Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-17 / 3. szám
TAPASZTALATOK Hódmezővásárhely egyik büszkesége az Alföldi Porcelángyár Akik valamikor Jártak Szeged-környékén biztosan tudják, hogy Hódmezővásárhely, ez a harmincezer lakosú dél-magyarorsziágl város, még nem Is olyan régen a sok szegényéről volt híres. Erre utalnak a város történelmi eseményei Is, főleg az ezernyolcszázas évek végén lezajlott szegényparaszt-lázadások, amelyeket Szántó Kovács János szervezett és vezetett. Az egykori parasztvezér emlékét kegyelettel őrzi az utókor, parkkal övezett szobrát ott látjuk Hódmezővásárhely főterén. A munkás-paraszt (hatalom alkotó törekvései lényeges minőségi változást eredményeztek ebben a várokban is. Azt mondhatjuk, hogy Csongrád megye egyik ipari központjává lett. Itt létesült a háromezer munkást foglalkoztató Alföldi Kötöttárugyár, kiterebélyesedett az Agyagedénygyár és 1967-ben termelni kezdett az Alföldi Porcelángyár, amely Jelenleg ezerötszáz munkást foglalkoztat. Ezzel Hódmezővásárhelyen is megszűnt a munkanélküliség és az azt kísérő szegénység, s egyes Jelenségek arra utalnak, hogy e városkában lévő üzemek lassan már munkaerő-hiánnyal küzdenek. Magyarországi tartózkodásom Idején — hála vendéglátóimnak — módomban állt kissé betekinteni a város legifjabb ipari üzemének, az Alföldi Porcelángyár életébe. Higi László igazgatóval és a szakszervezet üzemi vezetőségének elnökével beszélgettem, s ők kalauzoltak a gyári „terepszemlém“ alkalmából is. Nem szakmám a porcelánkészítés, s így érthető, hogy a legkorszerűbb, félautomata gépi berendezéseknek és a termelési folyamatnak csak laikus szemlélője voltam. Ennek ellenére határozottan tudatosítottam, hogy ennek a gyárnak, amely évente háromszázezer lakást tud ellátni mosdó- és vécékagylóval, valamint további porcelántárgyakkal, s mely gyár jelenleg a KGST egyik elismert minta-üzeme, nagy szerepet játszik az egészségügyi és tisztálkodási lehetőségeket nyújtó porcelángyártmányok iránti növekvő igények kielégítésében. Nem beszélve arról, hogy termékeinek legalább egy (harmadát külföldre, főleg a Német Demokratikus Köztársaságba, Hollandiába, Indonéziába és Jugoszláviába szállítja, miáltal komoly tényezőként Járul hozzá az ország külkereskedelmi forgalmának növeléséhez. Az igazgatóval való beszélgetés folytán megtudtam, hogy az Alföldi Porcelángyár azért létesült, mert Magyarország egyetlen egészségügyi porcelángyára, amely Budapesten működik, csupán hatvan százalékra tudta kilégítenl a hazai igényeket még abban az időben is, amikor a lakásépítés üteme meg sem közelítette a mai szintet. S azért épült e korszerű gyár Hódmezővásárhelyen, hogy könnyítsen az egykori szegények életén, no meg a kincset érő földgáz miatt, ami helyben van és ezért kedvezően befolyásolja — főleg társadalmi szempontból — a termelési költségek alakulását. Ez a gyár annak ellenére, hogy Jó hírneve már nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatokban is közismert, fejlődésének időszakát éli. Napról napra szebb, rendezettebb és terjedelme is növekszik. Nemrég egy új üzemág, a porcelánedény-gyár nyitotta meg kapuit. Igaz ugyan, hogy termékei a Herendi porcelánnal még nem vetélkedhetnek, de ugyanakkor az Is igaz, hogy Hódmezővásárhelyen léteznek a porcelánedény gyártása fejlesztésének, illetve tökéletesítésének előfeltételei, amelyek nemcsak a gyár vezetőinek szakismereteiben és a dolgozók munkaszeretetében nyilvánulnak meg. A fejlődés szempontjából rendkívüli Jelentőséggel bír az Is, hogy Vásárhely és környéke az agyagedény-készítés gazdag hagyományaival rendelkezik és az edény bízzak Állatorvosokra a mesterséges MEGTERMÉKENYÍTÉS TECHNIKAI RÉSZÉT! Ä jó húsellátás titka Sok szó esik manapság nyilvános fórumokon, sajtóban, rádióban a húshiányról. De a falusi és városi asszonyok is eléggé ingerült hangon beszélnek erről, akik a mészárszékek előtt hosszú sorokban ácsorognak. És gyakran hiába... Mi az oka, hogy Jóval kevesebb lett a hús, és miként lehetne a legrövidebb időn belül ellátni ezzel a nélkülözhetetlen élelmezési cikkel az üzleteket, hogy a vásárlóközönség elégedett legyen? Ezt a nagy kérdést már kormány-férfiak, miniszterek feszegették, az újságírókról nem Is beszélve. A húshiány okának magyarázata igen egyszerű. Kevés a Jó tehén, a borjú, a növendék- és hízómarha. Ugyancsak kevés az anyasertés, a malac és a sonkasertés. És miért kevés?! Mert tavalyelőtt szemet hunyt az állam a tehenek tömeges selejtezése, „brokkolása“ fölött, s eléggé könynyelműen sok ezer hízómarhát exportált külföldre. De sok szövetkezet sem Járt el elég meggondoltan — különösen az anyagi gondokkal küzdők — mert eladták a legjobb teheneket, hogy sok pénzhez Jussanak, a selejt-marha viszont maradt. Ezt persze csak akkor tehették, ha meg volt az üszőutánpótlásuk. No és legyünk őszinték, egyes mezőgazdasági üzemekben az állattenyésztés még ma sincs azon a szinten, ahogy azt a növekvő igények megkövetelik. Gyakran hallható: inkább kevesebb, de jó hasznú, mint sok értéktelen tehenet tartsunk. Ez a megállapítás nem hangzik rosszul, csak önkénytelenül is felvetődik a kérdés, miért sok a kis tejhozamú tehén, helyettük nem lehetne inkább sok nagy hasznú tehenet tartani? De igen! Lehetne, ba a rossz tehenekkel együtt a helytelen takarmányozási és fejésl technikát is likvidálnánk, valamint a rossz munkaszervezést, a fegyelmezetlenséget, a protekcionizmust, a felelőtlenséget és a rossz elnököt egyaránt. Ha ezt tennék, mindjárt kevesebb lenne a meddő, idült tőgybetegségben szenvedő, s egyéb betegségek miatt elapadt, mihaszna tehén, mely idő előtt kényszervágásra kerül. A cél tehát: a Jócskán lecsökkent tehénállomány feltöltése Jő hasznú, egészséges, fiatal fejőstehenekkel, amit az állam egyéb Intézkedések mellett megfelelő árpolitikával, a terven felül felvásárolt tehenek utáni premizálással el is akar érni. Mindezen felül tanácsos lenne, ha a tehenek biztosítását felülvizsgálnák, s úgy módosítanák, hogy a tehenészetek dolgozói kénytelenek lennének több gondot fordítani az állatok testi épségére. Fgy-egy tehén kényszervágása, vagy elhullása ugyanis nem nagy kárt Jelent a gazdaságnak, különösen, ha az állatorvosi kárjelentés kedvező — és ez legnagyobbrészt kedvező —, mert az Állami Biztosító a kárt gavallérosan megtéríti. A tehenek selejtezésének leggyakoribb oka a meddőség. Ajánlatosnak tartanám viszont, ha a mesterséges megtermékenyítést, de főleg annak technikai részét — megfelelő díjazás ellenében — az állatorvosok vennék át. Az állatorvos szakavatottabb, finomabb az érzéke a sterilitás Iránt, ami az eredményes fogamzás fontos kelléke. S még valami: az állatorvos tekintélye eredményesebben befolyásolhatja a tehenészetek dolgozóit abban az Irányban, hogy a tehenek és üszők csendes üzekedését felismerjék, s az üzekedéseket idejében jelentsék. Ugyanakkor mesterséges megtermékenyítés közben idejében és közvetlenül megállapíthatják az állatorvosok a belső női nemiszervek rendellenességeit és betegségeit. A két borjazás közti időszakot — amely túlságosan tág — lényegesen lerövidíthetik. A megfelelő mennyiségű és kiváló hasznú tehenekkel rendelkező orszá gokban a tehenek mesterséges megtermékenyítését már régóta az állatorvosok végzik. Miért vagyunk mi kivétel ilyen téren? Készül a húshiány elleni nagy offenzfva. Biztosak vagyunk abban, hogy a lelkiismeretes munka több szaktudás, a pénz befektetése, a rejtett tartalékok feltárása a több húsért vívandó csatát kedvezően dönti el. Dr. Izsót Zoltán állatorvos, Rimaszécs díszítésnek, színezésnek is gazdag öröksége van. Bíztató, hogy a gyár vezetősége számol e gazdag hagyományokkal és a jövőben Jellegzetes hódmezővásárhelyi porcelán edények gyártását szorgalmazza. Az Alföldi Porcelángyár vezetősége, mint azt az igazgató is hangsúlyozta — szívesen megy tanulni a porcelángyártás elismert mestereihez még külföldre is. A Csehszlovák Porcelániparral is jó kapcsolatuk van. Főleg a znojmói és a Karlovy Vary-1 Porcelángyárral vannak Jó viszonyban. A Znojmói Szaniter-porcelángyárban ismerkedtek meg bővebben a mázolás gépesített technológiájával. Persze a tapasztalatgyűjtés nemcsak egyik részről, nemcsak a magyarok részéről mutatkozik hasznosnak, hanem a fiatal magyar gyártól is tanulhatnak már valamit a mi porcelángyártóink. Állítólag nagy érdeklődést tanúsítanak a csehszlovák porcelánipar vezető dolgozói az Alföldi Porcelángyár által gyártott samot tokok iránt. Ilyen, vagyis samot tokokban égetik ki az edényeket. S ennek a gyárnak sikerült olyan tokokat kifejleszteni, amelyek száz fordulót kibírnak, ellentétben a hagyományos samot tokokkal,, amelyek csupán hat fordulóra, tehát hatszor! edényégetésre voltak alkalmasak. Ugyanakkor ezeknek az új tokoknak az az előnyük is meg van, hogy az edények selejtmennyiségét minimálisra csökkentik. Egy ÚJ gyárat láttam Hódmezővásárhelyen. Egy gyárat, amely az egykori szegénycsaládok utódainak — 1742 forintos havi átlag kereset mellett — emberi életkörülményeket biztosít. Egy gyárat, melynek ugyan már eddig is jó neve van, de amelyiknek szerintem nem Is annyira jelene, hanem inkább jövője van. Igen! Van jövője egy ilyen gyárnak, ahol a munkások lelkiismeretesen dolgoznak és ahol a termelés szervezői, irányítói és fejlesztői nemcsak a Jelenre, hanem a jövőre is gondolnak, s közben nem feledkeznek meg a legfontosabb tényezőről, az értékek sokaságát létrehozó emberről, az üzemek dolgozóiról sem. Az Alföldi Porcelángyár vezetősége — a Szakszervezet üzemi vezetőségével karöltve — már most, tehát a termelés megindulását követő első években Is bizonyított. Az üzemfejlesztéssel járó gondok mellett napirenden tartják és sorrenben megoldják azokat a kérdéseket is, amelyek a dolgozókról való sokrétű szociális és kulturális gondoskodás elmélyülését tükrözik. PATHÖ KAROLY A mííanyagfólia hasznosításának újabb módszere Növényház-típusok, szerkezeti elemek, automatikával működő növényházi berendezések tanulmányozása közben a World Corps, London 1967. 19. kötetének 6. számában találtam Brodway M. cikkére, amelyben hordozható japán növényházakról ír. A címből ítélve egyszerű szerkezeti elemekre gondol az ember, amelyek könnyen átszerelhetők egyik helyről a másikra. A cikkből és még inkább a mellékelt ábrán látható megoldásból azonban hamar felismeri a szakember, hogy itt másról: egyszerű, nagyon leleményes, sokoldalúan hasznosítható módszerről van szó, amelyhez az ugyancsak egyszerű műanyag szerkezeti elemek adják a technikai feltételt. A napfény hőenergiájának ennyire gazdaságos hasznosításában, különböző földrajzi helyeken, a körülmények szerint változtatott megoldások kombinációival a hőtárolás lehető legolcsóbb módszerét ismerjük meg. A fekete fóliával takart termőföld öntözést és talajművelést nem igényel; hőszigetelő tulajdonságát már hazánkban is széleskörűen ismerik és hasznosítják. Ha erre könnyen szerelhető fóliaalagutat helyezünk, biztosítjuk kedvező fagyvédő hatását. Tudjuk, hogy tartósabb lehűléskor ez a szigetelő hatás viszonylag csekély és a melegigényes növények tartósabb fagyvédelmére nem is elég. Mínusz 5 C fok alatt hamar lehűl a belső hőmérséklet és —4 C fok hideget nagyon kevés melegigényesebb növényünk visel el. Más lesz a helyzet, ha az eddig leírt fóliaborításon kívül fóliasátrat is húzunk a több, egymás mellé elhelyezett fóliaalagút fölé. Ilyen módon a többszörös védelem a hőgazdálkodásnak ennyire differenciált megoldása, olyan összesített védelmet nyújt, amely éghajlatunk mellett korai időszakban (februárban) több, eddig kockázatosán hajtatott zöldségnövényünk biztonságos és korábbi termesztését teszi lehetővé (fűtés nélkül). Amikor az időjárás engedi, a fóliasátor más növényen helyezhető el. A fóliaalagutak további szigetelő szerepe megmarad mindaddig, amíg arra a szabadföldi körülmények figyelembevételével szükség lehet. A fekete fólia, említett szerepét az egész termelési periódusban betölti. A műanyagalagút szintén új helyen, új hasznosításra vehető igénybe. Tiborcz György A takarmányozás és a gyapjú növekedése Angol kutatók szerint a gyapjú növekedésére a takarmányban levő fehérjéknek csak mintegy 7 %^a ihat. Ennek a viszonylag rossz hatásfoknak egyik oka a meg nem emésztett fehérje; a másik oka viszont az, hogy a gyapjú fehérjéje 13 % císztint tartalmaz, viszont a takarmányfehérje nagy átlagban csupán 3 °/o cisztint és metionint nyújt. Az előgyomorban végbemenő emésztés értékesítést rontó hatásait óhajtották kiküszöbölni azzal, hogy fehérjét vittek az oltógyomorba. A kazein formájában adott fehérje a gyapjúnövekedés intenzitását jelentősen elősegítette. Ezt a fehérjét a juh sokkal jobban értékesítette, amit az bizonyít, hogy a kazein összes kéntartalmú aminosavainak 50 %-a volt kimutatható a gyapjúban. Viszont a zselatin adagolásakor — csekély kéntartalmú aminosavszintje miatt — a gyapjúnövekedés rossznak bizonyult. További kísérletekben a kazeint kéntartalmú aminósavakkal dúsították. Az így bevitt keverék hatására a gyapjútermelés tovább nőtt. Ügy találták, hogy ha a juh elegendő szálastakarmányt kap létfenntartására természetes úton és kazein + aminosav adagolást is az oltón keresztül, ugyanolyan gyapjút növeszt, mint fehérjékben bőséges, természetes takarmányozáskor. A juh emésztésének további vizsgálata során kitűnt, hogy a bendőben végbemenő mikrobás tevékenység során a csekély fehérjetartalmú keverékek fehérjeértéke nő, a nagy fehérjetartalmú keverékeké meg csökken. Fontos lenne a fehérjék bomlásának megakadályozása, mielőtt az oltógyomorba kerülnek. Lehetséges a bakteriális tevékenység gátlására antl" biotikumokat etetni. A rezisztencia kialakulása miatt azonban nem számíthatunk tartós eredményre ilyenkor. Érdekes az a kísérlet, amelynek során a takarmányok bendőben tartózkodásának rövidítésére törekedtek konyhasó adagolásával. A sóra ívott nagy menynyiségü víz és a gyorsabb bendötartalom-mozgás a gyapjúnövekedést serkentette. A hőkezelés csökkenti a lebontódást a bendőben és javítja a fehérjék értékesülését, azonban néhány nélkülözhetetlen aminosav bizonyos mérvű pusztulásával is számolni kell. Alkalmasnak látszik a bendő és az oltó kémhatása közötti eltérés és bizonyos bevonóanyagok alkalmazása. Ezt jelenleg az ilyen anyagok drágasága akadályozza. Több reménnyel kecsegtet a fehérjék kémiai módosítása, például formalinos kezelés segítségével. Így az oldhatóság csökken és nő az ellenállás a mikróbás tevékenység iránt. Az így kezelt fehérjék növelték a gyapjútermelést. A kéntartalmú aminosavak egyszerű kiegészítő adagolása jelentős érzékenységük miatt alig célravezető. Ezért a fehérjékhez hasonlóan bevonó eljárások kimunkálása lenne szükséges. Feltételezhető, hogy a fehérjék és kéntartalmú amlnosavak együttes formalinozása sikeres lehet. (McDonald, I. W.) Tapasztalatok a vetőgumó darabolásáról Gyakran előfordul, hogy a termelők, ha nincs elegendő vetőgumójuk, a hiányon a nagyobb gumók feldarabolásával igyekeznek segíteni. Ez az eljárás Európában szükségmegoldásnak számít, de Amerikában a nagy gumójú fajtáknál rendszeresen alkalmazzák, hogy csökkentsék a vetőgumő-felhasználást, s ezzel Javítsák a burgonyatermesztés gazdaságosságát. Az NDK-ban számos kísérletet végeztek annak eldöntésére, hogy mi módon kerülhető el a terméscsökkenés a vetőgumók darabolása esetén. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a vágott gumók ültetése után a termés rendkívül gyenge lett. Az eddigi vizsgálatokból kitűnt, hogy a termés alakulását részben kórtani tényezők befolyásolják. A gross-lüsevitzi növénynemesítő intézetben három éven át végeztek kísérletet ép és felezett gumókkal. A 16 fajtával végzett kísérletben fajtánként egészen csekély eltérés mutatkozott hol az ép, hol a felezett gumók javára. Természetesen a gumókat úgy darabolták, hogy minden darabon megfelelő számú rügy maradjon és a területegységre számítva a darabolt vetőgumók súlya megfeleljen az ép vetőgumók súlyának. Ezért a 75 g-os ép burgonyákhoz képest a 150 g-os gumókat csak felezték, a 250 g-os gumókat négyfelé vágták. Így többé-kevésbé egyenlő feltételeket teremtettek élettani szempontból az ép és a darabolt gumók között. A burgonyagumók darabolása azonban sokkal nagyobb veszélyt Jelent növényegészségügyi szempontból. A darabolással ugyanis egyrészt könynyen átvihetők a vírusos betegségek egyik gumóról a másikra, másrészt a nagy sebfelület tág kaput nyit a baktériumos fertőződések (elsősorban a nedves rothadást előidéző Pectobacterium carotovorum var. atroseptívum) számára. A vágásfelületek vegyszeres fertőtlenítése a darabolt gumók életképességének megóvásával gazdaságosan nem oldható meg, a darabolt vetőgumók ellenállóképességét a vágásfelületen záró hegszövet képződésének előmozdításával igyekeztek növelni. Az erre irányuló vizsgálatok azt ^javasolják, hogy elsősorban vlrusbetegségektől mentes fajtákat daraboljanak. Ha a vírusmentesség nem teljes, akkor a darabolást végzők két késsel dolgozzanak felváltva, s az egyik kés állandóan a fertőtlenítő folyadékban álljon. Mivel a fajták a rothadással szemben különböző mértékben ellenállók, a rothadásra hajlamos fajtákat nem szabad darabolni. A kb. 6 C°-on tárolt vetőburgonyát a darabolás előtt kb. egy héttel 15— 20 C°-ra kell felmelegíteni. A darabolt burgonyát ugyanezen a hőmérsékleten, száraz helyiségben kell tárolni, ahol a páratartalom 50 %-on aluli. Nagyon ajánlatos, hogy az elültetés előtt kb. egy héten át így szikkasztott burgonyát előhajtessák. Az ültetés előtti napon a vágott burgonya hőmérsékletét a talajhőmérsékletnek megfelelően kell beállítani. A gumókat jól előkészített, nem túl nedves és megfelelően felmelegedett talajba kell ültetni. Neubauer, W. — Prehn, H. SZÁRAD FÖLDMŰVES "J 1970. január 17.
