Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-06-20 / 25. szám

Szabad A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK HETILAPJA Bratislava, 1970. június 20. Ara 1,— KCs XXI. évfolyam, 23. szám. Lapunk tartalmából: 8. oldal: A szőlő kártevői és betegségei Vanek Gáspár mérnök Írása 10. oldal: Mezőgazdasági termékek, eszközök és szolgáltatások a joggyakorlatban 13. oldal: Emlékezünk ... Tóth Dezső Írása Mezőgazdasági terme­lésünk gépesítésének ötéves távlata A mezőgazdaság fejlődésének az 1971-től 1975-ig terjedő ötéves terve a mezőgazdasági termelés állandó növekedésével számol a mezőgazda­­sági munkaerő létszámának fokozatos csökkenése mellett. A soron követ­kező 5 évben Szlovákia területén a mezőgazdasági dolgozók létszáma a jelenlegi 280 ezerről 230 ezerre csök­ken. A munkaerő csökkenése a me­zőgazdaságban világszerte közismert jelenség, nem lehet megállítani, a hiányzó munkaerőt csak a tökéletes gépek és a kemizáció pótolhatják. Ebből a szempontból kellett kidol­gozni a mezőgazdaság gépesítésének a koncepcióját is 1975-ig, illetve 1980-ig, melyben kifejezésre jut az egyes gépesítési eszközök szükségle­te az 1971-től 1975-ig terjedő időszak­ban. Az igényelt gépek korlátozzák majd az élőmunka-szükségletet, csökken­tik a veszteségeket és a termelési költségeket, megoldják a termelési folyamatok automatizálásának kérdé­seit. A mezőgazdasági gépek terve­zésénél elsődleges szempont lesz az automatizáció lehetőségeinek bizto­sítása. A következő évtizedben a gép­iparnak mintegy 100 technológiai vo­nalat kell megoldania. E technológiai vonalakon belül mintegy 190-féle új gépesítési eszköz előállítására lesz szükség. Ebből 120-at kell itthon ki­fejleszteni és legyártani, a többit külföldről hozzuk be. A gépesítés fejlesztésének 1980-ig terjedő távlati koncepciójára kapcso­lódik a gépesítési eszközök szükség­leti terve, melyet az SZSZK Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisztériu­ma közösen dolgozott ki a Szövetke­zeti és Magánföldművesek Szlovákiai Szövetségével az 1971—1975-ös évek­re. Az igényelt gépek összetételében visszatükröződik a nagyüzemi tech­nológia további terjedésének követel­ménye,. hogy a munkatermelékenység növekedése pótolhassa a feltétele­zett munkaerőcsökkenést. E szempontok és feladatok teljesí­tése a soron következő ötéves idő­szakban évről évre növekvő jelentős pénzeszközöket igényel. Szükséges, hogy ezek a pénzeszközök a jövőben a bővített újratermelést is szolgál­ják. A gépesítési alapok jelenlegi helyzete ugyanis rendkívül kedvezőt­len az állóeszközök magas fokú el­használódása következtében. Az 1971—75-ös években azokat a különbségeket is ki kell küszöbölni, amelyek a Cseh és a Szlovák Szocia­lista Köztársaság között a mezőgaz­dasági gépekkel való ellátottság te­rületén mutatkoznak. 1000 hektár mezőgazdasági földterülete például Csehországban 32,6 traktoregység jut, Szlovákiában pedig 22,8 traktoregy­ség. A járvaszecskázók esetében az 1000 ha m. f.-re eső gépek aránya 130:56,4, a burgonyakombájnok ese­tében 11,2:0,5, a kétmenetes cukor­répa-betakarítás gépei esetében 18,5:4,6. Ezt a kedvezőtlen állapotot több tényező idézte elő. Fő okozója a gépek elosztásában alkalmazott helytelen eljárás volt, amelyik 1970-ig a 74:26 arányértékből indult ki. Ez a rendszer nem tehette lehetővé a me­zőgazdasági termelés egyenletes technológiai fejlődését az egész Cseh­szlovák Köztársaság területén. Ezt a hiányosságot már az 1970-es évben és a következő évekre vonat­kozólag úgy fogjuk kiküszöbölni, hogy a keresettebb mezőgazdasági gépek elosztását és a mezőgazdasági technikai eszközök gyártásának el­osztását az illető országrészek brutló mezőgazdasági termelésének részará­nyában, vagyis 69:31 arányértékben valósítjuk meg. Ha az elosztást a mezőgazdasági földterületek arányá­ban, illetve a főtermények vetésterü­leteinek arányában állapítanánk meg, az arány még kedvezőbb lehetne, és­pedig 65:35. A mezőgazdasági gépek 1971. évi igénylése lényegesen nagyobb az idei­nél, pénzben kifejezve 254 millió ko­ronával több. Lényeges emelkedés mutatkozik egyes mezőgazdasági gé­pek esetében. Az igénylések ily nagy­arányú növekedését főleg az okozza, hogy a mezőgazdasági vállalatok megrendelései főleg tavaly és az idén hiányosan voltak kielégítve. A fő mezőgazdasági gépeknél a so­ron következő években az alábbi fej­lődéssel számolhatunk: Traktorok: Szlovákia mezőgazdaságában 1970 január elsejéhez 37127 traktort tar­tottunk nyilván 1625 000 HP együt­tes teljesítménnyel. 1975-ben traktor­parkunk együttes teljesítménye eléri az 1720 000 HP-t. Az egy traktorra eső átlagos teljesítmény értéke je­lenleg 36,7 HP. Jelenlegi traktorpar­kunk összetétele az alkalmazott be­takarítási gépek szempontjából nem kielégítő. Jelentős a traktorok fizi­kai és erkölcsi elhasználódása. Még mindig dolgozik 3200 darab Z—25-ös traktor, ami az egész traktorpark 10,5 %-át képezi, továbbá 3500 darab Z—3011-es traktor, amelyek az 1956— 1961-es években, iletve 1963-ig vol­tak legyártva, tehát már ki kellett volna őket selejtezni. Feltételezzük, hogy 1975-ben az egy traktorra eső átlagos teljesítmény értéke eléri a 41,7 HP-t. Az 1971— 1975-ös években átadandó traktorok átlagos teljesítménye 50 HP lesz, fo­kozottabb mértékben számolunk a 80 lóerős traktorokkal, 1973 után pedig a 120 lóerős traktorokkal is. Mező­­gazdaságunknak az 1971—75-ös évek­ben együttvéve 15 400 új traktorra van szüksége. Szállítöeszközök: Szlovákia mezőgazdasági vállalatai 1970 június elsejéhez 34,184 darab traktoros pótkocsival rendelkeztek, átlagban 4,1 tonnás terhelhetőséggel. A gyakorlat 1971 után inkább az 5 tonnás pótkocsik után érdeklődik, a nagyobb teljesítményű trakotorok­­hoz pedig 8, 10 és 12 tonnás pótko­csikat fognak gyártani. Ezek termé­szetesen önkiürítő rendszerű pótko­csik lesznek az oldalak automatikus lekapcsolásával. A traktoros pótkocsik száma 1975- ben eléri a 47 500 darabot. Tekintve, hogy a jelenlegi pótkocsi-park nagy­mértékben elhasználódott, a legkö­zelebbi 5 évben 23 600 új pótkocsira lesz szükség. A szállítási követelmények kielé­gítésében jelentős szerepet játszik a teherautó-fuvarozás is, melynek ré­szesedése a jövőben növekedni fog. Ehhez azonban új teherauők kelle­nek, melyekből a következő 5 évre 5460 darabot terveztünk. A teherautó­­fuvarozás elsősorban a gabonahor­dást, a répaszállítást, a műtrágyaszál­lítást és a vetőmagszállítást szolgálja majd. A gabonabetakarítás gépesítési eszközei: Feltételezzük, hogy az idén már elérjük a gabonabetakarítási eszkö­zök optimális mennyiségét. Ez any­­nyit jelent, hogy a jövőben csak a selejtezésre kerülő gépek pótlásáról lesz szó, ami évente 500 kombájn biz­tosítását teszi szükségessé. Az új kombájnok teljesítménye másodper­­cenkint 6 kg lesz. Meg kell azonban oldani a hegyvidéki körzetek kom­bájnellátását is, 2—2,5 kg/sec teljesít­ményű kombájnokkal, melyekből ösz­­szesen 450—500 darabra lenne szük­ség. Legalkalmasabb ilyen típus pél­dául a Volvo. E kombájnok nélkül nem lehet helyettesíteni az e terüle­teken mindezidáig alkalmazott önkö­­töző-gépes betakarítási rendszert. A gabonakombájnok kihasználásával számolunk az olajosnövények, a he­remagvak és a szemeskukorica beta­karításánál is. A takarmánybetakarításnál 1975-ig: el akarjuk érni az önbegyűjtő pótko­csik alkalmazását a begyűjtési terü­let 17 %-án. E feladat teljesítéséhez 5500 önbegyűjtő kocsi kell, melynek 20 %-a önmeghajtású lesz. Függesztett járvaszecskázóból 1975-ig- 2985 - da­rabra lesz szükség. A szálastakar­­mány-terület 61 .%-án . járvaszecská­­zókkal tervezzük a betakarítást, első­sorban füllesztett széna és szénaliszt készítése céljából, továbbá silózás­hoz és zöldtakarmányetetéshez. A hegyvidéki körzetek REFORM típusú önjáró kaszálőgépeket is igényelnek, melyekből mintegy 500 darab szüksé­ges. A gépesítési-fejlesztési terv kidol­gozása során különleges figyelmet fordítottunk az állattenyésztés gépesítésére, a munkatermelékenység növelése és a munkák könnyebbé tétele érdeké­ben. Az állattenyésztési gépesítés kö­vetelményeinél elsősorban abból in­dultunk ki, hogy növeljék az egy dol­gozóra számított tartott állatok szá­mát. A mezőgazdasági gépesítés megál­lapított szükségleteinek elérése és teljesítése feltételezi, hogy az igé­nyelt gépek a szükséges mennyiség­ben állnak majd rendelkezésre és jó műszaki-gazdasági paramétereik lesz­nek. Ezekhez tartozik a magasabb sebességi fokozatok melletti alkal­mazhatóság, a munkaszélesség kiter­jesztése, az automatizáció alapelvei­nek érvényesülése, a gépkezelők lét­számának és a gépek súlyának csök­kentése, az üzemelési megbízhatóság növelése, a jó technikai kezelési le­hetőség, és természetesen elegendő pótalkatrész bebiztosítása valameny­­nyi géptípushoz és gépi berendezés­hez. FR MANDA Szovjet gyártmányú „óriástraktor“ (szántásra, kultiválásra, vetésnél, betakarításnál, szállításnál egyaránt használják) iránt nagy volt az érdeklődés a Budapesti Nemzetközi Ipari Vásáron. A traktor motorja 210 lóerős. népművészet seregszemléje A CSEMADOK Központi Bi­zottsága Zselízen évről évre megrendezi a népművészeti együttesek bemutatóját. A múlt hét végén megrendezett dal- és táncünnepélyen nemcsak csehszlovákiai magyar együt­tesek léptek fel, hanem cseh, szlovák, ukrán és más nemze­tek legjobbjai is. A magyaror­szági vendégeken kívül egy jó képességű finn kórusnak is tapsolhatott a közönség. A csehszlovákiai magyar tanítók énekkara tavaly járt az ezertó országában, és ezt a látogatást viszonozta az a kiváló kórus, amelyről csak a legnagyobb elismerés hangján beszélhe­tünk. Nemzetközi találkozó szín­helye volt a zselízi park. Sok nemzet fia ajkáról szállt a dal, s ropták a táncot. A két napon keresztül meggyőződhettünk arról, hogy a CSEMADOK a hosszú évek során valóban so­kat tett a népművészetért. Talán külön kell üdvözölni a felnövekvő nemzedékkel való törődést. Az utánpótlás szere­peltetése nemcsak élményt nyújtott a közönségnek, ha­nem az ifjak szempontjából is sokat jelentett. Mindenki derű­sen fogadta az apró emberke Újvári Pali konferálását, eki talpraesettségével, leleményes­ségével talán egy felnőtt mű­sorvezetőt is felülmúlt. A népművészet seregszemlé­jének kiemelkedő pontja volt az állami gazdaság üzemi klub­jában megrendezett találkozó. Vass Lajos közismert, közked­velt karnagy vezette a műsort, s a hagyományokhoz híven megénekeltette a közönséget. Az ott töltött két óra valóban művészi élményt jelentett min­denkinek. A táncosok, a zene­karok, a hazai és külföldi szó­listák tudásuk legjavát adták. Amit láttunk, hallottunk, va­lóban felejthetetlen élményt nyújtott. A CSEMADOK sokéves tevékenysége meghozta az iga­zi „termést“. A lévaiak, a lé­deci éneklőcsoport, a rima­­szombati, fülekpüspöki tánco­sok és általában minden együt­tes komolyan felkészült, s ki­váló teljesítményt nyújtott. A szervezőket dicséri, hogy az üdezöld pázsitos parkban minden ülőhely foglalt volt. Főleg a szövetkezetek jóvoltá­ból (talán külön ki kell emelni a zselízi állami gazdaságot, amelynek jelentős része volt a rendezésben, jegyvásárlásban) már jó előre biztosítva volt a közönség. A közönség sokoldalú ellátá­sáról csak az elismerés hang­ján lehet írni. A felsőtúri szö­vetkezet meglepetésre jó mi­nőségű epret is árült a talál­kozón. A fák hűs árnyékával övezett parkban mindkét nap csak jőkedélyű embereket lát­tunk, akik szívből tapsoltak az együttesek kiváló teljesítmé­nyének és örömmel vették tu­domásul, hogy vendéglátó ipa­runk olyan ellátást tud biztosí­tani, amelyre valamennyien kellemesen emlékezünk. —tt—

Next

/
Thumbnails
Contents