Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-17 / 3. szám

TERMELÉSI

Korszerű berendezések a ketreces tojástermeléshez

A Csehszlovák Tudományos Műszaki Társaság Prágai Műszaki Háza 1969. november 25-én és 26-án Brünben országos szakszemináriumot rendezett a ketreces tojástermelésről. A szemináriumon résztvettek a baromfitelepek műszaki berendezéseit gyártó Letostroj Letovice, Ágra Prelouč, Kovo Bélá és Bios Sedlčany ipari vállalatok, valamint a prágai Agroprojekt és a Prága—Repy-i Állami Mezőgazdasági és Erdészeti Gépvizsgáló Intézet képviselői is. A szeminárium célja az volt, hogy a szeminárium résztvevőit, elsősorban a mezőgazdasági üzemekből, járási mezőgazdasági társulásokból, gépállomásokról és más központi szervek és intézmények által kiküldött szakembereket tájékoztassa a technológiai berendezések és épületek minőségéről és választékáról, valamint a ketreces tojástermelés hatékonyságáról és további fejlesztéséről.

A Letostroj Letovice jelenleg két fajta ketrecet gyárt, méghozzá a KcK—2000 és az 1 Ke—2500 jegyűt. A KcK—2000 jegyű ketrec három szintes és műszaki megoldása lehetővé teszi a ketreces csibenevelési 6 hetestől 20 hetes korig, s az egyedi tojásszedés esetén tojótartásra is alkalmas. A technológiai berendezés összerakható szerkezetű, s ha hossza eléri a 33 métert, akkor 1998 csibe befogadására alkalmas. Az alapelemet képező ketrec 9 csibe befogadására készül. Amennyiben a ketrecet egy közfal beiktatásával kettéosztjuk, mindkét részben 4—4 tojót szállásolhatunk el. A KcK— 2000 jegyű ketrec megfelel a nagyüzemi baromfitenyészetek követelményeinek — biztosítja a takarmány legnagyobb fokú gazdaságos kihasználását, a csibék és tojók egészségi állapotának könnyű ellenőrzését, s ugyanakkor az etetés, itatás és az ürülék kitakarítása teljes mértékben automatizált.

Az 1 Ke—2500 jegyű ketrec egyszintes, maximális befogagadőképessége 2520 tojó. Az etetés, itatás, a tojások osztályozóasztalra gyűjtése és az ürülék kitakarítása teljesen automatikusan történik, a kezelőszemélyzet kizárólag csak az egyes gépi szerkezetek működését és a tojáshozamot ellenőrzi. A Letostroj Letovice cég a kalitkákkal együtt az ST—35 jegyű trágyakihordót és a DOT—8 jegyű trágyaszállítót is leszállítja.

A KcK—2500 és az 1 Ke—2000 jegyű baromfiketrecek tömbökbe (battériákba) csoportosíthatók, s ez a szerkezeti megoldás alkalmassá teszi őket bármilyen méretű baromficsarnokba való elhelyezésre. Például a szokványos csarnokok mérete 72X12 méter, tehát a battériák száma 4, esetleg 5 lesz, s így a csarnok maximális kapacitása 10 000 darab.

Az Ágra Prelouč vállalat gyártja az „Ideál“ jegyű szállítóláncos etetőt, a horizontális elrendezésű szállítóláncos takarmányszállítót, a V—465 jegyű ventillátort. Ezen kívül tervező-, szállító- és szerelőszolgálatot nyújt nemcsak a baromfitenyészeteknek, hanem a szarvasmarha- és sertéstenyészeteknek is.

Az „Ideál“ jegyű szállítóláncos etetőberendezés szerkezete fémből készült. A baromfitenyészetek számára gyártott technológiai berendezés része. A szállítóláncos etető száraz takarmánykeverékek, vagy szemcsés takarmányok szállítására alkalmas. A takarmánytároló tartály befogadóképessége 580 liter, a takarmányszállítás sebessége percenként 7—9 méter. Az etetőberendezés 6000 tojós tyúk vagy 16 ezer brojler etetésére alkalmas.

Az Ágra Prelouč vállalat által gyártott baromfiitató berendezések mind a mélyalmos, mind a rostélyos baromiftenyészetek számára alkalmasak. Az itatóberendezés hossza 2 méter, magassága 3 cm-enként beállítható.

A KOVO BELÁ ipari termelőszövetkezet technológiai berendezéseket gyárt a 10 és 15 ezer tojós tyúkot befogadó ketreces tojóházak számára. A gyártási program az alábbi technológiai berendezések gyártására orientálódik:

— csepegő itatók,

i— légkondicionáló berendezések,

— légpárásító készülékek,

— trágyakitakarító berendezések,

.— etetőberendezések,

ketrecek,

— tojásosztályozó és tisztító berendezések.

A csepegő itatók műszaki megoldása lehetővé teszi, hogy egy ketrecre 9 csepegő jusson. A vízvezetékbe egy kiegyenlítő tartályt kell iktatni olyképpen, hogy a kiegyenlítő tartályban levő víz szintje 600 —800 milliméterrel magasabban legyen a csepegőkkel ellátott csővezetéknél.

A légkondicionáló berendezéseket a tojócsarnok padlásterében vagy pedig annak oldalfalaiban helyezik el, összesen 20 darabot. A ventillátor átmérője 400 mm, teljesítőképessége 1,3 m3 másodpercenként. A ventillátor működését a csarnokban elhelyezett automata irányítja

a levegő hőmérséklete és nedvességtartalma alapján.

A légpárásító készülék a tojós tyúkok számára hivatott optimális életfeltételeket biztosítani. A víz kipermetezésével fokozzák a csarnok levegőjének nedvességtartalmát és a porosságát a minimumra csökkentik. A légpárásító berendezés egy egységének hatóköre 16 m, vízszükséglete óránként 6 1, a szórófej átmérője 0,32 mm.

Trágyakitakarító berendezés. A trágyafelfogó padozatról az ürüléket meghatározott időközökben kaparólapok szállítják a csarnok végén elhelyezett keresztszállítóra. A keresztszállítóról az ürülék egyenesen az aláállított pótkocsiba hull.

Etetőberendezések. Az etetőberendezés egy csarnokon kívül elhelyezett 16 m3 beltartalmú takarmánytároló tartályból áll, amelyből a takarmányt szállítócsiga juttatja el a csarnokban elhelyezett 4 takarmánytároló tartályba. Ezekből a takarmányt szállítólánc (etetőlánc) viszi közvetlenül az etetőkbe.

A ketrecek egyszintűek, FLAT—DECK típusúak, lehetőséget nyújtanak arra, hogy a tojós tyúkokat mind azonos magasságban helyezzük el. A tojók azonos magasságban való elhelyezése lehetővé teszi, hogy számukra a legoptimálisabb életfeltételeket biztosítsuk (hőmérséklet, szellőztetés, világítás). Egy ketrecben 4 tojós tyúkot szállásolunk el, egy állatra 400 cm2 elapterület jut. A ketreceket 2,4 m hosszú és 20,8 m tömbökbe tömöríthetjük négy sorban a trágyacsatornák fölött.

Tojásgyűjtő berendezés. A tojások futószalagra kerülnek, amely a gyűjtőesztalra szállítja őket, ahol a tojásokat kézzel osztályozzák és csomagolják.

A Kovo Bélá vállalat által gyártott technológiai gépsor kb. 10 000 tojó összpontosítása esetén nagy munkatermelékenységet biztosít, mivel kezeléséhez csupán egy munkaerő szükséges.

A Pŕešticei Állami Gazdaság stFížovi üzemrészleg tyúkfarmján 1968-ban felszerelték a Kovo—Bélá-i ipari termelőszövetkezetben gyártott technológiai berendezést, amelynek segítségével az alábbi eredményeket érték el: Maximális tojáshozam 83,2 °/o

A 267 nap alatt elért a tojáshozam 172 tojás/tojó 1 tojásra eső takarmányszükséglet 182 gramm

Elhullás és selejtezés 17,5 %

A Közép-Csehországi Fafeldolgozó Üzemek, n. v.

BIOS SEDLCANY üzeme a baromfitenyészeteik számára gyártott technológiai berendezések és szerelt csarnokok egyik legnagyobb termelője és szállítója. Az itt gyártott technológiai berendezések nagy választékából elsősorban az alábbiakat kell megemlíteni:

— BA—134 típusú BIOS jegyű önműködő keltetőgép a hozzátartozó kellékekkekl (RK—33 jegyű ketrec, PR—10 jegyű mozgóállvány és PS—10 jegyű mozgó kezelőasztal).

— KE—500—1 jegyű villamos függesztett műenye kalapszerű ernyővel.

— HS—1—D jegyű csoportos tojófészek.

— HDV—100 jegyű horizontális elrendezésű tojásszállító.

— KDU jegyű univerzális baromfietető.

— MKD—S jegyű takarmánykeverő és adagoló.

— NPP—2,3 jegyű hosszúkás úszószelepes itató.

— LST—2 jegyű trágyakitoló lapát.

— V—777 S és V—700 H jegyű ventillátorok.

A BIOS Sedlčany üzem szerelhető csarnokokat gyárt. A mélyalmos és rostélyos csibenevelésre, csibehízlalásra és tyúktartásra az alábbi csarnokokat gyártják:

MH—К—0 jegyűt a mélyalmos csibenevelésre és hizlalásra (12—15 ezer csibe);

MH—К—1 jegyűt a mélyalmossal kombinált rostélyos módszerű csibenevelésre és hizlalásra (12—15 ezer csibe);

MH—KZN—1 jegyűt a mélyalmossal kombinált rostélyos módszerű tyúktartásra (5,5—6,5 ezer tyúk);

MH—KZN—2 jegyűt a mélyalmossal kombinált rostélyos módszerű tyúktartásra (5—5,5 ezer tojó);

MH—KZN—2 ü jegyűt a mélyalmossal kombinált rostélyos módszerű tyúktartásra (5—5,5 tojó);

Az itt felsorolt szerelhető csarnokok termelési alapterülete alapvető kivitelezésben 1000 m2;

A ketreces baromfitartás céljaira az alábbi típusú áfcerelhető csarnokokat gyártják:

MHB—4 jegyűt egyszintű ketrecekben elszállásolt tojók számára. A csarnok ablaknélküli;

MHB—5 jegyű ablaknélküli szerelhető csarnokot többszintű ketrecekben tartott tojók számára.

Mindkét csarnoktípus termelési alepterülete alapvető kivitelezésben 806 m2.

STANISLAV PROKES mérnök, a Szlovákiai Gépállomások Gazdasági Szövetségének dolgozója.

A termények szárítására alkalmas gép

Ag rost rój és a mezőgazdaság

Tizenkét esztendővel ezelőtt létesült Komáromban az AGROSTROJ nemzeti vállalat. A Gottwald rakparti korszerű irodahelyiségben lépésről lépésre ismerkedem a vállalat termelésével, hasznos segítségével, amelyet a mezőgazdaságnak nyújt. Célkitűzései párhuzamosan haladnak a mezőgazdaság fejlesztésének igényes feladataival. A vállalat szakkádereinek kísérletező munkája sok esetben új műszaki megoldások elindítója.

Ahhoz, hogy e vállalat elődjéről valamit szóljunk, vissza kell tekinteni a múltba. A hajdani Ipovitz cég (Komárom) nevezhető elődnek, majdpedig későbbiekben a Csallókőzaranyosi Állami Gazdaság területi szakműhelye volt. Kezdetben a mezőgazdasági nagyüzemek számára az új típusú férőhelyek építéséhez szükséges acélszerkezeteket készítették, majd emelődaruk és gazdasági gépsorok következtek a gyártmányok jegyzékén. Az acélszerkezetek igénylése az 1964—1966. években válságba jutott. Tízezer vagonalváz, majd a traktorok biztonsági kabinjai jelzik a mai gyártáshoz vezető utat. A legfrissebb termelési profilról az alábbiakban adunk ízelítőt.

Elsőként hadd mutassuk be a VSPP-1 és VSPP-2 jelzésű, koksszal, illetve olajjal üzemeltethető, főleg gabona és zöldtakarmányok szárítására szolgáló berendezést.

Második a VSPP-23 jelzéssel ugyanerre a célra most készítik el több szövetkezet közös kezdeményezésére Martoson egy korszerű berendezés prototípusát.

A harmadik: a KrB-60 jelzésű répaszeletelő gép.

Negyedik az önműködő mérleg, amely különösen Poprád környékén, valamint a cseh burgonyatermesztő körzetekben keresett. Ezekből tavaly 100 darabot szállítottunk Lengyelországba, az idén pedig 250 ilyen automatikus mérleg szállításával számolunk.

S végül gőzfejlesztő kazánokat is gyártanak, amelyek jól beváltak a cementből készült építőelemek, illetve a téli építkezések (falak stb.) szárításánál, s csaknem nélkülözhetetlenek.

Mihálek Ladislav, a vállalat igazgatója üzemgazdasági szempontból az elmondottakhoz a következő megjegyzéseket fűzte:

—Az első évtized számos termelési változása közepette az évi termelés átlagosan 8—10 százalékkal emelkedett. Tavalyelőtt (1968) például 76 százalékban megváltozott a termelés iránya: bizonyos ágazatokat kiiktattunk, a maradóknál, valamint az új gyártmányoknál viszont magas fokra emeltük a gyártás korszerűsítésének mércéjét. Következményeként a múlt évben a bérek szintjének öt százalékos emelkedése ellenében a nyerstermelés hétszeresére gyarapodott. Mindamellett nem titkoljuk, hogy a gyártmányainkkal nincs kielégítve a piaci kereslet. Ezért már tavaly egy millió hétszáz ezer, s az idén pedig két és fél millió korona értékű áruval többet termelünk.

— Amennyiben a felsőbb szervek távlatilag nagyobb feladatok elvégzésével bíznának meg bennünket, üzemünk fejlesztését a szükséghez mérten kell majd megoldanunk.

A vállalat további eredményes munkájához azonban több lakatos, hegesztő, festő és számos ipari tanuló szükséges. A munkaerők toborzását az illetékes hivatalok messzemenően elősegíthetnék, hiszen a nemzeti vállalat gyártmányai gyors segítséget jelentenek népgazdaságunknak, s azon belül a mezőgazdaságnak is.

Gábris József

Száz hektáron virágmagtermesztós

A Zentai Mezőgazdasági Kombinát virágkertészetében egymilliárd régi dínáros költséggel megkezdték a viliágtermesztés korszerűsítését. Ekkora összeget ilyen célra tudomásom szerint, még sehol sem ruháztak be.

Nem ok nélkül történt, hogy a Jugoszláv Mezőgazdasági Bank és a Generálexport Külkereskedelmi Vállalat a beruházáshoz szükséges pénzt és a precíz külföldi gépek vásárlását jóváhagyta, szavatolta s ahhoz hozzájárult. A virágtermesztésnek a zentai kommunában nagy hagyománya van. Az egymilliárd dínáros összeg befektetése után, azaz két-három év elmúltával a Zentai Mezőgazdasági Kombinát vágott virággal: szegfűvel és rózsával ellátja 8 hazai piacot, vi rágmaggal pedig nemcsak Nyugat- Eurőpát, hanem az Egyesült Államok Jelentős részét is.

A város alatti Népkertben megkezdték az üvegházak építését. A régieket lebontják, és azok helyébe is a lehető legkorszerűbbet építik. A fűtés, az öntözés, a levegő hőmérsékletének, nedvességének szabályozása, egyszóval minden folyamat gombnyomásra történik.

Cserepes virágot 2500 négyzetméteren termesztenek, szegfűt fél hektáron, rózsát ugyancsak 2500 négyzetméteren. Az üvegház összesen egy hektár területet foglal el. Ezzel párhuzamosan hűtőházat, csomagolőosztályt és egyebet is építenek. A bekötő utak megépítését hamarosan befejezik. Lengyelországból tíz vagon különleges trágyát hozattak, s ezt elkeverik humusszal.

A fenti beruházások összege 400 millió régi dinár. Ehhez a belgrádi Generalexport Külkereskedelmi Vállalat 100 millió régi dinárral járul. Ezt az összeget a kombinátnak nem kell visszafizetnie. A feltétel az, hogy tíz évig megosztoznak a nyereségen: 60 százaléka a mezőgazdasági kombináté, 40 százaléka pedig a Generálexporté. A melegházakat és egyéb felszerelést a linzi Voit Werke cég szállítja. A terv szerint az építkezést és a szerelést is november elsejéig befejezik. A munkálatok jó ütemben haladnak.

A másik jelentős beruházást a Zentától mintegy három kilométerre levő Keresztesen eszközük. Itt 100 hektáron virágmagtermesztő telepet építenek. A terv szerint ez 560 millió régi dinárba kerül. Felét a Mezőgazdasági Kombinát, felét pedig a Generalex port biztosítja. A kölcsönt itt sein kell megtéríteni, hanem a nyereséget, mint az előbbi beruházásnál, 60:40 arányban osztják majd.

A Keresztes és környékének földje kiválóan alkalmas a virágmag termesztésére. Ezért is választották ezt a területet. Tizenhat hektáron már termesztenek virágmagot Jelenleg 150

fajtát, de ha a 100 hektáros magtermesztő telep kiépül akkor ezerfélét. A munkálatokat itt is teljes egészében gépesítik. Az öntözőhálózaton kívül szárítókat építenek, hatalmas raktárt, nagyobbat, mint amekkora a zentai textilgyár munkacsarnoka. Magtisztításra pedig a legkorszerűbb gépeket szerzik be.

A virágmagtermesztő telep építését már az idén megkezdik. Először is három kilométer hosszú és öt méter széles kövesutat építenek, ezzel a rétet összekötik a termelőkkel. A határnak ezt a részét ugyanis esőzés idején nehezen lehetett megközelíteni. A Mezőgazdasági Kombinátnak a rétben mintegy ezer hektár, szántója van, a magángazdaságoknak pedig kétezer. A kövesút megépítésével tehát a földművesek is jól járnak.

Ennek a telepnek a megépítése folyamatosan történik. Az előirányzott 560 millió régi dinárt, ami már biztosítva van, 1970 végéig befektetik.

A szakemberek által végzett elemzések alapján a népkerti üvegházak és a keresztesi virágmagtermesztő telep évi nyeresége legalább 200 millió régi dinár. A befektetésre szánt egymilliárd régi dinár tehát öt év alatt megtérül.

Ezzel a beruházással a Zentai Mezőgazdasági Kombinát Jugoszlávia legnagyobb vlrágtermesztője lesz.

Keresztényi József