a szövetkezetben, nem tagja a szövetkezetnek. Hasonlóképpen a háztájit Is, amelyet az elhalt tagnak osztott kt a szövetkezet, átveszi az örökös, használja vagy bérbeadja. A szövetkezet vezetősége sok esetben az Ilyen háztájit csak azért nem veszi el, mert a föld az örökös tulajdona és az örökös még bért sem kap érte a szövetkezettől. Sokszor

a vezetők Ideiglenesen rendezik az ügyet oly módon, hogy kárpótlást adnak az örökösnek.

Tíz-tizenöt év múlva sokan vagy már nem fognak élni, vagy pedig nem dolgoznak már a szövetkezetben. Az is lehetséges, hogy a íöld visszaadását kérik, és ha Jogi viszonyuk a földhöz megmarad, földjáradékot fognak követelni.

Nemrég az „Ekonomika poľnohospodárstva“ című folyóiratban azt olvastam, hogy a Magyar Népköztársaságban törvényt szavaztak meg, amely rendezi a föld tulajdonjogát, megállapítja a föld eladási árát és a szövetkezet a földeket megvásárolja a tagoktól. Ezáltal a föld azoknak a kizárólagos tulajdonába kerül, akik azt művelik.

Mit tartalmazzon a törvőny

Javaslom, hogy a törvény Ily mődon rendezze ezeket a kérdéseket:

1. Külön törvény állapítsa meg 1 ha mezőgazdasági terület vételárát. A legigazságosabb lenne, ha ezt 10 000 korona legmagasabb árban állapítanák meg, a föld minősége szerint.

2. Mondja ki a törvény, hogy a mezőgazdasági főidet, mint örökséget kizárólag a szövetkezet vásárolhatja meg a megállapított áron.

3. Amennyiben Idő közben történtek átírások olyan örökösökre, akik nem dolgoznak a szövetkezetben, kötelezze a törvény ezeket arra, hogy adják el az örökölt földet a szövetkezetnek.

4. A föld tulajdonának rendezését szolgálná, ha azok a földtulajdonosok, akik a szövetkezetben dolgoznak, a törvény életbe lépése után eladnák földjeiket a szövetkezetnek.

5. Mondja ki a törvény, hogy a szövetkezet a megállapított áron csak 25 ha-t vásárolhat meg. A többit — ha nem elkobzott földről van sző — alacsonyabb áron venné ét a szövetkezet.

6. A földek felvásárlására a szövetkezet alacsonyabb kamatozású hitelt kapna.

7. A földhasználat és a földtulajdon egységesítése érdekében Javaslom a községek, az egyház földjeinek és az elkobzott földeknek felvásárlását a szövetkezet által. Indokolás: ezzel a rendelkezéssel minden föld, amelyen a szövetkezet gazdálkodik, az EFSZ tulajdonába kerülne.

A tagok és a szövetkezet viszonyának rendezése

Sok dolgozó felhasználja az alapszabályok által nyújtott lehetőségeket — köztük a melléktermelés dolgozói Is — és minden kötelezettség nélkül belépnek a szövetkezetbe. Olyanok, akiknek nincs földjük, az adómentességből akarnak előnyöket szerezni. Csak addig dolgoznak, amíg ez számukra előnyös. Amikor a helyzet rosszabbodik, jobb kereset után néznek. Ezt megteszik minden következmény nélkül. Nem adnak be kötelező betétet, sem élő, sem holt leltárt Ezzel előnyt szereznek az alapító tagokkal szemben. E kérdés megoldásához Javaslom: /

Az EFSZ-ekről szóló törvényben.

rendezni kell e tagság kérdését. Tekintettel a földhasználat kérdésének olyan várható rendezésére, hogy a tagok földjét felvásárolja a szövetkezet — Javaslom a tagság Jogi rendezését:

1. Minden felvett tagnak be kell fizetni a betratásl dijat és a betétet 1 ha föld értékében (4—10 ezer korona).

2. A tagság felmondását a törvény félévi várakozást Idő után tekintse érvényesnek a folyó év Júniusának 30-tól számítva és a betét csak a kővetkező zárszámadás után legyen vlszszaflzetve.

3. A betétet 5 % kamattal kell kifizetni az elosztandó nyereség számlájának terhére.

4. Rendezze a törvény a háztáji föld területének kérdését — egy személyre tartósan 25 árat, két személyre 50 árat állapítson meg.

5. A helyi lakosságnak a betakarítási munkákra való megnyerése érdekében a toborzott egyének 25 árig terjedő háztáji földet kapjanak, a betakarítás alatt ledolgozott napok arányában.

8. A háztáji gazdálkodás kereteit a szövetkezet saját alapszabályaiban rögzítse.

Azt hiszem Itt az Ideje annak, hogy a felvetett problémákat rendezzük és azokat elvi alapon Is Igazságosan oldjuk meg. A most készülő szövetkezeti törvény erre megad minden lehetőséget, amelyet nem szabad elszalasztani. i

Ján Leiták,

a Május 1. EFSZ ökonőmusa. Banská Bystrlca-Rudlová

A

kapcsolatokon

múlik

Tél van, mégis a zöldségtermesztés problémáiról beszélgetünk Jokel Emil-lel, a hetényi szövetkezet ökonőmusával.

Azért került szőba, mert néhány évvel ezelőtt hallottam, hogy az EFSZ-ben rossz véleménnyel vannak a zöldség-kertészetről, és az a vélemény alakult ki, legjobb lesz abbahagyni a zöldségtermesztést.

Miért gondolkoztak így a szövetkezetben?

Mert a vezetőségnek ezernyi bajt okozott az értékesítés. Ha bőséges termés volt, csak fitymálták a felvásárlók.

Szerencsére voltak olyanok Is a közösben, akik nem értettek egyet a kertészet megszüntetésével, és a jobb adás-vételi kapcsolatok megteremtésében látták a hiányosságok eltávolítását. Az idő őket Igazolta. Kiválóan együttműködnek a Cadcal Jednotável és a SLOVLIK üzemmel és semmilyen kitermelt áru nem vész kárba.

Tavaly már 76 hektárnyi területen termesztettek zöldséget. Az 1 millió 876 ezer korona bevételi tervet közel fél millióval lépték túl. Nem értek el különösebb eredményeket, de a tervezett hozamokat minden fajta zöldségnél túllépték.

A kertészetben több mint 50 szövetkezeti tag dolgozik. Az ott szorgoskodók legtöbbje aszszony és lány. És ez lényeges.

A női dolgozók alkalmazásának sok mezőgazdasági üzemben nem tulajdonítanak különösebb Jelentőséget. Pedig ez szociális szempontból nagyon fontos, és ezért Is gondolkoztak nagyon helyesen azok a hetényi vezetők, akik kiálltak a kertészet mellett.

Közismert, hqgy a kertészetekben főleg asszonyok dolgoznak. Az is köztudott, hogy a Jelenlegi gépesített mezőgazdasági üzemekben nem tudnak elegendő munkalehetőséget biztosítani az asszonyoknak. Ez pedig azt jelenti, hogy a női dolgozók keveset keresnek, mivel nincs elegendő munkaalkalom a részükre.

Sok szó esik manapság a Parasztszövetség feladatköréről. Azt hiszem az Egységes Parasztszövetség, amelynek feladata a tagság érdekvédelme, mindenütt törődhetne azzal, hogy a nők részére minél több munkalehetőséget teremtsen. Ez nemcsak azért Jelentős, mert ezáltal az asszonyok több Jövedelemhez Jutnak, hanem főleg a nyugdíj szempontjából. Sok asszonynak azért van nehézsége az évek elismerésével, mert a legjobb akaratuk mellett sem tudják ledolgozni az előírt munkaegységet. Másrészt azért volt alacsony az évi átlaguk, aminek alapján a nyugdíjat kiszámítják, mert a szövetkezetben nem termeltek olyan kultúrákat, ahol szükség van kézi munkaerőre. Természetesen a Jövőben üdvös lenne, ha a Parasztszövetség kialakulóban levő Járási szervei és természetesen a központi bizottság elősegítené a normális adás-vételi kapcsolatok megteremtését, — olyan lehetőségeket teremtenének, hogy a megtermettből semmi ne vesszen kárba. - Ez pedig nemcsak a szövetkezetek, hanem az egész társadalom érdeke Is. -tt-SZABAD FÖLDMŰVES 3 1970. január 24