Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-06-20 / 25. szám

SZÖVETSÉGI SZEMLE Hatszáz mázsával többet, mint tavaly A nagyhizlalda bejáratánál elhelye­zett tartályukban 400 mázsa keverék­takarmány fér el. A muzslai egyesített szövetkezet eléggé nehéz körülmények mellett építette ezres nagyhizlaldáját, hogy valóban nagyüzemi szinten termel­hesse a sertéshúst. A vezetőkkel való beszélgetés köz­ben tudomást szereztünk róla, hogy a szóbanforgó nagyhizlalda egyszeri benépesítéséhez 1200 negyven kg-os süldő szükséges (ugyanis az előhiz­­lalást nem ebben az épületben vég­zik), s évente három állatcsoport vagyis 3X1200 hízó kerül innen piacra. A nagyhizlaldának előnye, hogy mindent gépekkel végezhetnek ben­ne, s az üzemelésnél csak két mun­kaerőre van szükség. Szóród Gyulát és Mészáros Flóriánt helyezték erre a munkaszakaszra, hogy kitermel­jék az értékesítéshez szükséges 4512 mázsa sertéshúst. Ebben a mennyi­ségben persze benne van az a 300 mázsa is, amelyet a felszabadulás év­fordulójára vállaltak., A két dolgozónak 100 kg sertéshúst kell kitermelnie egy munkaegységért, tehát ügyelniük keli a rendre, a tisz­taságra, s arra, hogy a mozgó vá­lyúkból az állatok zavartalanul táp­lálkozhassanak. Kíváncsi voltam rá, hogy körülbe­lül milyen önköltséggel termelnek 1 kg sertéshúst. Zalaba András, az egyesített szövetkezet ökonómusa megjegyezte, hogy hagyományos mód­szerrel kilenc koronába került 1 kg sertéshús termelése, de mivel a nagy­hizlaldát csak márciustól indíthatták be, még nem ismerhetik az önkölt­séggel kapcsolatos tudnivalókat, mert ahhoz nemcsak a munka és az anyag­­költségeket kell ismerni, hanem szá­mításba kell venni azt is, hogy az automatizált hizlaldában húsz vil­lanymotor működik, s az energia el­használása is beszámítódik a költsé­gekbe. A munkaköltség persze mini­mális lesz, de megmarad az elfo­gyasztott takarmány és a villamos­energia költsége, valamint a többi költségek. Mindamellett feltételezhe­tő, hogy az automatikával működő nagyhizlaldában lényegesen alacso­nyabb költséggel termelhetik a ser­téshúst. Ami pedig a régi és az új feltételek mellett termelt mennyisé­get illeti, el kell mondani, hogy idén kereken 600 mázsával termelnek több sertéshúst, mint tavaly. Menet közben persze sok mindent meg kell oldania az egyesített szö­vetkezetnek. Ezért a jövőben a koca­­állomány az ebedi gazdaságba kerül, ott nevelik a hizlaláshoz szükséges malacokat. Tehát ésszerűbb belüzemi szakosítással megteremtik a lehető legjobb feltételeket. Ennek igen fon­tos velejárója olyan takarmányalap megteremtése, mellyel képesek lesz­nek fedezni az évi teljes szükségletet. Természetesen már lépéseket tettek ebben az irányban is. Idén például búzát 800, árpát 336, kukoricát pedig 289 hektáron termesztenek. A kukorica betakarítását kombáj­nokkal és adaptérokkal tervezik. Re­mélhetőleg be tudják majd szerezni az ehhez szükséges három adaptért. Ugyanakkor jövőre egy univerzális szárítót is építenek, mert arra is nagy szüksége van a szövetkezetnek, mivel az adaptérokkal, kombájnokkal betakarított kukorica rendszerint nor­mán felüli nedvességgel kerül a rak­tárakba, s kellő gondozás, szárítás nélkül sok kár keletkezhetne ben­nük. Az univerzális szárítóban mód nyílik majd- lucernaliszt, s kapásta­karmányok szárítására is Idén a szövetkezetnek 312 vagon abrakra van szüksége, s feltételezhe­tő, hogy a jövőben az állatállomány­nyal együtt az abrak fogyasztás is emelkedik. Ezért tanácsos lesz, hogy tekintélyes mennyiségű kapástakar­mányt is megszárítsanak, s azzal pó­tolják az abrakot. A magvas takar­mányok termesztésében is vannak további lehetőségeik. Gondoskodni kellene arról is, hogy emeljék a ho­zamokat. A szövetkezet vezetői kifogásolják, hogy nem kapnak elegendő keverék­takarmányt. Állítólag a keverőüzem nem képes fedezni a takarmányszük­ségletet. A szerződést sem teljesíti. Nembeszélve arról, hogy a gazdaság csak 180 vagon gabonát adott a ke­verőbe, a többit maga darálja, s azt eteti az állatokkal, ami igen költsé­ges, mert ebben az esetben nem tel­jes biológiai értékű takarmányt kap­nak az állatok. Februárban például 21 vagon 95 mázsa abrakot etettek meg az álló­tokkal, s ebből a keverék csupán 10 vagon 89 mázsa volt, a többi saját őrletű abrak. Ezért égetően fontos lenne, hogy a köbölkúti keverőüze­met mielőbb átadják rendeltetésének. Nem ártana, ha az építők a felszaba­dulás évfordulója tiszteletére vállal­nák befejezését. Van ám itt még más bökkenő isi A szövetkezet vállalkozott hét vagon pulykahús termesztésére is. Most a vállalkozás sikere a hizlaláshoz szük­séges pulykaállomány beszerzésén múlik. Gyakran kilincselnie kell a szövetkezet vezetőinek, s ez nem min­dig jár kellő eredménnyel. Tehát ta­karmányuk van, de pulyka nincs. Ki érti ezt? Hoksza István A hízók rövidesen vágóhídra kerülnek. A gondnok és az elnök megbeszélik hová ültessék a fákat és a virágokat. Akár az iparban A felszabadítási verseny természe­tesen sok vonatkozásban megnyilvá­nul. A több hús, tej stb. termelésének vállalása mellett a szövetkezetek az emberről való gondoskodás terén is tesznek egyet mást. A szőgyéni Barátság szövetkezet­ben az elnökkel, Jozef Slabák mér­nökkel, a mezőgazdasági tudomá­nyok kandidátusával való beszélgetés közben tudomást szereztem róla, hogy a németszőgyéni részlegen a napokban adtak át a dolgozóknak egy szociális építményt fürdővel, öl­tözővel, pihenőhelyiséggel és büfével. A szövetkezet az épületet saját pénz­eszközeiből, 600 ezer koronás költ­séggel építette. A gazdaság építőcso­­portja derekas munkát végzett. Slabák elvtárs és ifjabb Centár Bé­la a szociális építmény fizetett gond­noka, bevezettek a férfi és a női für­dőbe. Ésszerűen kivitelezett zuhanyo­zókat és szekrényekkel benépesített öltözőket láthattam, majd bekukkant­hattam a pihenőterembe, ahol a dol­gozók közül többen a szabad időt új­ságolvasással, vagy pedig frissítők fogyasztásával töltötték. Akkor per­sze még csak üvegből itták a sört, de a jövőben poharak is lesznek a büfében, s a fogyasztás kulturáltabb formában történhet. A szociális he­lyiség 80 személy befogadására ké­pes. Környékének kellemessé tétele céljából fűmagot vetettek, s díszfák­kal, rózsabokrokkal telepítik be az ágyásokat. A gazdaságnak jó kapcso­lata van a magyarországi nádudvari tesz-szel, s onnan szerzik majd be az eredeti holland tulipánhagymát. A miniparkokban későbben padok is lesznek, hogy a dolgozók a nyári szabad időt kellemes környezetben tölthessék. Tájékoztattak arról is, hogy ha­sonló szociális építmény készül a barti társgazdaságban is, melyet konyhával bővítenék, mert a dolgo­zók kérik az üzemi étkeztetés beve­zetését. Ezért a barti építmény vala­mivel drágább lesz, vagy 7Ó0 ezer koronás költséggel készül: Slabák elvtárs bosszankodva megjegyezte, hogy Barton a szociális építményt már a múlt évben elkezdhették vol­na, s befejezés előtt állhatna, ha a járási higiéniai szervek ebben kezük­re játszanak. Az építés megkezdését állítólag az késleltette, hogy arány­lag sokáig várni kellett egy tervdo­kumentáció elkészülésére, mely meg­határozza, milyen villamoségőre lesz szükség az éléskamrában. Nagyon nevetséges eset ez. Véleményem sze­rint sokkal egészségtelenebb például a húsoknak nyitott tehergépkocsiban történő szállítása. Szinte ámulatba ejtő, hogy ezt a higiénikusok nem veszik észre. így történt, hogy addig nem járul­tak hozzá az építkezéshez, míg a jel­zett éléskamra fényszükségletéről szóló tervek el nem készültek. így a barti építményt csak a következő esztendő első felében adhatják majd át rendeltetésének. Jövőre azonban a magyarszőgyénl részlegen is készítenek egy szociális építményt, s ezzel megteremtik elő­feltételét annak, hogy a dolgozók munkavégzés után megtisztálkodva, átöltözve térhessenek otthonukba. Ez­zel olyan egészségügyi feltételeket teremtenek számukra, mint a korsze­rűen berendezkedett ipari vállalatok bármelvlkében van. —hai— A szabad időt ki-ki a maga módján használja fel. IIЧИ11И1НИ1—ИМИ III llid'il Ilin i Un íl i I I II • • фИъС'с£> UC0 A Šurany-i szövetkezetben Jozef Misák mérnököt, a közös elnökét fontos üzleti tárgyalás közben lep­tem meg, mégis időt szakított, hogy tájékoztasson a vállalás időtervének teljesítéséről. Az újvári (Nové Zámky) járásban ugyanis ez a gazdaság vál­lalta a legnagyobb mennyiségű (500 mázsa) sertéshústöbblet értékesíté­sét. Ez azonban még nem fejezi ki tel­jes mértékben a felszabadulás és V. I. Lenin születésének 100. évfordulójára tett vállalásukat. Kötelezettségválla­lásuk valahogy úgy épül fel, akár egy ház; tégláról téglára. Az aprónak jelentéktelennek tűnő dolgok is fon­tos tartozékai a nagy műnek. Hiszen nemcsak máról holnapra kell beren­dezkedni. A szarvasmarha tenyésztésben olyan feltételeket teremtenek, hogy a jövőt is biztosítva lássák. így pél­dául évi tervük 604 tehén tartását irányozza elő, de már most jóval na­gyobb állományuk van. Ezzel egyide­jűleg egy híján hatvan sajátnevelésű üszővel bővítik a tehénállományt. Jó eredményeket érnek el továbbá a bnrjúnevelésben is. A tervezett 227 helyett már 286-ot elválasztottak. Kü­lönös figyelmet fordítanak a nagy­hozamú elődöktől származó borjak felnevelésére, s ezzel elérik, hogy állandóan javul a tehénállomány hasznossága. Természetesen a marhahús terme­lése és értékesítése terén is szép eredményekkel dicsekedhetnek. Túl­teljesítik a félesztendős eladási ter­vet. A többletet a jövőben a tervezett egyedek nagyobb súlyban történő ér­tékesítésével érik majd el, vagyis 550 kg-os élősúlyban adják piacra a hízómarhákat. A célkitűzések teljesí­téséhez bőséges takarmánymennyiség áll a szövetkezet rendelkezésére. Az eddigi eredmények azt mutat­ják, hogy a Šurany-i részlegen több mint 36 ezer, a Kost. Sek-i részlegen közel 28 ezer, a N. Hrádok-i részle­gen pedig 55 ezer kg marhahúst ter­meltek. A további feladatok teljesí­tését három pontban rögzítették, me­lyek így hangzanak: 1. tovább töké­letesíteni a higiéniai fegyelmet; 2. mindent elkövetni az egészséges borjúállomány elválasztásáért; 3. a nagyhozamú teheneknél áttérni a napi háromszori fejésre. A gazdaság tejtermelése is kitűnő. Az említett tehénállománynál elérték az egyedenkénti 8,82 literes tejátla­got, s ezzel közel 120 ezer liter tej­többletet termeltek. A sertéshús termelésében is élen járnak. Az állomány kezdettől fogva nagyobb mint a terv előírja. így vált lehetővé, hogy a tervezett 1300 he­lyett, 1748 darab sertést (1777,62 mázsa) adtak a felvásárlóknak. Ezzel szemben a féléves eladási tervük 1600 mázsa volt, s az első fél esztendő végéig piacra adnak még 230 hízót, s így a féléves értékesítési tervüket magasan túlszárnyalják. —H— Minden részlegnek külön rendelkezésre álló pénzeszközöket. A központi vezetőség csupán arra ügyel, hogy a részlegeken kellő ko­molyságot tanúsítsanak a dolgozók iskoláztatására, erre a célra kellő pénzeszköz maradjon és a tagok, va­lamint a szövetkezet érdekeinek meg­felelően járassák a szaksajtót. Idén a bélai részleg vincellérje Boros József 28 nőt tanított a szőlő szakszerű metszésére, s mivel össz­­üzemi érdekről volt szó, az iskoláz­tatás költségeit a központi vezetőség vállalta. A központi vezetőség rendelkezik autóbusszal, s a részlegek igénylé­sére — kilométerenkénti három ko­ronás költség ellenében — tanul­­mányutakat, s üdültetést szerveznek a részlegek dolgozói számára, termé­szetesen más rendezvényeket is meg­tekintenek. Tehát ahány kilométert megtesznek az autóbusszal, annyiszor három koronát kell térítenie az igény­lő részlegnek a központi alapba. Az egyesített szövetkezet tagjai például a Bratislavában megrende­zett jégrevűt hét alkalommal nézték meg. Jártak továbbá Magyarországon, látogatják a lóversenyeket, s rövide­sen csoportosan mennek a daloló Ga­­ramvölgye kulturális rendezvényre is. A szövetkezetből tizenkét fiatal, mezőgazdasági szakmunkásképző is­kolába jár. Az ezzel kapcsolatos ta­­níttatási költséget a szövetkezet fe­dezi és zsebpénzt is ad diákjainak. A szakiskola befejezése után a fia­talok meghatározott beosztásba ke­rülnek, s csak rajtuk múlik, hogy a továbbiak folyamán hogyan érvénve­­sülnek. '—-ii— Libádon 'elkészült a korszerű, emeletes szövetkezeti ház. Az emeleten szállodát létesítenek, hogy aratáskor legyen hová elszállásolni a segítség­ként érkező kombájnosokat. Vajon egy nagygazdaságban, mint a libádi (Buba) egyesített szövetke­zet, hogyan használhatják fel a kul­turális alapon lévő pénzeszközöket? Kíváncsi voltam rá, s a központi ve­zetőségnél erről a témáról Bábi János ökonómussal beszélgettem. Később aztán Pathó Imre mérnök, az egye­sített szövetkezet elnöke is csatla­kozott hozzánk. Így tudtam meg, hogy a kulturális alap pénzeszközét négy részre oszt­ják, s minden egyes társgazdaság arányos részt kap belőle, a központi vezérkar csak minimális összeget tart meg különféle előre nem látható cé­lokra. Minden egyes részlegnek van kul­turális bizottsága, s annak tanácsára a részleg vezetősége felhasználja a

Next

/
Thumbnails
Contents