Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-06-20 / 25. szám
Mit tesznek Berencsen SZÖVETSÉGI SZEMLE Versenyben nyolc munkaszakaszon — Milyen esemény tiszteletére hirdették meg a munkaversenyt? — Hazánk felszabadulásának huszonötödik évfordulója alkalmából összesen nyolc különálló szövetkezetek közötti munkaversenyt hirdettünk meg, amely munkavetélkedés győztesei között százötvenkétezer korona jutalmat osztunk majd ki. A munkaversenyek kritériumait az egyes szakosztályok dolgozói készítették elő jóváhagyásra. Az egyes mutatók alapjában véve az állami tervből, ennek túlteljesítéséből indulnak ki. Tekintettel arra, hogy a különálló szakaszokra bontott, de egybefolyó munkaverseny az egyes mezőgazdasági üzemekre vonatkozik, a személyekre, esetleg munkacsoportokra történő feladatmeghatározást az üzemekben végzik el. — Mikor kerUl sor a verseny értékelésére? — Negyedévenként végezzük az értékelést, de vannak olyan mutatók is, melyek értékelésére év végén kerül sor. Az elérhető jutalom összege munkaszakaszonként külön mégszabott és ennek keretében van feltüntetve, hogy milyen százalékarányban részesülhet a jutalomból az elnök, továbbá az állattenyésztés, a növénytermesztés, a gépesítés vagy az ökonómiai munkaszakasz vezetője. A felmaradó összeg a többi dolgozó között lesz kiosztva. — Milyen témakörök kerültek a versenybe? — A termelési témakörökön kívül például a munkabiztonság kérdése, mert ott van mit javítani. Ha netalán halálos baleset történne valamelyik üzemben, az természetesen nem tarthatna igényt a versenyben való értékelésre. Verseny tárgyát képezi továbbá a nyilvántartás, a könyvelés, valamint a statisztika minőségi végzése is. — jó lenne talán részletezni az egyes versenytémákat. A társulás zászlójáért — Egy vegyesversenyt „a Komáromi Járási Mezőgazdasági Társulás vörös zászlójáért“ címen indítottunk. Ennek kritériumai szerint az elért hektárhozamokat négy csoportba soroljuk. Például búzából a 48 mázsás és annál nagyobb hektárhozam elérése az I. csoportba, a 44 mázsás és annál nagyobb hozam pedig а II. csoportba sorolja a résztvevő gazdaságot. Árpánál 38 mázsás hozam jelenti az I. csoportba sorolás alsó határát, a 34 mázsás hektárhozam pedig а II, csoportba sorolásra jogosít. Szemeskukoricából 55 és 50 mázsa jelenti az első két csoport alsó határát. Cukorrépából a négy csoport alsó hektárhozam fokozata 450, 400, 380 és 360 mázsa. Feltétel továbbá, hogy a társadalmi megrendelés teljesítésén felül a saját szemestakarmány szükségletnek 90 %-át maga állítja elő a gazdaság. Húseladás terén legalsó határ 250 kg hús eladása egy hektár mezőgazdasági területről, továbbá tejből 500 liter, tojásból 500 darab eladása. Egy termelésre fogott átlag szarvasmarhára 95 mázsa silótakarmány készítése kívánatos. Jutalomban a járás négy legjobb szövetkezete részesül nyolcezer, ötezer, négy-A Komáromi Járási Mezőgazdasági Társulás 1970-re szocialista munkaversenyt hirdetett meg a járás mezőgazdasági üzemei számára. Ezzel kapcsolatban érdeklődtem a társulás járási vezetőségének dolgozóitól. A kérdések zömére B á r t i Béla, a kádernevelési osztály vezetője, a főleg állattenyésztési vonatkozású kérdésekre pedig Marcinka Štefan főzootechnikus válaszolt. ezer és háromezer koronás összegben. Beruházás jellegű építkezés — A szocialista munkaverseny kritériumai között szerepel a beruházás jellegű építkezések szakaszán az építkezés ütemtervének betartása, az egy munkaerőre elért munkatermelékenység, az építési idő lerövidítése, anyagmegtakarítás, saját előállítású építőanyag felhasználás és az építési naplók helyes vezetése. Az értékelésre kétszer évente kerül sor. Jutalomban a három legjobb szövetkezet részesül kétezer, ezerötszáz és egyezer koronás összegben, az év folyamán kétízben. Könyvelés, elsődleges nyilvántartás — Áttekintés nélkül igen nehéz irányítani és jövedelmező gazdálkodást folytatni. Ezért képezi verseny tárgyát a könyvelés és az elsődleges nyilvántartás jóminőségű elvégzése, a kiadások áttekinthető besorolása, valamint az egy termelési egységre jutó közvetlen termelési költségek kimutatása, főleg állattenyésztés terén. Az. értékelés az állami pénzintézet képviselőjének jelenlétében félévenként történik. Az egyes EFSZ-ek a következő beosztású dolgozóikkal nevezhetnek be ebbe a versenybe: ökonómussal, főkönyvelővel, pénzügyi vagy anyagkönyvelővel, a komplex gépesítési brigád ökonómusával, aki az elsődleges nyilvántartást vezeti. Minden funkcióból a járás három legjobbját nyolcszáz-háromszáz korona közötti összegű jutalomban részesítjük. Állattenyésztés — Az állattenyésztés munkaterületén a versenyfeltételeket hat csoportba soroltuk — vette át a szót Marcinka elvtárs — amelyeket részletezni szeretném. A tejtermelés tehenenként! átlagos évi fokozását az 1969-ben elért eredményekhez mérjük. Három fokozatot szabtunk meg, miszerint az elsőbe soroljuk azokat a gazdaságokat, amelyekben tehenenként! évi átlagban 150 literrel emelték a fejésl átlagot, a másodikba azokat, amelyek 200 literrel, a harmadikba pedig amelyek 250 literrel fokozták a tejtermelést. A jutalmazás összege a kisebb, vagyis 200 darab fejőstehénig terjedő üzemekben 500, 1000 és 2000 koronában van megállapítva, a 200—400 tehenes állományban 1000, 1500 és 2000 koronában, a 400 tehénnél nagyobb állományban pedig 1500, 2000 és 2500 koronában. Azok az üzemek, amelyekben az első félévben 1500 literes, az egész évben pedig 3000 liternél nagyobb évi tehenenkénti fejési átlagot érnek el, jutalomban részesülnek. A jutalom kifizetésének feltétele még, hogy 1970 végén a gazdaság elérje a tervezett tehénállományt. A jutalomból az EFSZ elnöke 35 °/o-os arányban, a zootechnikus 40 °/o-os, a tenyészet vezetője pedig 25 %-os arányban részesülhet. A tehénállomány fokozása érdekében 100 koronás jutalom jár minden tehénért, amely számbelileg fölötte van az 1970. január 1. nyilvántartott állománynak. Az elnök a jutalom 50 %-ában, a zootechnikus ugyancsak 50 %-ában részesülhet. A hízómarhák napi és darabonkénti súlygyarapodásáért az egész állomány átlagában 1000 koronás jutalom jár, ha ez eléri a 0,85 kg-ot. Ebben a csoportban és a következő háromban szintén a jutalom 35 %-át az elnök, 40 %-át a zootechnikus, 25 %-át pedig a tenyészetek vezetője kapja. Az anyasertések évi alomszáma legalább 16 malac legyen átlagosan, ha részt kívánnak venni a verseny ezen részében. A kilátásba helyezett félévi jutalom 100 anyasertésig 500 korona, 200 anyasertésig 1000 korona, 200-on felül pedig 1500 korona. A hízósertések napi 55 dkg-os átlagos darabonkénti súlygyarapodásáért a félévi és az egészévi jutalom 1000 korona. A tojótyúkok első félévben elért 105 tojást számláló átlagos termeléséért 1500 korona, az egészévi 200 tojásért pedig ismételten 1500 korona jutalom jár. Ezt csak akkor szabad kifizetni, ha a tojótyúkállomány nem csökkent az 1970 január elsején nyilvántartott létszám alá. Növénytermesztés — A növénytermesztés területére vonatkozó versenyfeltételeket négy csoportba soroltuk — szólt ismét Bárti elvtárs. — Az öntözőberendezések kihasználását szem előtt tartva kívánatos az öntözést leginkább megháláló növények lehető legnagyobb arányú termesztése, a berendezések maximális kihasználása és legalább 30 %-os termésnövelés elérése az öntözetlen növényekkel szemben. A három legjobb EFSZ 2500, 2000 és 1500 koronás jutalomban részesül. A takarmányalap saját kitermelése a cél, ezért versenyfeltétel a szemestakarmányok 95 %-ban történő saját kitermelése, az egy marhaegységre való legalább 10 mázsa széna és 60 mázsa silőtakarmány előállítása ős a szántóföld legalább 20 %-án végzett évelőtakarmány termesztés. Jutalomban 5 EFSZ részesül, 3000—1000 korona közötti összegben. A búza és a kukorica hektárhozamainak emelése a további célkitűzés. Az első és a második termelési csoportosításban hektáronként 60 mázsa szemeskukorica és 50 mázsa búza kívánatos. A nyolc jutáimat utólag szabjuk meg. A harmadik és a negyedik termelési csoportban szemeskukoricából 55 mázsa, búzából 42 mázsa az alsó határ. Itt is nyolc üzem részesül jutalomban 4500—1000 korona közötti összegben. Az öntözés, a takarmánytermesztés, a búza és a kukoricatermesztés terén jutalomban résszesülő EFSZ- ekben az elnök 35 %-os, az agronómus 40 %-os, a csoportvezető 25 %-os arányban részesedik e jutalomból. A szőlészetben legalább 60 mázsás hektárhozamot kell elérni, hogy a 2500—500 koronával jutalmazott öt EFSZ közé kerüljön az üzem. Az elnök 30 %-ban részesül a jutalomból. Gépesítés — A lehető legjobb gépkihasználás és a legnagyobb teljesítmény elérése a cél a gépesítés szakaszán. A nagytraktorok teljesítményét átlaghektárban figyeljük. A kukoricabetakarítás gépei közül a kukorica betakarító adapter teljesítményét, a gabonakombájn, a kukoricakombájn teljesítményét tartjuk szem előtt. A legjobb eredményeket elérő szalmaprés, valamint a cukorrépabetakarító géppárok teljesítményének értékelése a további versenyfeladat. Összesen hét csoportban kerül sor három-három díj kiosztására 1000—500 korona közötti összegben. Mind a hét esetben a jutalomból az elnök 35 %-ban, a gépesítő 40 %-ban, a csoportvezető pedig 25 %-ban részesül. Az egyetemesen gépesített brigádok közül a három legjobbat jutalmazzuk majd, 2000—1000 koronás jutalommal. A járás három legeredményesebb újítóját szintén jutalmazzuk. Munkabiztonság — A munkabiztonsági verseny két fő feltétele, hogy ne legyen halálos baleset és súlyos baleset az üzemben. A jutalmazást háromszáz alkalmazottig három díjjal, azon felül egy díjjal végezzük. Az ellenőrző bizottságok tevékenységének aktivizálására három díjat tűztünk ki, az értékelésre 1971 januárjában kerül sor. Minden remény megvan rá, hogy a nyolc főbb munkaszakaszon meghirdetett szocialista munkaverseny jó gyakorlati eredményeket hoz. KUCSERA SZILÁRD AZ EMBER A DUNAMOCSI (MOCA) EFSZ TAGJAI NAGY MUNKÁT VÉGEZTEK KÖZSÉGÜK BEKÖTŐ UTAINAK, JÁRDÁINAK RENDBEHOZÁSAKOR. EZZEL KAPCSOLATBAN, VALAMINT AZ EMBERRŐL VALÖ GONDOSKODÁS VONATKOZÁSÁBAN ÉRDEKLŐDTEM A SZÖVETKEZET EGYIK VEZETŐ DOLGOZÓJÁTÓL, SZÁLAI JÓZSEF ZOOTECHNIKUSTÖL. Berencsen (Branč), a nyitrai járás egyik déli fekvésű községében Morvái István, az EFSZ elnöke nyilatkozott arról, hogy náluk milyen módon használják fel a rendelkezésre álló kulturális alapot. Tízezer koronát szántak a szakmai továbbképzésre. Első akcióként januárban a traktorosok kétnapos oktatásban részesültek, melynek során a közutakon történő közlekedés szabályainak ismereteit frissítették fel és az erőgépek hajtóművének és más szerkezeti részeinek összeállítását, működését boncolgatták. Az állattenyésztésben dolgozók számára állategészségügyi jellegű előadáson való részvételt tettek lehetővé, filmvetítéssel egybekötve. Az EFSZ állattenyésztésének vezetője, valamint a növénytermesztés vezetője három-háromnapos szakmai tanulmányúton vettek részt belföldön. Ami a külföldet illeti, kétszer voltak Magyarországon. Elsőként az állattenyésztési csoport kelt útra. Huszonnyolc személy autóbusszal érkezett a Balatonhoz, ahol a közeli mezőgazdasági üzemekben szakmábavágó tapasztalatok iránt érdeklődtek. Hasonlóképpen huszonnyolc személy részvételével a mezei csoport indult el Balaton-melléki tanulmányútra. A Balatonújhelyi Állami Gazdaságból igen gazdag kertészeti és gyümölcsészeti tapasztalatokkal tértek vissza. Négy szövetkezeti tag részt vett Romániában olyan tizennégynapos üdülésen, melynek programjában mezőgazdasági üzemek látogatása is szerepelt. További négy személy járt Jugoszláviában tizennégynapos kiránduláson, hat személy pedig a Szovjetunióba látogatott. Azon kívül hat úttörő vett részt tizennégynapos nyári üdülésen a Balaton mellett. Az EFSZ ezen kívül támogatja a helybeli futballcsapatot. Az elmúlt évben felszerelés vásárlására és az autóbusz menetdíjának térítésére összesen tizenkétezer koronával járultak hozzá. Építettek a futballistáknak egy öltözőt, amelyet idén még zuhannyal látnak el. Ennek költsége tízezer koronát vesz igénybe. A szövetkezetnek szerződése van a Komáromi Magyar Területi Színházzal. Ennek együttese hozzávetőleg havonta egyszer tart előadást a nyitrai színpadon. Minden előadásra negyven jegyet vásárolnak. Húszán vettek részt a fővárosban bemutatott jégrevűn. A község lakosainak körülbelül nyolcvan százaléka magyar nemzetiségű, s a szövetkezet dolgozóinak összetétele is hasonló. A magyar tagok részére anyanyelvűk szerinti sajtótermékeket rendeltek meg, mégpedig a Szabad Földművest és az Üj Szót, a párttagok számára még a pártéletet is. A különböző rendezvényeket illetően nagyon jó az együttműködés a HNB-vel. A szomszédos EFSZ-ekkel is jó az együttműködés. Ilyen például a nagykéri, a nagycétényi és a csehi EFSZ. Együtt járnak a nyitrai színházba is. A nagykéri szabadtéri színpadon bemutatott előadásokra szívesen eljár az ifjúság, de az idősebbek is, például a magyarországi művészek műsorára. Nemrégiben ünnepelték az EFSZ fennállásának 20. évfordulóját, amely alkalomból a járási ismeretterjesztő intézet munkatársai úgynevezett élőújsággal kedveskedtek a szövetkezet tagságának. Ez tulajdonképpen egy kiállítás volt, amelyen fényképek segítségével bemutatták a falu és az EFSZ két évtizedes fejlődését. Idén négy személy utazik a Szovjetunióba, nyolcán mennek Jugoszláviába, tizenegy úttörő utazik nyáron a Balatonhoz, Romániába ketten jutnak el az AGROTURIST mezőgazdasági utazási iroda közreműködésével. —ksz— Szövetkezetünk már a múlt év* ben is nagyban hozzájárult a járdák építéséhez, hiszen az összes szükséges kavicsot brigádmunka formájában szállítottuk traktoraink, pótkocsiaink segítségével a szükséges helyre. Ezt követően a faluban széjjelágazó közutak rendbehozásához ugyancsak jelentősen hozzájárult szövetkezetünk, amikor az alapozáshoz használt kavicsot ingyenesen szállítottuk a helyszínre. — A szövetkezet udvarán az utakat szintén rendbe hozták? — Erre az árvíz után került sor. A szövetkezet udvarán keresztül vezető betonütat akkor létesítettük, de a bekötőutak jelenleg még földutak. — Nem gondoltak arra, hogy virággal díszítsék a munkahelyek környékét? — Az újonnan épülő irodaház előtt esetleg' parkosítunk majd, de a gazdasági udvaron, legalábbis ezidáig erről nem volt szó. Takarítással igyekszünk rendet tartani az istállók körül. — Lehetőségük van az állattenyésztésben dolgozóknak munka után átöltözniük, tisztálkodniuk? — Ezen a téren nálunk még hiányosságok vannak, mert szociális épületünk nincsen, azonban az egyes istállókban mód van a mosakodásra és öltöző helyiség áll rendelkezésre. — Az emberek és állatok szempontjáből egyaránt fontos higiénia érdekében vajon tesznek-e valamit? — Rendszeresen fertőtlenítjük az istállókat, az anyasertések ólait, mégpedig kétszer évente, ősszel és tavasszal. A napi munkarend szerint az állatgondozók meszezik a talajt, tisztítják az ablakokat. — Mit tesznek a tagság munkabiztonsága érdekében? — Munkabiztonsági előadónk az egyes munkahelyek, munkacsoportok dolgozói számára rendszeresen tart előadásokat, gyakorlati oktatásban részesíti őket az emberi egészségre veszélyes tevékenység közbeni védelmi intézkedések betartásának módjáról, a védőfelszerelések használatáról. Az oktatáson való részvétel kötelező. — Milyen a helyzet a gyerekekről és az öregekről történő gondoskodás terén? — A tagság gyermekei az állami óvodába járnak. Nyugdíjas tagjaink háztáji földet kapnak. Ennek területe húsz ár szántó és tíz ár szőlő. — Az orvosi kezelés nem körülményes a tagok számára? — Ezen a téren nincsen problémánk, mivel a körzeti orvos községünkben lakik és rendel. Tagjaink részt vesznek a szinte szabályos időközökben végzett védőoltásokon, röntgenvizsgálatokon és általános egészségügyi vizsgálatokon, ami munkabeosztás szerint általában félévenként ismétlődik. A fogorvosi rendelőbe Komáromból járnak ki az egészségügyi dolgozók, így a megszabott napokon tagjaink kezelésben részesülhetnek. — Kihasználják tagjaik az üdülési lehetőségeket? — Főleg a téli időszakban járnak el, legfeljebb egyhetes üdülésre. Ide elsősorban azok kerülnek el, akiket munkatevékenységük értékelése alapján javasolunk. Idén tervbe vettünk egy néhánynapos autóbuszos országjárást, amelyet szakmai ismeretek szerzésével is egybekötünk. Továbbá a Budapesten ez év augusztus 28-tól szeptember 30-áig megrendezésre kerülő 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár megtekintését is tervbe vettük, amelyen jelentős lesz a külföldi kiállítók részvétele. Ennek a rendezvénynek a megtekintését szakmai szempontból különösen fontosnak és tanulságosnak tartjuk. A legutóbbi kiállítás alkalmával háromnapos kirándulást rendeztünk, és így módunk volt egy kicsit a Balatonnál is időzni. Ezt idén valószínűleg hasonlóképpen szervezzük meg. — A közellátás községükben vajon jói működik-e? — Az elmúlt évtől kezdődően ez a probléma már megoldódott, mert az eddigi Jednota fűszerüzleten kívül épült egy új önkiszolgáló bolt, amelyben az élelmiszerek mellett ipari cikkek is vásárolhatók. Ipari cikkeket egyébként egy szakosított üzlet is árusít. A jelenlegi helyzettel, nagy vonalakban az asszonyok és a férfiak is elégedettek, így panaszra ezen a téren nincsen ok. —ksz—-* v
