Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-06-13 / 24. szám
SZÖVETSÉGI SZEMLE A Szlovákiai Egységes Parasztszövetség fóruma A szocialista forradalom győzelme Bulgáriában is nagy változásokat hozott. A földművesszövetkezetek, amelyek történelmi feladatot töltöttek be a szocialista termelési viszonyok kialakításában a bulgáriai falvakban, hatalmas szocialista üzemekké fejlődtek, s a jól szervezett gazdaságok ma igen belterjesen gazdálkodnak és egyre jobban szolgálják a tagok boldogulását, kulturális színvonalának emelkedését. A falusi lakosság igényeit elégítik ki a fogyasztási szövetkezetek, amelyek a szocialista kereskedelem területén működnek és nagyon sok községben közös étkezési lehetőségeket is nyújtanak a lakosságnak. A különböző szövetkezeti formákat a Bolgár Kommunista Párt Központi ESZKÖZÖK ES ALAPOK A Központi Szövetkezeti Szövetség tevékenységéhez az eszközöket gazdasági tevékenységgel, valamint a tagok tagdíjából, a kerületi szövetkezeti szövetségek befizetéséből szerzi. A központ mellett több alapot létesítettek. Az egyik alap szolgálja a Központi Szövetkezeti Szövetség vállalatainak fejlődését, a vállalatok anyagi és technikai fejlődését, a szociális és a kulturális intézmények korszerűsítését vagy újak létesítését, bizonyos pénzmennyiséget tartalékol a bérekre stb. A központosított alap a kerületi szövetségek részére, yalamint a földművesszövetkezetek, a fogyasztási szövetkezetek és a szövetkezetek közötti vállalkozások megsegítésére szervezetekben, a szocialista kereskedelem kibontakoztatása, a felvásáriás szervezése, a turisztika, amellett sokat törődik a szövetkezeti tagság anyagi, szociális és kulturális helyzetével, illetve megteremtésével. A szövetkezeti demokrácia, valamint a demokratikus centralizmus alapján a kerületi szövetség sokoldalúan hozzájárul a tagüzemek segítéséhez, fejlesztéséhez, tanácsokat ad a szövetkezeteknek, illetve a tagvállalatoknak arra vonatkozólag, hogy milyen módon teremtsenek jobb kereseti lehetőségeket élet- és munkakörülményeket a tagság számára, hogyan használják fel a természeti, ökonómiai lehetőségeket, és az összes fellelhető tartalékokat a mezőgazdasági termelés emelésére, többek között hozzájárul a mezőgazdasági üzemek komplex gépesítéséhez, szervezi a szállítást, törődik azzal, hogy a mezőgazdasági üzemekben minél hamarább gyakorlati alkalmazást nyerjenek a legújabb tudományos ismeretek, a technika fejlődése, a haladó tapasztalatok. Védi a szövetkezeti vagyont, törődik azzal, hogy be legyen tartva az állami pénzügyi fegyelem, szervezi a szövetkezetek jog-Szövetkezetek szövetsége Bulgáriában Bizottsága plénumának 1956-os határozata alapján egységesítették, és ez új szakaszt nyitott a szövetkezeti mozgalomban. Megalakultak a központi, valamint a kerületi szövetkezeti szövetségek, amelyek egyesítik és összehangolják a földművesszövetkezetek, a fogyasztási szövetkezetek, szövetkezetek közötti vállalatok működését és hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban kihasználják a meglévő tartalékokat és a kínálkozó lehetőségeket az intenzív gazdálkodás érdekében. A szövetkezeti szövetség központja a demokratikus centralizmus elve alapján végzi irányító munkáját és hozzájárul a szövetkezetek gazdasági, szervezeti és módszertani, valamint a szövetkezetek közötti vállalkozások fejlesztéséhez. A szövetkezeti szövetség központjának feladata: Az intenzitás, a szakosítás, a termelés koncentrálása, az önálló elszámolás alapelvének figyelembe vételével, a helyi fogyasztási szövetkezetek, a kerületi szövetkezeti szövetségek, valamint a szövetkezeti vállalkozások tevékenységének egybehangolásával segíti a mezőgazdasági termelés belterjességének növekedését. Szervezi a felvásárlást, elősegíti a kereskedelmi tevékenység kibontakozását és a közös étkeztetések hálózatának kiépülését. Szolgálja a szövetkezeti tagok anyagi helyzetének javulását, a falvak szociális és kulturális felemelkedését. irányul. Ennek keretébe tartoznak olyan alapok, mint a technika fejlesztésének kérdése, megsegítés természeti katasztrófák vagy alacsony termés esetén. Ezeket az alapokat, illetve eszközöket a Központi Szövetkezeti Szövetség jogi tanácsának beleegyezése alapján osztják szét. A természeti csapások, valamint a terméketlen évek következtében keletkezett károkat a minisztertanács rendelete alapján térítik meg. A Központi Szövetkezeti Szövetség önálló jogi személy, regisztrálva van a bíróságon, saját felelősséggel az önálló elszámolás alapján dolgozik. Bizonyos szerveknél az elnök képviseli. Á Központi Szövetkezeti Szövetség védheti a szövetkezetek érdekeit az állami szervekkel, vagy állami vállalatokkal szemben a bíróságon. A szövetség tevékenységét esetleg a kongresszus határozata alapján szüntetik be. A kerületi szövetkezeti szövetség társadalmi-gazdasági szervezet, amelybe önkéntesen tömörülnek a földművesszövetkezetek, a fogyasztási szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok, és más szövetkezeti szervezetek. A kerületi szövetkezeti szövetség szintén az önálló elszámolás alapján gazdálkodik, önálló jogi személy, regisztrálva van a bíróságon és saját bélyegzője van. Tevékenységének célja a mezőgazdasági termelés szervezése, a belterjesség állandó emelése, a termelés szakosítása és koncentrálása az összes szövetkezeti védelmét, törődik a tagság továbbképzésével. A kerületi szövetkezeti szövetségek rendkívül sokoldalú tevékenységet fejtenek ki és mindazokkal a problémákkal foglalkoznak, amelyek beletartoznak a társadalmi jogvédelmi tevékenységbe. Az egységes földművesszövetkezetek, amelyek tagjai a kerületi szövetkezeti szövetségeknek, meghagyják maguk számára a jogi és gazdasági önállóságot és bizonyos kötelezettséget vállalnak arra vonatkozólag, hogy bevételük egy részét átadják a Központi Szövetkezeti Szövetségnek. A kerületi szövetségek fórumai a küldöttek taggyűlése, az elnökség, a végrehajtó bizottság és az ellenőrző bizottság. A kerületi szövetségnek is több alapja van, mint pl. a technika fejlesztése és tökéletesítése, a szociális és kulturális berendezések fejlesztése, bértartalékok alapja, a kiskereskedelmi árak szabályozására szolgáló alap. A kerületi szövetkezeti szövetség tagja a Központi Szövetkezeti Szövetségnek. Bulgáriában tehát a földmű velősben dolgozóknak igen jól szer vezett szövetsége, illetve szövetségei vannak és a Központi Szövetkezeti Szövetség azért képvisel olyan nagy erőt, mert magába foglalja mindazokat a szövetségeket, amelyek a falvakban és a kisebb városokban mű ködnek. (drd) a tagsAg jogai és kötelességei Jól választottak Könnyen megállapítható, hogy a pályaválasztó fiatalok körében a kor-“ szellem egyre nagyobb mértékben nyomja el a természet ölelte falusi települések, ritkás beépítkezések világának képét. Többségük feledi az eszményi — ha szociálisan még nem is a legegészségesebb, de környezetében feltétlenül a legtermészetesebb — földközelséget, vízközelséget, égközelséget, a falut. Nem veszi észre, hogy városokat építő szakemberek vitáiban meglehetősen gyakori szó a „zöldövezet“, hétvégeken pedig feltűnően sok vikendező, campingező törekszik a természetbe, a szabadba kijutni. A pályaválasztó fiatalok közül a falusiak már kora gyermekségük' óta szemtanúi a társadalmon belüli nagy vándorlásnak, melynek iránya: el a mezőgazdaságból, be az iparba. Érthető ez, mert a szövetkezetesítés óta a mezőgazdasági munka gépesítése, ésszerűsítése nyomán ez a folyamat majdnem állandó jellegű. Ennek a nagyon is természetes társadalmi jelenségnek a folyamatában keletkezett néhány esztendővel ezelőtt az a probléma, hogy a pályaválasztó fiatalokat nehéz volt a mezőgazdaság felé „irányítani“, A tanulók sem, a szülők sem értették eleinte, hogy miért beszélünk, írunk olyan sokat a mezőgazdaságba jelentkező fiatalok „beiskolázásáról“. Talán nem is a „beiskolázás“ rossz szóalkotása zavarta őket, hanem az az újszerű társadalmi követelmény, hogy tanulni kell a mezőgazdasági munka fortélyait is. Néha mi is túlhajtottuk a rábeszélést és még az sem zavart bennünket, hogy szemünk elől vesztettük a tanulókat és csak arányszámokat láttunk bennük, majd később számszerű adatokat. így volt. A szocializmus építése idején a felfogások egyeztetése, tisztázása nem volt a legteljesebb, mert a korunkban zajló tudományos és technikai forradalom eredményeit a társadalomban lezajló forradalmi jelenségekkel együtt, egyszerre akartuk hasznosítani. Tény és való, hogy e két feladatot végeredményben csak együtt lehet megoldani. Nem túlzunk, ha megállapítjuk, hogy a feladatot megoldottuk. Ma már természetes követelmény: tanulni kell annak is, aki a mezőgazdaságban akar dolgozni. Ezt a követelményt ma már értik a szülők is, a pályaválasztó fiatalok is. Arról nem is szólva, hogy ma már minden falusi dolgozó tudatában van annak, hogy csak művelt emberekkel valósítható meg a mezőgazdaság modernizálása, termelésének fokozása. Jóleső érzés volt megállapítani ezeket a demandicei AKI végzős növendékeinek beszélgetéséből is. A 16 kilencedikes közül hárman minden különösebb „irányítás“ nélkül a mezőgazdaságba mennek dolgozni. Puksa Klára mezőgazdasági középiskolába jelentkezett. Zsiarovszky Pál és Tóth Károly pedig hároméves mezőgazdasági szakiskolába készülnek. Klári nagyon természetesen érvel: — Az iskola négyéves, érettségivel végződik és lehetőséget ad arra, hogy visszakerüljek a faluba, hisz a szövetkezetben szeretnék dolgozni... Zsiarovszky Pali a tantárgyak közül a fizikát kedveli, tagja a technikai körnek, hároméves mezőgazdasági gépjavító szakiskolába jelentkezett. Nagyon szerényen jegyzi meg beszélgetős közben: — Remélem, a felvételi sikerülni fog és elérem a célomat. Tóth Karcsi közepes tanuló, de nem a tanulmányi előmenetele, hanem meggyőződése szabja meg életének sorsát, mert így indokol: — Megszerettem a mezőgazdasági munkát! A mai pályaválasztó fiatalnak jellemzője, hogy nem fél szembenézni saját sorsával, tudni akarja, hogy bajai, problémái mitől származnak és mi várható számára a jövőben. Tudják, hogy a termelőeszközök és a tudomány fejlettsége elérte azt a szintet, amikor a mezőgazdasági munka nem egyszerűen csak a fizikai teljesítményen alapuló tevékenység. Mondogatják is: — Könnyű volt Arkhimédésznek nagy tudósnak lennie, de javítsa meg a kombájnt, vagy készítse el az EFSZ zárszámadását valaki ma azzal a tudásanyaggal, amivel a nagy Arkhimédész rendelkezett! Bizonyára a régebbi korszakban is lehettek modern emberek, és ugyanakkor élhettek gondolkodásukban elmaradottak, vagyis olyanok, akik kivonták magukat azalól, ami az akkori idők modernségére jellemző volt. Vajon ma ez egyáltalán lehetséges? Aligha... Érzik, tudják a mai pályaválasztó fiatalok, hisz még a legkisebb falvakban is tévét néznek, és a déméndi kilencedikesekkel együtt megállapítják: — A Beatles frizurájú énekest az különbözteti meg a huligántól, hogy az egyik tud énekelni, a másik nem, tehát a tudás a döntő! Jól választottak tehát azok a fiatalok, akik a mezőgazdaságot választották, mert a tudás hasznosítható falvaink életében is. Anélkül, hogy zajközelség, lakótársközelség, füstközelség zavarná életüket s csak a modern vázákba elhelyezett gallyak emlékeztetnék őket szülőföldjükre, a falura. HAJDO ANDRÄS A Központi Szövetkezeti Szövetségnek az önkéntesség alapján tagjai lehetnek a kerületi szövetkezeti szövetségek, ha felvételüket a Központi Szövetkezeti Szövetség jogi tanácsa is javasolja. A Központi Szövetkezeti Szövetség tagszervezetének képviselői választói joggal vehetnek részt a szövetkezeti parasztság kongresszusán és a különböző bizottságokba beválaszthatók. A Központi Szövetkezeti Szövetség tagszervezeteinek képviselői nemcsak beválaszthatók a szövetség szerveibe, hanem a tagszervezetek élvezhetik mindazokat az előnyöket is, amelyek a szövetség tevékenységéből erednek. A tagság megszűnése a tag kérésére történik, mégpedig a szövetkezeti taggyűlés alapján, vagy akkor, ha a Központi Szövetkezeti Szövetség az alapszabályok be nem tartása miatt kizárásra javasolja az illetékes üzemet. Irányító és ellenőrző szervek: a kongresszus, a jogi tanács, a végrehajtó bizottság, valamint az ellenőrző tanács. A Központi Szövetkezeti Szövetség legmagasabb fóruma a kongresszus, amely a tagüzemek képviselőiből tevődik össze és négyévenként ülésezik. A kongresszus jóváhagyja,, vagy esetleg kiegészíti az alapszabályokat, dönt a szövetség átszervezési kérdéseiben és titkos szavazással megválasztja a jogi tanácsot, az ellenőrző tanácsot, jóváhagyja a távlati terveket, az ellenőrző tanács jelentését, a kerületi szövetkezeti szövetségek, a fogyasztási szövetkezetek és a szövetkezetek közötti vállalkozások alapszabályzatát. A jogi tanácsnak hasonló jogköre van, mint nálunk az Egységes Parasztszövetség Központi Bizottságának, a végrehajtó bizottságnak olyan, mint nálunk az elnökségnek, és az ellenőrző bizottságnak szintén ugyanolyan küldetése és joga van, mint a mi ellenőrző bizottságunknak. A szakismeretek gyarapítása szükségszerű követelmény Az Egységes Parasztszövetség járási bizottságai messzemenően törődnek a szövetkezeti tagok képzésével is. A különböző tanulmányi formákat a járási mezőgazdasági társulások, valamint a Járási mezőgazdasági igazgatóságok kádernevelési osztályaival közösen szervezik. A járási bizottságok javaslatot adnak a tagság sokoldalú képzésére, hogy így elősegítsék azok mindennapos szakképzését. A mezőgazdasági vezető dolgozók, valamint a műszaki káderek továbbképzését szolgálja az érettségi utáni tanulási forma, amit a Bratislavában székelő központ irányít. Ez a kísérleti központ a mezőgazdaságban és a közélelmezésben dolgozó funkcionáriusok képzésével törődik. Az érettségi utáni tanulás a szakosítás szerint több részre tagozódik. Például a szervezőmunkával foglalkozó kádereknek az érettségi utáni képzés az elméleti fejtegetések mellett a gyakorlati példákon keresztül bizonyos pedagógiai felkészültséget ad. De megismerkednek az irányítás rugalmasabb módszereivel is. Ez a szakosított továbbképzés, amint már említettük, olyan káderek részére lesz, akik a szervezéssel, az emberekkel foglalkoznak, tehát főleg az egységes földművesszövetkezetek elnökei folytatják ezen a szakaszon tanulmányaikat a mezőgazdasági középiskola után. A könyveléssel és pénzügyi kérdésekkel foglalkozó szakosított továbbtanulás természetesen a szövetkezeti ökonómusok, könyvelők részére van szervezve. Ez a forma kimondottan kiválasztott egyének számára van és a szövetkezetek javasolják könyvelőiket, ökonómusaikat erre a tanulmányi formára. De csak az tanulhat ezen a szakaszon, aki szakérettségi mellett legalább három évi gyakorlattal is rendelkezik. Az érettségi utáni továbbképzés szervezői nem feledkeztek meg a növénytermesztésben dolgozókról sem, beleértve a gyomirtó vegyszerekkel dolgozó egyéneket, a gépesítőket és természetesen az agronómusokat. Négy szemeszteres tanulmányról van szó, ahol a gyakorlati tapasztalattal rendelkező káderek, valamint azok, akik nemrég végeztek a mezőgazdasági középiskolán tovább bővíthetik szaktudásukat. Olyan káderek jöhetnek számításba, akik a közeljövőben a növénytermesztés szakaszán agronómusi, csoportvezetői, mechanizátori vagy más vezető beosztást töltenek be. A tápanyaggazdálkodás terén működő szakemberek továbbképzése is napirenden szerepel. A fősűly ezen a szakaszon főleg az agrokémiára, a tápanyagellátás legkifizetődőbb módjára, valamint a növénytermesztési termékek értékesítésére irányul. Ez a tanulmányi forma is négy szemeszteres, s azoknak a fiataloknak a számára szervezik, akik elvégezték a mezőgazdasági középiskolát, és a mezőgazdasági üzemekben a tápanyagellátás kérdésével foglalkoznak, vagy pedig a jövőben töltenek be ilyen funkciót. A gyümölcstermesztést irányító szakemberek részére is megszervezték a továbbtanulás lehetőségét. Ezen a szakaszon a hallgatók főleg a gyümölcstermesztés legújabb vívmányaival ismerkednek meg. Ilyenek például a gyümölcstermesztés agrotechnikai alapelvei, a koronaalakító, valamint a terméstszabályozó metszés, a gyümölcsfák gondozása, trágyázása, védelme, öntözése és más olyan problémák, illetve kérdések, amelyeknek megoldása vagy ismerete nélkül ma már nem lehet intenzív gyümölcstermesztést folytatni. Az oktatás keretében különös gondot fordítanak a gyümölcsfák védelmére, főleg a legújabb permetezőszerek helyes alkalmazására. A gyümölcstermesztéssel foglalkozó szakemberek részére lehetővé teszik, hogy szaktudásukat a zöldség és szőlőtermesztés korszerű módszereinek tanulmányozása által bővítsék. Ez nagyon helyes kombináció, mert ez a tanulmányi forma igazán sokoldalú káderek képzését segíti elő. Ismeretes, hogy a csapadékban szegény vidékeken nagyarányú beruházásokkal öntözőberendezéseket építettünk vagy építünk. Abból a célból, hogy в berendezéseket szakszerűen és megfelelően kihasználhassuk, a bratislavai központ négy szemeszteres iskolázást szervez a mezőgazdasági középiskolát végzett káderek számára. Az öntözőberendezések kezelői, főleg öntözéssel foglalkozó technikusok, agronómusok, csoportvezetők és más vezető dolgozók elsajátíthatják az öntözés szakszerű módszereit. Természetesen az érettségi utáni továbbképzés csak akkor lehet sikeres, ha az egyes szakokra elég tanuló jelentkezik. A mezőgazdasági dolgozók továbbtanulását elősegítő bratislavai központ (Üstav pre vzdelávanie pracovníkov v pofnohospodárstve a výžive v Bratislave) tapasztalatai azt mutatjuk, hogy nem minden járásban törődnek eléggé az érettségizett káderek továbbképzésével. Az egységes földművesszövetkezetek, a járási mezőgazdasági társulások, valamint a járási mezőgazdasági termelési igazgatóságok nem biztosítanak elég hallgatót a tanfolyamokra. Emiatt a múlt év szeptemberében több szaktanfolyam megnyitása elmaradt. Ebben az évben a bratislavai intézet körültekintőbben szervezi a hallgatókat és előreláthatólag a szeptemberi indulás sikeresebb lesz a múlt évinél. A mezőgazdasági termelés növelése érdekében jó lenne, ha minél több mezőgazdasági üzem élne a lehetőséggel és ösztönözné vezető dolgozóit a szervezett és irányított továbbtanulásra. (jp)
