Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-06-13 / 24. szám

SZÖVETSÉGI SZEMLE A Szlovákiai Egységes Parasztszövetség fóruma A szocialista forradalom győzelme Bulgáriában is nagy változásokat ho­zott. A földművesszövetkezetek, ame­lyek történelmi feladatot töltöttek be a szocialista termelési viszonyok ki­alakításában a bulgáriai falvakban, hatalmas szocialista üzemekké fej­lődtek, s a jól szervezett gazdaságok ma igen belterjesen gazdálkodnak és egyre jobban szolgálják a tagok bol­dogulását, kulturális színvonalának emelkedését. A falusi lakosság igé­nyeit elégítik ki a fogyasztási szö­vetkezetek, amelyek a szocialista ke­reskedelem területén működnek és nagyon sok községben közös étkezési lehetőségeket is nyújtanak a lakos­ságnak. A különböző szövetkezeti formákat a Bolgár Kommunista Párt Központi ESZKÖZÖK ES ALAPOK A Központi Szövetkezeti Szövetség tevékenységéhez az eszközöket gaz­dasági tevékenységgel, valamint a tagok tagdíjából, a kerületi szövetke­zeti szövetségek befizetéséből szerzi. A központ mellett több alapot létesí­tettek. Az egyik alap szolgálja a Köz­ponti Szövetkezeti Szövetség vállala­tainak fejlődését, a vállalatok anyagi és technikai fejlődését, a szociális és a kulturális intézmények korszerűsí­tését vagy újak létesítését, bizonyos pénzmennyiséget tartalékol a bérek­re stb. A központosított alap a kerü­leti szövetségek részére, yalamint a földművesszövetkezetek, a fogyasztá­si szövetkezetek és a szövetkezetek közötti vállalkozások megsegítésére szervezetekben, a szocialista keres­kedelem kibontakoztatása, a felvá­­sáriás szervezése, a turisztika, amel­lett sokat törődik a szövetkezeti tag­ság anyagi, szociális és kulturális helyzetével, illetve megteremtésével. A szövetkezeti demokrácia, valamint a demokratikus centralizmus alapján a kerületi szövetség sokoldalúan hoz­zájárul a tagüzemek segítéséhez, fej­lesztéséhez, tanácsokat ad a szövet­kezeteknek, illetve a tagvállalatok­nak arra vonatkozólag, hogy milyen módon teremtsenek jobb kereseti le­hetőségeket élet- és munkakörülmé­nyeket a tagság számára, hogyan használják fel a természeti, ökonó­miai lehetőségeket, és az összes fel­lelhető tartalékokat a mezőgazdasági termelés emelésére, többek között hozzájárul a mezőgazdasági üzemek komplex gépesítéséhez, szervezi a szállítást, törődik azzal, hogy a me­zőgazdasági üzemekben minél hama­rább gyakorlati alkalmazást nyerje­nek a legújabb tudományos ismere­tek, a technika fejlődése, a haladó tapasztalatok. Védi a szövetkezeti vagyont, törődik azzal, hogy be le­gyen tartva az állami pénzügyi fe­gyelem, szervezi a szövetkezetek jog-Szövetkezetek szövetsége Bulgáriában Bizottsága plénumának 1956-os hatá­rozata alapján egységesítették, és ez új szakaszt nyitott a szövetkezeti mozgalomban. Megalakultak a köz­ponti, valamint a kerületi szövetke­zeti szövetségek, amelyek egyesítik és összehangolják a földművesszövet­kezetek, a fogyasztási szövetkezetek, szövetkezetek közötti vállalatok mű­ködését és hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban kihasználják a meglévő tar­talékokat és a kínálkozó lehetősége­ket az intenzív gazdálkodás érdeké­ben. A szövetkezeti szövetség központja a demokratikus centralizmus elve alapján végzi irányító munkáját és hozzájárul a szövetkezetek gazdasági, szervezeti és módszertani, valamint a szövetkezetek közötti vállalkozások fejlesztéséhez. A szövetkezeti szövetség központjá­nak feladata: Az intenzitás, a szakosítás, a terme­lés koncentrálása, az önálló elszá­molás alapelvének figyelembe vételé­vel, a helyi fogyasztási szövetkeze­tek, a kerületi szövetkezeti szövetsé­gek, valamint a szövetkezeti vállal­kozások tevékenységének egybehan­golásával segíti a mezőgazdasági ter­melés belterjességének növekedését. Szervezi a felvásárlást, elősegíti a kereskedelmi tevékenység kibontako­zását és a közös étkeztetések hálóza­tának kiépülését. Szolgálja a szövet­kezeti tagok anyagi helyzetének ja­vulását, a falvak szociális és kultu­rális felemelkedését. irányul. Ennek keretébe tartoznak olyan alapok, mint a technika fej­lesztésének kérdése, megsegítés ter­mészeti katasztrófák vagy alacsony termés esetén. Ezeket az alapokat, illetve eszközöket a Központi Szövet­kezeti Szövetség jogi tanácsának be­leegyezése alapján osztják szét. A természeti csapások, valamint a ter­méketlen évek következtében kelet­kezett károkat a minisztertanács rendelete alapján térítik meg. A Központi Szövetkezeti Szövetség önálló jogi személy, regisztrálva van a bíróságon, saját felelősséggel az önálló elszámolás alapján dolgozik. Bizonyos szerveknél az elnök képvi­seli. Á Központi Szövetkezeti Szövet­ség védheti a szövetkezetek érdekeit az állami szervekkel, vagy állami vállalatokkal szemben a bíróságon. A szövetség tevékenységét esetleg a kongresszus határozata alapján szün­tetik be. A kerületi szövetkezeti szövetség társadalmi-gazdasági szervezet, a­­melybe önkéntesen tömörülnek a földművesszövetkezetek, a fogyasztá­si szövetkezetek, a szövetkezeti vál­lalatok, és más szövetkezeti szerve­zetek. A kerületi szövetkezeti szövet­ség szintén az önálló elszámolás alapján gazdálkodik, önálló jogi sze­mély, regisztrálva van a bíróságon és saját bélyegzője van. Tevékenysé­gének célja a mezőgazdasági terme­lés szervezése, a belterjesség állandó emelése, a termelés szakosítása és koncentrálása az összes szövetkezeti védelmét, törődik a tagság tovább­képzésével. A kerületi szövetkezeti szövetsé­gek rendkívül sokoldalú tevékenysé­get fejtenek ki és mindazokkal a problémákkal foglalkoznak, amelyek beletartoznak a társadalmi jogvédel­mi tevékenységbe. Az egységes földművesszövetkeze­tek, amelyek tagjai a kerületi szövet­kezeti szövetségeknek, meghagyják maguk számára a jogi és gazdasági önállóságot és bizonyos kötelezettsé­get vállalnak arra vonatkozólag, hogy bevételük egy részét átadják a Köz­ponti Szövetkezeti Szövetségnek. A kerületi szövetségek fórumai a kül­döttek taggyűlése, az elnökség, a végrehajtó bizottság és az ellenőrző bizottság. A kerületi szövetségnek is több alapja van, mint pl. a technika fejlesztése és tökéletesítése, a szo­ciális és kulturális berendezések fej­lesztése, bértartalékok alapja, a kis­kereskedelmi árak szabályozására szolgáló alap. A kerületi szövetkezeti szövetség tagja a Központi Szövetkezeti Szövet­ségnek. Bulgáriában tehát a földmű velősben dolgozóknak igen jól szer vezett szövetsége, illetve szövetségei vannak és a Központi Szövetkezeti Szövetség azért képvisel olyan nagy erőt, mert magába foglalja mindazo­kat a szövetségeket, amelyek a fal­vakban és a kisebb városokban mű ködnek. (drd) a tagsAg jogai és kötelességei Jól választottak Könnyen megállapítható, hogy a pályaválasztó fiatalok körében a kor-“ szellem egyre nagyobb mértékben nyomja el a természet ölelte falusi települések, ritkás beépítkezések világának képét. Többségük feledi az eszményi — ha szociálisan még nem is a legegészségesebb, de környe­zetében feltétlenül a legtermészetesebb — földközelséget, vízközelséget, égközelséget, a falut. Nem veszi észre, hogy városokat építő szakem­berek vitáiban meglehetősen gyakori szó a „zöldövezet“, hétvégeken pedig feltűnően sok vikendező, campingező törekszik a természetbe, a szabadba kijutni. A pályaválasztó fiatalok közül a falusiak már kora gyermekségük' óta szemtanúi a társadalmon belüli nagy vándorlásnak, melynek iránya: el a mezőgazdaságból, be az iparba. Érthető ez, mert a szövetkezetesí­tés óta a mezőgazdasági munka gépesítése, ésszerűsítése nyomán ez a folyamat majdnem állandó jellegű. Ennek a nagyon is természetes társadalmi jelenségnek a folyamatá­ban keletkezett néhány esztendővel ezelőtt az a probléma, hogy a pá­lyaválasztó fiatalokat nehéz volt a mezőgazdaság felé „irányítani“, A tanulók sem, a szülők sem értették eleinte, hogy miért beszélünk, írunk olyan sokat a mezőgazdaságba jelentkező fiatalok „beiskolázá­sáról“. Talán nem is a „beiskolázás“ rossz szóalkotása zavarta őket, hanem az az újszerű társadalmi követelmény, hogy tanulni kell a mező­­gazdasági munka fortélyait is. Néha mi is túlhajtottuk a rábeszélést és még az sem zavart bennünket, hogy szemünk elől vesztettük a ta­nulókat és csak arányszámokat láttunk bennük, majd később szám­szerű adatokat. így volt. A szocializmus építése idején a felfogások egyeztetése, tisz­tázása nem volt a legteljesebb, mert a korunkban zajló tudományos és technikai forradalom eredményeit a társadalomban lezajló forradalmi jelenségekkel együtt, egyszerre akartuk hasznosítani. Tény és való, hogy e két feladatot végeredményben csak együtt lehet megoldani. Nem túlzunk, ha megállapítjuk, hogy a feladatot megoldottuk. Ma már természetes követelmény: tanulni kell annak is, aki a mező­­gazdaságban akar dolgozni. Ezt a követelményt ma már értik a szülők is, a pályaválasztó fiatalok is. Arról nem is szólva, hogy ma már min­den falusi dolgozó tudatában van annak, hogy csak művelt emberekkel valósítható meg a mezőgazdaság modernizálása, termelésének fokozása. Jóleső érzés volt megállapítani ezeket a demandicei AKI végzős nö­vendékeinek beszélgetéséből is. A 16 kilencedikes közül hárman min­den különösebb „irányítás“ nélkül a mezőgazdaságba mennek dolgozni. Puksa Klára mezőgazdasági középiskolába jelentkezett. Zsiarovszky Pál és Tóth Károly pedig hároméves mezőgazdasági szakiskolába készülnek. Klári nagyon természetesen érvel: — Az iskola négyéves, érettségi­vel végződik és lehetőséget ad arra, hogy visszakerüljek a faluba, hisz a szövetkezetben szeretnék dolgozni... Zsiarovszky Pali a tantárgyak közül a fizikát kedveli, tagja a techni­kai körnek, hároméves mezőgazdasági gépjavító szakiskolába jelent­kezett. Nagyon szerényen jegyzi meg beszélgetős közben: — Remélem, a felvételi sikerülni fog és elérem a célomat. Tóth Karcsi közepes tanuló, de nem a tanulmányi előmenetele, ha­nem meggyőződése szabja meg életének sorsát, mert így indokol: — Megszerettem a mezőgazdasági munkát! A mai pályaválasztó fiatalnak jellemzője, hogy nem fél szembenézni saját sorsával, tudni akarja, hogy bajai, problémái mitől származnak és mi várható számára a jövőben. Tudják, hogy a termelőeszközök és a tudo­mány fejlettsége elérte azt a szintet, amikor a mezőgazdasági munka nem egyszerűen csak a fizikai teljesítményen alapuló tevékenység. Mondogatják is: — Könnyű volt Arkhimédésznek nagy tudósnak lennie, de javítsa meg a kombájnt, vagy készítse el az EFSZ zárszámadását valaki ma azzal a tudásanyaggal, amivel a nagy Arkhimédész rendel­kezett! Bizonyára a régebbi korszakban is lehettek modern emberek, és ugyanakkor élhettek gondolkodásukban elmaradottak, vagyis olyanok, akik kivonták magukat azalól, ami az akkori idők modernségére jel­lemző volt. Vajon ma ez egyáltalán lehetséges? Aligha... Érzik, tudják a mai pályaválasztó fiatalok, hisz még a legkisebb falvakban is tévét néznek, és a déméndi kilencedikesekkel együtt megállapítják: — A Beatles frizurájú énekest az különbözteti meg a huligántól, hogy az egyik tud énekelni, a másik nem, tehát a tudás a döntő! Jól választottak tehát azok a fiatalok, akik a mezőgazdaságot válasz­tották, mert a tudás hasznosítható falvaink életében is. Anélkül, hogy zajközelség, lakótársközelség, füstközelség zavarná életüket s csak a modern vázákba elhelyezett gallyak emlékeztetnék őket szülőföldjükre, a falura. HAJDO ANDRÄS A Központi Szövetkezeti Szövetség­nek az önkéntesség alapján tagjai lehetnek a kerületi szövetkezeti szö­vetségek, ha felvételüket a Központi Szövetkezeti Szövetség jogi tanácsa is javasolja. A Központi Szövetkezeti Szövetség tagszervezetének képviselői választói joggal vehetnek részt a szövetkezeti parasztság kongresszusán és a kü­lönböző bizottságokba beválasztha­­tók. A Központi Szövetkezeti Szövet­ség tagszervezeteinek képviselői nemcsak beválaszthatók a szövetség szerveibe, hanem a tagszervezetek élvezhetik mindazokat az előnyöket is, amelyek a szövetség tevékenysé­géből erednek. A tagság megszűnése a tag kérésé­re történik, mégpedig a szövetkezeti taggyűlés alapján, vagy akkor, ha a Központi Szövetkezeti Szövetség az alapszabályok be nem tartása miatt kizárásra javasolja az illetékes üze­met. Irányító és ellenőrző szervek: a kongresszus, a jogi tanács, a végre­hajtó bizottság, valamint az ellenőrző tanács. A Központi Szövetkezeti Szövetség legmagasabb fóruma a kongresszus, amely a tagüzemek képviselőiből te­vődik össze és négyévenként ülésezik. A kongresszus jóváhagyja,, vagy eset­leg kiegészíti az alapszabályokat, dönt a szövetség átszervezési kérdé­seiben és titkos szavazással megvá­lasztja a jogi tanácsot, az ellenőrző tanácsot, jóváhagyja a távlati terve­ket, az ellenőrző tanács jelentését, a kerületi szövetkezeti szövetségek, a fogyasztási szövetkezetek és a szövet­kezetek közötti vállalkozások alapsza­bályzatát. A jogi tanácsnak hasonló jogköre van, mint nálunk az Egységes Pa­rasztszövetség Központi Bizottságá­nak, a végrehajtó bizottságnak olyan, mint nálunk az elnökségnek, és az ellenőrző bizottságnak szintén ugyan­olyan küldetése és joga van, mint a mi ellenőrző bizottságunknak. A szakismeretek gyarapítása szükségszerű követelmény Az Egységes Parasztszövetség járá­si bizottságai messzemenően törőd­nek a szövetkezeti tagok képzésével is. A különböző tanulmányi formákat a járási mezőgazdasági társulások, valamint a Járási mezőgazdasági igazgatóságok kádernevelési osztá­lyaival közösen szervezik. A járási bizottságok javaslatot adnak a tag­ság sokoldalú képzésére, hogy így elősegítsék azok mindennapos szak­képzését. A mezőgazdasági vezető dolgozók, valamint a műszaki káderek tovább­képzését szolgálja az érettségi utáni tanulási forma, amit a Bratislavában székelő központ irányít. Ez a kísér­leti központ a mezőgazdaságban és a közélelmezésben dolgozó funkcio­náriusok képzésével törődik. Az érettségi utáni tanulás a szako­sítás szerint több részre tagozódik. Például a szervezőmunkával foglal­kozó kádereknek az érettségi utáni képzés az elméleti fejtegetések mel­lett a gyakorlati példákon keresztül bizonyos pedagógiai felkészültséget ad. De megismerkednek az irányítás rugalmasabb módszereivel is. Ez a szakosított továbbképzés, amint már említettük, olyan káderek részére lesz, akik a szervezéssel, az embe­rekkel foglalkoznak, tehát főleg az egységes földművesszövetkezetek el­nökei folytatják ezen a szakaszon tanulmányaikat a mezőgazdasági kö­zépiskola után. A könyveléssel és pénzügyi kérdé­sekkel foglalkozó szakosított tovább­tanulás természetesen a szövetkezeti ökonómusok, könyvelők részére van szervezve. Ez a forma kimondottan kiválasztott egyének számára van és a szövetkezetek javasolják könyvelői­ket, ökonómusaikat erre a tanulmá­nyi formára. De csak az tanulhat ezen a szakaszon, aki szakérettségi mellett legalább három évi gyakorlat­tal is rendelkezik. Az érettségi utáni továbbképzés szervezői nem feledkeztek meg a növénytermesztésben dolgozókról sem, beleértve a gyomirtó vegyszerekkel dolgozó egyéneket, a gépesítőket és természetesen az agronómusokat. Négy szemeszteres tanulmányról van szó, ahol a gyakorlati tapasztalattal rendelkező káderek, valamint azok, akik nemrég végeztek a mezőgazda­­sági középiskolán tovább bővíthetik szaktudásukat. Olyan káderek jöhet­nek számításba, akik a közeljövőben a növénytermesztés szakaszán agro­­nómusi, csoportvezetői, mechanizá­­tori vagy más vezető beosztást tölte­nek be. A tápanyaggazdálkodás terén mű­ködő szakemberek továbbképzése is napirenden szerepel. A fősűly ezen a szakaszon főleg az agrokémiára, a tápanyagellátás legkifizetődőbb mód­jára, valamint a növénytermesztési termékek értékesítésére irányul. Ez a tanulmányi forma is négy szemeszte­res, s azoknak a fiataloknak a szá­mára szervezik, akik elvégezték a mezőgazdasági középiskolát, és a me­zőgazdasági üzemekben a tápanyag­ellátás kérdésével foglalkoznak, vagy pedig a jövőben töltenek be ilyen funkciót. A gyümölcstermesztést irányító szakemberek részére is megszervez­ték a továbbtanulás lehetőségét. Ezen a szakaszon a hallgatók főleg a gyümölcstermesztés legújabb vív­mányaival ismerkednek meg. Ilyenek például a gyümölcstermesztés agro­technikai alapelvei, a koronaalakító, valamint a terméstszabályozó met­szés, a gyümölcsfák gondozása, trá­gyázása, védelme, öntözése és más olyan problémák, illetve kérdések, amelyeknek megoldása vagy ismerete nélkül ma már nem lehet intenzív gyümölcstermesztést folytatni. Az ok­tatás keretében különös gondot for­dítanak a gyümölcsfák védelmére, főleg a legújabb permetezőszerek he­lyes alkalmazására. A gyümölcstermesztéssel foglalkozó szakemberek részére lehetővé teszik, hogy szaktudásukat a zöldség és sző­lőtermesztés korszerű módszereinek tanulmányozása által bővítsék. Ez nagyon helyes kombináció, mert ez a tanulmányi forma igazán sokoldalú káderek képzését segíti elő. Ismeretes, hogy a csapadékban szegény vidékeken nagyarányú beru­házásokkal öntözőberendezéseket épí­tettünk vagy építünk. Abból a célból, hogy в berendezéseket szakszerűen és megfelelően kihasználhassuk, a bratislavai központ négy szemeszte­res iskolázást szervez a mezőgazda­­sági középiskolát végzett káderek számára. Az öntözőberendezések ke­zelői, főleg öntözéssel foglalkozó tech­nikusok, agronómusok, csoportveze­tők és más vezető dolgozók elsajátít­hatják az öntözés szakszerű módsze­reit. Természetesen az érettségi utáni továbbképzés csak akkor lehet sike­res, ha az egyes szakokra elég tanuló jelentkezik. A mezőgazdasági dolgo­zók továbbtanulását elősegítő brati­slavai központ (Üstav pre vzdeláva­nie pracovníkov v pofnohospodárstve a výžive v Bratislave) tapasztalatai azt mutatjuk, hogy nem minden já­rásban törődnek eléggé az érettségi­zett káderek továbbképzésével. Az egységes földművesszövetkezetek, a járási mezőgazdasági társulások, va­lamint a járási mezőgazdasági terme­lési igazgatóságok nem biztosítanak elég hallgatót a tanfolyamokra. Emiatt a múlt év szeptemberében több szaktanfolyam megnyitása el­maradt. Ebben az évben a bratislavai intézet körültekintőbben szervezi a hallgatókat és előreláthatólag a szep­temberi indulás sikeresebb lesz a múlt évinél. A mezőgazdasági termelés növelése érdekében jó lenne, ha minél több mezőgazdasági üzem élne a lehető­séggel és ösztönözné vezető dolgozóit a szervezett és irányított továbbtanu­lásra. (jp)

Next

/
Thumbnails
Contents