Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-17 / 3. szám

TAPASZTALATOK Hódmezővásárhely egyik büszkesége az Alföldi Porcelángyár Akik valamikor Jártak Szeged-kör­nyékén biztosan tudják, hogy Hód­mezővásárhely, ez a harmincezer la­kosú dél-magyarorsziágl város, még nem Is olyan régen a sok szegényéről volt híres. Erre utalnak a város tör­ténelmi eseményei Is, főleg az ezer­­nyolcszázas évek végén lezajlott sze­­gényparaszt-lázadások, amelyeket Szántó Kovács János szervezett és vezetett. Az egykori parasztvezér em­lékét kegyelettel őrzi az utókor, parkkal övezett szobrát ott látjuk Hódmezővásárhely főterén. A munkás-paraszt (hatalom alkotó törekvései lényeges minőségi válto­zást eredményeztek ebben a várokban is. Azt mondhatjuk, hogy Csongrád megye egyik ipari központjává lett. Itt létesült a háromezer munkást foglalkoztató Alföldi Kötöttárugyár, kiterebélyesedett az Agyagedénygyár és 1967-ben termelni kezdett az Al­földi Porcelángyár, amely Jelenleg ezerötszáz munkást foglalkoztat. Ez­zel Hódmezővásárhelyen is megszűnt a munkanélküliség és az azt kísérő szegénység, s egyes Jelenségek arra utalnak, hogy e városkában lévő üze­mek lassan már munkaerő-hiánnyal küzdenek. Magyarországi tartózkodásom Ide­jén — hála vendéglátóimnak — mó­domban állt kissé betekinteni a vá­ros legifjabb ipari üzemének, az Al­földi Porcelángyár életébe. Higi László igazgatóval és a szakszervezet üzemi vezetőségének elnökével beszélget­tem, s ők kalauzoltak a gyári „terep­szemlém“ alkalmából is. Nem szakmám a porcelánkészítés, s így érthető, hogy a legkorszerűbb, félautomata gépi berendezéseknek és a termelési folyamatnak csak laikus szemlélője voltam. Ennek ellenére határozottan tudatosítottam, hogy en­nek a gyárnak, amely évente három­­százezer lakást tud ellátni mosdó- és vécékagylóval, valamint további por­celántárgyakkal, s mely gyár jelenleg a KGST egyik elismert minta-üzeme, nagy szerepet játszik az egészségügyi és tisztálkodási lehetőségeket nyújtó porcelángyártmányok iránti növekvő igények kielégítésében. Nem beszél­ve arról, hogy termékeinek legalább egy (harmadát külföldre, főleg a Né­met Demokratikus Köztársaságba, Hollandiába, Indonéziába és Jugoszlá­viába szállítja, miáltal komoly ténye­zőként Járul hozzá az ország külke­reskedelmi forgalmának növeléséhez. Az igazgatóval való beszélgetés folytán megtudtam, hogy az Alföldi Porcelángyár azért létesült, mert Ma­gyarország egyetlen egészségügyi porcelángyára, amely Budapesten működik, csupán hatvan százalékra tudta kilégítenl a hazai igényeket még abban az időben is, amikor a la­kásépítés üteme meg sem közelítette a mai szintet. S azért épült e korsze­rű gyár Hódmezővásárhelyen, hogy könnyítsen az egykori szegények éle­tén, no meg a kincset érő földgáz miatt, ami helyben van és ezért ked­vezően befolyásolja — főleg társa­dalmi szempontból — a termelési költségek alakulását. Ez a gyár annak ellenére, hogy Jó hírneve már nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatokban is közis­mert, fejlődésének időszakát éli. Nap­ról napra szebb, rendezettebb és ter­jedelme is növekszik. Nemrég egy új üzemág, a porcelánedény-gyár nyitot­ta meg kapuit. Igaz ugyan, hogy ter­mékei a Herendi porcelánnal még nem vetélkedhetnek, de ugyanakkor az Is igaz, hogy Hódmezővásárhelyen léteznek a porcelánedény gyártása fejlesztésének, illetve tökéletesítésé­nek előfeltételei, amelyek nemcsak a gyár vezetőinek szakismereteiben és a dolgozók munkaszeretetében nyil­vánulnak meg. A fejlődés szempont­jából rendkívüli Jelentőséggel bír az Is, hogy Vásárhely és környéke az agyagedény-készítés gazdag hagyo­mányaival rendelkezik és az edény bízzak Állatorvosokra a mesterséges MEGTERMÉKENYÍTÉS TECHNIKAI RÉSZÉT! Ä jó húsellátás titka Sok szó esik manapság nyilvános fórumokon, sajtóban, rádióban a hús­hiányról. De a falusi és városi asszonyok is eléggé ingerült hangon be­szélnek erről, akik a mészárszékek előtt hosszú sorokban ácsorognak. És gyakran hiába... Mi az oka, hogy Jóval kevesebb lett a hús, és miként lehetne a leg­rövidebb időn belül ellátni ezzel a nélkülözhetetlen élelmezési cikkel az üzleteket, hogy a vásárlóközönség elégedett legyen? Ezt a nagy kér­dést már kormány-férfiak, miniszterek feszegették, az újságírókról nem Is beszélve. A húshiány okának magyarázata igen egyszerű. Kevés a Jó tehén, a borjú, a növendék- és hízómarha. Ugyancsak kevés az anyasertés, a ma­lac és a sonkasertés. És miért kevés?! Mert tavalyelőtt szemet hunyt az állam a tehenek tömeges selejtezése, „brokkolása“ fölött, s eléggé köny­­nyelműen sok ezer hízómarhát exportált külföldre. De sok szövetkezet sem Járt el elég meggondoltan — különösen az anyagi gondokkal küzdők — mert eladták a legjobb teheneket, hogy sok pénzhez Jussanak, a se­­lejt-marha viszont maradt. Ezt persze csak akkor tehették, ha meg volt az üszőutánpótlásuk. No és legyünk őszinték, egyes mezőgazdasági üze­mekben az állattenyésztés még ma sincs azon a szinten, ahogy azt a nö­vekvő igények megkövetelik. Gyakran hallható: inkább kevesebb, de jó hasznú, mint sok értéktelen tehenet tartsunk. Ez a megállapítás nem hangzik rosszul, csak önkény­telenül is felvetődik a kérdés, miért sok a kis tejhozamú tehén, helyettük nem lehetne inkább sok nagy hasznú tehenet tartani? De igen! Lehetne, ba a rossz tehenekkel együtt a helytelen takarmányozási és fejésl tech­nikát is likvidálnánk, valamint a rossz munkaszervezést, a fegyelmezet­lenséget, a protekcionizmust, a felelőtlenséget és a rossz elnököt egy­aránt. Ha ezt tennék, mindjárt kevesebb lenne a meddő, idült tőgybetegség­ben szenvedő, s egyéb betegségek miatt elapadt, mihaszna tehén, mely idő előtt kényszervágásra kerül. A cél tehát: a Jócskán lecsökkent tehénállomány feltöltése Jő hasznú, egészséges, fiatal fejőstehenekkel, amit az állam egyéb Intézkedések mellett megfelelő árpolitikával, a terven felül felvásárolt tehenek utáni premizálással el is akar érni. Mindezen felül tanácsos lenne, ha a tehenek biztosítását felülvizsgál­nák, s úgy módosítanák, hogy a tehenészetek dolgozói kénytelenek len­nének több gondot fordítani az állatok testi épségére. Fgy-egy tehén kényszervágása, vagy elhullása ugyanis nem nagy kárt Jelent a gazda­ságnak, különösen, ha az állatorvosi kárjelentés kedvező — és ez leg­nagyobbrészt kedvező —, mert az Állami Biztosító a kárt gavallérosan megtéríti. A tehenek selejtezésének leggyakoribb oka a meddőség. Ajánlatosnak tartanám viszont, ha a mesterséges megtermékenyítést, de főleg annak technikai részét — megfelelő díjazás ellenében — az állatorvosok ven­nék át. Az állatorvos szakavatottabb, finomabb az érzéke a sterilitás Iránt, ami az eredményes fogamzás fontos kelléke. S még valami: az állatorvos tekintélye eredményesebben befolyásol­hatja a tehenészetek dolgozóit abban az Irányban, hogy a tehenek és üszők csendes üzekedését felismerjék, s az üzekedéseket idejében je­lentsék. Ugyanakkor mesterséges megtermékenyítés közben idejében és közvet­lenül megállapíthatják az állatorvosok a belső női nemiszervek rend­ellenességeit és betegségeit. A két borjazás közti időszakot — amely túlságosan tág — lényegesen lerövidíthetik. A megfelelő mennyiségű és kiváló hasznú tehenekkel rendelkező orszá gokban a tehenek mesterséges megtermékenyítését már régóta az állat­orvosok végzik. Miért vagyunk mi kivétel ilyen téren? Készül a húshiány elleni nagy offenzfva. Biztosak vagyunk abban, hogy a lelkiismeretes munka több szaktudás, a pénz befektetése, a rejtett tartalékok feltárása a több húsért vívandó csatát kedvezően dönti el. Dr. Izsót Zoltán állatorvos, Rimaszécs díszítésnek, színezésnek is gazdag öröksége van. Bíztató, hogy a gyár vezetősége számol e gazdag hagyo­mányokkal és a jövőben Jellegzetes hódmezővásárhelyi porcelán edények gyártását szorgalmazza. Az Alföldi Porcelángyár vezetősége, mint azt az igazgató is hangsúlyozta — szívesen megy tanulni a porcelán­­gyártás elismert mestereihez még külföldre is. A Csehszlovák Porcelán­iparral is jó kapcsolatuk van. Főleg a znojmói és a Karlovy Vary-1 Por­celángyárral vannak Jó viszonyban. A Znojmói Szaniter-porcelángyárban ismerkedtek meg bővebben a mázo­lás gépesített technológiájával. Per­sze a tapasztalatgyűjtés nemcsak egyik részről, nemcsak a magyarok részéről mutatkozik hasznosnak, ha­nem a fiatal magyar gyártól is tanul­hatnak már valamit a mi porcelán­gyártóink. Állítólag nagy érdeklődést tanúsítanak a csehszlovák porcelán­ipar vezető dolgozói az Alföldi Por­celángyár által gyártott samot tokok iránt. Ilyen, vagyis samot tokokban égetik ki az edényeket. S ennek a gyárnak sikerült olyan tokokat ki­fejleszteni, amelyek száz fordulót ki­bírnak, ellentétben a hagyományos samot tokokkal,, amelyek csupán hat fordulóra, tehát hatszor! edényégetés­re voltak alkalmasak. Ugyanakkor ezeknek az új tokoknak az az elő­nyük is meg van, hogy az edények selejtmennyiségét minimálisra csök­kentik. Egy ÚJ gyárat láttam Hódmezővá­sárhelyen. Egy gyárat, amely az egy­kori szegénycsaládok utódainak — 1742 forintos havi átlag kereset mel­lett — emberi életkörülményeket biz­tosít. Egy gyárat, melynek ugyan már eddig is jó neve van, de amelyiknek szerintem nem Is annyira jelene, ha­nem inkább jövője van. Igen! Van jövője egy ilyen gyár­nak, ahol a munkások lelkiismerete­sen dolgoznak és ahol a termelés szervezői, irányítói és fejlesztői nem­csak a Jelenre, hanem a jövőre is gondolnak, s közben nem feledkez­nek meg a legfontosabb tényezőről, az értékek sokaságát létrehozó em­berről, az üzemek dolgozóiról sem. Az Alföldi Porcelángyár vezetősé­ge — a Szakszervezet üzemi vezető­ségével karöltve — már most, tehát a termelés megindulását követő első években Is bizonyított. Az üzemfej­lesztéssel járó gondok mellett napi­renden tartják és sorrenben megold­ják azokat a kérdéseket is, amelyek a dolgozókról való sokrétű szociális és kulturális gondoskodás elmélyülé­sét tükrözik. PATHÖ KAROLY A mííanyagfólia hasznosításának újabb módszere Növényház-típusok, szerkezeti ele­mek, automatikával működő növény­házi berendezések tanulmányozása közben a World Corps, London 1967. 19. kötetének 6. számában találtam Brodway M. cikkére, amelyben hor­dozható japán növényházakról ír. A címből ítélve egyszerű szerkezeti elemekre gondol az ember, amelyek könnyen átszerelhetők egyik helyről a másikra. A cikkből és még inkább a mellékelt ábrán látható megoldás­ból azonban hamar felismeri a szak­ember, hogy itt másról: egyszerű, nagyon leleményes, sokoldalúan hasz­nosítható módszerről van szó, amely­hez az ugyancsak egyszerű műanyag szerkezeti elemek adják a technikai feltételt. A napfény hőenergiájának ennyire gazdaságos hasznosításában, különbö­ző földrajzi helyeken, a körülmények szerint változtatott megoldások kom­binációival a hőtárolás lehető legol­csóbb módszerét ismerjük meg. A fekete fóliával takart termőföld öntözést és talajművelést nem igé­nyel; hőszigetelő tulajdonságát már hazánkban is széleskörűen ismerik és hasznosítják. Ha erre könnyen sze­relhető fóliaalagutat helyezünk, biz­tosítjuk kedvező fagyvédő hatását. Tudjuk, hogy tartósabb lehűléskor ez a szigetelő hatás viszonylag cse­kély és a melegigényes növények tar­tósabb fagyvédelmére nem is elég. Mínusz 5 C fok alatt hamar lehűl a belső hőmérséklet és —4 C fok hide­get nagyon kevés melegigényesebb növényünk visel el. Más lesz a helyzet, ha az eddig le­írt fóliaborításon kívül fóliasátrat is húzunk a több, egymás mellé elhe­lyezett fóliaalagút fölé. Ilyen módon a többszörös védelem a hőgazdálko­dásnak ennyire differenciált megol­dása, olyan összesített védelmet nyújt, amely éghajlatunk mellett korai idő­szakban (februárban) több, eddig kockázatosán hajtatott zöldségnövé­nyünk biztonságos és korábbi ter­mesztését teszi lehetővé (fűtés nél­kül). Amikor az időjárás engedi, a fólia­sátor más növényen helyezhető el. A fóliaalagutak to­vábbi szigetelő sze­repe megmarad mindaddig, amíg arra a szabadföldi körülmények fi­gyelembevételével szükség lehet. A fe­kete fólia, említett szerepét az egész termelési periódus­ban betölti. A mű­­anyagalagút szin­tén új helyen, új hasznosításra ve­hető igénybe. Tiborcz György A takarmányozás és a gyapjú növekedése Angol kutatók szerint a gyapjú növekedésére a takarmányban le­vő fehérjéknek csak mintegy 7 %^a ihat. Ennek a viszonylag rossz hatásfoknak egyik oka a meg nem emésztett fehérje; a másik oka vi­szont az, hogy a gyapjú fehérjéje 13 % císztint tartalmaz, viszont a takarmányfehérje nagy átlagban csupán 3 °/o cisztint és metionint nyújt. Az előgyomorban végbeme­nő emésztés értékesítést rontó ha­tásait óhajtották kiküszöbölni az­zal, hogy fehérjét vittek az oltó­gyomorba. A kazein formájában adott fehérje a gyapjúnövekedés intenzitását jelentősen elősegítet­te. Ezt a fehérjét a juh sokkal jobban értékesítette, amit az bi­zonyít, hogy a kazein összes kén­tartalmú aminosavainak 50 %-a volt kimutatható a gyapjúban. Vi­szont a zselatin adagolásakor — csekély kéntartalmú aminosav­­szintje miatt — a gyapjúnöveke­­dés rossznak bizonyult. További kísérletekben a kazeint kéntartal­mú aminósavakkal dúsították. Az így bevitt keverék hatására a gyapjútermelés tovább nőtt. Ügy találták, hogy ha a juh elegendő szálastakarmányt kap létfenntar­tására természetes úton és kazein + aminosav adagolást is az oltón keresztül, ugyanolyan gyapjút nö­veszt, mint fehérjékben bőséges, természetes takarmányozáskor. A juh emésztésének további vizs­gálata során kitűnt, hogy a ben­­dőben végbemenő mikrobás tevé­kenység során a csekély fehérje­tartalmú keverékek fehérjeértéke nő, a nagy fehérjetartalmú keve­rékeké meg csökken. Fontos lenne a fehérjék bomlásának megaka­dályozása, mielőtt az oltógyomor­ba kerülnek. Lehetséges a bakte­riális tevékenység gátlására antl" biotikumokat etetni. A reziszten­cia kialakulása miatt azonban nem számíthatunk tartós eredményre ilyenkor. Érdekes az a kísérlet, amelynek során a takarmányok bendőben tartózkodásának rövidí­tésére törekedtek konyhasó ada­golásával. A sóra ívott nagy meny­­nyiségü víz és a gyorsabb bendö­­tartalom-mozgás a gyapjúnöveke­dést serkentette. A hőkezelés csökkenti a lebontódást a bendő­ben és javítja a fehérjék értéke­sülését, azonban néhány nélkülöz­hetetlen aminosav bizonyos mérvű pusztulásával is számolni kell. Al­kalmasnak látszik a bendő és az oltó kémhatása közötti eltérés és bizonyos bevonóanyagok alkalma­zása. Ezt jelenleg az ilyen anya­gok drágasága akadályozza. Több reménnyel kecsegtet a fehérjék kémiai módosítása, például forma­linos kezelés segítségével. Így az oldhatóság csökken és nő az el­lenállás a mikróbás tevékenység iránt. Az így kezelt fehérjék nö­velték a gyapjútermelést. A kén­tartalmú aminosavak egyszerű ki­egészítő adagolása jelentős érzé­kenységük miatt alig célravezető. Ezért a fehérjékhez hasonlóan be­vonó eljárások kimunkálása lenne szükséges. Feltételezhető, hogy a fehérjék és kéntartalmú amlnosa­­vak együttes formalinozása sike­res lehet. (McDonald, I. W.) Tapasztalatok a vetőgumó darabolásáról Gyakran előfordul, hogy a terme­lők, ha nincs elegendő vetőgumójuk, a hiányon a nagyobb gumók feldara­bolásával igyekeznek segíteni. Ez az eljárás Európában szükségmegoldás­nak számít, de Amerikában a nagy gumójú fajtáknál rendszeresen al­kalmazzák, hogy csökkentsék a vető­­gumő-felhasználást, s ezzel Javítsák a burgonyatermesztés gazdaságossá­gát. Az NDK-ban számos kísérletet vé­geztek annak eldöntésére, hogy mi módon kerülhető el a terméscsökke­nés a vetőgumók darabolása esetén. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a vágott gumók ültetése után a termés rendkívül gyenge lett. Az eddigi vizsgálatokból kitűnt, hogy a termés alakulását részben kórtani tényezők befolyásolják. A gross-lüsevitzi növénynemesítő inté­zetben három éven át végeztek kí­sérletet ép és felezett gumókkal. A 16 fajtával végzett kísérletben fajtán­ként egészen csekély eltérés mutat­kozott hol az ép, hol a felezett gu­mók javára. Természetesen a gumó­kat úgy darabolták, hogy minden darabon megfelelő számú rügy ma­radjon és a területegységre számítva a darabolt vetőgumók súlya megfe­leljen az ép vetőgumók súlyának. Ezért a 75 g-os ép burgonyákhoz ké­pest a 150 g-os gumókat csak felez­ték, a 250 g-os gumókat négyfelé vágták. Így többé-kevésbé egyenlő feltételeket teremtettek élettani szem­pontból az ép és a darabolt gumók között. A burgonyagumók darabolása azon­ban sokkal nagyobb veszélyt Jelent növényegészségügyi szempontból. A darabolással ugyanis egyrészt köny­­nyen átvihetők a vírusos betegségek egyik gumóról a másikra, másrészt a nagy sebfelület tág kaput nyit a bak­tériumos fertőződések (elsősorban a nedves rothadást előidéző Pectobacte­­rium carotovorum var. atroseptívum) számára. A vágásfelületek vegyszeres fertőt­lenítése a darabolt gumók életképes­ségének megóvásával gazdaságosan nem oldható meg, a darabolt vetőgu­mók ellenállóképességét a vágásfelü­­leten záró hegszövet képződésének előmozdításával igyekeztek növelni. Az erre irányuló vizsgálatok azt ^ja­vasolják, hogy elsősorban vlrusbeteg­­ségektől mentes fajtákat darabolja­nak. Ha a vírusmentesség nem teljes, akkor a darabolást végzők két késsel dolgozzanak felváltva, s az egyik kés állandóan a fertőtlenítő folyadékban álljon. Mivel a fajták a rothadással szemben különböző mértékben ellen­állók, a rothadásra hajlamos fajtákat nem szabad darabolni. A kb. 6 C°-on tárolt vetőburgonyát a darabolás előtt kb. egy héttel 15— 20 C°-ra kell fel­melegíteni. A darabolt burgonyát ugyanezen a hőmérsékleten, száraz helyiségben kell tárolni, ahol a pára­tartalom 50 %-on aluli. Nagyon aján­latos, hogy az elültetés előtt kb. egy héten át így szikkasztott burgonyát előhajtessák. Az ültetés előtti napon a vágott burgonya hőmérsékletét a talajhőmérsékletnek megfelelően kell beállítani. A gumókat jól előkészített, nem túl nedves és megfelelően fel­melegedett talajba kell ültetni. Neubauer, W. — Prehn, H. SZÁRAD FÖLDMŰVES "J 1970. január 17.

Next

/
Thumbnails
Contents